Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
NÉPÚJSÁG 1986. július 29., kedd „Ólig volt kenyerünk, de boldogok voltunk” II társadalmi tulajdon védelme a gyakorlatban Magas kitüntetés — egy életért Felvételünkön Csatári Béla adja át a kitüntetést Pribojszki Györgynek (balról) Fotó: Szőke Margit Ma ünnepli 80. születésnapját Pribojszki György, akit Békéscsabán sokan ismernek, a régiek és a maiak is. Ebből az alkalomból tegnap, július 28-án délelőtt vette át érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. Az idős pártharcost és közéleti embert, feleségével együtt, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte és adta át a kitüntetést. Az ünnepségen részt vett dr. Lovász Matild, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára. * * * Mozgalmas életében számos társadalmi feladatot látott el, Neve a Békéscsabai Munkás Dalkört idézi fel azoknak, akik ismerik. Aktív szereplő volt a megye felszabadulás utáni történelmének nagy pillanataiban: a földosztásnál, a termelőszövetkezetek- szervezésében, az első választásnál. Munkáját, kulturális és közéleti szereplését már eddig is több magas kitüntetéssel ismerték el. A Magyar Népköztársaság Csillagrendje átvétele utáni ünnepélyes pillanatokban kértük meg rövid emlékezésre Pribojszki Györgyöt. — Egész életemet Békéscsabán töltöttem. Minden emlékem ehhez a városhoz köt. • 1944 októberében léptem be a pártba, és október 8-án már meg is választottuk az első pártvezetőséget, és átvettük az államigazgatást. Lelkes, nagy korszak volt az. Iskolákat, pártalap- szervezeteket patronáltam, voltam kormánybiztos, később munkásőr, és minden, amire a pártnak szüksége volt. Elvégeztem a könyvelői Iskolát és több államigazgatási szakképzettséget szereztem. Legutolsó közéleti funkcióm a békéscsabai nyugdíjasklub vezetői tisztje volt, amíg egészségem engedte. Sokat tanítottam a nálam fiatalabbakat, és büszke vagyok arra, hogy közülük nagyon sokan szereztek kimagasló érdemeket a mozgalomban és magas pozíciókba is kerültek. És közben, az éneklés ... — Hogyan kezdődött? — Parkettarakó asztalossegéd voltam akkoriban. Jó hallásom volt, munka közben szerettem énekelni. Ezt többen hallották, míg valaki beajánlott, az akkor még illegális munkásdalárdába. — Mikor volt ez? — 1925-ben. A következő évben megfogalmaztuk az alapszabályt, és 25 választmányi taggal megalakult a Békéscsabai Munkás Dalkör. Egészen 1981-ig énekeltem ott, ma pedig tiszteletbeli elnöke vagyok. — Melyik a legelevenebb emléke? — 1945 után Gulyás György volt az első karnagyunk, akivel aranykoszorút és szép sikereket értünk el. De a jelenlegi utódaink sem méltatlanok az örökségre. Su- tyinszki János vezetésével az értékes munka folytatódik, szép sikerekkel. A legőszintébb elismeréssel szólhatok róluk. Azután emlékszem arra a pécsi dalos munkásünnepségre 1936-ban, amelyen a „Ne ölj!” című kórusművet énekeltük, miközben fehér galambok százait engedték fel a levegőbe, és az éneklő tömeg elsöpörte az arisztokraták jelképes emelvényét: „Testvér, a kezet fogva, előre hát!” ... — Milyen társ a felesége, Mária néni? — Mindenben velem tart ő is, több mint 50 éve. Együtt léptünk a pártba, és neki is több funkciója volt. Szépen éltünk, nekem káros szenvedélyem nem volt soha. A kertészkedés és az éneklés volt mindig is a legkedvesebb időtöltésem. — Mikor volt életében a legboldogabb? — A felszabadulás utáni napokban; akkor is alig volt kenyerünk, de boldogok voltunk, nagyon boldogok! És talán mdst, amikor életem, munkásságom legkomolyabb, megtisztelő elismerését kaptam meg. P. A. A Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinál pártbizottságának ülése A kombinát pártbizottsága a közelmúltban megtárgyalta a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtását, és állást foglalt a hetedik ötéves terv legfontosabb feladatairól. A hatodik ötéves terv tapasztalatairól szólva megállapították, hogy a naturális mutatók arányban állnak a korábban elhatározott gazdaságpolitikai célokkal, azonban a bevételekben megvalósított jövedelem alacsonyabb a tervezettnél. A politikai határozatokban megfogalmazott hatékonyságjavító célok — elsősorban a feltételrendszer változása miatt .— csak részben valósultak meg. A begyűrűző árak, a szabályzó elvonó jellege, a korábbi évek aszályos időjárása és a gazdálkodásban megmutatkozó fogyatékosságok miatt a termelés jelentősen megdrágult. Mindezt figyelembe véve a kombinát politikai fóruma az új tervciklus kiemelt feladataként — összhangban a párt megyei végrehajtó bizottsága határozatával — a gazdasági egyensúly javítását irányozta elő. Indokoltnak tartja — a gazdaság jelenlegi teherbíróképességének figyelembevételével — a szabályzókra való gyorsabb reagálást. A termelési szerkezetet a jövedelmezőséghez célszerű igazítani, de alapkövetelményként támasztotta a pártbizottság a lehetőségek és a központi igények közötti összhangra törekvést. Stratégiai célkitűzésnek jelölte meg azt, hogy a termelési szférában jelentkező magas ráfordítások a termelés folyamatos megújításához szükséges jövedelemmel együtt a bevételekben megtérüljenek. A hozzászólók megerősítették, hogy a hosszú távra kiterjedő hatékony gazdálkodás felgyorsításához az alapok megvannak. A közgazdasági környezethez igazodó racionalizálási folyamatok beindultak. Növelik a termelési erőforrások kihasználtságát. Korszerűsítik a belső elszámolási rendszert, a gazdaságilag megalapozottabb döntéshez, a költség-jövedelemviszonyok reális értékeléséhez kiegészítő számításokat végeznek. Fő feladatnak tartják — minden szinten — a vezetés színvonalának további javítását. Dr. Fórján Mihály Tudományos továbbképzési ösztöndíjak A Tudományos Minősítő Bizottság elbírálta az idén meghirdetett tudományos továbbképzési ösztöndíjakra érkezett pályázatokat. Szabó János akadémikus, a Tudományos Minősítő Bizottság elnöke az MTI munkatársának elmondta: döntésük szerint mintegy 180 kutató részesül ösztöndíjban. Nagy többségük belföldi tudományos intézetekben, egyetemeken vehet részt a tudományos munkában, ez év szeptember 1-től, három éven át. Negyvenen szocialista országokban : a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK- ban és Kubában gyarapíthatják tudásukat. Nyolcán nyugati országok egyetemei által felajánlott ösztöndíjat vehetnek igénybe. Külföldön a következő év szeptemberétől tanulhatnak, ugyancsak három évig. Az idén is sokkal többen — 475-en — pályáztak, mint amennyi ösztöndíjat adhattak. Hazai ösztöndíjat csaknem háromszázan, levelezés útján folytatható továbbképzést 160-an, intézményi ösztöndíjat négyen igényeltek. A többiek külföldi ösztöndíjat kértek. A jelentkezettek közül 216 pályakezdő, a többiek egy-két vagy több évvel ezelőtt fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Ez örvendetes — mondotta az akadémikus —, hiszen azért szervezték meg ezt az ösztöndíjrendszert három évvel ezelőtt, hogy a tehetséges fiatalok ezúton felkészülhessenek a tudományos kutatómunkára. A jelentkezők közül azokat választották ki, akik szakmai tanulmányi eredményeikkel, tudományos diákköri tevékenységükkel, vagy eddigi tudományos munkájukkal már bizonyították a kutatómunka iránti készségüket, és a felvételi vizsgán a legjobban megfeleltek a követelményeknek, a külföldi továbbképzésre pályázók pedig beszélik a fogadóország nyelvét. Előnyben részesültek azok a pályázók, akik a hosszú, illetve a középtávú tudományos kutatási tervekben előirányzott témákkal foglalkoznak. Az idén végez az a 260 fiatal szakember, aki három évvel ezelőtt, elsőként részesült ösztöndíjban. Ezeknek a fele már letette a vizsgáit, jelentős része pedig elkészítette disszertációját. Vannak még tennivalók A Békéscsabai Népi Ellenőrzési Bizottság 1984-ben a Körösvidéki Cipészszövetkezetben, a Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezetben, a Béta Építő-, Tatarozó- és Asztalosipari Szövetkezetben, a Kétsopronyi Rákóczi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben a társadalmi tulajdon védelmét vizsgálta. Az akkor feltárt hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. A közelmúltban a népi ellenőrök Dobrocsiné dr. Czira Anna bizottsági tag vezetésével utóellenőrzést tartottak a fenti gazdasági egységeknél annak megállapítására, hogy a szövetkezetek milyen intézkedéseket hoztak a társadalmi tulajdon védelmének javítására. A társadalmi tulajdon nyilvántartását, védelmét a termelőegységeknek a központi jogszabályok megtartásán kívül belső szabályzatokban is rögzíteniük kell. Ennek ellenére a négy szövetkezet közül csak kettőnek — a Csaba Szőnyegszövőnek és a Rákóczi Tsz-nek — van megfelelő, jogszabályokat megtartó, folyamatosan karbantartott szabályzata. Rendelkeznek előírásszerű számviteli és bizonylati szabályzattal, bizonylati albummal, elkészítették a leltárig selejtezési és pénzkezelési szabályzatokat is. A két szövetkezetnél a személyre szóló munkaköri leírások pontosan tartalmazzák a beosztással járó feladatokat is. A másik két szövetkezetnél azonban az utóellenőrzéskor sem volt teljes körű a társadalmi tulajdon védelme, nem tartották meg ezeket a szabályokat. Például: a Béta az alapvizsgálat után 1984. október 1-én az „Intézkedési terv realizálásában” jelentette a városi NEB-nék, hogy a kifogásolt szabályzatokat elkészítették. A valóságban azonban más történt. A számlatükrük 1985 január elsején, a munkaügyi szabályzat 1985 áprilisában, a pénzkezelési szabályzat 1985. október 1-én, a bizonylati szabályzat és a számlarend csak 1986. március 1-én készült el. Az intézkedési tervükben közölt időpontok és a tényleges megvalósítás között egy-másfél év telt el! A népi ellenőrök megállapították, hogy a Bétánál a szigorú számozású nyomtatványok köre változatlanul nincs jegyzékbe foglalva. A cipészszövetkezet nem vette át a PM számviteli közlönyében szereplő néhány módosítást a számlarenden és számlatükrön. A bizonylati albumot a helyszíni vizsgálatkor többszöri kérésre sem mutatták be, bár meglétét észrevételben közölték. (Szóban elismerve annak hiányos voltát.) A Béta és a cipészszövetkezet ma sem gondoskodik teljeskörűen a munkaköri leírások kiadásáról. (A Bétánál 16 dolgozónak nem tudták bemutatni a munkaköri leírását. A cipészszövetkezetnél még a pénztáros sem kapott munkaköri leírást, csakúgy, mint a központi raktáros helyettese, annak ellenére, hogy többmilliós nagyságú, tárolásra átvett, idegen anyagért tartozik anyagi felelősséggel.) A pénz- és készletgazdálkodás gyakorlata — a cipészszövetkezet kivételével — jelentősen javult az alap- vizsgálat óta. A v.áltozás a Bétánál a legszembetűnőbb, ahoj két évvel korábban komoly gondok voltak. Ez a javulás azonban nem azt jelenti, hogy ne lennének még ma is hiányosságok. A pénztárbizonylatokat a népi ellenőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizték. A Bétánál és a cipészszövetkezetnél alaki és tartalmi hibákat találtak. A Bétánál és a cipészszövetkezetnél a szigorú számozású nyomtatványok kezelése, nyilvántartása és elszámoltatása kisebb- nagyobb hiányosságokkal valósul meg. Az anyagmozgatásról kiállított bizonylatok sem felelnek meg a két szövetkezetnél az előírásoknak. A cipészszövetkezet a göngyölegeket egyszerűen nem tartja nyilván, ezért nem egyeztethető a beérkezett és a visz- szaszállított mennyiség. A Béta az anyagkiadást és utalványozást nem egységes rendszerben oldja rneg. Az anyagelszámoltatás gyakorlata a cipészszövetkezetet leszámítva megfelel az előírásoknak. A saját termelésű készletek elszámolásával, tárolásával a cipészszövetkezeten kívül a Bétánál is szabálytalanságok voltak. Valamennyi gazdasági egység a leltározási szabályzatuknak megfelelő ütemtervet készített. (Egyedül a cipészszövetkezetnél tapasztalható egyes leltározási bizottságokban az összeférhetetlenség.) A leltározást a Rákóczinál és a Csaba Szőnyegszövőnél megfelelően hajtják végre, a másik két szövetkezetnél ki- sebb-nagyobb hiányosságokkal. A népi ellenőrök vizsgálták a készletek selejtezését, leértékelését is, ezek a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. A selejtezési jegyzőkönyvek tartalmazzák a szükséges adatokat, az indoklást, és a megsemmisítést, kivéve a cipészszövetkezetet. A szövetkezetek belső ellenőrei valamennyi gazdasági egységben vizsgálták a társadalmi tulajdon védelmét. Eltérés van azonban a feltárt hiányosságokra való reagálásban, a realizálásban. A belső ellenőrzés a Csaba Szőnyegszövőnél a legszervezettebb. A Béta és a cipészszövetkezet belső ellenőrzési rendszere viszont ma sem garantálja teljeskörűen a társadalmi tulajdon védelmét. A vizsgálati tapasztalatokat összegezve a népi ellenőrök többek között megállapították: a Csaba Szőnyegszövőnél és a Rákóczi Tsz- nél a feltárt kisebb hiányosságokat is felszámolták. A Bétánál a főkönyvelő személyében bekövetkezett változás segítette a szabálytalanságok kiküszöbölését, előreléptek a társadalmi tulajdon védelmében. A cipészszövetkezetben viszont a kisebb hibákat sem szüntették meg, az alapvizsgálatkor t tapasztalt szabálytalanságok ismétlődtek, sőt újabb hibák keletkeztek. Ha a békéscsabai népi ellenőrök tapasztalatait csak megközelítően is általánosnak fogadjuk el, akkor a társadalmi tulajdon védelme gazdasági egységeinknél 1986-ban valamelyest javult az előző évekhez képest, de még így is — enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Még az a szerencse, hogy a felelősség kérdése a társadalmi tulajdon védelmében viszonylag könnyen tisztázható. A Kiyösvidéki Cipészszövetkezetnél a feltárt hiányosságok miatt az ez évre kitűzött 20 százalékos prémiumból Köpe László elnöktől öt, Szabó István főkönyvelőtől 10 és Molnár Sándorné műszaki vezetőtől 5 százalékot levontak. A módszer — esetleg ennek szigorúbb változata — máshol is alkalmazható. Eredményességében nem kételkedhetünk. (A népi ellenőrök által felvett jegyzőkönyvekkel kapcsolatban olyan észrevétel nem érkezett a gazdasági egységektől, amely a megállapításokat vitatta volna.) Lovász Sándor AZ ÉV LAKÓHÁZA PÉCSETT. Várnagy Péter díjazott alkotása az eredetileg 1936-ban épült lakóház, melyet átalakított és kiegészített, (Pécs, Kisdaindol, Hegyhát dűlő 8.) (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS)
