Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

1986. július 7„ hétfő Válaszoltak az illetékesek A Népújság június 9-i szá­mában a Szerkesszen velünk rovatban Tűnődések cím alatt egy olvasó a dombegy­házi közvilágításról írt. A panaszt kivizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy az olvasó­nak igaza van. Észrevételét ezúton is köszönjük. A köz- világítás korai bekapcsolásá­nak és késői kikapcsolásának oka az, hogy két transzfor­mátorkörzetben az automati- 'kus fényérzékelő alkonykap­csoló meghibásodott és pót­lását - kapcsolóórával végez­tük, amely átállítását a me- zőhegyesi kirendeltségünk elmulasztotta. A felelősségre- vonást és a szükséges intéz-- kedést az ügyben megtettük. Tájékoztatásul még annyit, hogy az alkonykapcsoló hi­ányzó alkatrész', ez évben a kirendeltségünk összesen 9 darabot kapott, aminél jóval nagyobb a meghibásodások száma, ezért fordul elő, hogy kénytelenek vagyunk kapcso­lóórával vezérelni, ami sok­kal munkaigényesebb, és na­gyobb a hibalehetőség. IIÉMÁSZ Üzemigazgatósága Hódmezővásárhely Mm +1? „Záróra — de mikor?!” cí­mű, a Népújság június 16-i Szerkesszen velünk rovatá­ban megjelent cikk a szarva­si 21-es számú ruházati bol­tunkról szól. Boltunkban a vásárló 17.15-kor szeretett volna vásárolni, de a vásár­lás elmaradt, mert a bolt dolgozói már elkezdték a boltot sepregetni, takarítani. Az esetet kivizsgálva a bolt vezetője a következőket válaszolta: az eladó a seprést valóban elkezdte, de a vá­sárló felháborodására, mely szerint „ez azt jelenti, hogy menjen ki a boltból”, ázt válaszolta, „fél 6-kor zá­runk, tessék nyugodtan né­zelődni”. A vásárló hango­san, és mérgesen megjegyez­te, hogy „nem ilyenkor kell sepregetni” és kiment a bolt­ból. Boltjainkban, ahol a nyitva tartási idő és a mun­kaidő megegyezik, előfordul, hogy ha a forgalom azt meg­engedi, akkor kell elkezdeni zárás előtt takarítani. A 21- es számú vegyes ruházati boltunk eladói általában ud­variasak, ellenük panasz még nem merült fel. Az ese­tért a vásárló szíves elnézé­sét kérjük. Utasítottam a bolt vezetőjét arra, hogy ta­karítást, sepregetést zárás előtt csak akkor végezhet­nek, ha ezzel a vásárlót a legcsekélyebb mértékben sem zavarják. Dr. Pérchy Antalné igazgatóhelyettes Univerzál Kereskedelmi Vállalat „Záróra — de mikor?!” címmel jelent meg június 26-án rovatunkban a békés­csabai Csaba étteremről szó­ló olvasói levél is. Erre a Békés Megyei Vendéglátó­ipari Vállalattól a következő válasz érkezett: „Megállapí­tottam, hogy a felszolgáló mulasztást követett el. Fi­gyelmetlenül végezte munká­ját és ezért felelősségre von­tam (szakmai előírások fi­gyelmen kívül hagyása mi­att.) Az étlapon 1986. május 30-án 19 órakor: 14-féle frissensült, 3-féle készétel, 2­féle leves, 5-féle hideg-me­leg előétel stb. szerepelt. Primőr saláta igaz, hogy az étlapon nem volt feltüntetve (mert az írásának időpontjá­ban az alapanyagok nem ke­rültek beszállításra), de a 4- féle konzervsavanvúság mel­lé még a friss paprikasalá­tát tudtuk adni. A „Csaba- tál” frissensült, amely a megrendelést követően ke­rül elkészítésre. Zsírjába fagyva nem kerülhetett a vendég elé, esetleg a hőfo­ka nem volt megfelelő, ezt látszik igazolni a levélíró ál­lítása is, miszerint 25 percen belül megkapták a vacsorát. Megjegyezni kívánom, hogy az egység nyitva tartásától a záróráig üzletvezető tevé­kenykedik, akinek a felada­ta az esetleges panaszok azonnali kivizsgálása és en­nek a vendég szempontjából minél kielégítőbb elintézése. Mivel ezen az estén ilyen jelzés nem történt. így az üz­letvezető nem tudott miben intézkedni. Amennyiben ész­revételét a kedves vendég a vezetővel közli, úgy más szájízzel távozott volna ét­termünkből. A cikk utolsó bekezdéséhez csak annyi a hozzáfűzni való: az üzlet dolgozói és vezetői azon fá­radoznak, hogy maximálisan kielégítsük vendégeink igé­nyeit. Bátran kijelenthetem, hogy ez az eset nem jellem­ző a Csaba étteremre, mivel ilyen jellegű panasz ez idáig nem érkezett. Következő al­kalommal, reméljük, hogy ét­termünkbe betérve elégedett lesz szolgáltatásainkkal. Kunstár János űzi, igazgaitó A KISZ-kongresszus után Kenyér és tej Gondom a kenyér és tej hiánya. Ma, június 23., hét­fő, 12 óra 20 perc, még nincs kenyér és tej se, és persze péksütemény se Bé­késcsabán, az áfész 24-es számú üzletében, amely a Szamuely utcában van. Igaz, van a közelben még 2-3 üzlet, az egyik éppen Zárva, a másikban szintén nincs még kenyér, a harma­dik egy gomba, itt volt ugyan kenyér, de szegény eladó nem tudhatja, hogy három, illetve négy üzlet körzetének elegendő kenye­ret kéne rendelnie, így itt természetesen elfogyott. Va­jon hová és mikor indul­junk tehát vásárolni? Itt a nyár, és szombaton meny­nyit vásároljunk előre, vagy a hétfői vásárlást tervezzük a város más pontjain? Már a kerület tanácstagja is be­jegyezte ezzel kapcsolatos észrevételét a bolt panasz­könyvébe, de azt szerintem meg sem nézik, mert ha igen, már . intézkedésnek kellett volna történnie. Mi­ért olyan mostoha ez a kör­zet? Mert az a tapasztala­tom, ha 10 óra körül elin­dulok a város más részébe, kenyeret, tejet minden gond nélkül kapok. Laszli Pálné, Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Az UNICON Vállalat „Kál­lai Éva” KISZ-bizottsága jú­nius második felében egy hét végén a vállalat szanazugi üdülőjében KISZ-vezetői fel­készítést tartott, melyen a MÁV KISZ-vezetői is részt vettek. Szervezetünknél ez volt az első ilyen jellegű kez­deményezés, melynek aktua­litását a KISZ IX. kingresz- szusa adta. A program tájé­koztatóval kezdődött, melyet Kulcsár Edit, a békéscsabai városi KISZ-bizottság első titkára tartott. Ő a kongresz- szusi élményeiről, a várható feladatokról adott értékes in­formációkat. Beszélgetés ke­retében számolt be élményei­ről Szász Anikó is, aki a kongresszuson vállalatunkat is képviselte. Délutáni ven­dégünk volt Blahut Lajos, a városi tanács elnökhelyette­se, aki Békéscsaba VII. öt­éves tervéről és a hosszú távú elképzelésekről szólt. A tájékoztató után kérdések sora következett, mely ezút­tal is azt bizonyította, hogy a fiatalokat érdekli közvetlen környezetük, városuk jelene, jövője. Fazekas Károly KISZ-titkár, UNICON Szeghalmon, a- Kossuth utcában kaptuk lencsevégre ezt az igen tetszetős kis élelmiszerboltot és büfét. Jelentősége mindkettőnek, hogy a város egyik periférikus részében szolgálja több száz lakos mindennapi ellátását. Ugyanakkor érdekessége, hogy előre gyártott elemekből, szinte rövid hetek alatt állította össze az áfész építőrészlege. S ami ugyancsak nem mellékes, hogy a két egység létrehozásá­nak és berendezésének teljes költsége nem haladta meg a 700 ezer forintot. Kép, szöveg: Balkus özv. Kónya Károlyné, Doboz. Kérjük, írja meg közelebbi cí­mét is. Azt továbbítjuk a Ví- dia vállalatnak, ahonnan majd értesítik, ha beszerezték a 7 és 10 literes tejeskannákat. * * * Raffai József, Sarkad. A Her­bária megyei felügyelőjének tá­jékoztatása szerint a száraz boc^avirágot átveszi a Herbá- ria Nsékéscsabai üzeme (Szen­tesi Ferenc). Beviheti szemé­lyesen és feladhatja postán is. A cím: Herbária üzem. Békés­csaba, Illésházi utca 2. Sokfelé tartottak megyénkben júniusban olyan iskolai talál­kozókat, melyek közös vonása, hogy a hajdani diákok már idős emberek, hiszen 50, 55 évvel ez­előtt koptatták az iskolapadot. Íme a beszámolók, s a fény­képek: 50, 55 év után Iskolai találkozók Az orosházi volt polgári fiúiskola 1936-ban végzett diákjai június 28-án tartották találko­zójukat. A szervezőbizottság nevében Csömör József üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy az 53-as létszámú osztályból 17-en haltak meg, 33 hajdani diáktársról tudnak, s közü- zülük 14-en Orosházán, 14_en Budapesten és vidékén, 5-en pedig külföldön élnek. A diák­évekre dr. Soós Gábor emlékezett vissza’ egykori osztálytársai körében Az egykori békéscsabai állami polgári fiúiskola 1931-ben végzett tanulói is a közelmúltban tartották találkozójukat. Amikor végeztek, két osztályban 69 -en voltak, most csak 23-an jöt­tek el. Meglátogatták régi iskolájukat a Petőfi utcában — jelenleg 1-es számú általános iskola — beszélgettek életükről. Eddig 5 évenként jöttek össze, most ehatározták, hogy leg­közelebb 3 év múlva találkoznak Bálint Tibor, Békéscsaba Becsületes megtalálók kerestetnek Ritkán, s igen indokolt esetben foglalkozunk elve­szett holmik, ellopott tár­gyak keresésével, illetve ilyen levelek közzétételével. A következő kettővel azért teszünk kivételt, mert a ká­rosultak diákok. * * * Kérem közöljék soraimat, mert biztosan lesz, aki se­gít, hogy a versenykerékpár visszakerüljön elkeseredett készítőjéhez és tulajdonosá­hoz. Két hónappal ezelőtt a fiam hazaállított egy rozs­dás versenybicikli-vázzal és két kerékkel. Haragudtam is, hogy minek ez a vacak. Azt mondta, figyeld meg anyu, ez még gurulni fog. A gye­rek heteken keresztül csi­szolt, festett, alkatrészek után szaladgált, szédszedte, újból összerakta mire a mű kezdett alakulni. Elfogultság nélkül állítom, jól nézett ki a kerékpár, minden a helyén, volt, s egy csomagtartó tás­kát is varrtunk műbőrből, de hogy a tartalma ki ne essen, elvitte patentoztatni. Ekkor történt, hogy amíg hozzáértő kezek a patentokat a helyükre tették, a biciklit a ház udvarából ellopták. Mindössze háromszor ült ál­ma nyergében a fiam. Azt hiszem, fölösleges részletezni a lelkiállapotát. Kérem, aki tud valamit a kerékpárról, juttassa el Békéscsabán a ta­lált tárgyak osztályára. A ke­rékpár ezüstszürke, fekete díszítéssel, négy sebességes, nyújtott fekete a nyereg, fe­hér a szerszámtáska, piros keretes a visszapillantó tü­kör, a kormány fekete mű­anyaggal bevont, és feketék a patkófékek. Sárhányója nincs. Név és cím a szerkesztőségünkben Csak azért fogtam tollat, mert látom fiam szomorúsá­gát. Az történt ugyanis, hogy június 14-én Budapesten vol-< tunk. Este 6 óra tájban ér­keztünk Békéscsábára, és onnan a 18 óra 35 perces vo­nattal, ami Lökösházára megy, utaztunk Kétegyházá- ig, és ott átszálltunk a me- zőhegyesi vonatra. Félúton hazafelé derült ki, hogy a fiam a lökösházi vonaton, a polcon felejtette a reklám- szatyrot, amiben benne volt a fényképezőgépe és egy sö­tétkék bársony rövid kabát. Kerestük nyomban, de sehol semmi. A fiam az összes spórolt pénzéből vette a fényképezőgépet, film is volt benne felvételekkel, ezeket a Vidámparkban és az Állat­kertben készítettük. Ha va­laki megtalálta, legyen szíves a címemre utánvéttel elkül­deni. Szenes Istvánná Mezőhegyes Rózsa Ferenc u. 45. 16 pedagógusok, ügyes diákok Szívesen írok róluk, mert kitűntek a többi kiránduló csoport közül. Mezőhegyesi negyedikes kisdiákok ők, akiket a zempléni kirándu­lásra gondosan felkészítettek osztályfőnökeik, dr. Hajt- mann Pálné és Hevesi Já- nosné. Ismertetéseim során többször közbeszóltak, oko­san, tájékozottan soroltak történelmi adatokat, föld­rajzi neveket, sőt Sárospata­kon a művelődési , központ bemutatásánál előállt egy kislány, és elmondta, hogy ezt a szép épülete Makovecz Imre tervezte. Meghatódtam, s a továbbiakban közösen beszéltük meg a látottakat.. Meglepett az is, hogy a ki­ránduló gyerekek zsebpénzü­ket nem csacsiságokra. ha­nem maradandó emlékek vá­sárlására fordították. Nem kis felelősség hárult a peda­gógusokra, hiszen 44 gyer­mekre kellett vigyázniuk. Sok ilyen tanárra van szük­ség, mert a törékeny kisdiák egész életére kihatnak az is­kolai élmények avagy kudar­cok. Kolozsi Kálmánná országjárás-vezető Köszönettel... Két levél is akadt múlt heti postánkban, mely a segítőszán­dékról, önzetlenségről tanúsko­dik. örömmel adunk helyt a következő soroknak. Szeretnénk köszönetét mon­dani Székely Sándor mezőbe- rényl lakosnak. aki a múlt szombaton délután gépkocsijá­val megállt, és kislányom, aki a magas láztól begörcsölt, se­gítségével hamar eljutott az or­voshoz. Kun Mihályné, Mezőberény * * * A békési Hungaronektár és a kosáripari vállalat dolgozóinak tartozom köszönettel. Ók ugyanis a szegedi klinikán áp­rilis 7-én végzett szívműtétem­hez az életemet mentő vért adták. Danes Gábor, Békés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom