Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

1986. július 23., szerda

Elhunyt Illés Endre író

A Művelődési Minisztérium, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Magyar írók Szövetsége mély megrendüléssel tudatja, hogy Illés Endre, Kossuth-díjas író, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója július 22-én, 81 éves korában, rövid betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek.

Illés Endre orvosi diplomát szerzett Budapesten, s már ifjú korában eljegyezte magát az irodalommal. A harmincas évek elején már tekintélyes kritikus, a Nyugat ismert munkatársa. Későbbiekben a Budapesti Hírlap irodalmi rovatvezetője, azután a Révai Irodalmi Intézet vezetője. A Szépirodalmi Könyvkiadó irodalmi vezetője 1953-tól, majd igazgatója 1967-től.

Novellákat, regényeket, színműveket és irodalmi tanulmányokat írt. Pályája kezdetén orvostanhallgatói emlékeiből, az értelmiségi emberek életéből merítette témáit. Polgári humanista szemlélete 1945 után a szocializmus építése iránti őszinte és tevékeny rokon- szenvvel, a polgári társadalommal szembeni könyörtelen szigorral, leleplező szenvedéllyel gazdagodott. Írói érdeklődése még inkább közéleti ihletésűvé fejlődött. Ismertebb művei: a Kevé- lyek regény, a Kréta rajzok, az írók, színészek, dilettánsok tanulmányok, a Hamisjátékosok, a Kettős kör, a Száz történet, a Hármaskönyv, az örvények között kisregények, illetve elbeszélések. Régebbi sikeres színműveihez — Méreg, Hazugok, Törtetők — 1956-ban a Vas Istvánnal közösen írt Trisztán, 1960-ban a Türelmetlen szeretők, majd 1961 ben a Homokóra című vígjáték csatlakozott. Az utóbbi kettő napjaink problémáiról, az értelmiség különböző típusairól szól.

Műfordítóként főleg francia írók — Stendhal, Maupassant, Martin du Gard, Mauriac — műveit ültette át magyarra. Egyes írásai angol, francia és német fordításban is megjelentek. Kritikái sok fiatal író útját egyengették.

Munkásságának elismeréseként Kossuth-díjat és kétszer József Attila-díjat kapott, s a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval,'majd rubinokkal ékesített zászlórendje, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje és más magas kitüntetésben részesült.

Felavatták Germanus Gyula szobrát

Tegnap felavatták Germanus Gyulának, a nemzetközi hírű orientalistának szobrát — Hűvös László alkotását — Budapesten, a róla elnevezett parkban, a Margit híd budai hídfőjénél.

Fodor István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa avatóbeszédében méltatta Germanusnak, a tudósnak, kutatónak, oktatónak, filológusnak, történésznek és közéleti embernek a munkásságát. Hadsi Abdul Karim — Germanus arab neve — tagja volt a szíriai, az iraki tudományos akadémiának, a kairói nyelvi akadémiának, s meghívta tagjai sorába az olasz Accademia del Mediterraneo és az Accademia Leonardo da Vinci.

A nagy keletkutató szobrát megkoszorúzták a magyar orientalisták nevében Fodor István és dr. Fodor Sándor tanszékvezető egyetemi docens, az ELTE sémi filológiai és arab tanszékének vezetője, a Fővárosi Tanács nevében dr. Mezei Gyula művelődésügyi főosztályvezető és Illés Teréz, a II. kerületi tanács elnökhelyettese, valamint a Művelődésügyi Minisztérium képviselői. Virágot helyezett el a szobornál özvegy Germanus Gyuláné, lerótták kegyeletüket a tudós tisztelői és tanítványai. Az ünnepségen megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

Tájékoztató az iskolaszerekről

Az általános iskolát az új tanévben megkezdő diákok zökkenőmentes munkáját segíti, ha a legszükségesebb iskolaszereket már a tanév kezdete előtt beszerzik számukra. A Művelődési Minisztérium — a kereskedelemmel és a pedagógusokkal egyeztetve —• összeállította azt a jegyzéket, amely a legalapvetőbb eszközöket tartalmazza. Eszerint az elsősök tanulmányaihoz szükséges:

1 csomag írólap, 2 db 21- 16 számjelű és 2-2 db 14-16, illetve 17-16 számjelű füzet, technikai egységcsomag, színes (hálós, pontrácsos) papírkészlet, betűtartó és sín, 2-2 db grafitceruza és pos- tairón, 6 db-os színesceruza- és vízfestékkészlet, 1 tubus fehér tempera, 1 doboz számolókorong, 1 köteg számolópálca, 1 db papírcenti, 1 db 32 centiméteres Vonalzó, 2 db dobókocka, 1 db 1/8-os rajztábla. 10 db rajzlap, 1-1 db 4-es és 10-es ecset, 6-8 db zsírkréta, 1 tubus ragasztó, 10 db hurkapálca, 1/2 kg gyurma vagy agyag.

A töltő- vagy golyóstoll megvásárlásához célszerű megvárni a gyerekek tanítójának javaslatát.

Csanádapáca VII. ötéves terve

Színvonalasabb alapellátás, az általános iskolai hálózat fejlesztése, egészséges ivóvíz, újabb járdák, utak építése — ezek a VII. ötéves terv időszakának főbb céljai Csanádapácán. A tervek kidolgozásánál a településen figyelembe vették a helyi adottságok mellett a központi elképzeléseket, irányelveket, s a pályázati rendszer keretében számítanak a megyei céltámogatásra.

A község egészségügyi ellátását hivatott javítani a

VII. ötéves tervidőszakban felépülő két orvosi és fogorvosi szolgálati lakás, melyek az épület emeletén kapnak helyet, a földszinten pedig a központi orvosi rendelőket alakítják ki. Épül még további két lakás is a helyi termelőszövetkezettel közösen szolgálati lakás céljára. A központi orvosi rendelőt egyébként majd a

VIII. ötéves terv idején alakítják ki.

Folytatódik a járda, és útépítés, mégpedig egy 1981- ben készült és a tanács testületé által jóváhagyott terv szerint. Uívábbi lakossági összefogással, egyszeri közműfejlesztés fizetésével

évente épül szilárd burkolatú út, melynek költségeihez pályáznak megyei útépítési támogatásra. Az idén a Darvas és a Bartók utcában készül szilárd burkolatú út.

A tervek szerint jövőre szervezik meg a községben a vízműtársulatot, s ha a lakosság többsége egyetért az elképzelésekkel, akkor 1988-ban kezdődik és 1990- ben fejeződik be a vízmű építése. A beruházás várhatóan 38 és fél millió forintba kerül.

Az oktatás feltételeit is javítani kívánják. A központi iskolaépületben 5 tanteremmel és az ezekhez szükséges helyiségekkel kialakítják az emeleti szintet. A munkálatokhoz a megyei tanács 10 millió forint cél- támogatást nyújt. Az idén kezdődik tornaterem építése, s ebben számítanak a lakosság segítségére, megértő támogatására.

S végül a gázprogramról, amely nagy előbbrelépést hozott a csanádapácaiak életében. Folytatódik a lakossági önerős gázvezeték-építés, és ha kedvezően alakulnak a körülmények, az idén be is fejeződik a program.

T. I.

Jól jött az eső a gyümölcsösöknek

Nemcsak a szántóföldi növényeknek nélkülözhetetlen a júliusi eső; egyre inkább rászorulnak a csapadékra a gyümölcsültetvények is. Mindenekelőtt az almástermésüek, amelyek fejlődésük jelenlegi szakaszában sok tápanyagot vesznek fel a talajból, ám az éltető nedvek forgalma csak akkor tökéletes, ha a gyökérzet környékéről nem hiányzik a nedvesség.

Az alma egyelőre jó terméssel biztat, a gyümölcs egészséges, és minősége is megfelelő. Am a továbbiakban legalább 60 milliméternyi esőre lenne szüksége

Kutatják a gömbvillám okát, természetét

Júliusban és augusztusban a nyári zivatarok idején jelenik meg leggyakrabban az egyik legrejtélyesebb természeti jelenség, a gömbvillám. A világon eddig még senkinek sem sikerült kideríteni az egyelőre ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező világító gömb keletkezésének és megszűnésének okát. Hazánkban a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, Egely György fogja össze a gömbvillámra vonatkozó kutatásokat. Az MTI munkatársának kérdéseire összefoglalja az eddigi ismereteket.

— Hol és mikor jelenik meg a gömbvillám, milyen tulajdonságokkal rendelkezik?

— A borsószemtől öt méter átmérőig terjedő fehér vagy színes gömb alakú villám többnyire zivataros időben jelenik meg. Legfurcsább tulajdonságai közé tartozik azonban, hogy látszólag minden előzetes ok nélkül, napfényes időben, akár zárt térben, például egy szobában is létrejöhet. Egyelőre megmagyarázhatatlan, hogy egyes gömbvillámok pusztításokat végeznek, mások semmilyen nyomot nem hagynak maguk után. Eltűnésük ugyancsak rejtélyes: vagy nyomtalanul megszűnnek, vagy csípős füst kíséretében szétpattannak.

— Az eddigi megfigyelések szerint mi alkothatja a gömbvillám anyagát?

— A kutatók abban egyetértenek, hogy a ritka természeti jelenség valószínűleg egy plazmacsomó, de azt még senki sem tudta kideríteni, hogy mi tartja fenn, akár percekig is. A plazma, élettartama a fizika eddig ismert törvényei szerint nem haladhatná meg a másodperc ezred részét. Egyes gömbvillámok energiatartalma, romboló hatása ugyancsak elképesztő. A Szovjetunióban leírtak egy másfél méter átmérőjű gömbvillámot, amely egy homokos talajon levő víztócsába csapódott be, és egytized másodperc alatt vastag üvegréteggé égette a talajt.

— A magyar kutatók milyen ismeretekkel rendelkeznek a gömbvillámról?

— Mivel a jelenséget mesterséges úton egyelőre nem lehet előállítani, csak a leírásokból és a gömbvillám által okozott változások vizsgálatából tudunk következtetni tulajdonságaira. Hazánkban eddig 190 leírást gyűjtöttek össze. A statisztika szerint átlagosan minden húszezredik ember látott ilyen jelenséget.

Többször előfordult, hogy a közelben megjelent, lég- gömbszerűen lebegő gömbvillámot kézzel megérintették. Ez rendkívül veszélyes, mert súlyos égési sérülést okozhat. Tudomásunk szerint Magyarországon eddig 11 ember halálát okozta a gömbvillám. A megfigyelések szerint többnyire azokat veszélyezteti, akiknek vizes a bőre. s ez a gömbvillám elektromosságára enged következtetni. Azoknak, akik akár a lakásban, akár a szabadban találkoznak gömbvillámmal, azt ajánljuk, hogy maradjanak nyugodtan, ne álljanak az útjába. A jelenség többnyire a nyílásokon keresztül távozik a házból.

— Világszerte fizikusok, meteorológusok és más tudományágak képviselői próbálnak magyarázatot adni a jelenségre. Sikerült-e már valamilyen elfogadható hipotézist felállítani?

— Eddig több mint száz tudományos feltevés született a gömbvillám eredetére, összetételére és tulajdonságaira vonatkozóan. Több országban nagy létszámú tudóscsoport próbál fényt deríteni a jelenség okára. Eddig azonban egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagy segítség lenne, ha sikerülne mesterséges úton gömbvillámot előállítani.

— Hazánkban is kidolgoztak feltevést a gömbvillám magyarázatára?

— A KFKI-ban 8-10 elméleti és gyakorlati fizikus közreműködésével próbálunk magyarázatot adni e ritka természeti jelenségre. Kialakítottunk egy, a világon létező összes többi hipotézistől gyökeresen különböző elképzelést. Ez a feltevés összefügg a tér dimenzióinak újszerű magyarázatával. Elgondolásunk kétségtelenül bonyolult, de nem mond ellent a legalapvetőbb fizikai ismereteknek.

— Mikor teszik közzé a hipotézist?

— Még számos megfigyelésre van szükség ahhoz, hogy állításunkat igazoljuk. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy aki gömbvillámot lát, részletesen írja meg tapasztalatait az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete címére. (Budapest 114. Positafiók 49. 1525.)

Közélet munkaidőben?

I

smét divatba jöhetne a munkanap-fényképezés. Jó lenne tudni mit csinálunk munkaidő alatt, amikor nem dolgozunk. Magánügyet intézünk, telefonon, vagy személyesen „házon kívül”. Gyakran anyagra, szerszámra, feladatra várunk, s előfordul, hogy értekezünk, közéletet élünk. A jó fényképen azután a részletek kinagyíthatok, a veszteségek elemezhetők.

Ezúttal csupán egy kérdésre keressük a választ. Miért gyakoriak a társadalmi rendezvények, az értekezletek munkaidő alatt? A felelet kézenfekvő: felértékelődött a szabad idő és leértékelődött a munkaidő. A szabad idő ára forintban is kifejeződik a vállalati gazdasági munka- közösségek mintegy 2,5-sze- res bérszorzóival. Sok család rákényszerül különmunkák végzésére, hogy korlátozott jövedelemforrásait ezáltal bővítse. Mindenki rohan munkaidő után. Különböző céllal, eltérő indíttatással ugyan, de stilus- és ritmus- váltás történt. Ami nyolc órán át mellékes volt, az egyszerre fontossá vált, és fordítva. A súlypontok, a sorrendek tetszés szerint nem cse rebe rélhetők.

A munkaügyi szakemberek mind határozottabban felvetik, hogy a munkaerőnek nem lehet kettős ára: egy magas szabadpiaci, és egy nyomott „állami”. A főidős munkabérek fel kell, hogy zárkózzanak a vgmk-k, a kisvállalkozások és más külön munkák színvonalára. Csak így lehet — állítják — rendet, fegyelmet, teljesítményt követelni, a „vatta” munkaerőt kiszorítani.

Bizonyos felfogások szerint a munka és a politizálás eleve kizárják egymást. Vannak, akik az erőteljes ösztönzésben, valamiféle bérmunkás mentalitás kialakításában látják a megoldást. Pedig a közéletiség problematikája, az értekezések ügye nem rendezhető automatikusan a főmunkaidő és a munkaerő felértékelésével. A japán tapasztalatok, az élenjáró külföldi üzemek próbálkozásai, példái, tapasztalatai félreérthetetlen módon bizonyítják, hogy a magas színvonalú, igényes munkához az anyagi ösztönzésen túl olyan erkölcsi mozgatórugók, érzelmi motivációk is szükségesek, mint amilyen a munkával, az üzemmel, a dolgozó kollektívával való azonosulás.

A szocialista gazdaság nem mondhat le a dolgozók magas fokú tudatosságáról, érzelmi, politikai elkötelezettségéről. A gazdasági fejlődés élénkítéséhez ugyanis nem elég a fegyelmezett végrehajtás, hanem minden szinten öntevékeny, kezdeményező, felelős magatartás szükséges, olyan vezetők és beosztottak kellenek, akik megértik és vállalják korunk parancsoló követelményeit. Nem véletlen, hogy a vállalati kollektívák túlnyomó többsége éppen napjainkban önkormányzatra, az igazgatók megválasztására, nagy horderejű ügyek eldöntésére kapott lehetőséget. A demokratizmus érvényesítése pedig minden munkahelyen és minden politikai-társadalmi testületben idő- és fórumigényes.

Ha érdemi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a gazdaságot, hanem a közéletet is új fejlődési pályára szükséges állítani. Itt is szakítani kell a mennyiségi szemlélettel, a rendezvény- centrikussággal és mindennemű öncélúsággal, merevséggel. A közélet legyen lé- nyegretörő. vonzó, ne általában segítse az országos politikai célok megismertetését, elfogadtatását, hanem a helyi politikával szoros egységben úgy, hogy a közvetlen feladatok megoldásának is tevékeny részesévé váljon.

Eleve a politikai, társadalmi rendezvények, értekezletek kritikája, ha rájuk munkaidőben kerül sor, mert máskor nem jön össze a kellő számú részvevő. Komolytalanná válik minden jó- szándékú érvelés a fegyelmezett, szervezett, hatékony munka mellett, ha az valamilyen munkaidőt rabló rendezvényen hangzik el. Hasonló a helyzet, mint amikor az alvó embertől kérdezik meg, hogy felébresszék-e?

Nem szabad a régi sémákban gondolkodni, a tájékoztatást a tudatformálási feladatokat értekezletek szervezésével „kipipálni”. Előfordulhat — mondjuk meg, nem is ritkán —, hogy nincs más alkalmas közlési lehetőség, fórum. A testület tájékoztatása, állásfoglalása, a demokratikus vita nélkül elképzelhetetlen. Ilyenkor viszont az izgalmas, közérdekű téma, az érdekes előadásmód legyen a munkaidőn kívüli tanácsko- > zásra a közönségcsalogató.

Természetes dolog, hogy lakógyűlést, tanácstagi, képviselői beszámolót nem lehet szervezni csak akkor, amikor az állampolgár ráér. Volt idő, amikor lasszóval fogták az embereket. Mostanában már egyre gyakoribbak érdeklődést felkeltő, felelősséget, beleszólási igényt felébresztő lakóhelyi összejövetelek. Az idő pénz — tartja a szólásmondás, s a szabad idős rendezvényt joggal a szerint értékelik az emberek, megérte-e rá elmenni, avagy sem?

Sokfelé mégis mintha az idő nem lenne pénz. A felesleges tanácskozások sorát rendezik házon belül és kívül, kizárólag munkaidőben, tehát ott és akkor, amikor az idő bérköltségekben, teljesítéskiesésben mérhető. Kimutatható törvényszerűség: a

hierarchia szintjével, a beosztás nagyságával egyenes arányban nő az értekezletek száma és haszna. Érdemes egy-egy tanácskozáson gyors- fényképet, „kasszát” csinálni, összeadni a jelenlevők egy órára vagy egy percre jutó keresetét. így mechanikusan mérhetővé válik, hogy mibe kerül a tanácskozás, egy-egy felszólalás. (Azért csak mechanikusan, mert az időveszteség okozta teljesítménykiesés hatása pontosan nem kimutatható.)

S

rszágos és megyei rendezvényekre már sor került néhányszor hétvégi szünnapokon. A munkahelyeken, szakmai körökben az ilyen gyakorlat ma még nagyon ritka. Ha olykor találkozni is társadalmi-politikai összejövetelekkel munkaidő előtt vagy után. „A szakmai, a hivatali tanácskozás az munka, így beleszámít a nyugdíjba” — mondják. A társadalmi és a szakmai munkát általában könnyű megkülönböztetni egymástól. A szembeállítás, az értekezletek igényszintjének egyoldalú leszállítása arra hivatkozva, hogy az egyik „munka”, a másik társadalmi elfoglaltság, nem szerencsés. Nemcsak azért, mert a végiggondolatlan és haszontalan szakmai értekezéseknek szintén van bérköltség- és veszteségvonzata, hanem azért, mert a követelmények lazításával lohasztják a társadalmi aktivitást, az értelmes áldozatvállalást hiúsítják meg. A munka és a közélet szoros egységben léteznek, csak egymást segítve, erősítve, a negatív hatásokat kölcsönösen nyesegetve fejlődhetnek.

Kovács József