Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

1986. júlins 28., hétfő NÉPÚJSÁG — Lapszél --------­H arapós helyzet Harapóssá vált a hely­zet az üzemek és a kör­nyezetvédelmi hivatal képviselői között. Az okot a' járművek* mosásával keletkezett üledék, az ola­jos sár elhelyezése szol­gáltatta. Ezt a jobb he­lyeken már évtizedek óta felfogják, s amikor a sár- teknő megtelik, pótkocsi­ra rakják, és az arra ki­jelölt helyre szállítják. Egyik helyen a szemétte­lepen szórják szét, más­hol elássák, de volt egy olyan időszak is, amikor a termőföldön trágyaként elterítették. Ma ez a leg­nagyobb bűn — mond­ják a hozzáértők. Jön egy kiadós eső, szétmossa az olajat, és az a víz útján bekerülhet a vízgyűjtők­be, ahol tetemes kárt okoz. Állítólag Békéscsabán működik egy vállalat, amely technikai eszközei­vel és speciális vegysze­reivel a helyszínen meg­semmisíti az olajsárban levő olajat. De ez »• be­avatkozás költséges, rá­adásul más nem is csi­nálhatja. Egyik tsz-elnök isme­rősöm határszemlére hí­vott környezetvédelem ügyében. A szövetkezet határában a kőolajkutató egykori fúrásainak helyét mutatta meg. A kút kör­nyékét valamikor jó da­rabon elöntötte a földből feltörő olaj. Ma ennek semmi nyoma. Azaz, de erre még visszatérünk. Szerinte a természetben, és ott, ahol erre mód van, kialakul egy Olyan élőlény-flóra baktériu­mokból, melyek az olajat elbontják, az iszapot ter­mőfölddé dolgozzák át. A természet vigyáz önma­gára, megújítja önmagát a legkritikusabb helyzet­ben is. Csak az a kérdés, hogy az ember hagyja-e, hogy ez a folyamat vég­bemenjen. vagy pedig közbelépéseivel akadá­lyozza kiteljesedését. Az egykori olajkút környéki olajos föld már nem az, ami volt évekkel ezelőtt: búzát, kukoricát terem. Az elnök a határszem­le után fejcsóválva csak ennyit mondott: Ezt az iszap körüli gondunkat nem lihegjük-e egy ki­csit túl? Japán példát említett, ahol a tépett műanyagból munkaedzett gilisztákkal humuszt csi­náltatnak. Tehát nem égetik el, vagy nem gyűj­tik elhagyott tanyákban a műanyagot, mint ná­lunk, hanem a tudomány segítségével kitenyésztett gilisztákkal hasznosítják, visszaadják a természet­nek. Állítólag hazánkban is eredményes kísérletek folynak ilyen irányban. Kissé elkalandoztunk az olajos sár problémá­tól. Valójában rendezett olajkút környékét látva felvetődik az emberben, hogy amit teszünk, he­lyesen, jól tesszük-e? A vegyszeres kezelésnek nem marad-e vissza olyan káros hatása, amit eset­leg csak unokáink látnak. Tele vagyok kétellyel az­óta, ahogyan az olajku­tak környékét láttam. Valami tehát ott történt. A természet megoldott egy égető gondot. Való­színű, ebbe az irányba kellene lépnünk a kör­nyezetvédelemben is. Még mielőtt ebben a harapós helyzetben meg­harapnánk egymást, gon­doljuk csak át a történ­teket. Van mit tanul­nunk a bölcs, a dicső, a hatalmas természettől. D. K. S-ben láttuk, kommentáljuk: Miért nem „forog” az idegen? Legalábbis miért látogat­nak kevesebben Magyaror­szágra, illetve miért hagynak kevesebb pénzt — valutát — nálunk a külföldi turisták, vendégek, ez volt a tegnap esti — Lipovecz Iván vezette — Hét egyik riportjának té­mája. Egész Európát tekintve ál­talában csökkent az idegen- forgalom, az utazási kedv, s ebben több tényező játszik szerepet, de elsősorban a kü­lönböző merényletek sora miatt visszakoznak az üdül­ni vágyók. Magyarországot tekintve, a csernobili baleset utáni felfokozott nyugati 6ajtóhadjáratnak „köszön­hetően” csappant meg a ven­dégek száma. Azonban, míg máshol szin­te azonnal reagáltak a külön­böző idegenforgalmi szervek a dekonjunktúrára, mi — ta­lán valamiféle rátartiságból — tartjuk az árakat. Vagy­is, nem engedünk az eredeti kikalkulált összegekből. Mert úgy tűnik, legalábbis ahogy a Balaton melletti különböző idegenforgalmi cégek képvi­selői elmondták, hogy az fel­érne a hitelrontással. Ez idáig rendben volna, de va­jon így lesz-e több vendé­günk? Nem hiszem. S az is kissé furcsának tűnik, ahogy az egyik szállodavezető fo­galmazott: egymástól csábít­hatták volna el a vendége­ket ... De hát már régen nem tartunk itt, konkurrencia van, amivel számolnia kell mindenkinek, s kihasználni természetesen a tisztesség határain belül — a lehetősé­geket. A műsorból azt is megtud­tuk, hogy az idegenforgalom hazánkban a harmadik leg­fontosabb devizatermelő ága­zat. Épp ezért tűnik kissé érthetetlennek az illetékes vezetőknek az álláspontja. Mert, ha tartják magukat eredeti elképzeléseikhez, azt hiszem, sok devizaforinttól „mentik meg” az országot. P.F. n Csaba Szőnyegszövő fél éve A Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet első féléves ár­bevételi tervét 2 millió fo­rinttal túlteljesítette. A bé­késcsabai szövetkezet viszont kissé elmaradt exporttervé­től, a piaci helyzet azonban azt ígéri, hogy az éves 54 millió forintos export — ami az árbevétel 40 százalékát je­lenti — teljesül 1986-ban. A szövetkezet elsősorban Olasz­országba, az NSZK-ba, Svéd­országba és az Egyesült Ál­lamokba exportálja termé­keit. A csabai szőnyegek a közelmúltban nagy sikerrel szerepeltek a nyugat-német­országi Saarbrückenben, a Békés megyei szövetkezeti napokon és a Szegedi Ipari Vásáron. Képünkön: békés­csabai szőnyegek a Saar­brücken! kiállításon. — A TSZKER tavaly Békés megyében 27 vagon mézre kötött szerződést, de az idén várhatóan még többet vesz­nek át. Eddig 35 vagonra kö­töttek szerződést a méhé­szekkel. — A TRISZTÁN ÉS IZOL­DA jubileumi előadásával kezdődtek meg pénteken a bayreuthi ünnepi játékok. A kiemelkedő jelentőségű zenei eseményt ezúttal 75. alka­lommal rendezik meg. Életet mentheti Ma Magyarországon az autósok 63,3 százaléka kap­csolja be a biztonsági övét a városi forgalomban a sta­tisztikai adatok szerint. Akik nem használják az övét, általában arra hivat­koznak, hogy úgyis lassan közlekednek, nem lehet semmi bajuk. Hogy ez a felfogás meny­nyire káros, azt a baleseti statisztikák bizonyítják... A Magyar Autóklub megépí­tett egy biztonságiöv-szimu- látort, s ezzel járva az or­szágot, bemutatókat tarta­nak a nagyobb városokban, bizonyítva: már kisebb üt­közésnél is jelentősebb erők hatnak az emberre. Bárki kipróbálhatja, tapasztalhatja a bemutatókon a biztonsági öv hasznát. Sokan kipróbálták Békés­csabán isi az elmúlt hét szombatján a reggeltől dél­utánig tartó bemutatón a szimulátort, s meggyőződ­hettek az öv védő hatásá­ról. Noha a gépezet csak 10-15 kilométeres sebesség­re gyorsult fel az ütközésig, sokan meglepődtek így is; az ütközés erősségén. De az öv rajtuk volt, nem történt senkinek sem baja. Csak remélhetjük, hogy akik ki­próbálták — vagy éppen csak látták a szerkezetben ülőket —, azok mostantól kezdve nemcsak átvetik ma­gukon a biztonsági övét az autóban, hanem be is csa­tolják azt. Megéri! Nemcsak a szimulátort mutatták be ezen a szomba­ton, hanem a mellette felál­lított sátorban közlekedés- biztonsági filmeket is vetítet­tek, s 14 kérdéses tesztla­pot is kitölthettek az érdek­lődők. A legtöbb pontot el­érőket ajándékkal jutal­mazták a szervezők: a Ma­gyar Autóklub, a B$kés Megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács, az ATI, az MHSZ, a Körös Volán Vál­lalat. Hasonló bemutató ma Orosházán, holnap. Szarva­son, holnapután Szeghal­mon lesa. P. F. Fotó: Gál Edit II „sógor” és a koma... „Bitte schön! Melyik út vezet itten Budára?” — kér­dezi osztrákos németséggel az A felségjellel ellátott Opeljából kiszálló őszes úr, egy Trabantba épp beká­szálódó család férfi tagjától. „Mii?! Mit akar ez?” — néz asszonykájára a traban- tos. „Mit tudom én?” — így a feleség. A férj megvonja a vállát — „Na, tűnj a fenébe!" — és becsapja a Tra­bant ajtaját. Ám az idős „sógor” nem tágít; mutatja a térképet az ablakon át és kérdez — segélykérőén forgatva a sze­meit. A trabantos azonban kilöki a térképet a kocsiból, föltekeri az ablaküveget, mond még valami jó szaftosat, és kitolat a parkolóból. A hátsó ablaküvegen öntapadós címke virít. I Jőve Austria! (Szeretem Ausztriát) — hirdeti a fel­irat. A külföldi vendég megrökönyödve néz a Trabant után... — oké — Csiki-dam, ergo: R-Go Robi és az egyik gida Fotó: Gál Edit Július 26-án este a békés­csabai szabadtéri színpadon egy új stílus (a csiki-dam) megteremtője, az R-Go együttes koncertezett. A ha­talmas, keleti világot imitáló díszletek mögül előlépő Szi- kora Róbert azt ígérte, hogy az itt levőknek „csap egy jó bulit”. A showjellegű mű­sorban elhangzott néhány egészen régi dal, így az Egy alacsony férfi dilemmái a szerelem körül és a Titkos szerelem. Az utolsó nagyle­mezről hallottuk a legtöbb nótát és persze az újdonsá­gok bemutatása sem marad­hatott el. Megismerkedtünk Kis Góbival, aki az Inter- popfesztiválon egy R-Go- dallal indult. A háromórás műsor fő­szereplője természetesen az együttes vezető, Szikora Ró­bert volt. A gidák (a két táncos lány) csinosak, jól mozognak, már elképzelhe­tetlen nélkülük az R-Go. A hangulat talán a Szeánsz cí­mű dal alatt a legforróbb; a fény- és hangeffektusokat itt csinálták meg a legprofibban. Ekkor Robi kiadja a paran­csot: mindenki fogja meg a mellette ülő kezét! Szomszé­dom kicsit csalódottan veszi tudomásul, hogy én még nem engedelmeskedem minden­ben a szeanszvezetőnek; nem úgy, mint azok a lá­nyok és fiúk — de inkább lányok —, akik legelöl áll­nak és ritmusosan kiabálják: Robi, Robi, Szikora Robi! A feltűnően jó hangú bil­lentyűs (Holló József) a For­dított világról dalol, ahol az átkozott lány nem akar sze­gény fiútól mást, csak azt az éjszakát. A show másik részében megtudjuk, hogy a dobosnak hány gyereke és rossz foga van. Izgalmasnak ígérkezett az a produkció is, amelyben Szikora megkísé­relte bemutatni, hogyan ké­szül az igazi, hamisítatlan Csiki-dam. Ehhez — állító­lag — nem kell más, csak néhány vérpezsdítő ritmus Afrikából, egy félig-meddig vad törzs sok dobbal és, egy jó hangú, szuggesztív törzs­fő. Megszületett tehát egy egészen új stílus: a Csiki­dam. A koncert zárószámának,' természetesen a jelenlegi lis­tavezető dalt, a Szeretlek is meg nem is címűt szánták a csapat tagjai. Míg Robi szí­vet szorongató szájharmó- nika-játéka szólt, előkerültek a gyertyák, öngyújtók, gyu­fák és a nézőtéren sok kis láng hirdette: az R-Go meg­nyerte a közönség tetszését. Lehet, hogy a háromórás műsor alatt a szöveg néha érthetetlen volt, s a dallam is olykor „ismerősen” csen­gett; Szikora mégis betartot­ta ígéretét: jó bulit csapott. Tehát, továbbra is R-Go, vagyis: Robi,gyerünk! (gém) HírQgyeletünk 19' óráig hÍT- ható, a tele­fonszámunk : Hírügyeletes: Pénzes Ferenc 27-360 MA: SZABOLCS NAPJA A Nap kél 5.16 — nyugszik 20.25 órakor A Hold kél 23.32 — nyugszik 13.23 órakor ÉVFORDULÓ Százhetven esztendeje szü­letett Dunyov István (1816— 1889) magyar honvéd -alezre­des, olasz ezredes. IDŰlÓRflS Változékony időjárást hozott a hét vége megyénkben — tájékoz­tatta lapunkat Torda Lajos, a Bé­késcsabai Meteorológiai Állomás ügyeletese. Vasárnap hajnalban többfelé volt zápor, sőt Szarvason zivatar is. A lehullott csapadék mennyisége azonban ezúttal nem volt jelentős, mindenütt X milli­méter alatt maradt. A levegő hő­mérséklete vasárnap hajnalban 15, kora délután 24 fok volt. Várható időjárás az ország te­rületén ma estig: változóan fel­hős idő lesz, sok napsütéssel. Legfeljebb egy-egy átfutó zápor alakul ki. Az északias szél néha kissé megélénkül. A várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 10—15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24—28 fok között alakul. — FELHÍVÁS! A Békéscsabai Városi Állami Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat felhív­ja a város lakosságának figyel­mét, hogy 1986. július 31-én, au­gusztus 1-én, 2-án az éjszakai órákban Békéscsaba város terü­letén és a pósteleki parkerdő te­rületén szúnyogirtást fog végez­ni Unitox 100 SC vegyszerrel. A fenti vegyszer a méhekre és em­berre káros hatással lehet. Ké­rik a lakosságot, hogy a jelzett időpontban az ablakokat tartsák csukva, a méhészek a méheket a jelzett területre ne engedjék ki. — TELEFONDOKTOR. Hét­főtől az üdülni indulóknak ad tanácsokat a telefondok­tor. A 172-111-es számon ar­ról hallhatnak a telefonálók, hogyan készüljön a külföldi nyaralásra az, aki rendszeres orvosi kezelés alatt áll, s megtudhatják azt is, milyen gyógyszer legyen az útitáská­ban. — ORSZÁGOS népművésze­ti találkozót tartottak szom­baton Zalaegerszegen. A 10. Nemzetközi Népművészeti Nyári Egyetem programjá­hoz kapcsolódó rendezvény színhelye a városi sportcsar­nok volt. A lelátók feletti fo­lyosókon a népművészet fel­nőtt és ifjú mesterei kínálták míves portékáikat, a küzdő­téren felállított színpa­don pedig 16 hagyományőrző és néptáncegyüttes adott non­stop műsort. — LOTTÓ az éhező afrikai gyermekekért. A Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság júni­usban Interlottó-szelvénye- ket hozott forgalomba, mely­nek bevételét a Magyar Vö­röskereszt közreműködésével az éhező afrikai gyerekek megsegítésére ajánlották fel. A bevételt — 14 484 582 fo­rintot — átutaltak a Magyar Vöröskereszt „Afrikai éhező gyerekek segélyalapjára”. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 30. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottó­nyeremények a nyereményil­leték levonása után a követ­kezők: 4 találatos szelvénye 47 fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 224 897 fo­rint; három találata 6513 fo­gadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 811 forint; a 2 találatos szelvények száma 206 189 darab, ezekre egyen­ként 30 forintot fizetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom