Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

1986. július 26., szombat KHilUl-fíTd CSALAD - OTTHON Mire vigyázzunk? jfalákáS házépítés Baj mindig történhet, fii­kor is előfordult baleset, amikor a legegyszerűbb esz­közökkel dolgoztak az em­berek, most pedig — a vil­lanygépek, berendezések ko­rában — megsokszorozódott a veszély. Ezért talán nem árt, ha áttekintjük legalább röviden, mire ajánlatos vi­gyázni. Akár új, akár használt gé­pet veszünk, kezelési utasí­tás jár hozzá, a kölcsöngé- peknél pedig ragaszkodjunk az elhozatal előtti kipróbá­láshoz. A betonkeverő, vib­rátor, szállítószalag, gyprs- felvonó stb. első bekapcso­lását mindig villanyszerelő végezze, mert ő tudja eldön­teni, hogy a meglévő háló­zatra a konnektor rákapcsol- ható-e! Ügyeljünk arra, hogy a csatlakozó kábel ne a föl­dön legyen, hanem a leve­gőben, mintegy két méter magasan vezessük, s min­den gép száraz helyen — egy deszkán — álljon. Üze­meléskor a mérőszekrény mindig nyitva, a konnektor mindig hozzáférhető legyen, így, ha bármilyen rendelle­nesség történik, például ráz a gép, azonnal kikapcsolha­tó, illetve kihúzható. Kábel­toldást csak villanyszerelő végezhet, hisz ő tudja leg­jobban, hogy áram alatt nem köthet, s azt is, hogy a pi­ros színű vezetéket csak pi­rossal, a zöldsárgát csak zöldsárgával, a kéket csak kékkel, a feketét csak feke­tével szabad összekötni. A mészoltó gödröt szilárd korláttal kerítsük el, hogy még akkor se eshessen bele senki, ha nekimegy. A mész­oltó láda körül homokoz­zunk, hogy ne legyen csúszós a talaj. A kavaró nyél hosz- szú, legalább két méteres legyen, s a mészoltó visel­jen védőszemüveget. Ha mégis szembe fröccsen a mész, azonnal bő folyóvízzel — a gumicsőből — akár erő­szakkal is mossuk ki, s utá­na nyomban orvoshoz kell fordulni. A falazóállvány — bak — lába alá mindig rakjunk pal­lót és sohasem téglát, s az állványra csak a kőműves- mester engedélyével men­jünk fel. Cserepelésnél kö­téllel vagy övvel kössük ki magunkat. A munka végén a villamos gépeket zárjuk le, hogy a kíváncsiskodó gyerekek meg ne indíthassák. Az építkezésbe bárki se­gíthet, de csak akkor, ha a felelős vezető — a mester — jelen van. aki megbeszéli a munkamenetet és elosztja a feladatokat. És néha figyel is rájuk. Bár a szabályok tiltják, a házilagos építés közben a résztvevők fel-felemelik az italospoharat. Ez a „műve­let” nagyon mértéktartó le­gyen és akkor is inkább munka után, mint előtte vagy közben. A mester egyébként az ital miatt be­következett balesetért is fe­lelős. V. M. Fagylalttörténet, fagylalt házilag Királyi udvarban kezdő­dött a fagylalt pályafutása. Procipio Coltelli, XIV. La­jos francia király olasz ud­vari cukrásza találta ki az új csemegét, és 1660 nyarán tálaltatta fel először az ínyenc felségnek. A számottevő konyhai ki- talációk terjedésének útja- módja a királyiból a polgá­ri konyhákba, egyik ország­ból a másikba nyomon kö­vethetetlen. Talán a kukta meglesi, vagy a feltaláló fel­jegyzi? Tény, hogy az 1753 —58-ból fennmaradt, úgyne­vezett Sárospataki Szakács- könyv ismeretlen szerzője már közreadott sózott jég­gel vagy hóval fagyasztható fagylaltreceptet. E leírás szerint a korabeli fagylalt inkább hasonlított tömény krémre megfagyasztva, sem­mint a mai fagylaltra. Pénzért, nyilvánosan ide­haza 1822-ben kezdték mér­ni a fagylaltot Pesten, Fi­scher Péter Színház-téri „fagylaltdájában”, a mai Vörösmarty-tér és Váci ut­ca sarkán, az akkoriban di­vatossá lett „nyári kioszk­ban”. Esténként itt fogyasztott fagylaltot Deák Ferenc is. A fagylaltárusítás jó üzletnek bizonyult, hamarosan már sokfelé árulták. A vezetékvízből ammóni­ákkal előállított műjég gyár­tása révén a huszadik szá­zad elejére általánossá vál­hatott a cukrászfagylalt fo­gyasztása, és mert e téren is voltak és vannak divatok, akkor a jegeskávé volt a legkedveltebb. A fagylaltot cifrázókéssel szeletelve szol­gálták fel, árát is szeleten­ként számították, annyiért, amennyiért egy kifőzdében egész ebédet lehetett enni. A fagylalt „demokratizáló­dása” újfent olasz vívmány volt. Itáliában találták ki a mai ostyatölcsért, a szinte semmibe sem kerülő, ehető tartályt, és ott született meg a vizes, az úgynevezett „olasz” fagylalt készítésének módszere. A gyümölcslevek- nek, az ízeszenciáknak a te­jet, tojást helyettesítő zsela- tinos preparálása összeha­sonlíthatatlanul csökkentette az önköltséget. így vált a fagylalt világszerte utcán át árusítható filléres nyalakod- nivalóvá. Magyarországon 1932-ben több mint 2000 olasz fagylaltárus mérte nap­szám a 10-20 filléres adagú tölcséreket. A vérbeli torkosok számon tartják az „igazi” fagylalt lelőhelyeit, és az éthordó termoszt színig töltve gon­doskodnak otthoni fagylalto­zásukról. Aki nem annyira az „igazihoz” ragaszkodik, mint ahhoz, hogy utánjárás nélkül legyen otthon édes­hideg nyalakodnivalója, az hűtőszekrény és egy turmix­készülék segítségével maga is készíthet fagylaltot. Négyszemélyes adag gyü­mölcsfagylalthoz annyi gyü­mölcsöt vegyünk, hogy a le- szárazás, hajazás, kimagozás után kb 25 dkg-nyi tiszta gyümölcshús maradjon. Ezt turmixoljuk pépesre. Tálban tegyünk hozzá — ízlés sze­rint — 10-12 dekányi por­cukrot (nem baj, ha kemény rögök vannak benne, a gyü­mölcsben felolvad), és tölt­sünk hozzá 2 pohár joghur­tot vagy kefirt. A kanállal keverjük el, utána — a tur- mixoló jelzése szerinti ada­gokra osztva — habosítsuk fel alaposan, és olyan lefed­hető dobozba, tartályba tölt­sük, hogy abban a keverék szétterüljön. Szilárddá der­medése kb. 3 óráig tart. Látványosabbá tehetjük a házi fagylaltot, ha az általá­ban pirosas gyümölcsfagy­lalton kívül karamell, kávé vagy csokoládé fagyit is ké­szítünk, és nem külön edénybe, hanem a már meg­dermedt gyümölcsfagyi tete­jére töltjük: késsel kockákat vágva belőle szolgáljuk fel a „kétszínű” édességet. A karamellfagylalthoz 10 dkg kristálycukrot addig he­vítünk habüstben, amíg azt a fehér hab el nem lepi. Ak­kor leforrázzuk kb. duplá- nyi erős kávéval, és addig főzzük, amíg a megkeménye­dett cukordarabok fel nem olvadnak. Ezt hagyjuk lan­gyosra hűlni. Akkor bele­ütünk 2 egész tojást, és hoz- zátöltünk 3 dl tejet, majd folyamatos keveréssel addig hevítjük, amíg bugyogni nem kezd. A tüzet eloltjuk, és a tejfelsűrűségű keveré­ket fakanállal vagy habverő­készülékkel addig habosít- juk, amíg csaknem teljesen kihűl, dermedni nem kezd. Ezt töltjük a fagyasztóedény aljára, vagy a már kész gyümölcsfagylalt tetejébe. A kakaóból előállított cso­koládé- és kávéfagylalt lé­nyegében a karamellfagyi mintájára készül. Lényeges, hogy a lé — kávékrém ese­tében a fekete és a tej együtt — tojásonként ne le­gyen több 2 dl-nél. Nyerges Ágnes MJTÓ — MOTOR Melegben..­A statisztikai adatok tanú­sága szerint a nyári meleg, kánikulai napokon hirtelen megnövekszik az elégtelen követési távolság miatt be­következett koccanásos bale­setek száma. A szakemberek szerint alapvető összefüggés van a nagy meleg és e bale­setfajta gyakorisága között. A meleg időszakban nö­vekszik a figyelem szétszórt­sága, elterelhetősége. Ilyen­kor a vezetők egy része nem is figyel sem a követési tá­volságra, sem pedig az előt­te haladó kocsi féklámpájá­ra. Elkalandozik a figyelme! — ezt szokták ilyenkor mon­dani a hétköznapi életben. Leggyakrabban ez a fáradt állapotban fordul elő — és ebben is közrejátszik a nagy meleg, amely gyors kifára­dást okozhat! —, amikor is a vezető nem képes a figyel­mét az útra, a körülötte moz­gó járművekre összpontosí­tani. A kánikula minden ve­zetési fáradtság nélkül is előidézhet ilyen jelenséget azoknál, akik fokozottabban érzékenyek a hőségre, mi­vel a nagy melegben a szer­vezet biológiai ritmusa le­lassul. A másik ok, amely a kö­vetési távolság meg nem tar­tásánál számításba jöhet — a figyelem rövid ideig tartó leblokkolása. Sokan vannak, akik ezen a nyáron ülnek először a volánhoz, és olyanok is, akik csak üdüléskor, egy- egy hosszabb útra veszik igénybe az autót. A közleke­dési szakemberek nekik azt tanácsolják: fokozatosan kóstoljanak bele a közleke­désbe, fogadják meg a ta­pasztalt, gyakorlott autósok intelmeit. Hőségben való vezetésnél külön említést érdemel a szem kifáradása az erős napsütéstől, amelynek követ­kezménye a koncentráló- és koordinálókészség csökke­nése. A napellenző lehajtá- sával csökkenthetjük a sze­münkbe jutó napsugárzást. Nagy melegben, nyitott ab­lakok mellett vezetve gya- koi veszély a rovarok becsa­pódása, ezért nem célszerű az ablakon kikönyökölve ve­zetni. Bizonytalanná teszi a vezetést a könnyen lecsúszó strandpapucs is, helyette cél­szerű könnyű, szellős szan­dált viselni, amely biztosít­ja a láb védelmét, és a tal­pon a pedálerő eloszlását. B. I. Kerékpározzunk — egészségünkért Szerte a világon tapasztal­ni, hogy a kerékpározás — az autó helyett — újra pol­gárjogot nyert. Mind többen jönnek rá arra, hogy a csúcsforgalomban sokkal ha­marabb lehet a közlekedési dugókon kerékpárral túljut­ni, célba érni. Az effajta ke­rékpározás lehet hasznos, időt megtakarító, de nem ez szolgálja elsősorban a kívá­natos egészségügyi célt. Az alapos testmozgást ugyanis helyes összekötni azzal, hogy jó levegőt is juttassunk szervezetünknek. Erre pedig nem a nagyvárosok aszfaltja a legalkalmasabb. A kerékpározásnak, mint testedző tevékenységnek az előnyeit csak az élvezheti, aki ehhez kellően hozzászo­kott. Csak a megfelelően ed­zett szervezet számára nem jelent kimerülést egy-egy hosszabb kerékpártúra. Ez az edzettség — mint más spor­toknál is — fokozatosan fej­lődik ki: meg kell erősödnie az izmoknak, a szívnek, amellett a helyes légzést is be kell gyakorolni. Annak, aki — sportolási célból — rendszeresen kerékpározik, megnő az ún. vitálkapacitá- sa. Egyszerű műszerrel jól mérhető az a levegőmennyi­ség, amit az ember tüdeje egy-egy be-, illetve kilégzés alkalmával befogadni képes. A tüdő tartalékkapacitásáról jó fogalmat alkothatunk ma­gunknak akkor, ha tudjuk: nyugodt légzéskor a be- és a kilégzett levegő mennyisége mintegy fél liter, ugyanak­kor a maximális erőlködés­sel végzett kilégzés után en­nek 8-10-szerese: 4—4,5 liter levegő lélegezhető be. Ezt nevezzük vitálkapacitásnak; ennek értékét növeli a he­lyesen végzett fizikai edzés. A rendszeres kerékpáro­zásnál a napi edzésadagot magunk szabjuk meg úgy, hogy az ne haladja meg az erőnket. Kezdetben csak 2-3 kilométert hajtsunk, de 3-4 hét után akár 10 kilométert is lehet. Ez a táv természe­tesen sík területre vonatko­zik. Ha lehetséges, a közúti forgalomtól távoli, jó és tiszta levegőjű mezők, erdők vidékeit válasszuk ki edzés­adagunk teljesítésére. Ha már könnyen teljesítjük a kitűzött napi távot, beiktat­hatunk egy-egy gyorsasági szakaszt is. Az ilyen foko­zott igénybevételt azonban mindig kövesse egy lassúbb, az izmokat föllazító, nyu­godt hajtás. Lényeges, hogy az edzés rendszeres legyen. A rend- szertelen erőfeszítések nem hasznosak; kimerítik a szer­vezetet. Utánuk gyakran kö­vetkezik be izomfájás, izom­láz. Ezzel szemben a rend­szeres, fokozatosan emelkedő edzésadag hatására megnö­vekszik a szervezet alkal­mazkodóképessége, nő a tar­talékereje. jobb lesz a beteg­ségekkel szembeni védekező- machanizmusa. A kerékpározásnak —mint sportnak — egyik előnye, hogy egyedül is változatosan űzhető: más és más tájakat kereshetünk fel. Emellett örömet fog jelenteni az is, ha a már ismert útvonalakat egyre jobb és jobb időered­ménnyel, kisebb fáradtsággal fogjuk magunk mögött hagyni. Ezt leginkább egy- egy pontosan bemért útvona­lon figyelhetjük meg. A kerékpár különösen kedves a gyermekek köré­ben: komoly játék. Aki már gyermekkorában megszokta­megszereti a kerékpározást, az felnőtt korában is szíve­sebben folytatja. ..Van azonban a kerékpáro­zásnak — és ez a gyerme­kekre fokozottan vonatkozik — egy nagy veszélye: nem elég a közlekedési szabályo­kat jól ismerni, és pontosan betartani, az első és a hátsó lámpát mindig üzemképes állapotban tartani, a fékek hatékonyságáról rendszere­sen meggyőződni. Arra is ügyelni kell, hogy óvatos ve­zetéssel ne kerüljön a ke­rékpáros más — erősebb, súlyosabb — jármű útjába. Ezért sokkal célszerűbb sportolási célból valóban nem a közutakon, hanem er- dőn-mezőn karikázni. Dr. K. K. BARKÁCSOLÁS Kerti ötlet: hintaágy A hétvégi kikapcsolódás óráiban jól­esik egy lágyan ringatódzó függőágyon he­verni a kert hűs lombjai alatt. A rajzon lát­ható hintaágy eg.v erős fa ágára felfüg­geszthető. Elkészítéséhez a következőkre van szük­ség: 2 db 190 cm hosszú gázcső, 4 db rög­zítőhorog, 2 db 80 cm x 3 cm-es keményfa véglap, a felfüggesztéshez vaslánc és erős sodrott kötél, valamint erős zsákvászonból vagy nyugágyvászonból készült heveder. A huzat a csövet teljesen körbefogja, s alulról (mint a fűző) kenderzsinórral van összefűzve. Ez a megoldás biztosítja a fek­vőhely rugalmasságát, másrészt a vászon­betét feszessége is szabályozható vele. A vá­szon karbantartását is megkönnyíti, hiszen így bármikor könnyen leszedhető. Ajánlatos a duplán visszahajtott vászonszegélybe fém­gyűrűket ütni, mert a kézzel varrt lyukak könnyen kiszakadnak. A fűzés lyukai leg­alább 15-20 cm-re legyenek egymástól. B. K. Készítsünk szamócakor! KERT, HÁZTÁJI A szamócából kiváló asztali és csemegebort állíthatunk elő. A bő levü és sötétpiros színű faj­ták különösen alkalmasak gyü- mölcsborkészitésre. A szamóca nagy pektintartalma miatt nehe­zen sajtolható, ezért a megzú­zott gyümölcsöt ajánlatos egy ideig pihentetni és csak azután sajtolni. Az előerjesztés után 80 száza­léknyi lényeredékkel számolha­tunk. 1.25 kg gyümölcsből tehát egy liter levet kapunk. Cukor- tartalma 2 térfogatszázaléknyi alkoholt ad, tehát 11 százalékos asztali szamócabor nyeréséhez literenként 180 gramm cukrot kell adagolni (minden térfogat­százaléknyi alkoholhoz 20 gramm cukor szükséges). Ah­hoz. hogy a bor savtartalmát a megfelelő 7 ezreléknyi szintre csökkentsük, egy liter szamóca­levet 1,25 literre kell felhígíta­nunk. A szamócabor készítésé­nél különösen vigyázzunk a vízzel történő hígításra. Az ada­golandó cukrot is inkább ma­gában a lében oldjuk föl. A sza­mócabornál a legtöbb sikerte­lenséget a vizezés okozza, rend­szerint tű lvizezik. A bor ezáltal savszegény lesz, ami borhibá­hoz vezet. A csemege szamóca­bor készítésekor 15 térfogatszá­zaléknyi alkoholtartalom eléré­séhez 260 gramm cukrot kell adnunk literenként. A feldolgozásnál különösen vi­gyázzunk a vassal való érintke­zés kizárására. A szamócabor kitünően tárolható. két-három év múlva nyeri el kiváló jel­legét. (Sz. B.) (A szlovákiai Űj Szó cikke nyomán) Sajtolás facsarással és sző­ri tóval Kellemes, divatos: a frottír ■t V ■ Kényelmes, könnyű viselet a frottírból készült nyári holmi. A színes, sokféle min­tájú anyag előnye, hogy puha tapintású, jó nedvszívó, jól mosható és hosszú élettar­tamú. Néhány ötlet: a) Leszabott vállú, hátul mélyen kivágott ruha. A nyakába behúzott 2 cm széles pán­tot hátul egy gomb zárja. b) Rövid ujjú, kihajtott fazonú, béleletlen kabátka, elütő színű monogrammal és öv­vel. Az ellenzős sapka is frottírból készült hozzá. c) Bő hátú, nagy rátett zsebes, kapucnis, zsinórral megkötött strandköpeny, alatta a bikini ugyancsak frottírból készült. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom