Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES a MEGYEI TBHacS LBPJB 1986. JÚLIUS 22., KEDD Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Kádár János Luxemburgi képviselők hazánkban és Szufanuvong találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Szufanuvongot, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság elnökét, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bi­zottságának tagját, aki ha­zánkban üdül. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón részt vett Rosta László, Magyarország vien- tianei nagykövete. A kereskedelmi ellenérzések első félévi tapasztalatai A kereskedelemben vég­zett minőségvizsgálatok fél­éves tapasztalatairól tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet vezetői. Cserny Ferenc igazgató el­mondotta: az év első felében mintegy 5000 újdonságot vizsgáltak meg, 50—50 száza­lékuk volt hazai, illetve im­porttermék. Az 5000 minta közül 630-at a megállapított hibák kijavítása után enged­tek csak forgalomba hozni, 600-at pedig árusításra al­kalmatlannak találtak. Az igazgató utalt arra, hogy a Kermi jogosítványa korláto­zott e területen, mert ahol például nincsenek szabvá­nyok előírta minőségi köve­telmények, ott a használha­tóság legalsó határánál is engedélyezniük kell a forga­lomba hozatalt. Ez alól mindössze a tőkés import­cikkek jelentenek kivételt, ezek közül ugyanis csak a kiemelkedő minőségűek ke­rülhetnek a hazai üzletekbe. A már forgalomban levő élelmiszerek, iparcikkek vizsgálatát szúrópróbaszerű­en végzik a Kermi ellenőrei. Az idén január 1-től június 30-ig 783 üzletben, vendéglá­tóhelyen, tüzép-telepen és magánkereskedőnél végeztek ellenőrzéseket. Megállapítot­ták, hogy a forgalomban le­vő fogyasztási cikkek minő­sége a korábbiakhoz képest nem változott lényegesen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatos gyártásnál a minőség általában eltér a tervezettől, azaz gyengébb a sorozatgyártás előtt bemuta­tott mintáknál. A bolti vizs­gálatok során az élelmisze­rek minőségét általában ked­vezőnek ítélték, bár gyakori, hogy csak a szabvány előírta követelmények alsó határá­nak felelnek meg a termé­kek. Ez különösen a húské­szítményekre vonatkozik, amelyek minősége meglehe­tősen ingadozó. Cserny Fe­renc bejelentette, hogy egy hónappal ezelőtt a Kermi szakemberei megkezdték az üzletekben a tőkehúsok vizs­gálatát is, ami eddig nem tartozott az intézet feladat­körébe. Az eddigi eredmé­nyekről még nem tudnak szá­mot adni, bár mint mondot­ta, a tapasztalatok nem túl­ságosan kedvezőek. A forgalomban levő ruhá­zati termékek vizsgálatánál elsősorban azt hiányolták az ellenőrök, hogy a vásárlókat nem kellőképpen tájékoztat­ják e cikkek minőségéről, használhatóságáról. A ház­tartási gépek minősége ál­talában megfelelő. A búto­rok változatlanul nagyon gyakran hibásak, elsősorban a raktározás és a szállítás hiányosságai miatt. Sok a panasz a bútorok tartósságá­ra is. Várhatóan a vásárlók és a Kermi-ellenőrök mun­káját is könnyíti majd, hogy jövő évtől olyan új bútor­szabvány lép életbe, amely a tartóssággal szembeni előírá­sokat minőségi kategórián­ként határozza meg. Az intézet az első félév­ben 24 ezer vásárlói panasz ügyében végzett vizsgálatot, 22 százalékkal több kifogás jutott el hozzájuk, mint a múlt év azonos időszakában. Figyelemre méltó, hogy a vásárlók panaszainak a fele a lábbelikre vonatkozott. Az összes reklamáció 75 száza­léka bizonyult jogosnak. A laboratóriumi vizsgála­tok az első fél évben több mint 800 esetben indokoltak különféle intézkedéseket, a hibák kijavíttatását, a kész­let leértékelését, vagy a for­galomból való kivonását. Szabálysértési eljárást 82 al­kalommal kezdeményezett a Kermi. Az intézet jövőbeni felada­tairól szólva az igazgató fel­hívta a figyelmet, hogy — noha a Kermi elsősorban az új, illetve már forgalomban levő cikkek ellenőrzését vég­zi — megkezdték a termékek formájának, illetve ergonó­miai tulajdonságainak vizs­gálatát is. A magyar * Országgyűlés meghívására tegnap luxem­burgi parlamenti küldöttség érkezett Budapestre. A dele­gációt Léon Bolendorff, a Luxemburgi Nagyhercegség képviselőházának elnöke ve­zeti. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fo­gadta. Tudások a nukleáris fegyverkezás ellen Befejezte munkáját tegnap „A nukleáris fegyverkezés ellen küzdő tudósok” (SA­NA) elnevezésű, londoni székhelyű szervezet szimpó­ziuma Budapesten, a SZOT székházában. A tanácskozást záró nem­zetközi sajtótájékoztatón James Thompson, a Londoni Egyetem pszichológus profesz- szora adott összefoglalást munkájukról. Kiemelte, hogy elsősorban a fegyverkezési versenyt kiváltó okok elem­zésével és az ezekkel kap­csolatos lélektani problé­mákkal foglalkoztak. Rámu­tatott arra, hogy a tanácsko­záson részt vevők véleménye szerint számos történelmi, gazdasági és társadalmi ok eredőjeként a fegyverkezés­sel kapcsolatos döntések egy­re bonyolultabbá és nehe­zebbé válnál A szimpóziu­mon nem alkottak közös közleményt, mondotta a pszi­chológus professzor, mert a tudósok a mindennapos, ál­landó tájékoztatást részesí­tik előnyben. Minden résztvevő egyetér­tett abban, hogy lehetne megoldást találni, mégpedig három fő területen. így a kulturális cseréknek — kü­lönösen tudósok, pedagógu­sok és diákok közvetlen ta­pasztalatcseréjének —, 'Vala­mint a turizmusnak a nagy­mértékű növelését ajánlják, mert ezáltal az emberek közvetlenül ismerkedhetnek egvmással, egymás hazájá­val. Javasolták a védelem­re épített stratégiának meg­felelő gyakorlat és katonai technika kiterjesztését. Pél­daként emelték ki a Szov­jetunió egyoldalúan meghir­detett nukleáris kísérleti mo­ratóriumát. A harmadik ajánlás a közvélemény for­málására vonatkozik. Ma az egyszerű ember fél a nuk­leáris veszélytől, ugyanakkor tehetetlennek érzi magát. Ezért keresik azokat a mó­dozatokat, amelyek segítsé­gével mindenki bekapcsolód­hatna a fegyverkezési ver­seny elleni harcba — mon­dotta James Thompson. Hosszú távon csak ezen az alapon lehetséges a háborús veszély elhárítása. George Hutchinson, a SA­NA nemzetközi titkára hangsúlyozta, hogy éppen azért hívtak meg sokféle foglalkozású tudóst — mér­nököt, pszichológust, orvost, közgazdászt, fizikust, szocio­lógust és geológust —, hogy széleskörűen áttekintsék a tennivalókat. Szergej Kapica profesz- szor, a nukleáris fegyverke­zés ellen küzdő szovjet tu­dósok szervezetének alelnö- ke ehhez hozzáfűzte, hogy ez nemcsak megkülönböztet­te szimpóziumukat a meg­előző, más országokban ha­sonló témakörben tartott konferenciáktól, hanem valóban továbblépést jelent. A mostani budapesti esz­mecsere gondolatait haszno­sítják majd a résztvevők a Tudományos Dolgozók Vi­lágszervezetének nemsokára Moszkvában rendezendő ülé­sén, szeptemberben egy újabb, budapesti nemzetkö­zi tanácskozáson, s novem­ber közepén a majdnem há­romezer tudós részvételével szerveződő, hamburgi „Kiút a fegyverkezésből” elneve­zésű konferencián. A Zala megyei Bagód községben működő mezőgazdasági gép­gyártó vállalat a mezőgazdasági kistermelőknek munkaesz­közök gyártását kezdte meg az 50 lóerőnél kisebb erőgépek­hez. Tízféle munkaeszközt már sorozatban gyártanak és fo­lyamatosan szállítják az Agroker és az Agroszer-vállalatok telephelyeire. Többek között egytonnás pótkocsikat, tolólapo­kat, rotációs talajmarókat, ásógépet, rotációs kaszát és sor­közművelőt gyártanak. Az idén csaknem kétezer adaptert ké­szítenek a kisgazdaságok részére. A képen: Luczu Ferenc és Farkas László talajmegmunkálás közben vizsgálja az ekét (MTI-fotó: Czika László — KS) Ma már kevesen ismerik a csipkeverés tudományát. Karca­gon a csipkét a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet hazai és külföldi megrendelésére bedolgozók készítik. A csipkeve­rők egyike Vetró Istvánná, aki tizenkét éves korában kezdte el ezt a kézimunkát (MTI-fotó: Csikós Ferenc — KS) Jugoszláv kiállítók a szegedi vásáron A Szegedi Ipari Vásárt hétfő délutánig mintegy 60 000 érdeklődő kereste fel, különösen látogatott a ju­goszláv kiállítók pavilonso­ra. A vásári kapcsolatok ala­kulásáról tegnap sajtótájé­koztatón számolt be Szécsei Mihály, a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara elnöksé­gének elnöke. Szólt a páros években Szegeden, páratlan években Szabadkán megtar­tott ipari vásárok jelentősé­géről, s elmondta, hogy a mostani rendezvényen már nemcsak a testvérvárosból, Szabadkáról, hanem az egész Vajdaságból, sőt Jugoszlávia más területeiről érkezett ki­állítók is megjelentek. Szá­muk idén meghaladta a szá­zat, s együttesen több mint 800 négyzetméteres területen mutatják be termékeiket, főként élelmiszeripari ké­szítményeket, a villamosi- gépipari, vegy-, fafeldolgo­zó-, textilipari, bőr- és ci­pőipari, az építőanyag-ipari cikkeket. A szegedi és szabadkai vásárok hozzájárultak ah­hoz, hogy az elmúlt évi ha­tár menti áruforgalom együttes értéke meghaladta a 63 millió dollárt, fejlőd­nek a gazdasági kapcsola­tok, mind több határ menti vállalat köt termelési koope­rációt. Most a vásáron ha­tározta el például a szabad­kai Sever és a szegedi Ví- dia Kereskedelmi Vállalat, hogy hosszú távú együttmű­ködési megállapodás alap­ján közösen nyitnak villa­mossági mintaboltot. A ju­goszláv kanizsai és horgosi, valamint a szegedi paprika­feldolgozó vállalatok ugyan­csak hosszú lejáratú együtt­működési megállapodást kö­töttek a fűszerpaprika-ne­mesítésben, -termeltetésben, -feldolgozásban és -értéke­sítésben való együttműkö­désre. Félidőben az építőtáborok Ebben az évben lendülete­sebb és fegyelmezettebb a munkateljesítés, az előző éve­kénél élénkebb és politiku­sabb tábori hangulat volt a jellemző az építőtáborokban — állapították meg az építő­tábori idény első fele után a KISZ Központi Bizottságá­nak építőtábori tanácsánál. Három éve csökkent a me­zőgazdasági táborok száma, így ma már csak 28—32 ezer fiatalt tudnak foglalkoztatni ilyen jellegű munkákon a téeszek, állami gazdaságok. Ennek egyik oka, hogy _sok üzem rész- vagy bérműve­lésben, elsősorban saját dol­gozóival és azok családtag­jaival oldja meg munkaerő­gondjait. Nem olcsó az épí­tőtáborok létesítése sem, a fiatalok elhelyezéséről, élel­mezéséről szigorú normák betartásával lehet csak gon­doskodni. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban, ahol meg­szervezték az építőtáborokat, ott jól működnek, a foglal­koztatók és a diákok egy­aránt elégedettek. Minden építőtáborban sokkal többet sportolnak a gyerekek, mint az előző években. Szabad idejükben szórakoztató prog­ramjaik mellett megvitatják — nemegyszer éjszakába nyúlóan —, a KlSZ-kong- resszuson elfogadott határo­zatokat, a rétegeknek szóló akcióprogramokat. Sikere­sebbnek bizonyult az eddig megszokottnál, hogy a tá­borlakók tanácsai önállóan szervezik rendezvényeiket. Óriási sikere van az országos diáknapokon jól szerepelt amatőr diákcsoportoknak és előadóknak, nem győznek eleget tenni a tábori meghí­vásoknak. A Szegedi Konzervgyárban félezer Borsod megyei diák segít négy turnusban a csúcs­idény munkáiban. A második turnus után a gyár vezetői megállapították, hogy a fia­talok többsége már az első napon beletanult munkájába, együttes teljesítményük pe­dig hamar meghaladta a száz- százalékos normát. A számítások szerint leg­alább, tíz családi házat lehet­ne felépíteni azzal a munká­val, amelyet az Inotai Ifjúsá­gi Építőtábor tagjai végeztek Berhidán és Balatonkenesén. A KISZ KB és a Veszprém Megyei Tanács felhívására és szervezésében az ország tíz településéről érkeztek e tá­borba ács és kőműves szak­munkástanulók. Építik a földrengéskárosultak új há­zait, javítják, erősítik a ré­gieket. Legtöbben Szegedről és Pápáról érkeztek. Az inotai építőtáborozók munkája nagy előrelépés a helyreállításban, de még mindig sok a tennivaló. Az építőtáborban végzett munkájuk után járó bérből szinte minden diák felaján­lást tett a Nicaraguában épí­tendő szakmunkásképzőhöz, sok helyen ezen túl még ne­velőotthonos gyerekek segí­téséhez is. Iskolájuk KISZ- szervezetének is átutalnak keresetükből az öntevékeny diákkörök támogatására, az­az saját közösségeiknek, hogy majd évközben színvonala­sabb politikai és kulturális rendezvényeket tudjanak szervezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom