Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚLIUS 25., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Kádár János Nőgrád megyében üktívaértekezlet Salgótarjánban Kádár János salgótarjáni gyárlátogatása során üdvözli egy BÉKÉS MEGYEI A budapesti Forma—1-cs világba'jnoki futamon részt vevő 13 csapat közül elsőként a West-Zakspeed mutatkozott be a napokban a magyar fővárosban. A Fórum Szálló előtti térségen sokan vették körül az élénkpiros színűre festett, karcsú versenykocsit, s nagy volt az érdeklődők öröme, amikor megjelent a pilótája, a brit dr. Jonathan Palmer, aki hosszú ideig állt a hivatásos és amatőr fotósok pergőtüzében, s fáradhatatlanul osztogatta iacz autogrammokat (MTI-fotó Németh Ferenc — KS) Tájékoztató az egyetemi-főiskolai felvételekről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap Nógrád megye életével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, munkát adó északi országrész politikai és gazdasági eredményeiről, az ott élők sikereiről, gondjairól. Kádár János délelőtt fél 11-kor érkezett meg a megyeszékhelyre, Salgótarjánba. A főtitkárt az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának épületénél Petrovszki István, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Szalai László, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság első titkára fogadta. Az üdvözlő szavakat követően a házigazdák rövid tájékoztatást adtak a nógrádi medence politikai és- gazdasági helyzetének — időszerűségét tekintve — legfontosabb tényeiről. A mintegy bemutatkozásnak szánt helyzetelemzés, tájékozódás után az MSZMP főtitkára — vendéglátói kíséretében — felkereste -a salgótarjáni kohászati üzemeket. Itt kapcsolódott a programhoz Brutyó János, az MSZMP KB tagja, Salgótarján 2. választókerületének országgyűlési képviselője. A nagyüzem bejáratánál C. Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke, Szabó István vezérigazgató, Krajcsi József, a gyár pártbizottságának titkára, Nádai István, a vállalati tanács elnöke, Merítik Ervin szakszervezeti és Kovács Nándor, az üzemi KISZ-bizottság titkára köszöntötte Kádár Jánost, aki tájékoztatót hallgatott meg a kohászati vállalat tevékenységéről. A 3500 dolgozót foglalkoztató üzemet 120 évvel ezelőtt alapította a rimamurányi részvénytársaság. Évi termelési értékük ma már megközelíti a négy és fél milliárd forintot. A műhelyekből kikerülő szalagacélok, huzalok, szegek, kovácsolt és sajtolt termékek, raktári állványszerkezetek, szállítórendszerek, csövek határainkon kívül is keresettek. Gyártmányaik csaknem 20 százalékát külpiacokon értékesítik. Mint elhangzott: a SKÜ- ben jó a politikai légkör, a kollektívát a tenniakarás, a kezdeményezőkészség, a saját sorsáért érzett felelősség erősödése jellemzi. A VI. ötéves tervben tovább folytatódott a vállalat rekonstrukciója, amely még 1961-ben, az új hideghengermű megépítésekor kezdődött. A hetvenes évek elején a huzalmű újult meg, majd megszüntették az acélöntődét, s helyébe úgynevezett süllyesz- tékes kovácsüzemet létesítettek, s meghonosították a görgős szállítópályák ' gyártását is. Ennek a tudatos szerkezetátalakító programnak az eredménye, hogy a vállalat meg tudta őrizni jövedelmezőségét. A politikai munkáról szólva elmondták, hogy a gyár kilencszáz kommunistájának fontos feladata volt az utóbbi időben: megértetni dolgozótársaikkal a gazdaságtalan termelés megszüntetéséből adódó problémákat. Jellemző az is, hogy a pártfórumokon egyre gyakrabban szerepelszocialista brigád tagjait nek gazdaságpolitikai témák, bár még jelentős fejlődésre van szükség a vitakultúrában. Kádár János megköszönve a szíves fogadtatást és a tájékoztatást, szólt arról, hogy a hagyományos gyárlátogatások, a személyes találkozások eredményesen egészítik ki a jelentésekből nyert ismereteket. A továbbiakban — az elhangzottakhoz kapcsolódva — megállapította: a salgótarjáni üzem exporttermelésének növekedése az össztermelésen belül népgazdasági szinten is rendkívül fontos. Emellett azonban komoly figyelmet kell fordítani a hazai igények kielégítésére is, hiszen — mint mondotta: az Önök termékeire az országnak szüksége van. Az általános foglalkoztatás témakörét említve kiemelte: a gazdaságosabb termelés érdekében meg kell valósítani az üzemen és a népgazdaságon belüli munkaerő-átcsoportosítást. Ennek megértetése, elfogadtatása alapvető feladat. A program üzemlátogatással folytatódott. Ha nem is az előírt technológiai sorrendet követve, de a főtitkár szinte valamennyi üzemrészlegbe bepillantott. Elsőként a huzalműben egy horganyzóberendezést nézett meg, amely egy időben 40 drótszál felületi kezelését végzi, majd az a csarnokrész következett, amelyben a vashuzalokból folyamatos nyújtással kialakul a drót végleges vastagsága. Itt Kádár János — eleget téve Menus Eerencné, az Alkotmány brigád vezetője szíves kérésének — néhány sornyit írt a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett, nőkből szerveződött kollektíva naplójába. Ezután a hideghengermű gyárrészlegben folytatódott a látogatás, majd az új szegverő üzemet keresték fel. A házigazdák nem kis büszkeséggel mutatták be a legújabb berendezéseket, egyebek között azt a szegtisztító és csomagoló automata gépsort, amely már kiküszöböli a csomagolással járó megerőltető fizikai munkát. A kovácsolóüzemben az úgynevezett hidegfo- lyatásos technológiára hívták fel a figyelmet a gyáriak, amit a Gépipari Technológiai Intézettel közösen fejlesztettek ki. Az üzemi séta a szerszámkészítő gyárrészlegben fejeződött be. A gyárlátogatás során — a munkapadok mellett és a műhelyekben, mindenütt —, sokan köszöntötték Kádár Jánost, aki szót váltva a dolgozókkal, érdeklődött élet- és munkakörülményeikről. Az MSZMP főtitkára délután a mintegy 6500 hektáron gazdálkodó „Karancs” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet kereste fel. A közös gazdaság központjának bejáratánál Gergely Sándor tsz-elnök és Fodor Iván párttitkár köszöntötte a vendéget, s javaslatukra a látogatást — a gyülekező felhők miatt — mindjárt aratási szemlével kezdték. A karancslapujtői tsz hét- százhatvannyolc hektáron termeszt őszi búzát, az aratást július 15-én kezdték, később, mint a déli megyékben, hiszen itt északon alig egy hete lett kombájnérett a kenyérnek való. Az év legjelentősebb mezőgazdasági kampányában jelenleg hat saját és négy tiszaföldvári kombájn vesz részt, a munkát a jövő hét közepére befejezik. Ezt megerősítették a táblán dolgozók is, akikkel — köztük Baksa Sándor kombájnossal, Klement Gyula traktorossal, Nagy Vince tiszaföldvári kombájnvezetővel — a főtitkár hosz- szasabban is elbeszélgetett. A tiszaföldváriakat — akik most a karancslapujtőiek néhány héttel ezelőtti aratási szolgálatait viszonozzák — arról faggatta: gondoskodik-e a tsz, hogy a nehéz munka után megfelelő ellátásban részesüljenek. Kádár Jánost néhány perc múlva az aratómunkások gyűrűje vette körül: arról folyt a beszélgetés, hogy ezek a gépek olyan drágák, de olyan jók is. hogy másként, mint kitűnően, nem szabad velük dolgozni. Kádár János elismeréssel szólt a szervezett munkáról, a korszerű aratócséplő gépekről, mondván, íme a bizonyíték, nem véletlen, hogy hazánkban huszonöt év alatt megkétszerezte a terméshozamokat. Az aratási szemle után a párt főtitkára a tsz-központ- ban tájékoztatót hallgatott meg. A dimbes-dombos Ka- rancs-alján elterülő földek minősége meglehetősen gyenge, a tsz mégis évek óta — egyre emelkedő — nyereség(Folytatás a 3. oldalon) Kihelyezett vezetőségi ülés Gyulán Tegnap, csütörtökön délután Gyulán, az MTESZ- székházban Kelemen Sándor elnökletével kihelyezett vezetőségi ülést tartott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Megyei Szervezete. Ezen elsőként Holl József, a gyulai csoport elnöke adott tájékoztatást első félévi munkájukról. Kiemelkedő sikerként értékelték tavasszal a műszaki fejlesztési hónap keretében megtartott I. vízgazdálkodási, hegesztési napok rendezvénysorozatát, amelyet közösen a GTE-vel tartottak. Ezen a magyaron kívül svéd, japán cégek képviselői is részt vettek. Az egyesület titkára, Horváth Károly a megyei szervezet tevékenységéről és terveiről tájékoztatta a részvevőket, köztük Szabó Sándort, az országos egyesület intézőbizottságának tagját, a DÉMÁSZ vezérigazgató-helyettesét. Elhangzott az is, hogy új szervezet alakult Szarvason, és a közeljövőben Orosházán is alakul. Végül a kiemelkedő munkát végzett tagoknak jutalmakat adtak át. Az egyesület idei tervében szerepel még a Paksi Atomerőmű és a Ferihegy—2 megtekintése, szakmai kirándulás keretében. B. O. Esüh után — felüdült a határ A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Nagy András szakfelügyelőtől kértünk tájékoztatást a jelenleg folyó mező- gazdasági munkákról, a megyénkben lehullott csapadék mennyiségéről és hatásáról. A szakembertől megtudtuk, hogy a múlt hét végétől napjainkig az egész megye területét eső áztatta. Szeszélyes területi eloszlásban mintegy 15—90 milliméter csapadék hullott a földekre. A legtöbb eső — 80 milliméter körüli — Mezőkovácsháza. Doboz és Békéscsaba körzetében hullott. A legkevesebb nedvességet Szarvas és Gyomaend- rőd térsége kapta, itt mindössze 10—15 milliméter csapadékot mértek. Ennek ellenére megállapítható, hogy mindenütt még időben érkezett a nedvesség. Különösen a kukoricánál éreztetheti a jövőben kedvező hatását, ugyanis most van a növényállomány a szemképződés szakaszában. A napraforgó- és cukorrépatáblákon is jól hasznosulhat a jövőben a most leesett csapadék. Megkönnyíti a talajmunkákat is a kedvezőbb talajvízháztartási helyzet. Nagyobb odafigyelést igényel viszont a növényvédelmi szakemberektől a nedvesség. A párásabb levegő kedvez a gombabetegségek terjedésének. Különösen a sűrű napraforgó-állományokban kell odafigyelni a Diaporthe megjelenésére. A cukorrépánál — ahol igen gyenge a növényállomány — a cer- kospóra, s levélfoltosság fenyeget. A kertészeti kultúrák közül a szőlőnél a peronosz- póra elleni védekezésre készüljenek fel az üzemekben és a kiskertekben. V. L. Lezajlottak a felvételi vizsgák, az egyetemek, a főiskolák a napokban értesítik a jelölteket a felvételi bizottság döntéséről. A Művelődési Minisztériumban összesítették a vizsgák eredményeit, a felsőoktatás ezzei kapcsolatos számadatait. Ezúttal mintegy 42 ezren jelentkeztek a hazai felső- oktatási intézmények nappali tagozataira: ezeken 16 700 első éves hallgatónak jut hely. Az elmúlt évekhez képest 2900-zal többen kívánnak továbbtanulni, a növekedés aránya megegyezik az érettségizők számának 7,5 százalékos emelkedésével. Az egyetemeken és a főiskolákon átlagosan 2,52- szoros a túljelentkezés; a ponthatárok emelkedtek, s ez a jelöltek magasabb fel- készültségét is jelzi. Továbbra is kiemelkedően nagy az érdeklődés az egészségügyi pályák iránt: az általános orvosi és a fogorvosi karokon például ezúttal 100-110 volt a ponthatár, így itt az idén is jellemző, hogy a rendelkezésre álló helyekre még a legjobb eredményt elértek között is válogatni kellett. A SOTE általános orvosi karának 290 helyére például 495 megfelelt pályázó jutott az idén. A korábbi évekhez hasonlóan magas a tudomány- egyetemeken tanulni kívánók száma: átlagosan 2,7szeres volt a túljelentkezés. Az ELTE bölcsészkarán például 100-on felül alakult ki a ponthatár. A szakok között — 104-106 ponttal — kiugróan magas volt a pszichológiára, a nyelvszakok közül a franciára és a németre, valamint a magyar szakokra felvételizők felkéAz élelmiszeripar első félévi eredményeit elemezte az ÉDOSZ elnöksége tegnapi ülésén. A testület, megállapította: az ágazat ez év első hat hónapjában is megfelelő, kiegyensúlyozott ellátást biztosított a lakosságnak. Az első félévben különösen a baromfiipar növelte az árukibocsátást, mintegy 10 százalékkal több alapanyagot vásároltak fel, mint tavaly, és 6-7 százalékkal nagyobb mennyiségű árut értékesítettek belföldön. Az exportot is fokozták. Hasonlóan eredményes volt ez az időszak a tartósítóiparban; a konzervipar 30, a hűtőipar pedig 20 százalékkal múlta felül az 1985. első félévi teljesítményt. A tejipar. szüksége. Örvendetes, hogy folyamatosan nő a tanár- és tanítóképző főiskolákra jelentkezők száma, a felvételi keretszám bővítése egyébként elsősorban ezeket az intézményeket érintette. A pedagógusképző főiskolák nappali tagozatain átlagosan 80—90 között, levelező tagozatain 70—80 volt a ponthatár. A természet- és műszaki tudományok iránt a tavalyihoz képest mindenütt nőtt az érdeklődés, de a túlje- lentkezési arány még mindig az átlagos alatt van. A természettudományi karokon 85—105 közötti ponthatár alakult ki: a legmagasabb p kémiával, a biológiával, valamint a matematikával párosított szakterületeken. A műszaki felsőoktatásban továbbra is az építész, illetve a villamos- mérnöki szakterületen volt a legnagyobb a ponthatár, változatlanul a legalacsonyabb a kohászati szakokra jelentkezőknél, bár a pályázók száma itt bizonyos emelkedést mutat. Jellemző azonban, hogy sem nappali, sem esti tagozaton nem alakult ki 70 alatti ponthatár. A fellebbezéseket, illetve a továbbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a felsőoktatási intézményekhez legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni. Azok az elutasított hallgatók, akik magas pontszámot értek el, ugyancsak július 3I-ig adhatják be átirányítási kérelmüket azon intézményekbe, ahol a felvételi feltételek ék tárgyak a vizsgájukkal megegyezők voltak. A döntésről e jelöltek augusztus 18. után kapnak értesítést. bár valamivel kevesebb alapanyaghoz jutott, mint tavaly ilyenkor, mégis tovább javította a belföldi ellátást. Az elmúlt hat hónapban visszafogták a tejporgyártást, és így jutott nagyobb mennyiségű termék a fogyasztókhoz. A húsipar csak lassan lábal ki a tavaly is megmutatkozott visszaesésből. Az állattenyésztés helyzetének javítására hozott kormány- intézkedések első jelei azonban megmutatkoztak: például több sertést vettek át, mint 1985. első hat hónapjában, mindent egybevetve azonban az ágazat teljesítménye elmaradt a tervezettől. Dz ÉDOSZ elnökségének ülése
