Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

1986. július 10., csütörtök o Pillanatkép a határból Szikrázóan süt a nap a mezőkovácsházi határban. A hatalmas maghozóvörös- hagyma-tábla szép látványt nyújt az úttesten közleke­dőknek. A tábla szélén nö­vényvédő gép áll, s mellette védőfelszerelésbe öltözött emberek. A fiatal szakirányí­tó éppen a tennivalókat so­rolja a brigádnak. Az eliga­zítás utáni rövid szünetben a következőket mondja Gyüre András, a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz fiatal nö­vényvédelmi szakirányítója: — Szövetkezetünkben nagy hagyománya van a vetőmag- termesztésnek. Ebben a táb­lában — mutat körbe — vö- röshagymamag-előállítás fo­lyik. Az Üj Alkotmányban az idén több mint 200 hektár a hagyma vetésterülete. Az el­múlt napok kissé csapadékos, hűvösebb időjárása kedvezett a hagymaperonoszpóra ter­jedésének. Ellene védekezünk ditiokarbonát típusú sze­rekkel. Erről a gombabeteg­ségről tudni kell: kedvező időjárás esetén olyan gyor­san terjed, hogy napok alatt egész táblákat fertőz. Jel­lemzője, hogy a szárak meg­sárgulnak, törnek, s így egy­általán, vagy alig hoznak termést. Ha nem sikerül idő­ben megállítani a továbbter­jedést, akkor a maghozó ál­lományokat szinte teljesen elpusztítja — mondja befeje­zésül, és már megy is a gé­pekhez. Mezei Mihály, a növény­védő brigád egyik régi tagja, miközben munkájára figyel, még a következőket mondja: — Nekünk mindig készen­létben kell állni. Ha jön a kártevő, vagy a kórokozó, azonnal védekzni kell. Már több mint tíz éve növényvé- dős vagyok, szeretem ezt a munkát. Nálunk van bőven belőle, hiszen több, mint 20 kultúrával foglalkozunk. Lugóczki Antal még hoz­záteszi : — Nagy értékről, több mil­lió forintról van szó a hagy­mánál. Itt azonnal lépni kell, mert különben súlyos a ki­esés. Az évek során jól ösz- szerázódott^ez a kis társaság — mondja búcsúzóul, és las­san elindul a növényvédő géppel. V. L. Az MKK új szolgáltatása Kárrendezés Szegeden Köztudott dolog, hogy mi­előtt egy export-, vagy im­portszállítmány útnak indul — általában — a szállítók biztosításokat kötnek. így el­kerülhetik az útibalesetek okozta veszteségeket. Ha a behozott külföldi árut idegen ország biztosító intézeténél biztosították, az esetleges kárt csak a Magyar Keres­kedelmi Kamara szakvéle­ménye alapján fizetik ki. A kéárbiztosok testületé elvégzi az áruk kárszemléjét, és — ha a megbízók úgy kívánják — intézkedik az anyagi já­randóság behajtásáról is. Az idén július elsejétől megalapították a kárbiztosok testületének dél-alföldi cso­portját. Ezután a Békés, Bács-Kinkun és Csongrád megyei vállalatok az MMK dél-alföldi területi bizottsá­gának szegedi irodájában je­lenthetik be igényeiket a kárszemlére. Az eljárás so­rán a testület egy kárbiztosa kamarai jegyzőkönyvet állít ki a megállapított hiányok­ról, sérülésekről. Ez az alap­okmány a későbbi kárigény érvényesítéséhez. A külföldi biztosítótársaságok csak ezt a jegyzőkönyvet fogadják el kárrendezés alapjául. A testület magánszemé­lyek megbízását is elfogadja. Ilyen esetekben is felveszik a kárszemle jegyzőkönyvét a külszolgálatból hazatérő ma­gyar állampolgárok külföldön biztosított ingóságaiban ke­letkezett károkról. Elintézik a kárbehajtást is. A Magyar Kereskedelmi Kamarának ez a testületé speciális szakismerettel, nagy gyakorlattal rendelkező szak­embereket, szállítmányozási és nemzetközi biztosításban jártas szakértőket foglalkoz­tat. A szegedi kárbiztosok is nagy biztonsággal állapítják meg a károsodás mértékét. A testület díjmentesen ad szak­mai tanácsokat és felvilágo­sítást a nemzetközi szállítás­ban keletkező károkkal, és azok rendezésével kapcsolat­ban. Böle István A Kamara szerepe a felszámolási eljárásban A Magyar Kereskedelmi Kamara eljárási szabályokat dolgoz ki a fizetésképtelenné vált vállalat felszámolási el­járását megelőző, a hitele­zőkkel folytatandó egyezte­tési tárgyalásokra. Az elnöki Tanács rendelete szerint ugyanis a felszámolá­si eljárás megindítását egyeztetési eljárásnak kell megelőzni. Az állami bírósá­gi eljárásokra csak akkor ke­rülhet sor, ha bebizonyoso­dott: nincs más lehetőség a gazdálkodó szervezet fizető- képességének helyreállításá­ra, arra, hogy az adós és a hitelezője kölcsönös megelé­gedésre rendezze az ügyet. A hazai vállalatok érdekképvi­seletét ellátó Magyar Ke­reskedelmi Kamara arra vál­lalkozik, hogy megszervezi a felszámolási eljárást meg­előző egyeztetési tárgyaláso­kat, a tartósan fizetésképte­lenné vált vállalat, és a hi­telezők közötti megbeszélé­seket. Ehhez fórumot biztosít a vállalatoknak, meghívja a tárgyaló feleket, gondosko­dik gazdasági-jogi kérdések­ben járatos jogászokról, il­letve az adott terméket, vál­lalatot ismerő szakértőkről is. A Kamara ezáltal konzultá­ciós lehetőséget biztosít a partnereknek. Levezeti a megbeszéléseket, és elvégzi az adminisztrációs feladato­kat is. A tárgyalásokról jegyzőkönyvet is készít. Amennyiben sikertelenek a megbeszélések, a kamarai jegyzőkönyv alapján indít­ható meg a szanálási, illetve a felszámolási eljárás. Az egyeztetési eljárást a Kama­ra 30 napon belül bonyolítja le. Rekonstrukció a Mecseki Brikettgyárban Az ország egyetlen feketeszén - medencéjében működő brikett- gyár idei nyári karbantartása az üzem több éven át tartó rekonst­rukciójának is fontos állomása: a Mecseki Szénbányák nagymá- nyoki ü^Énében ugyanis a szo­kásos júrmsi nagyjavítás heteire időzítették az új brikettprések és a hűtőszalagrendszer., valamint a villamos energiaellátó-hálózat szerelését. A rekonstrukció vé­geztével ezek a berendezések te­szik majd lehetővé, hogy növel­jék a brikett-termelést, % az évi 370 ezer tonna helyett 480 ezer tonna tojásszenet készítsenek a bányákban keletkező szénpor felhasználásával. A 450 millió forintos rekonst­rukció befejezéshez közeledő el­ső szakaszában korszerűsítették a brikettgyártás technológiáját, s a korábbi szilárd bitumenről áttér­tek a folyékony kötőanyag al­kalmazására, amellyel jobb mi­nőségű, kevésbé törékeny tojás­szenet készíthetnek. AZ EGYIK LEGDRÁ­GÁBB város Békéscsaba. Békéscsabán, a megye mező- gazdasági, kereskedelmi és ipari gócpontjában több ezer, háziasszony szerzi be csa­ládjának egész heti élelmi­szer-szükségletét a piacon. A városkörnyék, sőt az egész megye termelői Békéscsabá­ra hozzák be terményeiket, s ennek ellenére a háziasz- szonyok hétről hétre mindig kevesebb és kevesebb élel­met tudnak vásárolni pén­zükért. A legutóbbi békés­csabai hetipiacon a burgo­nya kg-ja 1,60—2 forint volt. Ugyanakkor Budapesten 1,20 —1,30 forintért árulták. A budapesti vásárcsarnokban az uborka kg-ját 0,80—1,50- ért, az őszi barackot 3—6- ért, a zöld babot 1,20—1,60- ért lehetett vásárolni, míg Békéscsabán ezeket az áru­cikkeket 50, sőt 100 százalék­kal drágábban árulták. (Viharsarok, 1947. július 10.) ŐSSZEL ISMÉT megindul a hajóforgalom a Körösön. Gyulán pénteken a Közle­kedési Minisztérium hajózá­si osztályának kiküldöttei ér­tekezletet tartanak Endrőd, Gyoma, Békés, Mezőberény, Köröstarcsa, Szarvas, Békés- szentandrás és Öcsöd közsé­gek kiküldötteivel a Körös hajózhatóvá tételéről. Ezek a községek, amikor tudo­mást szereztek arról, hogy Linzből a magyar hajók visszatértek, azonnal meg­kezdték a szükséges lépése­ket a Körös hajózhatóvá té­telére. Kérték, hogy a Déli­báb és a Verecke nevű ha­jókat ismét a körösi hajó­zásra állítsák be. Erre ígé­retet is kaptak és a Keres­kedelmi Minisztérium 40 ezer forintot bocsátott a Földművelésügyi Minisztéri­um rendelkezésére, hogy azon a bontási munkálatokat elvégezzék. Remélhető, hogy a pénteki konferencia ered­ményeképpen ősszel ismét megindul a hajóforgalom a Körösön. (Viharsarok, 1947. július 11.) ARAT A MEGYE. A* nap még nem sütött, de a szél megszárította a szárat, ka­lászokat. Néhány ember ott ácsorgott a búzatábla végé­nél. Dél már elmúlt. — Le­het? — kérdezte az egyik, s kezében nagy marék kalászt tartott. De mielőtt valaki vá­laszolt volna, ő maga felelt mindjárt. — Száraz, lehet vágni,.. Nem sok idő telt el, s a búzatábla végénél ka­szákat suhogtattak. Egy aratógép is érkezett. A tar­lón egy ideig még üresen járatták a gépet, aztán hoz­zákezdtek. Szaporodtak a kévék, hamarosan hosszú keresztsor bizonygatta, hogy a Dévaványai Vörös Csillag Tsz-ben a borús időben sem ülnek tétlenül... — Szigorú fegyelmet alakítottunk ki a tsz-ben — mondja az elnök. — Így értük el, hogy a ku­koricát már háromszor, cu­korrépát négyszer, s helyen­ként ötször megkapáltuk. A széna második kaszálása is kazlakban van, több mint ezer mázsa takarmányunk pihen a szérűn. A gabonánk sem pereg el. öt aratógép­pel és kiskaszákkal kezd­tünk hozzá az aratáshoz. Pár nap alatt ezzel vég­zünk. .., mert úgy határoz­tunk, hogy egy vagonnal több gabonát adunk át az államnak. Ha többet takarí- tunk be, a tagoknak is több jitt. Ügy akarunk dolgozni aratás ideje alatt, hogy ter­vünket megvalósítsuk. Terv­szerint pedig ősszel egy munkaegység értékének leg­alább 40 forintnak kell len­ni. Ez meg is 'lesz. , (Viharsarok Népe, 1955. jú­lius 10.) —ó —a Az apró szemek cs a fölösleges anyagok távoznak a henger­mot a ntríLícoín Ebbe a tartályba érkezik a szem Az idén csendben, rendben folyt a borsószezon. Jó, de nem rekordtermést takarítottak be az üzemek, lgy a feldolgozóvona­lak is bírták a megterhelést, öt­fajta minőséget mérnek a Békés­csabai Hütőházban, a Tótkomló- si Haladás Tsz legtöbbször a ki­lónként 13 forint 50 fillért érő extra minőséget szállította. A ju­bileum fajta beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s bár kissé öregek, de jól szolgáltak a VNBC betakarítógépek. A szemek szépek, egészsége­sek, s míg az első mosásnál sok volt a szemek között a hulladék, a feldolgozás ettől szerencsére zavartalanul folyhatott. Automa­ta rendszer irányítja a folyama­tot. A részegységeket, a gépeket Deák Józsefné diszpécser az irá­nyító központban figyeli. A ki­jelzők mutatják, milyen a mag­hőmérséklet, a zárt rendszeren belül mennyi a szem, műszerek mérik a főzés, a csírátlanítás idejét. A mikroorganizmusok elpusz­títása után a pályákon a hűtő- rendszerbe jut a borsó, ahol a lebegő fagyasztás eredményeként szemenként válik hűtött készter­mékké. Prisztavok Gábornak is a technika figyelése a legfőbb dolga, hiszen az első rendelle­nességre az automatika reagál, leállítja a hűtési folyamatot. A mínusz 30 fok kissé hűvös, s mire az apró zöld golyók a csomagolóba érnek, még mindig fagyosak. Ilyen állapotban cso­magolják, kerül újra hűtőtérbe, vagy elszállítja a megrendelő, a svéd Findus cég. Hamarosan, lehet, hogy éppen ma, befejeződik az idén felvá­sárolt borsó feldolgozása. Követ­kezik a zöldbab, az évek pta hiá­nyolt uborkaszezon, s a terme­lési sorban a zöldségfélék. Míg a korábbi esztendőkben télen alig volt munkája a hűtőháznak, a legutóbbi években a hagyma kitölti, a holt szezont. Az idén 25 —30 ezer tonna áruból készíte­nek hűtött terméket. Termelé­süknek közel felét adják el tő­kés országokban, a többit pedig hazai üzletekben láthatják vi­szont a vásárlók. Ezen a csigasoron jut a mosóba Kiszerelés — csomagolás a Findustól kapott egységcsomagokba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom