Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g MEGYEI PBRTBIZOTISlG ES B MEGYEI TflNÜCS UP» 1986. JÚLIUS 5., SZOMBAT An: tjt» forint XU. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Lázár György ausztriai látogatása Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására a közeli napokban nem hivatalos mnnkatalálkozóra Ausztriába utazik. Közgazdász-vándorgyűlés A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei pénteken a Parlamentben munkaértekezletet tartottak. A fő témák között tűzték napirendre az építésügyi hatósági tevékenység javítását, valamint a hatósági árellenőrző munkában időszerű feladatok megtárgyalását. Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette a tanácskozást, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok megnövekedett önállósága kapcsán hangsúlyozta felelősségüket is a helyi feladatok kijelöléséért és elvégzéséért. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatójában egyebek között elmondta, hogy az építészeti kultúra, az építési engedélyezések, az építési szak- igazgatási tevékenység vezérfonala a gyakorlati munkában az országos terület- és településfejlesztési koncepció, amelyet 1985-ben hagyott jóvá az Országgyűlés a 2000- ig terjedő időszakra. Ebben egyértelműen megfogalmazták, hogy egyre inkább a helyi szervek felelősek a települések arculatáért, fejlesztéséért. Cselekvési programjukban érvényesítsék a helyi lakosság elképzeléseit, igényeit, szokásait. Az idén életbe léptetett Országos Építésügyi Szabályzat — hangsúlyozta a miniszter — számos, korábban centralizált jogkört a helyi tanácsokra, megyei városi, községi tanácsokra, a helyi szakigazgatási szervekre bíz, hogy olyan kérdésekben, amelyek például a telek-elosztással, a beépítési rendszerrel, vagy az adott környezet sajátosságaival függnek össze, ne országos, központi tervező irodák döntsenek, hanem a helyi tanácsok joga legyen a leggazdaságosabb és az építészeti szokások szempontjából is legmegfelelőbb megoldás kiválasztása. A kormány elhatározta, hogy nemcsak rendét akar tenni e téren, hanem meg is teremti azokat a feltételeket, hogy ez a hatósági munka a szakember-gárda, az anyagi és erkölcsi megbecsülés tekintetében olyan legyen, amely vonzza az új embereket, a ma ott dolgozók pedig érezzék, hogy nemcsak jelszavakat és fel- adattömegeket kapnak, hanem megfelelő tárgyi, technikai feltételek mellett, megbecsülést élvezve végezhetik munkájukat. 1968-ból való az a kormányhatározat, amely kötelezővé tette a megyékben és a megjjgi jogú városokban a főépítészi állások szervezését. Most pedig a kormány úgy határozott: támogatja — tehát nem írja elő kötelezően, de segíti—, hogy ilyen főépítészi munkakört a városokban, városi jogú községekben és másutt is szervezzenek, akár főállásban, akár esetleg mellékfoglalkozásban vagy részmunkaidős foglalkoztatással. A főépítészek' legyenek szakmai tanácsadói a tanácsi vezetőknek mindenféle építészeti ügyben. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnöke tájékoztatójában hangsúlyozta: a VII. ötéves tervidőszakban az árpolitika irányelvei és eszköz- rendszere arra irányulnak, hogy minél teljesebben elősegítsék, ösztönözzék — ha kell, kényszerítéssel is segítsék — a terv alapvető céljainak megvalósítását. Kifejtette, az árak befolyásoló szerepének erősítésével az eddiginél erőteljesebben kell rászorítani a gazdálkodókat a nemzetközi műszaki-technikai fejlődéshez való felzárkózásra, a hatékonyság javítására, a versenyképesség fokozására. Az értekezlet résztvevői a közbiztonság időszerű kérdéseivel is foglalkoztak, annak a tájékoztatónak az alapján, amelyet Ladvánszky Károly rendőr -altábornagy, belügyi miniszterhelyettes tartott. Pénteken a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában megnyílt a XXV. közgazdász-vándorgyűlés. A Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a TIT közgazdasági választmánya és annak Borsod megyei szervezetei által rendezett kétnapos tanácskozáson politikusok, közgazdászok, vállalatok és intézmények vezetői, együttesen több mint nyolcszázan vesznek részt. A tanácskozás központi témája a vállalati magatartás és vállalati mozgástér. A megnyitó plenáris ülésen Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. ^ Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a vándorgyűlés résztvevőinek, s a magyar közgazdászok több mint negyvenezres táborának. Részletesen szólt a népgazdaság helyzetéről, arról, hogy a gazdasági folyamatok tavaly és az idei év elején kedvezőtlenül alakultak, mind a termelést, mind a külső egyensúlyi helyzetet, a belföldi felhasználást és a személyi jövedelemkiáramlást tekintve. A tennivalókkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a feladat e kedvezőtlen folyamatok megállítása, az idei évre kitűzött célok elérése, vagy legalábbis megközelítése. — Nincs szükség és nincs is lehetőség az éves és a középtávú terv céljainak megváltoztatására. A követelményeket nem szabad a felmerülő nehézségek miatt lazítani. Amire szükség van, az a követelmények és _a_,fő gazdaságpolitikai prioritások szigorú érvényesítése: a külgazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos termelés dinamizálása, a fegyelmezett, pontos és gondos munka megkövetelése minden szinten. E célok valóra váltásának érdekében történtek kormányintézkedések, amelyek hatása fokozatosan érezhetővé válik. ' — A terveinkben szereplő hozzáadottérték-adó és a személyi jövedelemadó rendszerének kidolgozása, a várható hatások politikai és gazdasági mérlegelése, a kereskedelmi bankrendszer nyújtotta lehetőségek feltárása, a költségvetési intézményi gazdálkodás korszerűsítése mind hozzájárulhat a gazdaság fellendüléséhez, azonban a gaz- * daságirányítási Intézkedések csak akkor lesznek hatásosak, ha az intenzív fejlesztés vállalati szándékát összhangba tudjuk hozni az elsődleges népgazdasági és társadalmi érdekekkel. Pál Lénárd ezután azokat a követelményeket elemezte, amelyek nélkül nem érhető el a gazdaság dinamizálása. Új szemléletet és gazdasági magatartást sürgetett a termelés műszaki színvonalának növelése, struktúrájának módosítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy döntő fontosságú a versenyképességet meghatározó kutatási és termelés- fejlesztési döntések mércéjének szigorítása. Huszonöt éves az Agroker A vállalat negyedszázados fennállásáról ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg tegnap, július 4-én Békéscsabán a mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi vállalat, az Agroker székházában. —1961. július 1. A mező- gazdaság szocialista átszervezése befejezés előtt állt, a párt, a kormány a kialakult helyzetet értékelve úgy döntött, hogy az új mezőgazda- sági nagyüzemeket el kell látni gépekkel, műszaki eszközökkel és különböző anyagokkal. Ez a központi elhatározás fogalmazódott meg a kormány határozatában, amikor létrehozta az Agro- trösztöt és a 17 Agroker vállalatot Így született meg vállalatunk 25 évvel ezelőtt — kezdte ünnepi visszaemlékezését a vállalat igazgatója, Molnár Lajos. A vállalat 25 éves múltja három szakaszra osztható. Az 1961—65-ig elosztásos időszak, 1965—1968-ig a megnövekvő kereslet, de egyes cikkeknél már a kínálati piac is jelentkezik, 1968—1985 között már bizonyos értelemben domináló tényező a kínálati piac. Beszélt Molnár Lajos az átszervezésekről és az ezzel járó megszaporodott feladatokról, eredményeikről. — A 25 év alatt eladtunk 10 ezer traktort, 11 ezer pótkocsit, 3 ezer kombájnt, 2 ezer silózót. Érdekességként jegyzem meg, ha a pótkocsikat egyvégtében raknánk, hosszabb lenne a sor, mint hazánk átlósan. Az igazgató beszédét hozzászólások követték. Duda Benedek, Kiss Sándor és Zelenyánszki András- né alapítótagok emlékeztek az elmúlt 25 évben végzett munkájukra. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra ezután. —1963 óta ismerem és kísérem figyelemmel a vállalat munkáját. Nagy feladat volt1 a kezdeti időkben eljuttatni kellő időben és minőségben a kémiai anyagokat és a technikai felszereléseket. A vállalat mindig nagy igyekezettel teljesítette feladatát. A napokban kezembe került egy könyv. 1939-ben adták ki, Békés vármegye története a címe. Két érdekes adatot jegyeztem ki belőle. Akkor, 1939-ben a búzából 10 métermázsát termeltek hektáronként. Ennyit tudtak produkálni. Most, öt év átlagát véve alapul ez a szám meghaladja az 50 mázsát. A kukorica 39-ben 15 métermázsa, most 65 mázsa. Mutatják ezek a számok a rendszerváltozás, a nagyüzem előnyét. Ahhoz, hogy ilyen-jók legyenek a termésátlagok, jó biológiai feltételekre és jó szakember-ellátottságra van szükség. Úgy hiszem megvan a lehetőség arra, hogy a vállalat a jövőben is ilyen jó eredményeket érjen el, mint amit negyedszázad alatt produkált. Sok sikert kívánok ehhez a kollektívának. Az ünnepség második felében Molnár Lajos kitüntetéseket adott át. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést hatan, Igazgatói Dicséretet tízen kaptak. Béla Vali I Becsei Antal (jobbról), az alapító tagok egyike veszi át a kit tüntetését Fotó: Fazekas László Sokszorosítógépet javítanak az ITV békéscsabai szervizében F<otó: szóke Margit A nemzetközi szövetkezeti nap Gyulán Az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek megyei elnöksége együttes, kibővített ünnepi ülésen emlékezett meg a a 64. nemzetközi szövetkezeti napról tegnap, július 4-én Gyulán. Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében méltatta a szövetkezeti eszme térhódítását a világban, majd a hazai szövetkezeti mozgalom eredményeit összegezte, ezekben meghatározta a Békés megyei szövetkezetek helyét, szerepét, teljesítményét. Szólt azokról a feladatokról is, melyek megvalósítása nélkülözhetetlen a mozgalom megújulásához, a kongresz- szusi előkészületekről, s ezek várható társadalmi hatásáról, a szövetkezeti munka megítélése, elismerése oldaláról. Méltatta azokat az erőfeszítéseket is, .melyeket Békés megye szövetkezetei az elmúlt időszakban tettek a lakosság hatékony foglalkoztatásáért és ellátásáért. Az együttes ülés résztvevői — az ünnepség keretében — megtekintették a tsz-ek Part utca 5—7. szám alatt épült, a közelmúltban felavatott impozáns üdülőjét. D. K. A gabona új átvételi rendje Az idei aratási szezonban a gabonaipar új felvásárlási rendszert alkalmaz: az úgynevezett nedves sikértartalomnak és a sütőipari értéknek megfelelően minősítik a gabonát, megteremtve ezzel az ár és minőség összhangját. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodtak arról, hogy a minősítés nyílt és objektív legyen. Az átadó gazdaság megbízottja közreműködik a mintavételnél és a vizsgálatnál. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi hálózattal rendelkezik, amely lehetővé' teszi a felvásárolt tételek két héten belüli elszámolását, a termékértékesítési szerződésben rögzített fizetési feltételeknek megfelelően. A mező- gazdasági üzemek esetleges pénzügyi zavarainak áthidalására lehetővé tették, hogy a gabona- és malomipari vállalatok az átvételt követően azonnal, tehát a minőségvizsgálat eredményét még nem ismerve, előleget fizessenek, ha a termelők igénylik. Az előleg 3310 forint tonnánként, tehát a takarmány- búza árával egyenlő. így a mezőgazdasági üzemek a búza ellenértékének döntő részéhez azonnal hozzájuthatnak a különbözetet 14 napon belül számolják el a vállalatok. Az ipar a kalászos gabona- termésnek várhatóan valamivel több mint kétharmadát vásárolja föl. Felavatták az első magyar—japán közös ipari üzemet Az első magyar—japán ipari vegyes vállalat, a Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft alapítói — a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a japán Furukava Elektric cég és a C. Itoh Kereskedő- ház — pénteken rendezték meg Budapesten a közös üzemavató ünnepséget. A 43- as Állami Építőipari Vállalat 2-es számú házgyárának egyik gyártócsarnokában rendezték be japán gépsorokkal a vegyes vállalat műanyagfeldolgozó üzemét, amelyet Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes avatott fel. Elmondotta, hogy Magyarország hosszú idő óta tart fenn eredményes kereskedelmi és műszaki kapcsolatokat Japánnal. Az együttműködésben a vegyipar viszi a vezető szerepet, a kétoldalú vegyianyag-forgalom értéke évente mintegy 40 millió dollár, és ezen felül nagy tételben közösen adnak el vegyipari termékeket harmadik országoknak is. Ennél is jelentősebb a szellemi termékeinek cseréje. Tíz évvel ezelőtt épült fel japán technológiára alapozva az első nagy, évi 150 ezer tonnás kapacitású műanyag-gyártó üzemünk, japán eljárással dolgozik a második polipropilén gyárunk és a vegyipar jelenlegi legnagyobb beruházása, az évi 140 ezer tonna teljesítményű lineáris polietiléngyártó üzem — ugyancsak japán technológiával — szeptemberben kezdi meg munkáját.
