Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

NÉPÚJSÁG 1986. július 19., szombat Brazil karnevál — szabadtéren Legyünk jobban Békés megyeiek Néhány évvel ezelőtt még köznani beszéd témája volt az, ha a nyár valamelyik langymeleg estéjére revü- műsort hirdettek, amelynek szereplői között várhatóan csak alsórészt viselő ifjú höl­gyek voltak. Amikor ezt a nyári sorozatát a békéscsa­bai ifjúsági ház elkezdte, bi­zony szép számmal akadtak tamáskodók, alkalmi mora­listák, hangoskodó erénycső­szök. Bár a csütörtök esti, ez évre rendelt program nézői között is szemmel láthatóan voltak olyanok, akik a bor­sos árú belépőt csak e talmi látvány miatt váltották meg. S higgyék el, nemcsak a fér­fiak ! Brasil Tropical — szerepelt a városban elhelyezett meg­állítókon a cím. Magyarít­hatjuk többféleképpen: az előadás után persze egyik sem lehet az igazi, a tartal­mat kifejező. A Brazil kar­nevál illene rá a leginkább. Ha Brazília, akkor a nyolc és fél millió négyzetkilomé­teres dél-amerikai ország egykori fővárosa, Rio de Ja­neiro jut az eszünkbe, no meg Amazónia őserdeje, leg­feljebb legújabb kori törté­nelme, az első demokratikü­A hazai nemesítésű zöld­ségvetőmagvak forgalmazá­sára a Kecskeméten működő Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalata, a Mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Tsz, a Csongrád me­gyei Bokrosi Kossuth Tsz, a Vetőmagtermeltető és -érté­kesítő Vállalat, a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézete és növénynemesítési tanszéke létrehozta a Pan­nonmag Gazdasági Társasá­got. Tehát a magyar zöld- ségnemesités és vetőmagfor­galmazás legjelentősebb erői fogtak össze a hazai vető­magkultúra továbbfejleszté­sére. Kutatók, termelők és kereskedők elhatározták, hogy anyagi és szellemi erő­forrásaik összehangolásával megújítják a külföldön is el­ismert ilyen irányú hazai törekvéseket. A cél érdekében kilenc kutatóállomáson folyik a zöldségfélék nemesítése. Az új fajták magas szaporulati fokú vetőmag-előállítására a két jó hírű alapító szövetke­zet vállalkozott. A vetőmag ipari feldolgozása és forgal­mazása a vetőmagvállalat feladatköre lett. Délelőtt 10 óra. A fürdő- nyitás órájában csupán né­hány anyuka mártóztatja a gyermekét a mezőberényi strandon. A fürdőmester a nagymedencéből szűrővel halászgatja a felszíni uszadé- kokat. A jegypénztárnál kel­lemes időtöltést kívánnak az idegennek... A nagymedence vize 24-25 fokos, meg lehet szokni, az­san megválasztott elnökének korai halála, s talán még a portugál konkvisztádorok gyarmatosító, őslakosságot üldöző rémtetteiről is vala­mi. De legfőképpen csak a riói karnevál. Amelyről a képsorokat — bár igen szű­kén mérve — minden évben látjuk a tévében, s amelyet a revű műfajának világnagy­ságai tettek közismertté. Ha brazil, akkor az igazi revü? Népes, elsősorban fúvósok­A munka jó ütemben ha­lad, úgyannyira, hogy a kezdeti eredmények széles körű megismertetésére júli­us 22-én Orosházán, Csaba- szabadiban és Kondoroson bemutatót szerveznek. A ha­zai nemesítésű konzervubor­ka-hibrideket mutatják be azoknál a termelőknél, akik próbatermesztésre vállalkoz­tak. Ezek a bemutatóhelyek (Orosházán a Szentesi út mellett Gajdács György és Varró János kertje, Csaba- szabadiban Csiaki András tanyája az apácai műút mel­lett és Kondoroson az Egye­sült Tsz kertészete) kötetle­nül is látogathatók. A július 22-i bemutató azért is jelen­tős, mert ezen a Pannonmag GT szakemberei is ott lesz­nek, szaktanáccsal állnak az érdeklődők rendelkezésére — mondotta Sicz György, a GT igazgatója. Július 22-én az orosházi bemutatóhelyen a növényvédő-állomás egy mi­ni laboratóriumot létesít, ahol a beteg növénymintá­kat megvizsgálják, és ingye­nes szaktanácsot adnak. után már egészen kellemes. Kintről tisztának látszik, kö­zelről már nem annyira. A „napok hordaléka” a több­szöri gondos halászás ellené­re is mutatja magát a víz felszínén. (A tarlóégetés „hulladéka” a ráadás.) A két meleg vizű kismedencében naponta, a nagymedencében csak havonta (!) tudnak vizet cserélni. Illedelmes figyel­ra és ütősökre alapozott ze­nekar a jókora ligeti szabad­téri színpadon, két oldalt mobil kulisszák. Alkalmi és nem a legtökéletesebben mű­ködő színes lámpa- (reflek­tor-?) sorok a nézőtéren, amelyek semleges fényű da­rabjai a mi arcunkba szór­ják a lux-ezreket... No és vagy húsz táncos: igazi fél­vérnek tűnő ifjú hölgyek és urak. Valamivel több mint közepes tánctudás, de jó a Az elmúlt másfél évben, az új útlevélfajták bevezeté­se óta eltelt időszakban mintegy két és fél millió magánútlevelet cseréltek ki hazánkban. A bevezetésükről intézkedő törvényerejű rendelet 1984. január 1-én lépett hatályba: ennek alapján nyolcról négy­re csökkent az útlevélfajták száma, s megkezdődött a ko­rábban rendszeresített két magánútlevél cseréje egysé­ges úti okmányra. A felmérések szerint a magyar állampolgárok 1984 végén mintegy 6 millió ma­gánútlevéllel rendelkeztek. Ezek cseréjét fokozatosan, a kiutazások engedélyezési el­járásához kapcsolódva végzik az illetékes hatóságok. Az új, egységes útlevelek cseréje 1988 végére fejeződik be, mi­vel ekkor jár le a korábban kiadott okmányok érvényes­ségi ideje. Fontos tudnivaló az útle­velekkel kapcsolatban, hogy utazásra csak akkor használ­hatók, ha az adott országra. meztető táblák garmadája késztet a korrekt strandbéli magaviseletre (nyelvtani hi­bákkal). Mégis, bele-bele- mártóznak a felnőttek a pan­csolóba, oldalról is beugrál­nak a nagymedencébe. És a csikkek. Szinte lépésenként ásítanak a gyűjtőkupák és dobozok, és lám, néhol mégis sűrűbb a csikkcsonk a föl­dön, mint a tikkadt fű. Nem zene, már-már a hibákat is feledtető a látvány. No és egy kellemes és jellegzetes hangú énekesnő, plusz két zenebohóc. Aztán táncképek némi prózai töltéssel: a gya­pot- és a kávészüret agyon- kozmetikázottan illatosított „gyötrelmeiről”. A néger rab­szolgák lázadásáról is vala­mi, amely aztán bohócko­dásba fulladt, már csak az egységesített bőrszín miatt is ... Hasonlóképpen azok a próbálkozások sem sikerül­hettek igazán, amelyet a sze­replők kíséreltek meg. A szín­padra felráncigált három fér­fi idétlenkedése aligha nyújt­hatott élményt bárkinek is. S végül a „szokásos” finá­lé a párizsi Foliesi Bergere után szabadon (óh, szegény Michel Gyarmathy!). Pompá­zatos, flltteres ruhaköltemé­nyek, többméteres, strucctol- las fejékek. Ennyi, s nem több... Ja igen, a lányok,a táncosnők. A táncszámok fe­lében valóban csak icipici tanga volt rajtuk. A közel kétórás, néha bizony sodrá­sában alább-alábbhagyó műsor végén egy középkorú férfi így szólt feleségéhez: Anyukám, te azért lényege­sen jobb nő vagy! Ha nem lennének ezek a nyári alkalmak, mégis ki ké­ne őket találni. Mert így bi­zakodhatunk : jövőre jobb lesz! -(nemesi) illetve országcsoportra érvé­nyes kiutazási engedélyt is beszerezték a külföldre ké­szülők. Sajnos, még mindig többször előfordul, hogy en­nek hiányában a határról kell visszatérniük a külhon­ba tartó turistáknak. Ezért indulás előtt feltétlenül el­lenőrizni kell, hogy az útle­vél tulajdonosa rendelkezik-e érvényes kiutazási engedél­lyel. Ezzel kapcsolatos tudni­való, hogy az útlevél cseré­jénél az európai szocialista országokba szóló, még érvé­nyes kiutazási engedélyt az új, egységes útlevélbe is át­vezetik. Amennyiben ilyen engedéllyel korábban nem rendelkezett az útlevéltulaj­donos, 350 forintos illeték el­lenében a csere helyén kér­vényezheti azt. A 14 éven aluli gyermekeikkel nyugati útra, illetve Európán kívüli szocialista országokba indu­lóknak arra is ügyelniük kell, hogy a gyerekek sze­mélyi adatainak nemcsak az útlevélben, hanem a kiutazá- siengedély-kérelemben is szerepelniük kell. lehet könnyű dolga a fürdő- mesternek. Délfelé népesülnek be a medencék, zömmel az ifjabb korosztályokkal. Tizenegy órakor megszólal az elma­radhatatlan diszkózene. Im­már csak egyetlen körülmény hiányzik a felhőtlen boldog­sághoz. Beszerzés miatt csak fél 1-kor nyit ki az egyetlen büfé. Délutánra egészen megvál­tozik a strand összképe. — Ilyen jó időben 400-500 ember is kijön, zömmel hely­beliek, de vendégek, vidéki­ek is egyre többen érkeznek. A strand napi befogadóké­pessége 1250 fő; tehát még több fürdőzőt is tudnánk fo­gadni. Tisztasági fürdőnk té- len-nyáron üzemel. A nagy­medencében pedig rendsze­res úszásoktatás folyik. A helybeli iskolások testnevelés­órákon is járnak ide úszni — mondja a medence szélén Nacsa József, a fürdőmester. Ügy tűnik, hogy nagyszerű adottság ez a strand egy Mezőberény-nagyságrendű településnek. Talán a rang­ját emelné, ha a strandszol­gáltatások körét bővítenék, jó ötletekkel. És legfőkép­pen: a 46-os és 47-es útvona­lak utazóit sem ártana fi­gyelemfelhívó táblákkal út­ba igazítani. Sokan vannak, akik a csendesebb, kevéssé zsúfolt, félreeső strandokat keresik. Nekik első kézből ajánlhatom (nám) a betérést. Kép, szöveg: P. A. A z utóbbi időben mint­ha felgyorsult volna megyénk állami gaz­daságaiban és termelőszö­vetkezeteiben a profiltisztí­tás. Alapjaiban véve ezek he­lyes törekvések. Olyan egy­szerűbb termelésszerkezetet hoznak létre, mely egy cikkből a korábbinál jobb minőségű, nagyobb mennyi­ségű árutermelést tesz lehe­tővé. Az egész folyamat leg­fontosabb mozgatórugója a több jövedelem elérése. A növénytermesztés ilyen irányú változását évről évre elősegítik a termeltetők, a feldolgozó és az értékesítő vállalatok. Viszonylag meg­alapozott ilyen tekintetben a gabonaforgalmi vállalat, a cukorgyár és a kendergyár. Ez utóbbiak a termőterület­tel nem vándorolnak, part­nereikhez rendszeresen visz- szatérnek, a termelési folya­matokban jó együttműködés­re törekszenek. Más a hely­zet az élelmiszer-feldolgozó üzemekkel. Ezek valami mi­att nem tudnak, vagy képte­lenek megtapadni a megye mezőgazdaságában, mint a nagyobb partnervállalatok. Vajon miért? Kezdetben a gyárak körül elég népes ter­melőtábor verbuválódott. Több gazdaságban akkor profiltisztítással kerestek he­lyet a zöldborsónak, a zöld­es a pritaminpaprikának és más növényeknek. Megta­nulták a termesztés fogásait, a termesztéstechnikára be­ruháztak, és most, amikor minden együtt van, a gyári­ak továbbállnak. A hűtőház és a Békéscsa­bai Szabadság Tsz közötti termelői kapcsolat is megrit­kul a sók vita miatt — hal­lottam Malatyinszki Mihály- tól. Pedig itt a termelőhe­lyet a gyárral csak egy rö­vid útszakasz köti össze. A zöldborsó cséplés után né­hány perccel már a feldol­gozóvonalra jut. A gyorsaság révén olyan kiváló minőségű árut állítottak elő, melyre legnagyobb vásárlójuk, a svédek is rácsodálkoztak. A hűtőház ma már Tiszafüred, Tiszaföldvár térségében is termelteti a borsót. Szeretnék viszautalni Már­ton Pál igazgatóval koráb­ban folytatott beszélgetésem­re, amikor a zöldborsó-beta­karításnál a jó minőségű árut kapcsolatba hozta a cséplés és a mélyhűtés kö­zött eltelt idővel. Biológiai folyamatokról beszélt, s bi­zonyította, hogy akkor kiváló minőségű és zsenge a gyárt­mány, ha a csépléstől számí­tott 25—30 perc múlva már mínusz 20 fokon fagy. Kérde­zem : Tiszaföldvárról vajon hogyan ér ide ilyen rövid idő alatt az áru? Milyen a minő­sége a hosszú idejű szállítás miatt? Vajon az igényes kül­föld mit szól az áruhoz? Nem hinném, hogy ma úgy lehet útba indítani a kamio­nokat: „Eszi, nem eszi, nem kap mást”, vagy „Ez van, ezt kell szeretni”. Ha jobb minő­ségű áru termelésére és fel­dolgozására is képesek va­gyunk a piac megtartásáért folytatott versenyben, akkor miért nem járunk a koráb­ban ez irányban kiépített utunkon? Ez a csupa kérdőjelekkel kirakott mai partneri kap­csolat vajon jó-e a megye gazdaságának? Nem jó, ezt mondjuk meg őszintén. Va­lahogyan úgy kellene for­málni a termelőegységek és a termeltető vállalatok együtt­működését, hogy ez a megye javára, gazdagodására ve­zessen, hogy az áru ott ke­rüljön feldolgozásra, ahol megtermelik, hogy fölösleges szállítási és kihasználatlanul álló beruházások költségeivel ne terheljük a népgazdasá­got. Tudom, a kialakított fel- vásárlási árak okozzák a ter­melők és a feldolgozó válla­latok közötti nézetkülönbség alapját. A Békés megyei te­lepítésű vállalatok a tsz-szö- vetség adatai szerint mélyen az országos átlagár alatt vá­sárolnak fel szinte minden Békés megyében termelt árut. Érdekes, ha ugyanezek a vállalatok a szomszédos megyékbe mennek termeltet­ni, ott jobb felvásárlási ár­kondícióval dolgoznak. El­gondolkodtató, hogy idehaza az itthon termelt áruért mi­ért nem adják meg azt a pénzt, amit máshol fizetnek? Csak azt nem mondják, hogy az áru minősége ott jobb, ezért fizetnek többet. Volt idő, amikor ezzel magyaráz­ták bizonyítványukat. Csak akkor lepődtek meg, amikor próbára, az egyik termelő gazdaság autóra pakolta az általuk leminősített árut és elvitte Budaörsre, vagy Ma­kóra, Vásárhelyre, Debre­cenbe, Miskolcra, és ott ex­portárat kapott, vagy a Békés megyeinél jobb minősítéssel, magasabb bevétellel térhetett haza. A gazdaság tehát választás előtt áll. Rendezni kellene a termelők és termeltetők part­neri kapcsolatát oly módon, hogy belőle a megye, az itt­hon maradt Békés megye megbecsülése, értékelése ér­ződjön. Egyetlen nagy célért, a megye anyagi erősödéséér|( ránk férne a jobb kapcso­lat, mert ettől függ összessé­gében a munkaellátottsá­gunk, a népesség megőrzé­sünk, az életszínvonalbeli hátrányunk leküzdése más megyékhez képest. Ma már minden nyomon követhető gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatainkon. Aki idejön, olcsón akar vá­sárolni, és nekünk drágán el­adni. Akárcsak külföld az országtól, vagy az országnak. De kérdezem: miért ér töb­bet Makón a Békés megyei vöröshagyma, mint Békés megyében? De ez csak egyet­len cikk. A felsorolást foly­tatni lehetne mással, sokféle itthon le-, máshol felértékelt, becsületesen fizető termék­kel. De ettől a felsorolástól még nem változik meg az évtizedek során kialakult Bé­kés megyei értékrend, Ahhoz, hogy változzon, hogy idehaza is javuljon a termelőmun­ka értéke, és elérje a szom­szédos megyék átlagát, a je­lenleginél egy kicsit jobban Békés megyeieknek kellene lenniük azoknak, akik a me­gye gazdaságáért ilytti érte­lemben beosztásuk, funkció­juk folytán kötelesek lenné­nek valamit tenni. Nagyon itt az ideje ennek. Ha az a néhány nemkívánatos ese­mény, melyet az utóbbi hó­napokban megfigyelhettünk, folyamattá válik, és felgyor­sul, Békés megye gazdasága elveszti korábbi szerepét, helyét, rangját. Lehet, hogy ebben a folyamatban döntő részt hordoz a termelő és a termeltető vállalatok közötti kapcsolat, melyre ma legin­kább a termelői kiszolgálta­tottság a legjellemzőbb. A következő évek ter­meléspolitikai céljai között helyet követel­nek ezek a gondolatok. Ma­gasabb szinten is elemezni kellene az összefüggéseket, mert olyan vállalati maga­tartás körvonalazására lenne szükség, amely a termőhely maximális teljesítőképessé­gének kibontakoztatását hozná Békés megyének úgy, hogy közben az ország is jól járjon. Dupsi Károly Az egyik látványos tánckép a Brasil Tropical-ból Fotó: Kovára Erzsébet Pannonmag GT alakult Útlevelek cseréje D. K. Étlen-szomjan a berányi strandon

Next

/
Oldalképek
Tartalom