Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 20., szerda I. agrárifjúsági Fesztivál Békéscsabán Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok politikai súlyának, a termelésben elfoglalt helyének, szerepének bemutatására rendezik 1986. augusztus 29—31-én az I. Agrárifjúsági Fesztivált Békéscsabán, mintegy ezer, a 19 megyéből és Budapestről delegált fiatal részvételével. A fesztivál elsődleges célja a KISZ XI. kongresszusa határozatának megismertetése, a rétegfeladatok egységes értelmezése, végrehajtására való mozgósítás. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdő- és fagazdaságban dolgozó fiatalok szervezhetősé- gének demonstrálása, körükben az ifjúsági szövetség befolyásának növelése. Az ágazat állami, szakmai vezetőinek részvételével lehetőség nyílik a népgazdasági, elsősorban az agrárszféra feladatainak megismerésére, a tennivalók megvitatására. Szó lesz a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségéről, az új vállalatirányítás gazdasági és ifjúságmozgalmi tapasztalatairól, a vállalkozói magatartásról, új ifjúsági vállalkozási formák kialakításáról, a szakmai képzés, továbbképzés továbbfejlesztésének és nemzetközi szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségeiről. Az elméleti tanácskozásokon túl jól szolgálják a szakmai tapasztalatok bővítését, új, korszerű technológiák megismerését a megye élenjáró üzemeiben, gazdaságaiban sorra kerülő üzemlátogatások. A szakmai rendezvényeket vonzó, színes szabad idős, kulturális, sportprogramok egészítik ki. A részvevők megismerkedhetnek más megyék fiataljainak életével, megyei népszokásokkal, néphagyományokkal. A delegációk tagjai alkalmi amatőr színjátszókört alakítanak, és vidám műsorral szórakoztatják a „Te színpadod" nézőközönségét. Az orosházi „7 próbás” virtusfeltámasztó játékokból megtudhatjuk, hogy a ma ifjúságában él-e még régi, híres magyar virtus. A fesztivál részvevői egy úgynevezett Agrárifjúsági emlékhelyet létesítenek, ahol megyéjükre jellemző egy-egy emléktárgyat helyeznek el. A fiatalok az internacionalizmus, a nicaraguaiak ellenforradalmárok elleni harca, a béke megszilárdítása melletti elkötelezettségükről tesznek tanúbizonyságot a szolidaritási esten, ahol fellépnek a fejlődő országokból érkezett, hazánkban tanuló diákok. Az I. Agrárifjúsági Fesztivállal a rendező szervek célja az is, hogy elősegítse az agrárifjúsági mozgalom kialakítását, járuljon hozzá a KISZ-hez való elkötelezettség megszilárdításához, a mozgalomhoz való érzelmi töltés fokozásához. Hidi vásár a Hortobágyon Tegnap délelőtt a Hortobágyon megnyitották a csaknem százéves múltra visszatekintő Hídi vásárt. Hajdanában ez nagyszabású állat- és kirakodóvásár volt, ma már elsősorban népünnepély és szórakozás. Azért vásárjellege is megmaradt. A ki- lenclyukú hídnál álló csárda előtt mintegy 300 népművész, iparművész és kézműves árulja portékáját. A kétnapos rendezvény a csárda előtti térpn állópász- torfiú-szobor megkoszorúzásával kezdődött. Ezután megtartották az ország minden részéből összesereglett pásztorok találkozóját, a Hortobágy folyóra épített vízi színpadon pedig népi együttesek és zenekarok adtak műsort. A mátai lovaspályán a Hídi vásár mindkét napján lovas- versenyeket és csikósbemutatókat rendeznek, s a ki- lenclvukú híd lábához felhajtják a szürke magyar gulyát és a rackanyájat. Kisvárossá fejlődhet Csorvás Manapság még csak halkan beszélnek a csorvásiak arról, milyen lépéseket kell majd megtenniük azért, hogy településük kisvárossá fejlődjön az elkövetkezendő másfél évtizedben. E távlati elképzelésről beszélgettünk a közelmúltban Szilágyi Menyhért tanácselnökkel, aki igen jól ismeri a lehetőségeket. — Ml volt az elgondolás előzménye? — A megyei tanács döntése alapján kétféle lehetőség között választhatunk: 2000-ig olyan színvonalat érünk el, amely országosan is előkelő helyet ad Csor- vásnak a nagyközségek között. Vagy pedig: fejlesztjük az alapellátást, és pályázatot nyújtunk be a kisvárosi cím elnyerésére. Nos, a szeptemberi tanácsülésen a hosszú távú településfejlesztési koncepció végleges elfogadásáról tárgyalunk, s e célból is fontosnak tartjuk, hogy demokratikus fórumaink hatékonyan, felelősségteljesen működjenek. Testületünk állásfoglalása alapján az elképzeléseket megvitatjuk a Hazafias Népfronttal, a szakmaközi bizottsággal és más társadalmi szervekkel. Miután megvizsgáltuk tennivalóinkat, gyakorlatilag két irányban haladhat a munka: az üzemi kollektívák, valamint a lakosok körében tájékozódunk, az utóbbiakat tanácstagjaink kérdezik meg. Mint mondottam, a szeptemberi ülésünkön vagy az egyik, vagy a másik programot fogadja majd el a testület. — Milyen célok elérésére őssz- pontosítják erőfeszítéseiket? — Azt akarjuk, hogy a jelenlegi ötéves terv végrehajtása egyúttal a hosszú távra szóló feladataink megvalósítását is szolgálja. Ezek közé tartozik a gyerekek és az időskorúak helyzetének javítása, továbbá az élelmiszerellátás, valamint a vendéglátás színvonalának emelése. Az első program az új, nyolc tantermes általános iskolát, és a 25x8,5 méter alapterületű, fedett tanuszodát foglalja magába. A leendő oktatási intézmény építéséhez céltámogatást kaptunk a megyei tanácstól. Azt szeretnénk, hogy a már meglevő, ilyen jellegű létesítményeink is úgy funkcionáljanak, hogy a komplexum megfeleljen a nevelőoktató munka korszerű • követelményeinek, nevezetesen, többféle igényt elégítsen ki a jövőben. Várhatóan 1987 márciusáig elkészül a tanulmányi terv, amely szerint az új iskola a lebontandó egykori zárda helyén épülhet fel. Hasonló sorsra jutna a jelenlegi napközis konyha. Az áfésszel közösen ezer adagos konyhát létesítünk, amely megoldhatja a gyermekélelmezéssel, valamint a közétkeztetéssel kapcsolatos gondokat. A tanuszoda kérdésében erős ösz- szefogás, aktivitás tapasztalható mind az anyagi hozzájárulást, mind a társadalmi munkát illetően. A tanulmányterv már kész, és megvalósításához a szocialista brigádok, meg a kisiparosok is jelentős segítséget ajánlottak fel. Az öregek napközi otthona harminc személyes, de negyvenötén vannak jelenleg, s a bentlakásos helyek száma 15. Szeptember l-től azonban már ötven idős ember ellátására nyílik lehetőség, ebben a bővítésre alkalmas intézményben. Sokat javít az alapellátás jelenlegi helyzetén az ötszáz négyzetméter alapterületű élelmiszeráruház felépítése, amely még ebben a tervidőszakban lesz esedékes. — Van-e elképzelés a közműhálózat fejlesztésére? — Igen, és itt sok a teendő, ha azt vesszük alapul, hogy utainknak csupán 20 százaléka szilárd burkolatú. A Kazinczy és a Gábor Áron utcában már nincs gondunk. Sőt, elkészültünk a malomtól a Citévig húzódó kerékpárút földmunkáival is. Mintegy 600 ezer forintba kerül a temetőben létesítendő út, amihez a megyei tanács 240 ezer forinttal járul hozzá. A pályázatok igen előnyösek részünkre. Településfejlesztési hozzájárulásból fedezzük a 6,6 kilométer hosszú járda építési költségeit, és még hátra van egy kilométeres szakasz korszerűsítése. A lakosság nemcsak pénzzel, hanem társadalmi munkával is segített. Még ebben az évben lefektetik a gázvezetéket, amelynek hossza eléri a 12 kilométert, és számításaink szerint 1987 végére már mindenütt meglesz a bekötés lehetősége. Az ivóvízzel nincs probléma, de a szennyvízelhelyezéssel igen. A fő-gerincvezeték és a tisztítómű csak a következő tervidőszakban épülhet meg. Jó lenne még korszerűsíteni a távközlőhálózatot ezen a településen. Egyébként a fejlesztési terv valóra váltásához — tízmillió forint híján — megvan az anyagi fedezet. A jelenleg még hiányzó összeg pótlását hitel- felvétellel, vagy kötvénykibocsátással oldjuk meg. — Milyen a lakáshelyzet? — Nálunk a magánerős építkezés a jellemző. A helyi termelőszövetkezet és a tanács között szoros az együttműködés. A tsz köz- művesít egy 20 hektáros területet, ahol 180 telek kialakítására lesz hely, és ingyen azoknak, akik huzamosabb időre vállalnak munkát a szövetkezetben. Ezenkívül az építkezők nyolcvanezer forint támogatásban is részesülnek. Meglehet, hogy ez az összeg később nagyobb lesz. Ebben a ciklusban maga a tanács nyolc szolgálati lakás létesítését tervezi. S ha már az építkezésnél tartok, hadd említsem még meg, hogy hamarosan elkezdi a békési költségvetési üzem a tanácsháza homlokzatának felújítását egy 1912-ben készült műszaki rajz alapján. Szinte minden úgy fog kinézni, ahogy annak idején egy építőmester elkészítette eredetileg. A másfél millió forintba kerülő kivitelezés előreláthatóan ez év október közepéig befejeződik. Bukovinszky István Tegnap, augusztus 19-én délelőtt Békéscsabán, a Szabadság mozi melletti téren — stílusosan — miniatűr kiállítás nvílt az elmúlt tíz év Magyarországon készült legjobb filmplakátjaiból. A válogatás a Békés Megyei Moziüzemi ’Vállalat forgalmazási osztálya munkatársainak érdeme. A „művészet” szó a kiállítás címében ne tévesszen meg senkit. A plakát célja elsősorban nem esztétikai igények kielégítésé, hanem sokkal inkább reklám, sűrített információ a filmről — egyszerűen moziba csalogató. Ha valaki rászánja mindig kevés idejének tíz percét, hogy séta közben megnézze ezt a válogatást, augusztus 31-ig megteheti. Elgondolkodtató, hogy a kiválogatott plakátok nagyobb része az úgynevezett közönségfilmeket mutatja be. Ez vajon azt jelenti, hogy a művészeknek könnyebb megragadni egy kommersz filmet? Mindenesetre az igényesebb filmeknek sem árthat egy-egy hívogató plakát, hiszen a nézőszám végül is összefügg a reklámmal. i. Fotó: Fazekas László Mai magyar moziplakátok n kenyér szó Ha megízlelem, kívül fényes, kemény héj a „k”; egy likacsos „e”; egy meleg és lágy „ny”; egy illatos, gőzölgő „é”; és végül a ropogós harapás — az „r”. Kenyér. Mindennapos alany. Egy szó. Fogalom. Nemzeti létünk és emlékezetünk ősi, bűvös, néven nevezett tartalma. Mai fiatalokkal végeztem nemrégen szabad képzettársítási gyakorlatokat: a kimondott szó gondolkodás nélkül felidéz a másik emberben egy újabb, így, vagy úgy kapcsolódó fogalmat. A szavak szabad társulásai sokat elárulnak kollektív tudatunk rétegeiről és közös lelki tartalmaink kapcsolódásairól. Az asszociációs játékokban az élet és a kenyér kimondott szavai több esetben egymást idézték fel. Benne él tehát a közgondolkodásban, a fiatalokéban is, hogy a kenyér — élet, a kenyér — megélhetés. És talán, napjaink gazdasági gondjai, nehézségeink, újra felébresztik az emberekben a kenyér tiszteletét, a régi magyar lelkűiét szerint, és vele együtt, egyéb javaink megbecsülését, kíméletét is. A kenyérkeresetről a kenyértörésig, szervesen él köznapi beszédünkben, költőink kifejezéseiben, metaforáiban az a szentség, amit a kenyér szó kapott, Duna- menti történelmünk századai során. Ami a szentséget illeti, még ma is előfordul, hogy szertartásosan keresztet rajzolnak a késsel a levegőbe az új kenyér fölött, mielőtt megszegik. Játszadozzunk csak el egy kicsit szólásaink hímes kertjében! Nem kenyerem a szószaporítás, az sem valószínű, hogy ezzel minden olvasót lekenyerezek, de a kenyér szó megérdemel egy kis tűnődést. A jó emberekre mondjuk, hogy olyan, mint egy falat kenyér. És ma is gyakran úgy kell a jó szó, mint egy falat kenyér. Akit kenyérre lehet kenni, annak a házában bizonyosan nem panaszos a kenyér, nem fukar. Kenyerespajtását, de az idegent is házába fogadja, még ha a nagy család eszi is a kenyerét. Nincs útban a vendég holmija sem, elfér, nem kér kenyeret. Egy kenyéren él a család apra- ja-nagyja, de a magyar ember mindig bízik: lesz még nekünk lágy kenyerünk. Az apa már megette a kenyere javát; egyszer elválik a kenyér a héjától, de a gyerekek megtanulták az életet: meglesznek a maguk kenyerén is, egyik se lesz kenyér- lesö. Ha oly élhetetlen, kijut neki a pirítóskenyérből. Egyszer neki is kenyéradónak kell lennie. Aki otthon nem leli helyét, útra kel, de tudnia kell: a kenyér jó útitárs a hosszú úton, könnyelműen nem szabad nekivágni, lehet, hogy nehéz kenyér vár rá és keserű a más kenyere, ha arra szorul valaki. És ma is mondhatja az apa útravalóul fiainak, hogy jobb a sovány kenyér, mint a penészes! Azért nem árt tudni, hol szokták megszegni a kenyeret! Talán nem mindig így fejezzük ki, de ma is értjük ezeket a „magyarizmusokat”, és valamennyien értjük a jelentésüket... (írásunkban a szólásokat kurzív szedéssel különítettük el, a köztük levő betűk együttesét a nyomdatechnikában hagyományos kifejezéssel kenyérbetűnek nevezik ...) Pleskonics András Félévi mérleg Kiegyensúlyozott a szövetkezeti élelmiszer-ellátás A fogyasztási szövetkezetek nagy szerepet vállalnak megyénkben is a kistelepülések áruellátásában. Az első félév forgalmi adatai biztatóak. A hat hónap alatt élelmiszerekből 1,5, vegyes iparcikkekből 1,9 milliárd forint értékű árut értékesítettek, a ruházati eladás pedig csaknem 408 milliót tett ki. Jó volt az alapvető élelmiszerek kínálata. Mennyiségben kielégítették a vásárlók igényeit tőkehúsból és húskészítményekből. A választéki hiányt mutatja, hogy nem mindig tudtak szolgálni olcsó hússal, szalonnafélékkel és füstölt árukkal. Továbbra is kiegyensúlyozottnak mondható az édesipari termékek ellátása. Csupán a hazai gyártmányú kakaópor beszerzése akadozott. Fűszerek közül sokszor hiába keresték a vevők a fahéjt, a szegfűszeget, a babérlevelet, a kókuszreszeléket. Ügy látszik, az ipar nem készült fel eléggé a befőzési szezonra, hiszen ecetből több is elkelt volna. Háztartási és vegyi arukból összességében szintén jónak bizonyultak a vásárlási lehetőségek, de gazdagabb választékra lett volna szükség mosogatószerekből, olcsóbb szappanokból. Festékeknél még mindig gondot okoz a nagy tételű csomagolás, és a nem megfelelő színválaszték. Figyelemre méltó, hogy a vendéglátás forgalma mintegy 5 százalékkal emelkedett, amely jobb az országos szövetkezeti és a megyei állami vállalat átlagánál. Jelentősen nőtt az előfizetéses ételek és az alkoholmentes italok eladása. Pedig itt voltak a legmostohább beszerzési körülmények. Az első negyedévben tapasztalható viszonylag jó sörkínálat után hiánycikk lett a folyékony kenyér, legalábbis az élelmiszerüzletekben. Ugyanakkor nem javult a borok, az üdítőitalok választéka sem. Kedvezően alakult a felvásárlási ágazat árbevétele, amely csaknem 60 millió forinttal emelkedett. Ehhez hozzájárult, hogy felemelték a kisállatok felvásárlási árát. A konkurrenciaharc erősödése ellenére az áfészek több mézet és méhészeti terméket vettek meg, mint tavaly. Volt elegendő burgonya, zöldség és gyümölcs. A feldolgozóipar viszont az idén kevesebb máj libát igényel, amely kedvezőtlenül befolyásolja elsősorban a békéscsabai és a gyulai áfész első félévi exporttervének a teljesítését. A nem rubelelszámolású kivitel elérte a 420 millió forintot. A mezőgazdasági termékek felvásárlását, értékesítését nehezítette a hat hétig tartó nyugati exporttilalom. Ezt legjobban a Me- zőkovácsháza és Vidéke Áfész sínylette meg, ahol felhalmozódtak a toll-, a paplan- és a baromfikészletek. Az utóbbi termékeket fagyasztott állapotban olcsóbban voltak kénytelenek eladni. Az ipari tevékenységből származó tőkés export azonban növekedett. Ehhez hozzájárult a békéscsabai áfész 7, a mezőberényi szövetkezet 14,5 milliós élelmiszer-, illetve feldolgozott hörcsögbőrök többletértékesítése. (seres)
