Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
1986. július 28., hétfő Tizenöt éve az öregekért Gyomaendrődön a 2-es számú öregek napközi otthona 15 éve jött létre. Az intézmény az elmúlt másfél évtizedben sok változáson ment át. Jelenleg 40 idős ,embert lát el, továbbá gondoskodnak 78, arra rászoruló nyugdíjas étkeztetéséről, és 20 házi gondozottról. A 15 éves évfordulót az intézményben megünnepelték, s meghívták az összejövetelre a patronálókat, a fenntartó szerv képviselőit, akiket Gellai Józsefné intézményvezető üdvözölt. Külön köszöntötte a támogató szocialista brigádokat, köztük az Énei Gagarin brigádját, melynek tagjai 1980 óta mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Beinschróth Károly tudósító, Gyomaendrőd n harcsa 51 kilogrammot nyomott! Váratlan nagy szerencse ért július 1-én hajnalban: a pár nappal korábban, horgászversenyen nyert új horgászbotommal egy 51 kilogrammos, 194 centiméter hosszú harcsát fogtam a Hármas-Körös gyomai, horgászkezelésű szakaszán. A harcsát másfél órai fárasz- tás után sikerült a kiáltozásomra összegyűlt horgásztársaimmal kiemelni a vízből. így sem ment könnyen, mert a szájába akasztott vágóhorgot kiegyenesítette, és visszaesett a vízbe. Szerencsére a horog benne maradt, s így végre sikerült, de most már többeknek, kézzel kiemelni. Egyébként a fárasztássem ment könnyen, a zsinórszakadástól csak az mentett meg, hogy sikerült hörgász- ladikomat gyorsan elkötni. A nagy hal ezután több száz métert vontatott, de néha-néha lefeküdt pihenni a folyófenékre, és csak a feszes zsinór pengetésére mozdult ismét. Remélem máskor is sikerül még hasonló, esetleg nagyobb halat kiemelni, mert még csak 17 esztendős, de szenvedélyesi horgász vagyok. Braun Zsolt, Csárdaszállás * * * Gratulálunk fiatal .levélírónknak a ritka szerencséhez. Sajnáljuk, hogy a fotót nem tudjuk közreadni, mert a felvétel bizony nagyon gyengén sikerült. Válaszolt az illetékes A Békés Megyei Népújság Szerkesszen velünk rovatában megjelent „Záróra — de mikor?!” című cikkben foglaltakkal kapcsolatban a vizsgálatot elvégeztem. A Körös étterem a vendéglátóipari vállalat legkorszerűbb, legjobban felszerelt étterme, szellőztetésére elhúzható üvegablakok adnak lehetőséget légkondicionáló berendezés hiányában. Az étteremben a felszolgálók fehér ingben és kabátban, sötét nadrágban dolgoznak, így meg lehet különböztetni őket a vendégektől az éttermi munkavégzés során. A virágok összeszedése záróra előtt szabálytalan. Felhívtam a felszolgálók figyelmét, hogy az asztalok lerá- molását csak záróra után kezdhetik meg, valamint az esetleges panaszát a vendégnek közöljék a szolgálatos üzletvezetővel. A zeneszolgáltatás színvonalának megítélése egyéni ízlés dolga, észrevétel arra még nem érkezett. Véleményem szerint a vendégek igényét kielégíti. Magam és a kollégáim nevében is kijelenthetem, hogy azon fáradozunk, hogy kedves vendégeink maximálisan meg legyenek elégedve szolgáltatásaink színvonalával. Továbbra is szívesen látunk minden kedves vendéget, aki szórakozni kíván. Udvardi József üzletvezető, Békéscsaba * * * (A „Záróra — de mikor?!” című írást egy olvasónk teljesi névvel és címmel ellátott levele alapján tettük közzé lapunk ez év június 16-i számában, rovatunkban.) Békéscsabán a közelmúltban rendezték meg a VIII. Országos Gyógyszertári Asszisztens-továbbképzői Előadói Vándorserleg Versenyt. A verseny idején kiállítást rendeztünk a gyógyszertári központ dolgozóinak munkáiból Békéscsabán, az egészségügyi szakközépiskolában. Láthattunk itt többek között festményeket, szőtteseket, kézimunkákat, bábfigurákat, vesszőből fonott tárgyakat. Felvételünkön: részlet a kiállításból Tóth, Mihály, Gyógyszertári központ analitikai laboratóriuma, Békéscsaba Köztemetői körséta Mezöberényben... Múlt heti számunkban „Kegyeletsértés” címmel Jelent meg Bura Sándor panasza, aki Mezőberényből, a köztemetőben levő állapotokról írt. Másnap reggel telex érkezett szerkesztőségünkbe dr. Baukó Márton szakigazgatási szerv vezetőjének aláírásával. „A lapjukban megjelent panasz kivizsgálására július 23-án délután 14 órakor a mezöberényi köztemetőben helyszíni .szemlét tartunk, melyre t. címet meghívom.” Valamivel korábban érkeztem, így volt időm szétnézni. Szavamra mondom, hogy sok város, sok temetőjében kellett — sajnos — megfordulnom, de a mezőberényihez hasonlót keveset láttam. A fű lekaszálva, a parkosított rész virágok özönével beültetve. Feltűnt a rend, de az is, hogy sehol ennyi előrevásárolt sírhelyet nem láttam. Csak a születési dátum l felvésetve, a halálozási helye kihagyva. Kicsit elszomorított. A témető különböző részeiben az arra kijelölt helyeken elhervadt koszorúcsonkok, elszáradt virágok kazalba dobva. Temetői sétámon egy fiatalember állít meg. „Nem a Népújságtól?” Mondom: igen. Bemutatkozik, Berke István főelőadó a tanácstól, ö volt aki a helyszíni szemlét velem megtartotta. Jól felkészült, segíteni akaró fiatalember benyomását keltette. Kérte, menjünk ahhoz a bizonyos cikkben szerepelt sírhoz, ott van a Bura Sándor is, a levél írója. — Ez aztán sportszerűség — állapítom meg. — En azt hiszem, ez természetes, hogy neki is szóltunk feleli Berke István. Bura Sándor az egyik sír szélén ül. Arcán elkeseredettség. A sírhelytől, — amit ő is megváltott már — alig egy méterre elhervadt virágcsokrok, üvegcserepek. — Ez nem a tanács hibája — jegyzi meg a főelőadó. Hanem az embereké. Mert nem veszik a fáradságot, hogy a kijelölt helyre szórják a szemetet. Derogál nekik két méterrel arrébb vinni. A szél pedig odasodorja, ahova nem kellene. A más sírjára. Berke István próbálja megnyugtatni Bura Sándort: kialakít a tanács egy kis zárt részt, és dróttal elkerítik. Remélhetőleg a szemetet nem mellé szórják majd. De ezt csak remélni lehet. A koszorúmaradványokat a tanács egyébként havonta elszállíttatja. A végleges megoldás az lesz majd — mondta a tanács kép- \ viselője — ha konténereket helyezünk a temető különböző részeibe. De erre csak a jövő esztendőben kerülhet sor. B. V. Szerkesztői üzenetek Sajtos János, Békéssámson: A kistermelők gondjairól szól tanulságos levelében. Mint írja, több évtizede foglalkozik jószágtartással, s hogy igen szép eredménnyel, bizonyítja, hogy a Csongrád megyei pályázaton sikerrel szerepelt. Javaslatot is tett: „Komoly jövőt látnék egy hizlalási szakcsoport létrejöttében itt Sámsonban” — írja, s befejezésül azt kéri, hogy „Hozzuk össze olyan egyénnel, aki hivatott ennek a megszervezésében”. Nos, a következőket javasolhatjuk: keresse fel a Tótkomlós és Vidéke Afész sertéstenyésztő szakcsoportjának elnökét, Horváth Jánost. A cím: Tótkomlós, Széchenyi utca 4—6. * * * Ifj. Gurcsó András, Békés: A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz továbbítottuk panaszát, s a válaszlevél szerint ügye rendeződött, a családi pótlékot visszamenőleg megkapta. Mint kiderült, az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat a felelős a késésért, mivel a szükséges iratokat időben nem továbbította. Ifjúsági nap Sokunkat a kíváncsiság vitt július 19-én a vésztői ifjúsági napra. A rendezőség előzőleg meghívót szórt szét a faluban, amelyen a program is szerepelt. Reggel és délelőtt kirakodóvásárban nézelődhettünk, és költhettük a pénzünket. Tíz órakor a zsúfolásig megtelt könyvesboltban kezdődött a Könyvről könyvért vetélkedő. Aki a mozit választotta, a Donald kacsát nézhette, mások a fotószakkör munkáiban gyönyörködtek a művelődési házban. Délután a Victor Jara együttes békedalokat adott elő, majd a gyomaendrődi Körösmenti szövetkezeti táncegyüttes műsora következett. Délután 5 órától break- és pantomimbemutatót láttunk. Este diszkó zárta az egész napos programot. Ez volt az első ifjúsági nap Vésztőn, de reméljük továbbiak követik. Addig is elismerés illeti a rendezőket, a KISZ nagyközségi bizottságát. Sánta Anikó, Vésztő Miért nem veszik át? A lapunk július 14-i számában m.egjelent Ne a. szemétbe! című cikkben a szerző azt írja, hogy hulla- .dékpapíron Kívül egyebek közt üveget is érdemes gyűjteni. Ezzel kapcsolatban Rozenzweig Mihály, Gerendás, Achim L. András utca 11. sz. alatti lakos levelében kérdezi, hogy a gyűjtött üveget a megye területén melyik MÉH-telep veszi meg? Ugyanis próbálkozásai ellenére sem az orosházi, sem a csabai telep nem veszi át a hulladéküveget. Megjegyzi még: „A vissza nem váltható üvegekkel sajnálom az út menti környezetet szennyezni, mint ahogy azt nagyon sok honfitársunk kényszerül megtenni.” * * * — Valóban, a MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat dél-magyarországi (békésicsabai) telepén nem veszik át az üveget? — tettük fel telefonon a kérdést Tóth Tündének, a telep adminisztrátorának. — Egyelőre nem. És Orosházán sem. — Miért? — Mert nincs konténerünk, nem tudjuk tárolni. —. Várhatóan mikor vesznek át üveget is? — Ha a központunk közli, hogy szükség van rá. Erről mi előre tájékoztatjuk majd a lakosságot. * * * Persze nem lenne rossz, ha a lakótelepeken addig is konténerben gyűjtenék és ideiglenesen tárolnák a hulladéküveget. Az . a Népújságban Az Ablak című televíziós műsor békéscsabai telefonügy e- lctére érkező közérdekű, illetve megyei témájú kérdések egy részére ezeken a hasábokon válaszolunk. Hívásaikat a legközelebbi, szegedi stúdióval közös adás idején is várjuk a (66) 25-173-as telefonszámon. Beliér Tibor (Békéscsaba VII. kér., Nap u. 3.) a békéscsabai urnafalról érdeklődött. Tudomása szerint az építkezés leállt, mert az érdekeltek nem tudtak közös nevezőre jutni. Nos, a kérdés felvetése óta eltelt ugyan néhány hét, időközben televíziós felvétel is készült — jó hírrel tudunk szolgálni, s nemcsak mezőmegyeri nézőnknek, hanem azoknak is, akik a mai körülményeknek jobban megfelelő, úgymond korszerűbb temetkezési formát szeretnék igénybe venni. Amikor a Békés Megyei Temetkezési Vállalat, a békéscsabai városi tanács és a békéscsabai evangélikus egyház képviselőivel beszélgettünk, számunkra meggyőzőnek tetsző véleményükből az tűnt ki, hogy az építkezést pusztán a rajtuk kívül álló nehézkes anyagbeszerzési lehetőségek és az azóta már rendezett megváltási ár körüli vita miatt nem tudták a korábban megjelölt határidőre befejezni, majd a módosított időpontra sem. Akik viszont az elmúlt napokban, hetekben a békéscsabai vasúti temetőben jártak, láthatják — miként ezt felvételünk is alátámasztja — az urnafal elkészült, jó minőségben, a terveknek megfelelően. Mellesleg összesen 102 fülkéből ál, ebből ötveneggyel az evangélikus egyház, ugyanennyivel a városi tanács rendelkezik, 21 fülkét úgynevezett díszurnafal céljára fenntart. Az urnafülkék használatba vételével kapcsolatos adminisztrációt a sírhelyekhez hasonlóan az egyházi hivatal végzi. Előre megváltásra lehetőség nincs! Üjra megváltás, azaz használatba vétel esetén is, tehát például a második urna behelyezésekor a mindenkori használati díjat kell fizetni, ez információnk szerint tíz esztendőre 3 ezer forint. Ezek a leglényegesebb tudnivalók, további felvilágosításokat a temetkezési vállalat, illetve a TÜSZSZI és az egyház illetékeséi adnak. Bár már elég messze vagyunk az április utolsó napjaiban történt atomerőmű-baleset időpontjától, úgy véljük, nem érdemtelen visszatérni arra a kérdésre, amelyet Nagy Sándor (Ku- lich ltp., tel.: 23-677) tett fel. Kiskerttulajdonos, s az iránt érdeklődött, vajon Békéscsabára és környékére, a kiskertekben termelt növényekre volt-e, ha igen, milyen hatással a sugárszennyeződés? A kérdésre az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet-. ben kerestünk és kaptunk választ. A szennyezettség elsősorban az ország északi megyéit érintette, a Nagyalföldön és a déli országrészekben lényegesen alacsonyabb volt. Ennek ellenére az első napokban a szakértői bizottság indokoltnak tartotta a hatóságokat megkérni, hogy rendeljék el a legeltetési tilalmat. Ennek a jelentősége az volt, hogy a szarvasmarhák, amelyektől a tej származik, ne vegyenek be a szervezetükbe radioaktív jódot, és ennek folytán a tejnek a radioaktív tartalma minél kisebb legyen. Ezért volt az az intézkedés is, hogy csak ellenőrzött tejet fogyasszon a lakosság, hiszen a tejipar különböző pontjain a tejnek a radioaktivitás tartalmát, a radioaktív jódtartalmát folyamatosan ellenőrizték. Ami a kiskerttulajdonosokat illeti, semmi aggodalmat nem látok, mert részben az a radioaktivitás, ami akkor kihullott a talajra és a növényekre, a radioaktív jód, az már lebomlott, tehát az már nem radioaktív jód többé, és ezenkívül az időközben lehullott csapadék, az esők a radioaktivitás nagy részét már bemosták a talaj felső rétegébe. Onnan a növényekbe rendkívül kis mennyiség kerülhet újra be, tehát semmiképpen nem kell arra gondolni, hogy a kiskerttulajdonos egészsége bármilyen károsodást szenvedne. A külső sugárzási szint az első egy-két napon néhányszorosa volt annak a természetes sugárzási szintnek, ami mindig ér bennünket. Hozzá kell tenni, hogy akár tízszeres, húszszoros, vagy akár ötvenszeres sugárzási hátterek léteznek a földkerekség számos pontján, ahol emberek, népek élnek. Tehát ez a su- gárzásszint-emelkedés nem jár semmiféle egészségkárosítással. Az említett mérési adatok a legszennyezettebb területekre, az északi megyékre vonatkoznak. A Békés megyei lényegesen alacsonyabb volt, körülbelül egy-kétszeres. Salgótarján, Budapest, Győr, Szombathely térségében mérték a legnagyobb szennyeződést, öt-hat- szorosát a természetes radioaktív szennyeződésnek. A jelenlegi adatok teljesen megegyeznek már a baleset előtti sugárzási adatokkal. Dr. Köteles György, az OSSKI főigazgató főorvos helyettese A békéscsabai vasúti temető urnafala Hz aratók köszöntése Évtizedes hagyomány, hogy a Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben a legnagyobb nyári munka, az aratás befejeztével a tsz vezetői saját főztjükkel vendégelik meg a munkálatokban részt vevő mintegy nyolcvan dolgozót. Ezt követi a betakarítás kiértékelése és a legjobb munkát végzők jutalmazása. Idén erre augusztus 1-én vagy másodikén kerül sor, attól függően, hogy mikor sikerül befejezni a gabona vágását.
