Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

1986. július 8., kedd o . SVÁJCI SZENNYES. Má­tól kezdve tilos foszfát tar­talmú hatóanyaggal készíte­ni a svájci mosószereket. A kormány még tavaly határo­zott így, hogy kímélje az or­szág vizeinek tisztaságát a vizet lágyító vegyszerektől. A tilalom eddig egyedülálló Eu­rópában. SVÁJC. Svájcban, a többi fejlett ipari országhoz képest, alig korszerűsödött az elmúlt években az energiafelhaszná­lás: az olaj vezető szerepet játszik á piacon. Tavaly a Svájcban felhasznált energia 65,7 százaléka származott kő­olajból — míg a tőkés orszá­gok átlagában az olaj már csak 40 százalékkal részese­dik. A földgáz 8 százalékos részesedése jelentősen elma­rad a tőkés államok 16 szá­zalékos átlagától. A fennma­radó mennyiséget atom-, ví­zi és szénerőművek adják. SZAÚDI NŐK MUNKÁ­BAN. Szaúd-Arábia arra ké­szülődik, hogy a távozófél­ben levő több tízezer külföl­di dolgozó munkáját a követ­kező öt évben hazai, még­hozzá női kezek munkájával váltsa fel. A szaúdi nőknek a tervek szerint elsősorban az oktatásban és az egész­ségügyi létesítményekben ad­nának állást. Szaúd-Arábia egyik legfontosabb célja a külföldi munkaerő hazaival való felváltása. Az olajárak csökkenése újabb lendületet adott önnek a folyamatnak, miközben a szaúdi kormány több milliárd dollárt költ a nők iskoláztatására. JUGOSZLÁV turizmus. Turisztikai szakértők szerint az idén Jugoszláviába re­kordszámban utaznak majd a külföldiek, és ott 54 millió vendégéjszakát töltenek majd el, 6 százalékkal többet, mint tavaly. Az idegenforgalom annak ellenére bővül, hogy az árak az idén jóval maga­sabbak, mint 1985-ben. A ju­goszláv kormány arra számít, hogy 1,3 milliárd dollár be­vételre tesz majd szert a tu­rizmus révén. Erre égető szüksége van. hiszen afz or­szág 19 milliárd dollárral tartozik külföldi bankoknak és kormányoknak. SZOVJET—AMERIKAI HA­LÁSZAT. A Szovjetunióval tíz évvel ezelőtt megkötött halászati egyezmény hatályá­nak további egy esztendővel való meghosszabbítását in­dítványozta Reagan amerikai elnök. Az egyezmény alap­ján kötnek együttműködési szerződéseket az amerikai ha­lászok az illetékes szovjet cé­gekkel. A kongresszushoz in­tézett üzenetében Reagan felhívta a törvényhozók fi­gyelmét, hogy az egyezmény megújítása nélkül az ameri­kai halászati ipar jelenté­keny anyagi veszteséget szen­vedne. LÍBIA — BRITISH AIR­WAYS. Elsősorban a British Airways-t érintették kedve­zőtlenül a Líbia ellen elren­delt nyugati gazdasági szank­ciók: jelentősen visszaesett az észak-afrikai országba irá­nyuló utasforgalom. Az idén májusban a tavalyinál 14 százalékkal kevesebb utas vette igénybe a British Air­ways Líbiába' irányuló jára­tait. Az Air France-nál a visszaesés 6 százalékos, míg a KLM-mel 5, a Lufthansá­val pedig 3 százalékkal ke­vesebben utaztak Líbiába. — NASA — HUNGER DFE. Az Amerikai Űrhajózá­si és Űrkutatási Hivatal (NA­SA) hazai gyártmányok mel­lett egy nyugatnémet cég tömítőgyűrűjét is kipróbálja. A Challenger űrrepülőgép ja­nuári katasztrófáját a hiva­talos vizsgálat szei’int a szi­lárd hajtóanyagú jobb oldali segédrakéta tömítőgyűrűjé­nek átszakadása okozta. A tömítőgyűrű a Morton Thio- kol amerikai cég terméke volt. A Hunger DFE nevű, hidraulikus berendezéseiről ismert, s évi 100 millió már­kás forgalmat lebonyolító NSZK-beli cég többféle mé­retben készíti el a tömítő­gyűrű prototípusát, amelyet a NASA szakemberei alapos vizsgálatnak*vetnek alá. AMERIKAI MÓDSZER A SZOVJETUNIÓBAN. A Szov­jetunióban mind nagyobb termőterületen alkalmazzák a legkorszerűbb, az amerikai szabványnak megfelelő gabo­natermesztési módszereket, és ennek segítségével növekvő hozamokat érnek el — jelen­tette egy amerikai mezőgaz­dasági minisztériumi szakér­tői csoport, amely 9 napos körutat tett a Szovjetunió búzatermő vidékein. Látoga­tásukat az erre vonatkozó szovjet—amerikai egyezmény értelmében szervezték meg. Biztosított az öntözési lehetőség Az idei nyár derekán já­runk, s az idén is száraz, meleg nyarunk van. Az év elejétől hullott csapadék mennyisége ugyan megha­ladta a sokéves átlagot, a májust és júniust azonban a nagyon kevés csapadék mel­lett igen magas napi kö­zéphőmérséklet jellemezte. Mindez gondot okozott és okozhat a továbbiakban is a mezőgazdasági nagyüze­meknek. A sok napsütés és a meleg hatására a növények fejlődése meggyorsul, víz­igényük megnő, ennek követ­keztében a talaj vízkészlete fokozatosan csökken, ha to­vábbra sem érkezik meg a szükséges esőzés, a szüksé­ges csapadékmennyiséget mesterséges úton — öntözés­sel — pótolni kell. A vízügyi szolgálat fel­készült a szárazság okozta károk megelőzésére. Az ön­tözéshez szükséges vízkészlet bitosításának érdekben üze­mel a békésszentandrási, a körösladányi és a bökényi duzzasztó. A Kövizig terüle­tén valamennyi öntöző fővíz­kivétel felvonult és üzemel, a magas- és mélyvezetésű öntözőcsatornákat (valamint a kettős hasznosítású, öntöző és belvízelvezető) csatornákat féltöltöttük, az öntözővíz ezeken a helyeken az öntöző gazdaságok rendelkezésére áll, öntözési igény esetén a csak belvízelvezetési célt szolgáló csatornák is feltöl­tésre kerülnek, amennyiben erre műszaki lehetőség van. Nem kis gondot jelent az állami főművek tisztán tar­tása, mivel az időjárás rend­kívüli mértékben kedvez a vízi gyomnövények elbur­jánzásának. Szükséges, hogy' a mezőgazdasági üzemek is nagy gondot fordítsanak sa­ját csatornáik tisztán tartá­sára. gyomtalanítására. A Körösvidéki' Vízügyi Igazgatóság a jelenlegi vízjo­gi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezők számára lehetőséget biztosított az en­gedély gyorsított eljárással történő megszerzésére. Ha igény van rá, az igaz­gatóság néhány átemelő szi­vattyú bérbe adásával is a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére áll. Az öntözővíz minőségét a vízügyi szolgá­lat folyamatosan vizsgálja, s az esetleges kedvezőtlen vál­tozásról az érintett üzemeket azonnal értesíti. Az igazga­tóság tehát a területén mű­ködő mezőgazdasági nagy­üzemek számára biztosítja az aszálykárok megelőzésének lehetőségét, az igazgatóság kéri az üzemeket, hogy — ahol erre a műszaki feltéte­lek adottak — éljenek a fel­kínált lehetőséggel, hogy a víz eljusson oda, ahol szük­ség van rá, hiszen ez mind­annyiunk közös érdeke. Goda Péter igazgató, Kövizig A hét végén, délelőtt nagy sürgés-forgás fogadott az Orosházi Béke Tsz-ben. Az előző napi eligazítás után, ekkor indultak az ingó bú­zatábláknak a betakarító gé­pek. Az Eötvös-kanyarnál fogtak először a nagy nyári munkához a termelőszövet­kezet szakemberei. Szántó Péter termelésirá­nyító főmérnök a szokottnál kissé nagyobb izgalommal készült erre a feladatra. Ugyanis csak május 1. óta dolgozik a fiatal szakember az orosházi szövetkezetben. — Még folyik a borsó be­takarítása, s ezzel párhuza­mosan kezdjük most az 1265 hektár búza aratását. Az elő­zetes becslések szerint a ter­vezett 5,7 tonna hektár körül alakulhat a hozam. A terü­let jórészén Baranjka, MV— 8, MV—10-es fajtákat vetet­tünk, s kísérletképpen GK Bucsányi, GK Kincső és Zg 471-es fajtat is termesztet­tünk. A betakarításban há­rom Claas Dominátor 106-os, három Dominator 105-ös és két John Deere kombájn vesz részt. A szállítást kilenc pótkocsis IFA gépkocsi vég­zi. Először a Répási tanyai Bábolna 15-ös szárítóhoz visszük a gabonát, s innen az előtisztítást követően kerül a GMV-hez a termés. Ameny- nyiben szükség van a szárí­tásra, akkor erre is sor kerül. Gondoskodunk a dolgozók­ról, ebédet, délután pedig uzsonnát kapnak, s emellett szódavíz és citromlé áll a rendelkezésükre. Amennyi­ben meghibásodás fordul elő, úgy két szerelőkocsi segít a bajok orvoslásában. Ügy ter­veztük, hogy tíz munkanap alatt befejezzük a termésbe­takarítást. A mezőgazdaság­ban tudomásul kell venni, hogy nincs ünnep- és vasár­nap, amikor lehet folytatni a munkát, akkor kell csinálni — mondja befejezésül a fő­mérnök. Időközben szép sorjában a táblára érkeznek a kombáj­nok. Feltűnő, hogy vala­mennyi gép fülkéjében fia­tal ember ül. Közülük szó­lítom meg találomra az egyik sárga pólóst. — Kotolák Sándornak hív­nak — mutatkozik be a 21 éves kombájnos. — Jelenleg a határt védem, de a tsz ké­résére elengedtek parancs­nokaim. így két hétig itt a közös gazdaságban dolgozok. Az egyik 106-os Dominátor váltós kombájnosa vagyok. Ez már a negyedik szezo­nom, s bizony a napi 13-14 órás fárasztó munka után este szinte belezuhanok a» ágyba. Ha ninés különösebb gond, naponta ezek a nagy teljesítményű gépek 90-100 tonnát takarítanak be. Most éppen a beállítással foglal­kozom, s remélem, hogy az idén nem lesz semmi fenn­akadás. György, a következőket mondja: — Ez már a tizenharmadik szezonom a búzaaratásban. Ha minden jól megy, napon­ta 7-8 fordulót tudok csinál­ni. Egy-egy szerelvényen mintegy 13-14 tonna gabona van. Amikor a malomba hordjuk a termést, akkor már reggel öt órakor kezdő­dik a nap, és bizony elhúzó­dik este 8-ig. A tábla szélén fekete hajú fiatalember, Csizmadia Fe­renc ágazatvezető éppen a szemek nedvességtartalmát vizsgálgatja egy készülék­kel. — Az elmúlt napokban né­hány milliméter csapadék hullott területünkre, ezért most ismét megvizsgáljuk a szemek nedvességtartalmát. A mérő műszer 19 százalé­kot mutat, lehet aratni — mondja az ágázatvezető. Fekete hajú, a naptól már lebarnult fiatalember, Ra­vasz Zoltán érkezik a Claas Dominátor 105-össel. Ö a következőket mondja: —■ Kedvező, hogy az idén nincs fekvő gabona, mivel alacsonyabb a szár, így ked­vezőbbek az aratás feltételei. Jómagam már a hatodik szezont kezdem, egyébként évközben egy Fiat-traktoron dolgozom. Ez a gép — mu­tat a mellettünk álló kom­bájnra — már 7. éves, s így nagyobb a meghibásodás esélye. Most is a felkészülés­nél gondott okozott a kasza- ujjak beszerzése, de végül is minden rendben van. Remé­lem, tíz nap alatt —; ha ked­vez az időjárás — be tudjuk fejezni ezt a nagy nyári munkát. A folyamatos mun­ka során a 8-9. nap a legkri­tikusabb. Ilyenkor már szin­te alig áll az ember a lábán este, amikor leállítja a mo­tort. Kapunk egy alapbért, amely 70 fillér mázsánként, s erre jön még a munka mi­nőségétől függő (tarlómagas­ság, szórás, stb.) 20 fillér mozgóbér. Felemelő látványt nyújt a búzatáblán egymás mögött haladó kombájnok serege. Korábban, évtizedekkel ez­előtt reggeltől estig több szá­zan dolgoztak hetekig azért, hogy hasonló nagyságú terü­letről, mint most az Orosházi Béke Tsz-ben, idejében biz­tonságos helyre, magtárba kerüljön a gabona. Ma pedig a korszerű technika századá­ban tíz nap alatt alig ötve- nen betakarítják az életet adó kenyérnek valót. Tiszte­let és megbecsülés mind­azoknak, akik a 30 fok fö­lötti kánikulában, porban nap mint nap teszik a dol­gukat azért, hogy minél előbb biztonságba kerüljön a búza, s alig másfél hónap múlva, augusztus 20-án pe­dig már a lisztjéből készült új kenyeret tehessük aszta­lunkra. Verasztó Lajos Omlik az életet adó gabona a pótkocsikba Fotó: szóke Margit A hat kombájn egymás mellett, szép sorban halad a végeláthatatlan búzamezőn. Két fiatal ember, akik az idén érettségiztek, mint tar­lófelelősök dolgoznak a szö­vetkezetben. — A Táncsics Mihály gim­názium és ipari szakközép- iskolában érettségiztem — kezdi a beszélgetést .Imre Zsolt, majd így folytatja: — A termelőszövetkezet ösztön­díjasa vagyok, s ősztől az Ybl Miklós főiskolán, Debre­cenben folytatom tanulmá­nyaimat. Ügy döntöttem, hogy a nyarat egy kis mun­kával töltöm, s itt a szövet­kezetben «megbíztak a szállí­tójegyírással. Jól jön ez a kis kereset majd a nyaralás­hoz. Társa, Veres Zoltán, a Szentesi Poiláck Antal Szak- középiskolában érettségizett, s majd Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán kezdi meg szeptem­berben tanulmányait. — Egyelőre két hétig tart ez a megbízatás, de a tsz vezetői ígérték, hogy még további két hétre adnak munkát. Naponta 150 forin­tot kapunk ezért a tevé­kenységért. Ebédet és uzson­nát is hoznak ide a tábla szélére. A dűlőúton nagy port ver­ve érkezik egy IFA-szerel- vénv. Vezetője Sáfrány Csizmadia Ferenc ágazatvezető a búza nedvességtartalmát ellenőrzi Wi\\i\$. í] ipifi; 1111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom