Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 2., SZERDA Ára: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 154. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Nápolyi László moszkvai tárgyalásai A szakmai szakszervezet mérlegén: II nyomda- és papíripar vállalati tanácsai 1986. július 1. — A Nyom­da-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete Központi Ve­zetősége keddi ülésén átte­kintette a vállalati tanácsok és az egyéb új vállalatirá­nyítási formák vezető testü­letéinek működésében szer­zett tapasztalatokat. Az eddig létrejött vállalati tanácsok, közgyűlések, kül­döttgyűlések munkáját ösz- szegező jelentésből kitűnik, hogy a nyomda- és papír­iparban eddig 29 vállalat tért át ezekre az új vezetési formákra és az év második felében további négy válla­lat új vezető testületének létrehozásával fejeződik be a vállalatirányítás korszerű­sítése. A tavaly megalakult vállalati tanácsok működését fokozódó aktivitás jellemzi. Többségük már 2—3, sőt némelyik öt ülést tartott, s ezeken a kezdeti tartózkodás után most már érdemi viták után hozzák meg döntései­ket. Előfordult azonban az is, hogy nem a hatáskörük­be tartozó ügyekkel foglal­koztak, vagy a termelőmun­ka egyes feladatainak tagla­lásánál elvesztek a részletek­ben. A szakszervezet központi vezetőségének véleménye szerint az egy éve működő új önkormányzati vezető tes­tületek munkájából még nem lehet messzemenő következ­tetéseket levonni, ám idő­szerű megvizsgálni egyes szembetűnő nehézségek fel­oldásának, a testületi munka további javításának lehető­ségeit. A vállalati tanács és a szakszervezet együttmű­ködésének rendezetlen kér­dései közé tartozik, hogy egy sor témában a vállalati ta­nács döntési, a szakszerve­zet pedig csak véleménye­zési joggal rendelkezik. Cél­szerű lenne tehát e lényeges kérdések esetében — szer­vezeti változás, az igazgató bérének ' megállapítása stb. — a szakszervezet számára biztosítani az egyetértési jo­got. Az sem egyértelmű, hogy a szakszervezetnek ki a partnere; a vállalati tanács testületé, annak elnöke vagy az igazgató. A központi ve­zetőség indokoltnak látja, hogy a SZOT kezdeményez­ze a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről szóló MT —SZOT határozat szükség szerinti módosítását az új vállalatvezetési formák és a demokratikus fórumok kö­zötti kapcsolatok tisztázásá­ra. Szükség lenne annak rög­zítésére is, hogy a vállalat igazgató-helyettese ne le­hessen a vállalati tanács el­nöke vagy elnökhelyettese, mert ez a körülmény később feszültségket okozhat a ve­zetésben. Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a magyar dele­gáció tagjaként Moszkvában részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság 35. ülésszakán, az ülésszakot követően kétoldalú tárgyalá­sokat folytatott szovjet part­nereivel az ipari együttmű­ködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Találkozott Erlen Pervisin híradástech­nikai miniszterrel, akivel az együttműködés új formáiról tanácskozott, és tárgyalt Abel Aganbegjan akadémi­kussal, a Szovjet Tüdomá­Befejező szakaszához ér­kezett a hazai szénbányászat fejlesztésének egyik nagy­szabású programja, a pécsi szénelőkészítőmű csaknem 1,4 mililárd forintos re­konstrukciója, s megkezdő­dött a technológiai berende­zések műszaki átadása. Az ország egyetlen fekete­szén-medencéjének bánya- kincsét feldolgozó mecsek- aljai nagyüzemet — amely a nyos Akadémia a termelő­erők fejlődését és a termé­szeti erőforrások felhaszná­lását tanulmányozó bizottsá­gának elnökével. Felkereste az automatizálási és műszer­ipari minisztérium egyik in­tézetét, ahol a minisztérium és az intézet vezetőivel atomerőművi, számítástech­nikai, védelmi és ellenőrző rendszerek közös fejlesztésé­ről tanácskozott. Kapolyi Lászlót fogadta Ivan Szila- jev, a szovjet miniszterta­nács elnökhelyettese. Kapolyi László kedden ha­zaérkezett Budapestre. századunk tízes, harmincas és ötvenes éveiben épült egy­ségekből áll — működése közben korszerűsítették, s a rendkívüli feladat megoldása a rekonstrukció tervezőitől, kivitelezőitől és az üzemel­tetőktől egyaránt nagy erő­feszítést és összehangolt munkát követelt meg. Augusztusban megkezdő­dik a szénelőkészítőmű pró­baüzeme. Rekonstrukció a szénelőkészítőmiiben A billenőgerendán való áthaladást gyakorolják Fotó: Szőke Margit Úttörögárdisták felkészítő tábora Szanazugban Az úttörőgárdisták me­gyei szakági versenyeinek győztes csapatai június 29. és július 5. között a megyei úttörőelnökség szanazugi út­törőtáborában készülnek az országos versenyre. A hat szakág — közlekedés, egész­ségügy, honvédelem, tűzoltó, munkásőr, határőr — leg­jobbjai augusztusban a zán- kai úttörővárosban mérik össze felkészültségüket. A 120 úttörőgárdista délelőtt szakmai ismereteit gyarapít­ja, délután pedig sport- és kulturális programokon vesz részt. Tegnap, július 1-én dél­után Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkára, Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöke és munkatársai meglátogatták az úttörőtá­bort. A megye vezetőinek Szabó Béla, a KISZ Békés Mepvei Bizottságának első titkára és Juhász Tivadar táborvezető mutatta be a szanazugi úttörőtábort. M. E.—R. T. Tanácskozás a Kasuminről Húsz éve város Szarvas Szarvas várossá nyilvání­tásának 20. évfordulója al­kalmából tegnap délután az MSZMP szarvasi bizottsága, a helyi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága ünnepi ülést tar­tott a DATE Főiskolai Kar egyik előadótermében. A Himnusz után Kántor Zsolt mondta el Szarvasi elégia cimű saját költemé­nyét, majd dr. Pataki Ist­ván, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szarvas 1966-ban nem elő' szőr érdemelte ki a városi rangot, ám ezúttal a várossá nyilvánításnak a népi hata­lom volt az értékmérője. Két évtized nem hosszú idő, mértéktartásra int — mond­ta a tanácselnök —, ám az a tény, hogy a város fejlődése az elmúlt húsz évben lénye­gesen gyorsabb volt, mint korábban. Ezután dr. Tóth Lajos, a HNF városi bizottsága elnö­kének ünnepi beszéde követ­kezett. összegezte a város gazdasági, politikai, közigaz­gatási helyzetét, az itt élők szociális, egészségügyi, kul­turális körülményeit. 1966 óta a szarvasiak fele költöz­hetett új lakásba, kiépült az egész települést ellátó ivó- vízhálózat, jelentősen gya­rapodott a burkolt utak szá­ma, egyre több lakást köt­nek be a csatornahálózatba, sokat javít a város energia­helyzetén a rohamléptekben megvalósuló gázprogram. Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak, majd kitünte­téseket adtak át azoknak a közösségeknek és személyek­nek, akik az elmúlt években a legtöbbet tették városu­kért. Végül Szarvas szülöt­tének, Melis György opera­énekesnek, Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló művész­nek adta át dr. Pataki Ist­ván a Szarvas város díszpol­gára kitüntetést. Az ünnep­ség a Szózattal zárult. Munkaerőhelyzet Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal megállapítása szerint az idei év első hó­napjaiban az ország munka­erőhelyzete összességében a korábbiaknál kiegyensúlyo­zottabb volt. Az iparban — főként az állami iparban — stabilizálódott a létszám. A tapasztalatok szerint azon­ban a vállalatok munkaerő­gazdálkodása még mindig nem eléggé tervszerű. A lét­szám — elsősorban a kvalifi­kált szakemberek — megtar­tására törekednek sok eset­ben akkor is, ha a termelés munkaerőigénye ezt nem in­dokolja. A nem eléggé kö­rültekintő munkaerőgazdál­kodás is közrejátszik abban, hogy nem növekszik megfe­lelően a népgazdaság telje- sitőképessége. Az idei népgazdasági terv az állami vállalatoknál, szö­vetkezeteknél foglalkoztatot­tak száma 0,8 százalékos csökkenésével számolt. Ezen belül termelő népgazdasági ágakban 1,3 százalékos csök­kenést, a nem termelőkben pedig 0,8 százalékos növeke­dést irányzott elő. Az év el­ső negyedében termelésben foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, a számítottnál nagyobb mértékben csök­kent. Az eltérés döntően abból adódott, hogy a mező- gazdasági szövetkezetekben 6,3 százalékkal — a számí­tottnál lényegesen jobban — fogyott a létszám.. Viszony­lag nagy létszámcsökke­nés tapasztalható az építő­iparban, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, vala­mint a belkereskedelemben is. A számítottnál kevésbé fogyott viszont az iparban dolgozók száma, s jelentős a létszámnövekedés a hírköz­lésben. Környezetkímélő, a hu­mán- és. az állatgyógyászat­ban eddig nem alkalmazott antibiotikum. Rövid — csu­pán két nap — a permete­zési és szedési idő közötti kényszerkivárás a japán Ka- sumin növényvédő szer használatával. Ezek a leg­fontosabb tudnivalók a me­zőgazdaságban harmadik éve alkalmazott kemikáliáról. S mindezekről hallhattak tudo­mányos-szakmai tanácskozá­son tegnap a megyei tanács nagytermében a megye me­zőgazdasági üzemeiben dol­gozó szakemberek. — Korlátozott engedélyt adott a MÉM 1984-ben a Kasumin használatára. A paprika és a bab baktériu­mos betegségei ellen alkal­mazták ez évben a nagyüze­mek. Tavaly ideiglenes en­gedélyt adott az állami ha­tóság, s kiterjedt a növény­védő szer felhasználási köre a paradicsomra, az uborká­ra és a dísznövényekre. Je­lenleg a cukorrépa celkospó- rás levélfoltossága ellen al­kalmazzuk, folytatunk kísér­leteket — tájékoztat a Kasu­min alkalmazási köréről Aponyiné dr. Garamvölgyi Ilona, a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központ fejlesztő mérnöke. Békés megyében is isme­rik a szert, az Agroker tájé­koztatása szerint 1984-ben 400 litert, 1985-ben 1980 li­tert használtak fel a me­gyei üzemek, míg az idén 7400 litert 20 literes, 3000 da­rabot egyliteres, 3550 dara­bot pedig 50 milliliteres ki­szerelésben fogalmaznak. Így az alkalmazására a kisker­tekben is mód nyílik. — Nagyüzemi felhasználót kérdeztünk az eddigi tapasz­talatokról. Kállay Péter, nagyszénási Október 6. Tsz: — Három éve alkalmazzuk a paprikánál a baktériumos levélhullás ellen. Az első tü­netek megjelenésekor kezel­tük a növényt, megállította a fertőzést, meggyógyította a betegséget. Csapadékos, hűvös időben azonban ismé­telni kell a kezelést, a jobb hatékonyság érdekében mi réztartalmú szerrel kombi­náljuk a védelmi munkát, így a kettő hatása kitűnő. Az idén a Kasumint ismét alkalmazzuk, a babnál adu­ásznak tartogatjuk. — A japán növényvédő szereket tíz éve vizsgáljuk Magyarországon — tájékoz­tatott Ogawa úr, a Hokko Chemical japán cég kereske­dő szakmérnöke. Magyaror­szágon jó színvonalon folyik a zöldségtermelés, ezért ne­künk nagyon fontos, hogy rendszeresen vizsgálják ké­szítményeinket. Itt olyan nö­vényfajtákon és betegségek ellen alkalmazzák, amelyek Japánban nem fordulnak elő, így sokoldalú informá­ciókkal gazdagszunk. — Mekkora piaca a cég­nek Magyarország? — A legnagyobb felvevő képessége Japánnak van, ott az eladásaink meghaladják a 2 ezer tonnát, Magyarorszá­gon az 50 tonnás eladással is megelégszünk. Termékünk engedélyezett áru Romániá­ban és Bulgáriában is, de csak Magyarországon vásá­rolnak tőlünk. Ami a piacot illeti, nem túl nagy, de a kicsi üzlet is üzlet, és Ma­gyarországon rendkívül jó a lehetőség az információszer­zésre, -cserére.-ó -a" Az elmúlt két évtizedben sok új lakás épült (Archiv (elvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom