Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPIG 1986. JÚLIUS 7.. HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLl ÉVFOLYAM, 158. SZÁM n nemzetközi szövetkezeti nap országos ünnepsége Kecskeméten flratonap Csorváson Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvöz­letét tolmácsolta a magyar szövetkezeti mozgalomnak, a világ haladó szövetkezeti mozgalmainak, majd a szö­vetkezeti gondolat és a béke összefüggéseiről szólott. Min­den szövetkezet — mondotta — végső soron azért jön lét­re, mert az emberek valami­lyen cél megvalósításához hasonló érdekeltségű társa­kat keresnek. Korunkban van egy olyan nagy közös cél, amelyben minden nép és minden jó szándékú em­ber érdekelt. Ez a cél a bé­ke megvédése. Olyan idő­szakban élünk, amikor a népnek és az egyes embe­reknek létérdeke, hogy szé­lesedjék az államok, a nem­zetek közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés szelleme. — A magyar szövetkezeti mozgalomnak az ország ha­tárain túl is méltányolt eredményei annak köszön­hetők, hogy a társadalmi­gazdasági fejlődés kérdéseire helyes válaszokat adtunk. Sokan vannak közöttünk, akiknek saját sorsa igazolja, hogy ez nem volt könnyű, önmagától adódó dolog. Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem volt egyszerű megtalál­ni a megfelelő megoldást. Téves nézetek tisztázására, A mostani vasárnap igazi kánikulát hozott, mozgalmas pihenőnapról számoltak be az MTI megyei tudósítói. A jelentések szerint ország­szerte rekordot döntögetett a hőség és a vendégforgalmi számok alakulása egyaránt. A Balatonnál perzselő meleg és 28—29 fokos víz fogadta a főszezon első júliu­si víkendnapjainak vendég­seregét. Becslések szerint több mint 300 ezer nyaraló sereglett össze a tópart 42 üdülőtelepén. A strandok és a kempingek árusítópavilon­jainál nem volt ritka a sor­ban állás. tatásokban. Ezután Szlame- nicky István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros el­nöke, a Szövosz elnöke szólt a szövetkezetpolitika fontosságáról, amely új cik­lusához érkezett: nemcsak hazánkban, hanem nemzet­közi méretekben is növek­szik szerepe. Rangjának be­töltéséhez azonban korszerű­síteni kell szervezetét, ki kell használni az együttmű­ködésekben rejlő lehetősége­két és fokozni a minőségi termelést, a piacképességet. Végül Szlameniczky István felolvasta Losonczi Pálnak. az Elnöki Tanács elnökének levelét,-melyben üdvözölte'az ünnepi nagygyűlés résztve­vőit. a szövetkezeti mozga­lom milliós táborát, akiknek további munkájához sok si­kert, erőt, jó egészséget kí­vánt. Ezt követően Horváth Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mon­dott ünnepi beszédet. Horváth István beszéde vitákra volt szükség ahhoz, hogy elvessük azt az utó­pikus teóriát, amely az új, társadalom építését kizáróla­gosan a szövetkezetek révén vélte megoldhatónak. El kel­lett utasítani azt a rövidlátó felfogást, amely a szövetke- zetesítést szükséges, de csak átmeneti, s ezért alacso­nyabb rendű társadalmi szer­veződésnek, tulajdonformá­nak fogta fel. A helyes utat számunkra a marxi— lenini szövetkezeti elvek megértése jelölte ki. Ezen az úton járva bebizonyosodott, hogy bármiféle gazdasági, vagy politikai nyomásnál biztosabb módja a szövetke­zeti mozgalom fellendítésé­nek az emberek sorsával való törődés, a munka- és életkörülmények javítására épülő politikai bizalom kiala­kulása. Erre épültek az 1957- ben megfogalmazott agrár- politikai tézisek is. Ennek legfontosabb tételei, így min­denekelőtt a hatalom bázi­sát jelentő munkás—paraszt szövetség állandó erősítésé­nek elve és a két szövetsé­ges osztály életszínvonalának és életkörülményeinek ará­nyos fejlesztésére vonatkozó elv időtállónak bizonyult és ma is érvényes. A szövetkezeti mozgalom jól kamatoztatta az általános kedvező politikai helyzet, a párt és a társadalom támo­Az idei nyár eddigi leg­nagyobb idegenforgalmát bo­nyolították le ezen a hét végén a Velencei-tónál: 33 fokos kánikulában 100 ezer­nél többen kerestek enyhü­lést a strandokon. Agárdon és Gárdonyban, továbbá a velencei strandon már kora délelőtt telt ház volt; meg­teltek a parkolók, s a fürdő­helyeken déltől helyet már alig lehetett találni. A ha­zai közönséggel együtt hol­land, NSZK-beli, francia, lengyel és csehszlovák turis­ták érkeztek a tóparti szál­láshelyekre. Gondot okozott, hogy részleges vízkorlátozást gatását, s ma is osztozik az egész ország eredményeiben és gondjaiban. A mezőgazda­ság, a kereskedelem, de az ipar egyes ágazatai sem kép­zelhetők el ma már szövet­kezetek nélkül. .A szövetke­zetek állítják elő a nemzeti jövedelemnek mintegy 25 százalékát. De nemcsak a társadalom anyagi szükség­leteinek kielégítéséhez járul­nak hozzá, legalább ilyen fontos szélesebben értelme­zett társadalomformáló, tár­sadalomalakító szerepük is. A Központi Bizottság tit­kára ezután általános gazda­sági, politikai kérdésekről, napjaink és az előttünk álló évek feladatairól beszélt, majd így folytatta: — A jövőben is az ország minden dolgában építünk a szövetkezeti mozgalom ta­pasztalataira. A szövetkeze­tekben érvényesülő sajátos tulajdonosi érdekeltség, az ebből fakadó önkormányzati gazdálkodás az élet más te­rületein is hasznosítható módszerekkel szolgál. A ke­reteik között megvalósuló demokratizmus része a szo­cialista demokráciának, elő­segíti annak gazdagítását, a szocialista típusú közgondol­kodás fejlesztését. Ezért is fontos, hogy a szövetkezeti demokrácia hatékonyan mű­ködjék, s hozzájáruljon azoknak a társadalmi ener­giáknak a mozgósításához, amelyekre az ország boldo­gulásához az eddigieknél is nagyobb szükség van. Vala­mennyiünk érdeke, hogy a szövetkezeti mozgalom a maga eszközeivel továbbra is eredményesen segítse tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sünket, a szocialista építés ügyét — mondotta befejezé­sül Horváth István. A 64. nemzetközi szövet­kezeti nap országos ünnep­ségén Berta Jenő, a Szövet­kezetek Bács-Kiskun Megyei Koordinációs Bizottságának soros elnöke mondott zár­szót. Délután az Erdei Ferenc Művelődési . Központban a szövetkezeti fiatalok tartot­tak fórumot, a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben pedig a mozgalom veteránjai találkoztak. A vasútkerti szabadtéri színpa­don a szövetkezeti néptánc­együttesek, népdalkörök, a fővárosi zenekarok adtak műsort. A szövetkezeti nap alkalmából vásárral egybe­kötött termékkiállítást ren­deztek a megye fogyasztási szövetkezetei. kellett elrendelni a tó part­ján, ugyanis elfogyott a tá­rozókban tartalékolt víz, s egy kisebb műszaki hiba is súlyosbította a helyzetet. Emiatt tilos volt locsolni és kocsit mosni, a magasabban fekvő helyekre pedig tartály- kocsikban szállították az ivóvizet. Több idei vendégcsúcs dőlt meg vasárnap a Dunakanyar strandjain, élő vizei mellett. Már a reggeli órákban ki­tették a megtelt táblát a le­ányfalui, a Szentendre-Pap- szigeti strandokon, több mint tízezren keresték fel az Omszki parkot. Marjai József elutazott Berlinbe Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, á Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke a bizottság XXIV. ülésszaká­ra vasárnap Berlinbe utazott. üczél György hazaérkezett Szombaton hazaérkezett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. aki pártküldöttség élén, július 1—4. között látogatást tett Luxemburgban és Bel­giumban a luxemburgi és belga kommunista, illetve szocialista pártok meghívá­sára. Várkonyi Péter az NSZK-ba utazott Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterének meghívására vasárnap az NSZK-ba uta­zott hivatalos látogatásra. KISZ-vezetök tanácskozása Szombaton befejeződött Szarvason az egyetemi és fő­iskolai KISZ-vezetők egyhe­tes országos tanácskozása. A mintegy 300 részvevő megvi­tatta azokat a feladatokat, amelyek a KISZ XI. kong­resszusának határozataiból, a felsőoktatási rétegprogramból adódnak az egyetemi, főisko­lai ifjúsági mozgalom kor­szerűsítésére. A KlSZ-veze- tők foglalkoztak az új okta­tási törvény életbe lépésével kapcsolatos intézményi ten­nivalókkal is. A tanácskozáson időszerű belpolitikai, valamint ifjú­ságpolitikai kérdésekről Há­mori Csaba, a KISZ KB első titkára előadást tartott. Véget ért az országos tüzoltóverseny Vasárnap , befejeződött Szekszárdon a 12. országos tűzoltóverseny. A háromna­pos vetélkedő után a záró­rendezvényen Kamara János belügyminiszter mondott ün­nepi beszédet. A belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy ko­runkban a tudomány, a tech­nika gyors fejlődése követ­keztében megnőtt a veszély- források száma. Kockázatot jelentenek azok a technoló­giai rendszerek, amelyeknél kis területen nagy értékek és veszélyes anyagok koncent­rálódnak, mivel itt a tűz rendkívül gyorsan terjedhet. A másik nagy gond, hogy a veszélyhelyzet megelőzésében az emberek sokszor nem ta­núsítanak elvárható figyel­met és gondosságot. Beszédében Kamara János kiemelte a kormánynak a tűzvédelem megerősítésére tett intézkedéseit és a veze­tők ezzel kapcsolatos fele­lősségét. Ezután átadta a miniszteri vándorserleget Szolnok me­(Folytatás a 3. oldalon) Kasza alá érett a búzij, legalábbis a csorvási határ­ban. Szombaton kora reggel­től, igaz, csak a déli órákig, vígan pengett a harmatos búzában éz az ősi aratószer­szám. A helyi KlSZ-bizott- ság kétévenként rendezi meg a most már hagyományos aratónapot, melyen szomba­ton csaknem félszázan vetél­kedtek az első helyért. Újra előkerültek az oly sokszor használatos, múzeumba illő aratószerszámok, ruhák és egyéb eszközök. Fiatalok és idősebbek öltötték magukra a nagyszülőktől, szülőktől örökölt holmikat, felidézve a tova tűnt korokat, majd ara­tóbandát alkotva, lovas fo­gattal indultak a vetélkedő színhelyére, a határba, a Csorvási Lenin Tsz egyik bú­zatáblájába. Itt mérték össze a versenyzők tudásukat, fel- készültségüket, ügyességüket. A zsűri pontozta a leara­tott terület nagyságát, a ka­szák kalapálását, a tarló ma­gasságát és egyenletességét, a rend tisztaságát és a kéve­kötés minőségét, a kereszt­rakást, a felszerelést és öl­tözetet, végül pedig a rendbe tett területet. Az eredeti öltözetek fő­ként a századfordulót követő évtizedet idézték. A férfia­kon fehér ing és bő szárú gatya, lajbi, kalap, papucs, no, és a kiegészítő kellékek sora díszlett. A nők bő szoknyában, alsószoknyával, világos blúzban, baboskendő­vel a fejükön és ugyancsak papucsban szedték a markot a kaszások után. De volt öl­tözet a negyvenes évekből is. Ez utóbbinál a menő férfi­divatot a fekete klottgatya képezte. Néhány szó erejéig szólni kell a zsűriről is: az egykori aratók, idős embe­rek mellett, korunk mező­gazdászai is pontoztak. Egy órai aratás után volt a kötelező fröstök. Értékel­ték azt is, hogy ki milyen elemózsiával érkezett, a reg­gelinél mennyire hűen idézi a múlt hagyományait. A ta­risznyákból. kosarakból elő­került a szalonna, kenyér, hagyma, aludttej, az arató­pálinka, s egyik helyen pe­dig a vidékre egykoron jel­lemző araóétek, a máié és a görhe. Hogy e két utóbbi micsoda? Aki sütötte és kí­nálta, Benyovszky Jánosné így summázta: — A szegény emberek éte­le volt. Kukoricalisztből ké­szült, a máié édes, a görhe sós. Én az édesanyámtól ta­nultam, hogyan kell elkészí­teni. Negyven-egynéhány esz­tendővel ezelőtt, amikor ma­rokszedő voltam, jómagam is ezt ettem — hallom, miköz- en invitál: kóstoljam meg. Reggeli után az aratóban­dák folytatják a munkát. Fürgén kötik a kévét, gya­korlottan rakják a kereszte­ket, gereblyézik a tarlót. Meredeken tűz a nap, izzad­nak az aratók. Egyikük-má­(Folytatás a 3. oldalon) HemKupa’yi aldik, hem Lig'de kaldik Bursa futbolunda enbüyük giin... A bursai sportláp tanúsága szerint így ünnepeltek a török kupa elnyerése után a szurkolók. S, hogy miként kerül ez a lapunk első oldalára? Fordítsanak egyet, és a 8. oldalon, a Kerekes Attilával való beszélgetésből kiderül Kánikulai körkép az üdülőhelyekről A 64. nemzetközi szövet­kezeti nap országos. ünnep­ségét szombaton Kecskemé­ten tartották. Az egész napos rendezvényt a szövetkezeti népi együttesek utcai menet­tánca nyitotta meg, majd az árnyas Vasútkertben nagy­gyűlésre került sor. A talál­kozón részt vett Szabó Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP KB tit­kára, továbbá a kormány és a minisztériumok képviselői, a megye párt- és tömegszer­vezeteinek vezetői. Ott vol­tak a mozgalom jelesei, ve­teránjai. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának első titkára köszön­tötte az ünnepség résztvevő­it és méltatta a Duna—Tisza közi táj szövetkezeti mozgal­mának jelentőségét az agrár­gazdálkodásban, a szolgál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom