Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
1986. július 9,, szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Augusztus 16-án bajnoki rajt Az élvonalbeli labdarúgócsapatok már régen megkezdték a felkészülést. Zajlik az átigazolási időszak, napokon belül közzéteszik a sorsolást. Rohamosan közeledik hát az új idény. — Az MLSZ-ben folyik az új bajnokság előkészítése — mondotta Czékus Lajos főtitkárhelyettes az MTI-nek. — Kész a teljes menetrend őszre és tavaszra is. Egyedül a válogatott műsorával kapcsolatban vannak bizonyos nehézségeink. Az őszi és a tavaszi EB-selejtezőkön kívül szeretnénk egyéb mérkőzéseket is lekötni. Egyelőre még csak tárgyalunk lehetséges ellenfelekkel. Az NB I küzdelmei augusztus 16-án kezdődnek és december 6-án lesz az őszi utolsó forduló. Jövő év február 28-án rajtol és június 13-án fejeződik be a legjobbak versengése. Az NB II őszi idénye augusztus 17. és november 30. között zajlik. * * * Az MLSZ-ben elkészítették a területi labdarugó-bajnokságok csoportbeosztását. Az 1986—87-es évadban a 100 csapat továbbra is hat csoportban küzd. a Duna és a Bakony csoportban 18—18, a Mátra, a Dráva, a Tisza és a Körös csoportban pedig 16—16 együttes. Az utóbbit „üzemeltető” Békés Megyei Labdarúgó- szövetség illetékesei elmondták, hogy általában az a cél vezérelte a csoportbeosztáskor a szakembereket, hogy minden csoport három megyét öleljen fel. Kivétel persze akad. s noha a Körös csoportban döntően Bács, Békés és Csongrád megyei szakosztályok képviseltetik magukat, két Pest megyeit is ide soroltak. Az elrflúlt évadban még a Duna csoportban szereplő Dömsöd, illetve Ráckeve csapatát. A döm- södiek 34 mérkőzésen 50—47-es gólkülönbséggel 34 pontot szereztek, 10,-ek lettek, hasonlóan 50 százalékos a mögöttük végzett ráckeveiek mérlege is. akik 49—47-es gólkülönbséggel 32 pontot gyűjtöttek, és ll.-ként végeztek a 18 csapat között. A többi gárda már jobbára ismert, íme a rend kedvéért a névsor: Békési SE, Gyulai SE, Orosházi MTK. s az újonc megyei bajnok Mezőkovácsháza (Békés megyéből). Kecskeméti TE, Kecskeméti SC, H. Kun B. SE. La- josmizse, Soltvadkert, Miske (Bács-Kiskun megyéből), Szegedi Vasutas. Makói SVSE, Szentesi Vízmű és a Csongrádi Építőipari Szövetkezet (utóbbi a Csongrád megyei bajnok). A csongrádiak mellesleg négy pont előnnyel lettek bajnokok, a két- két büntetőpontot is „begyűjtő” Mártély és Szeol-Délép junior előtt. Érdekessége a csoportbeosztásnak. hogy Bács megye bajnoka a kiskunhalasiak előtt gólkülönbséggel bajnokságot nyert Harta csapatának vezetői bejelentették, hogy nem kívánnak élni a feljutási jogukkal. Az MLSZ álláspontja viszont, hogy csak a bajnokok kerülhetnek fel. és az ilyen módon megüresedett helyekre a legjobb kiesőket sorolják be. Érdemes tudni, hogy augusztustól újból négy sárga' lap után következik automatikus eltiltás, illetve ezt követően már három figyelmeztetés is elég, és így tovább. Az augusztus 16—17-1 rajt előtt még több kérdést azonban tisztázni kell. így például határozatot hozni a már lapunkban is közölt vizsgálat végeredményéről, amely a Gyulai SE-t (ahol úgy hírlik Szűcs Mihály neve is szóba került leendő edzőként) és a KTE-t érinti. A Békés megyei bajnokságban — mint ismert — az Újkígyós! TSZSK és a Sarkadi Kinizsi számít újoncnak, feljutónak, vagy inkább visszajutónak. A rajt itt is augusztus 16—17-én lesz. Újdonság, hogy: 1. egy ifjúsági korú játékos szerepeltetése kötelező a felnőtteknél, 2. a rögzített mérkőzésidöpontok után csak 50 forint ellenében fogadnak el módosítást. 3. a sárga lapos figyelmeztetéseket ezentúl nem tartják nyilván. Újabb vízilabdás győzelem Békéscsabai Előre Spartacus— Miskolci EAFC 10—7 (2—1, 2—4, 2—1, 4—1). OB II B-s vizilabda- mérkőzés. Békéscsaba. V.: Kovács, Szeles. Békéscsaba: Bau- kó — SZILVASY 3, Jámbor 1. Blahut 1, SZLAVIK 3, CZIROK 1, Dávid 1. Csere: Szilágyi. Edző: Czirok Sándor. MEAFC: Takács — Acs, Kiss, Beke, ROZA 3, ÉDER 2, Jakab 1. Csere: Majoros 1. Édző: Kovács Bertalan. A Magyar Üszószövetség által kijelölt játékvezetői páros nem érkezett meg, így félórás várakozási idő után a két csapat edzője megegyezett, s egy-egy jelöltjük vezette le a találkozót. Nehezen indult a gólgyártás, hiszen a vízilabdában szokatlanul az S. perc után esett az első találat. A második negyedtől a miskolciak vették át a játék irányítását, 5—3-ra el is húztak. A következő hét percre viszont föltámadtak a házigazdák, s nemcsak fölzárkóztak, hanem Jelentős előnyre tettek szert, amit a mérkőzés végéig meg is őriztek. A lila-fehérek közül tetszetős és szellemes Játékot produkált időnként Szlávik és Czirok. Szilvásyt pedig góljai dicsérik A közepes iramú találkozón megérdemelt hazai siker született. A békéscsabaiak ezzel az ezüstérmes helyen állnak a bajnokságban (négy győzelem, egy döntetlen, egy vereség a mérlegük). Jelenet a békéscsabai kapu előtt. A fehér hatos Szlávik akadályozza Édert (7), aki Rózának igyekszik bejátszani. Öt Blahut fogja, a kapuban Baukó Fotó: szőke Margit Hz orosházi „zongoracipelö” A Flór László és Fehér J. István által alapított örökös vándordíját ez évben tizedik alkalommal adták át Orosházán. Az alapítás sorsáról évről évre bizottság dönt az orosházi Iskolák, sportkörök, tömegszervezetek javaslatai alapján. 1986-ban a dijat Soós Ferencnek, az Orosházi Városi Tanács sportosztálya csoportvezetőjének adta át Mihály András, a városi tanács elnöke. A bizottság indokolása szerint több évtizedes, kimagasló sportvezetői munkásságáért, a tömegsport szervezéséért és a fiatalok sport- szeretetre való neveléséért vált érdemessé az örökös vándordíjra Soós Ferenc. Ezenkívül a sport népszerűsítése, az orosházi sportmozgalom írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése alapján ítélték munkáját kiemelkedőnek. ♦ Akik a közelmúltban a helyi Szántó Kovács János Múzeumban megtekintették az „Orosháza sporttörténete” című kiállítást, bizonyára sokáig emlegetik az értékes, gazdag anyagot. Talán nem mindenki tudja, hogy a gyűjtemény kialakításában Soós Ferenc milyen komoly munkát végzett. A köszöntés és gratulációk után, ő maga így vall erről: „1971 óta dolgozom főfoglalkozású sportvezetőként. Az ezt megelőző időszakokban üzemi szinten társadalmi munkában foglalkoztam a sportmozgalommal. Már akkor is láttam, hogy értékes sportemlékek, trófeák vesznek el, melyek pótlása szinte megoldhatatlan, azaz nem is lehet az ilyen ereklyéket pótolni. 1975-ben többek között ezért tettünk közzé felhívást, sportemlékek, visszaemlékezések gyűjtésére. Két esztendő alatt komoly anyag gyűlt össze. Jelenleg több mint 200 tétel található a katalógusban. Ügy tűnik, a sportmúzeum alapja együtt van a város tulajdonában. A tervek szerint majd a Szántó Kovács Múzeum gondozásába kerül át. Sportnyelven szólva, mindig zongoravivőként dolgoztam. A sport szolgálata érdekelt mindig elsősorban” — folytatja Soós Ferenc. Ügy éreztem, hogy a sportmozgalom emlékeinek felkutatása, feltárása országosan is kissé lépéshátrányba került. A néhány legutóbbi év azt igazolja, hogy az ügy elmozdult a holtpontról, hiszen sokunk örömére készül például a Békés megye sporttörténetét feldolgozó kiadvány is. Városunkban, Orosházán, jelentős csapatmunka eredményezte a szóban forgó gyűjtemény létrejöttét. Dr. Szabó Ferenc, dr. Hévízi Sándor a múzeum, dr. Zilahi Lajos a művelődésügyi osztály részéről, Koszorús Oszkár pedig mint helytörténész nyújtottak hathatós segítséget. Kevés a hely arra, hogy felsoroljam, hány sportoló adta át szíves-örömest féltve őrzött sportereklyéit a köz javára. Ez egy olyan folyamat, ami remélhetőleg, sohasem ér véget. Egyre többen érzik és értik, hogy a sporttörténet szerves része Orosháza történetének.” Az elismerés alkalmából sok mindenről szerettük volna még kérdezni Soós Ferencet. Saját magáról azonban keveset beszélt. Mint mondta, az például, hogy szenvedélyes kutyatenyésztő, s órákig vagy inkább napokig tudna mesélni kedvenc airedale terrierjeiről, aligha érdekli az olvasók többségét. Ha már a nyilvánosság előtt szólhat, legyen a sporté a főszerep. Itt van például a legutóbbi téma, a megyei cigány sportnap, amelyen az orosháziak népes küldöttségét vezette Sarkadra, ahol — mint mondta — egy új lehetőség körvonalai bontakoztak ki, vagy inkább erősödtek meg a beilleszkedést illetően. Szervezésben, irányításban nincsenek fontos vagy kevéssé fontos területek. A sportban mindegyik egyformán az. A Flór—Fehér örökös vándordíj eddigi kitüntetettjei: 1978: Páli Mariann (OMTK) — asztaliteniszező. 1979: Udvardi Attila (Oh. Spartacus) — birkózó. 1980: Lovas Béla (OMTK) — labdarúgó. 1981: Horváth Mihály (OMTK) birkózó. 1982: Koós Lajos (OMTK) — birkózó. 1983: Pintér Attila (OMTK) — asztalitenisz-edző. 1984: Raffai János (OMTK) — labdarúgó. Puskás József (Oh. Oj Élet Tsz) — lovas. 1985: Juhász István (612. sz. ITSK) — hajómodellező világbajnok. 1986: Soós Ferenc (Oh. VTSC) — sportvezető. Mundial zárt kapuk mögött Részlet T. András Emil könyvéből O ígéretünkhöz híven, szemelvényeket adunk a már sikeresnek mondható mexikói labdarúgó-világbajnokságról íródott könyvből. Lapunk mai számában folytatjuk a sorozatot, s íme a haVmadik rész. ZTE: Zalai helyett Dunai II. A ZTE labdarúgó-szakosztálya a múlt hét végén közös megegyezéssel felbontotta a néhány nappal korábban aláírt, kétéves időtartamra szóló szerződést Zalai Lászlóval. Erre azért került sor, mert a Magyar Labdarúgó-szövetség nem adta beleegyezését a holland állampolgárságú szakember foglalkoztatásához. Ezt követően a zalaegerszegi egyesület azonnal tárgyalásokat kezdett, amelyek hétfőn eredményre vezettek: a ZTE kétéves szerződést kötött Dunai II. Antallal vezető edzői teendők ellátására. Totótippjeink 1. MTK-VM—Liégeois 1 2. Uerdingen—U. Berlin 1 3. Videoton—G. Zabrze 1 x 4. Erfurt—Vitosa x 2 5. Admlra W.—Grasshoppers x 1 6. Aarhaus—C. Dózsa X 2 7. St. Gallen—Bröndby 2 X 8. Magdeburg—W. Lódz X 9. L. Poznan—Odense 1 10. Linzer ASK—Siófok 1 11. Göteborg—Szredec x 2 12. örgryte—Jera 1 x 13. Cheb—Saarbrücken 1 POTMÉRKOZÉSEK 14. Luzern—Ferencváros x 15. L. Warszawa—Olomuc 1 16. Vitkovice—Zürich 1 »Kétségtelen, hogy egy világbajnokságon nincs könnyű mérkőzés. A kanadai sem: ígérkezett annak, és nem is lett az. Ezzel együtt az egy évvel ezelőtti válogatott ezt a kanadai gárdát a bolondulásig zavarta volna. Most, ezen a mérkőzésen erről szó sem lehetett. A mérkőzés utáni nemzetközi sajtótájékoztatón, arra a kérdésre, hogy a magyar csapat a gyors gólt követően miért nem támadott agresszívebben. Mezey kijelenti: „Nem lebecsülve ellenfelünket, ezen a mérkőzésen elsősorban önmagunkat kellett legyőzni.” Nem hántásként, hanem a tények valós ismertetése miatt, úgy érzem, ennél a nemzetközi sajtótájékoztatónál időznöm kell egy kicsit. Időzni, mert a magyar labdarúgó-válogatott kontra nemzetközi sajtó utórezgései ekkor csapódtak le a legkézzelfoghatóbban. Azt hiszem, érthetően, hiszen ezen a sajtótájékoztatón Mezey győztes csapat kapitányaként ülhetett a kamerák és mikrofonok elé, s így a jelenlévő külföldi újságírók egynémelyike elérkezettnek látta az időt arra, hogy „kellemetlenkedjen”. 0—6 után minden bizonnyal méltányosságból nem tették. Most viszont nem tudták kihagyni ... Pedig jól kezdődött. Végre mosolyogni láttam Mezey t, amikor bejött az interjúszobába, és még jobban mosolygott, amikor az interjúkat vezető helyi sajtófőnök angolul bemutatta: — Köszöntőm a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott kapitányát. „Csörcsil” Mezseit... A kapitány nevet, odafordul, és angolul javít: — Nem „Csörcsil”. Olyan is volt, de nem szövetségi kapitány volt. Én György vagyok. Az első sorokban nevetnek, a sajtófőnök javít. Mezey kérdés nélkül kezdi: — Aki ez után a mérkőzés után irigyli a fizetésemet és az állásomat, az nem normális ember. Legalább harminc évet öregedtem. Gondolom, látszik rajtam. — Mezey úr, miért nem támadtak erőteljesebben ? — Ma csak ennyire voltunk képesek. Ez elég volt ahhoz, hogy győzzünk. — De Mezey úr, miért húzódtak vissza saját kapujuk előterébe játékosai a gyorsan megszerzett első gólt követően? — Ügy látszik, hogy jól csináltuk, mert nyertünk. — Mégisi, Mezey úr, a gyorsan kapott gól után a kanadaiak kerültek mezőnyfölénybe. Miért? — Én ezt a mai edzői felkészültségemmel nem tudom megmagyarázni. — A mai mérkőzésen nyújtott teljesítmény alapján, ön szerint csapata megérdemli, hogy a legjobb tizenhat közé jusson? — Azt hiszem, uram, ön nem látta a világbajnokság eddigi mérkőzéseit. Itt nincsenek rossz és gyenge csapatok, itt a kis győzelem ugyanolyan értékes, mint a többi. — De Mezey úr, 2—0 után sem volt csapata teljesítménye és játéka meggyőző... — Uram, az ön mostani és korábbi kérdéseiből kitűnik. hogy ön elhivatottságot érez az edzői szakma iránt. Azt javaslom, változtasson szakmát. Király Ferenc, a magyar válogatott sajtófőnöke ezt a választ is átfogalmazva fordítja le. Azt hiszem, jói tette, talán kellemetlen nemtetszés-nyilvánítástól óvta meg a jelenlévőket. Az újabb kérdés, már ezt követően, hogy Mezey György még ingerültebb lett, mert újabb provokáló kérdést kapott egy másik amerikai „hírközlő cég” ezúttal magyar résztvevőjétől, így hangzott: — Nem gondoltak arra, hogy gólarányt javítsanak? — Nem. Nem akartunk gólarányt javítani. Ez egy világbajnokság, ahol minden eredményért keményen kell megküzdeni. Búcsúzóul köszönöm az érdeklődést. Azt hittem, a kanadai mérkőzésnél nem lesz nehezebb meccsem, de az önökkel való találkozás az volt. Viszontlátásra! A kanadai kapitány a két vereség ellenére népszerűbb, mint bárki a magyar csapatból. Sweeney kiállítását sajátosan magyarázta. „Nem tudok rá haragudni. A teremfocihoz szokott, s így nem tudta, hogy a sárga lap után már a kiállítás következik.” Jól hangzik, de alighanem csak a poén kedvéért mondta. Mert ennyire azért egyetlen kanadai sem kezdő... Bizonyság erre (no meg arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott csak kínkeservesen, és még mindig kábultan állt fel a 0—6-os mérkőzés után) Szén drei és csapatának az „esete”. Az első negyvenöt percben az újpesti kapus, noha próbálkozott vele, egyetlen alkalommal sem tudta kézből kirúgni a labdát. Nem volt kinek, társai hátat fordítottak a magyar kapunak, nehogy véletlenül feléjük repüljön a labda. Azaz egyszer, pontosan a negyven- ötödik percben, mégiscsak megpróbálta a magyar kapus, hogy egy kidobott labdájával „eltaláljon” egy magyar játékost. Ez sem sikerült! Keservesen, idegtépőén teltek a percek. S a magyar gárda eddigi világbajnoki szereplésének csak a kanadaiak elleni második gól után akadtak nyűgöd,tabb pillanatai. Az egyetlen Sal- lain kívül, aki mindkét mérkőzésen, ha nem is játszott jól. de legalább volt ereje, akarta felvenni a küzdelmet, már Garaba és Varga játékában is fel lehetett fedezni némi önbizalmat. Mellesleg nem tudom, miért, talán az utóbbi mondatról most jut eszembe, hogy a 0—6 után osztályozták a mexikói sportlapok a magyar és szovjet játékosok teljesítményét. Sallai egyest kapott. Az összes többi magyar játékos nullát. A kanadaiak elleni mérkőzést követően nem osztályoztak.« (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI IENíHMM Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij:egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
