Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

IgHilUra« 1986. Július 16., szerda o A harmadvágású lucernát forgatják a Sarkad! Lenin Termelőszövetkezetben Fotó: Fazekas László Foglalkozása: bevásárlási igazgató Kihívás — a kibontakozás jelei Békésen a tsz-szö vétségtől jött. Sán­Nehéz napokat élt át az utóbbi fél esztendőben a Bé­kési Viharsarok Tsz. Választott vezetője, sajnos, támad­ható volt, így a fontosabb vezetői beosztásban dolgozók egy csoportja kikezdte. Az volt a céljuk, hogy a szövet­kezet irányítását magukhoz ragadják. A februári vezelő- ségválasztó közgyűlésen a szövetkezeti eszméhez és el­vekhez nem méltó módon egymást mindennek elmond­ták, lehordták, azután a tagsághoz fordultak bizalomért. A tagság titkos szavazással döntött, s a további munká­hoz nem adta meg a bizalmat Schmidt Sándornak, a volt elnöknek, de Kugyelka János ellenjelöltnek sem, aki ter­melési elnökhelyettes volt. Újsághír: Helge Anders- sont, a svéd Findus cég be­vásárló igazgatóját a Ma­gyar Népköztársaság Csil­lagrendjével tüntették ki. Érdemei elismeréséül. Ak­kor tehát nyugdíjba vonul — tesszük hozzá némi iró­niával. Hoppá, de hiszen nem is magyar állampolgár! Hogyan kaphatott akkor ilyen magas magyar kitün­tetést ? Mindennek megvan az oka. Még 1954-ben Magyar- országra érkezett egy úr, aki fagyasztott málnát és íöldiepret kért magyar hű­tőházaktól. Elkészült « du­nántúli üzemben a termék, de nem volt megfelelő a minőség, keresett hát más gyárakat, kért másfajta ter­mékeket, bogyós gyümölcsö­ket is. Láthatott hajlandó­ságot az üzletre, mert az el­lenforradalom után is visz- szatért, 1963-ban pedig hosz- szú távú szerződés született a két állam között. Eljutott Békéscsabára is, és kígyóuborkát kért, késsel hámozva, szeletelve. Nem lett volna nagy ügy, hisz kés volt, csakhogy nem tudták elég vékonyan hámozni ve­le az uborkát az asszonyok. Ekkor hozta Andersson az első eszközt, a zöldségpucoló kést, ami könnyítette a munkát. A rendelés 50-60 tonna volt, de csak 20 ton­nát tudtak elkészíteni, azt viszont az elvárt minőség­ben. Ugyanebben az évben egész, hámozott, fagyasztott paradicsomról szólt a meg­rendelés. Elküldték a min­tát, s ezután már 4-felé. majd hat-, később nyolcfelé vágva kérték a terméket. Ebből rendeltek 50 tonnát. Mindössze tíz tonnára volt szüksége a cégnek, de kí­váncsiak voltak, van-e olyan gyár. amelyik képes a vevő igényeit kielégíteni. Ekkor tették az első javaslatot: utaztasson a Békéscsabai Hűtőház szakembereket Svédországba. Az első „fecs­kék”, Bohus Erzsébet és Szentesi János, így jutottak el 1963-ban Svédországba, az 1940-ben létrejött Findus céghez, amely a kezdet kez­detén lekvárkészítéssel fog­lalkozott. később bővült a kereskedelmi és gyártási profil. Helge Andersson javasol­ta: honosítsák meg ezen a környéken a fagyasztásra alkalmas földiepret és a málnát. A málna a klimati­Helge Andersson Fotó: Stefan Eva kus viszonyok miatt nem jött be, de maradt a földi­eper, amihez a szaporító­anyagot is ő hozta, mint. később a zöld hüvelyű zöld­bab esetében. Serénykedett a paradicsompaprika ma­gyarországi meghonosításá­ban, s nem féltette, mint Európa legnagyobb borsóter­melője, tőlünk a zöldborsót. Már 1970-et írtunk, ami­kor a hagyományos magyar cséplőgépek helyett a Fin­dus „levetett” gépei aratták a magyar borsót. Andersson magyar mezőgazdasági üze­meket keresett fel a fajták elterjesztése, gépek bemuta­tása érdekében. Mindenbe beleszólt, még üzemszerve­zési kérdésekben is véle­ményt formált, tanácsot adott. Rövidesen * Békéscsabáról szállította a legtöbb termé­ket, s lassacskán a vevő is elégedetté vált a minőség­gel. A többi gyár megmo­solyogta a csabaiakat, hogy nekik a svéd vevő diktál, de évek múlva önkritikusan is­merték el, nem a csabai hű­tősök kárára volt mindez, s egyre-másra keresték a gyártásba kapcsolódás lehe­tőségeit. Ezzel együtt elismerést is szerzett a hazai gyárak kö­zött a békéscsabai, mert itt valósult meg elsőként a ha­gyományos alagutas- fagyasz­tás helyett a lebegő, azaz a folyamatos mélyhűtés. Sze­menként, egyenként guru­lósra fagyott a termék, ez­által azonnal megnövekedett a piacon az áru értéke. Innentől mérik európai mércével a magyarországi hűtött termékeket, s az üz­let ma is megéri mindkét félnek. A kezdeti évi tíz tonnákból pedig mára 3000- 4000 tonna lett. S a Findus vásárlóként ma nem azonos Anderssonnal, mert ő idő­közben Foodimpex néven új céget alapított. A kapcsolat megmaradt, meg a Findus is vásárol tovább magyar árut. A két cég kétannyit. Andersson is megőszült, 65 évesen nyugalomra vá­gyik, átadta hát a staféta­botot Bertil Andersson ne­vű fiának. Érdemei elisme­réséül pedig jó szívvel ve­hette át Váncsa Jenőtől, MÉM-minisztertől a ma­gyar kitüntetést. Korrekt üz­letfél volt. Segített honosí­tani a földieper, a málna, a csemegekukorica, a ceruza­bab és még számos termék agrártechnológiáját, a gyár­tás technikai színvonalának emeléséért igen sokat tett, no, nem minden üzleti cél nélkül. Közreműködésével korszerűsítettük az elavult fagyasztási technológiánkat, üzemszervezési módszereket adott át. S amiért kitartott: meg tudtuk tanulni a ter­melési, a gyártási technoló­giai fegyelmet, képesek va­gyunk minőségi árut ter­melni. Huszonhárom év szép, kö­zös krónikája ez, s a fejlő­dés nem áll meg. Közös kí­sérleti telepen folyik a ku­tatómunka, s így lerövidül a növények honosítási ideje, a kultúrák két-három év alatt a nagyüzemi táblákra és a kisparcellákra kerül­hetnek, hamar eladható áru lesz belőlük, jelenleg tár­gyalásokat folytatnak egy közös, svéd-magyar tőkéből felépülő hűtőház felépítésé­ről Számadó Julianna Elnök nélkül maradt tehát a szövetkezet. Az elnökvá­lasztásra április első napjai­ban összehívott közgyűlés az­zal értett egyet, hogy Cz. Ve­res Sándor, akit februárban választottak általános elnök- helyettesnek, legyen az el­nök. A tagság tehát egyér­telműen elfordult a februá­ri választás két jelöltjétől. Győzött a józan paraszti ész. A tsz tagsága a két vezető közgyűlésen tapasztalt tor­zsalkodását látva, hallva, mérlegelt a rá jellemző böl­csességgel. S lám, jó megér­zései, ráérzéssel döntött. — Ma már világosan kör­vonalazódott, hogy a tsz ve­zetését hatalmi vágyból, te­hát nem a szövetkezetért ér­zett felelősségtől fűtött, a választott vezetés közvetlen közelében dolgozó csoport szerette volna magához ra­gadni — mondja H^nkó Má­tyás, a szövetkezet pártszer­vezetének titkára. — A párt­tagság, de maga a tsz tagsá­ga sem tudott közelebbit a vezetésben eluralkodott, a szövetkezet számára igen káros nézetkülönbségről. Csak akkor kaptuk fel a fe­jünket, amikor Kugyelka Já­nos nyilvánosan kétségbe vonta a tsz vezetőségének irányító munkáját ezekkel a szavakkal: „Schmidt Sándor nem alkalmas tsz-elnöknek. Ezt a funkciót nála jobban senki sem tölthetné be, hi­szen az 1985. évi gazdálko­dós eredményét is ő hozta össze.” — Mit szólt mindehhez Schmidt Sándor? — Sajnos, csak védeke­zett, mert 1985-ben valójá­ban más elfoglaltsága miatt igen sokat volt távol a mun­kahelyétől. A beosztott veze­tők magukra hagyatva dol­goztak legjobb tudásuk sze­rint, ami végül is abban csúcsosodott ki, hogy itt Schmidt Sándor nélkül is mennek a dolgok, minek ide ő elnöknek? Támadható volt munkája, magatartása, ki is kezdték. Nagy intelem ez to­vábbi munkánkhoz. A párt- szervezet pontosan támadha­tósága miatt nem állt mellé a választás idején, de Ku­gyelka János elnökké vá­lasztását sem támogattuk. Vihar után Az áprilisi elnökválasztási közgyűlés óta nagyot válto­zott a világ a Békési Vihar­sarok Tsz-ben. Schmidt Sán­dor, aki egyik vesztese volt ennek a küzdelemnek, kilé­pett a tsz-ből és a Bélmegye­ri Üjbarázdában vállalt munkát. Kugyelka János is elment július 1-gyel a Ka- hibhoz, kisebb beosztásba, mint amit Békésen betöltött. Mint a jó kapitány, utolsó­nak hagyta el az általa sül­lyedőnek vélt hajót. Az a csoport, amely őt támogatta, apránként az első félévben szintén eltávozott, feladva ezzel a leckét Cz Veres Sán- doréknak. — Meglepődve álltunk, amikor sorjában jöttek a fel­mondások. Asbóth Ákos köz- gazdasági elnökhelyettes áp­rilis 21-gyei ment el. Szabó Sándorné főkönyvelő és Sal- lai György vezető közgazdász május 1-gyel távozott. Ek­kor hagyott magunkra Sallai Györgyné pénzügyi csoport- vezető és Molnárné dr. Tar­kovács Márta jogász és sze­mélyzeti vezető is. Június 1- gyel lépett ki Kugyelka Já- nosné főkönyvelő-helyettes — összegzi az elmenőket a szövetkezet elnöke, majd hozzáteszi. — Sok munkát adtak az eltávozok, mert pótlásukról, a munka folya­matos továbbviteléről kellett gondoskodni. De úgy vol­tunk, aki Kugyelka János­hoz tartozott, inkább men­jen el a tsz-ből, mint ma­radjon, és folytassa vezetés­ellenes aknamunkáját. Új szakemberekkel — Sikerült-e pótolni az eltávozott szakértelmet? — kérdezem Hankó Mátyástól. — A csere számunkra elő­nyös volt, mert az eltávo­zottaknál politikailag kép­zettebb, szakmailag felké­szültebb embereket állíthat­tunk munkába. Főkönyve­lőnk, Kulcsár Imréné köz- gazdasági egyetemet végzett. tha Lászlóné, pénzügyi cso­portvezetőnk az Endrődi Ta­karékszövetkezet alkalma­zottja volt. Mucsi Gyuláné könyvelési csoportvezetőt a békési áfésztől hívtuk. Var­ga Pálné közgazdász, szám­viteli főiskolát végzett. ö augusztus 1-től a Békéscsa­ba és Környéke Agráripari Egyesüléstől lép be hozzánk. Dr. Farkas Éva jogász a PM Bevételi Igazgatóságától jött június 1-ével. — A többiek pótlását saját sorainkból oldottuk meg — veszi át a szót Cz. Veres Sándor. — Tóbi József ag­rármérnököt, a növényter­mesztési főágazat vezetőjét a termelés elsőszámú irányító­jává neveztük ki. Kecskemé­ti Ferenc gépesítési főága- zatvezető főmérnöki beosz­tást kapott. A személyzeti munkát Szőlősi Lászlóra bíz­tuk, ő egyben az ellenőrzési bizottság elnöke is. Domokos Lajos ágazatvezetőből nö­vénytermesztési főágazat-ve- zető lett. Czina feándor üzemmérnök, műhelyvezető gépesítési főágazatvezető-he- lvettesi beosztásba került. Ipari ágazatvezető-helyettesi munkakört tölt be Deák Gá­bor építészmérnök és Kupás Imre technikus. Sikeres váltás A váltás jól sikerült — hallottuk Békésen. A tsz- szövetségben, ahol minden lehető segítséget megadtak a Békési Viharsarok Tsz-nek a megüresedett állások mi­hamarabbi betöltésére, úgy összegezték a tapasztaltakat, hogy Kugyelkáék törekvése a tsz lehetetlen helyzetbe ho­zására nem járt sikerrel, ök a számukra kritikus pon­tig szépen és meggyőzően beszéltek, érveltek a Békési Viharsarok Tsz szeretetéről, a gazdaság megmentéséről, mégis szép sorjában cserben­hagyták a szövetkezetét. Ma még nem tudják Békésen sem, hogy mit hagytak ma­guk után. De erre is fény derül rövidesen, mert a tsz vezetése PM-revizori vizsgá­latot kért . Ugyanakkor már eddig is kiválóra vizsgáztak azok, akik vállalták a munka meg­szervezését, tovább folytatá­sát, a tagság bizalmának, ér­dekének szolgálását ebben a szétzilált vezetésű tsz-ben. Itt a munkának, az erőfeszí­tésnek igazán megvannak a helyei, hiszen a következő nyolc évben 43 millió forint hitel visszafizetéséről úgy kell gondoskodniuk, hogy közben a szövetkezet anyagi alapjai erősödjenek, a tag­ság élet- és munkakörülmé­nyei tovább javuljanak. Dupsi Károly D Démász Vállalat Szegedi Üzemigazgatósága pályázatot hirdet jjJijjjjjjj-iyJyjjy^iJiíjj munkakör betöltésére A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Szegedi Üzemigazgatósága pályázatot hirdet az irányítása alá tartozó békéscsabai fűtőmű (5600 Békéscsaba, Bocskai u. 19.) telepvezetői munkakörének betöltésére. A fűtőmű a villamos iparágon belül mint a Démász Vállalat Szegedi Üzemigazgatóságának üzemegysége működik (B kategóriás). A főtűmű hőenergiát állít elő, amelynek évi mennyisége 420 TJ. A fűtőmű-telepvezető feladata: — a fűtőmű folyamatos üzemeltetésének biztosítása, műszaki-gazdasági irányítás — hőenergia előállítása, folyamatos biztosítása a fogyasztók részére. Az alkalmazás meghatározott időtartamra (5 évre szól), amely kölcsönös megállapodás esetén tovább hosszabbítható. Munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú (gépész-hőerőgépész) egyetemi v. főiskolai végzettség (megfelelő vezetői gyakorlat, tapasztalat esetén szakirányú technikusi végzettség) — közép-, v. alapfokú politikai iskolai végzettség, képzettség — legalább 5 éves szakmai gyakorlat, 5 éves vezetői tapasztalat — erkölcsi, politikai feddhetetlenség. A beküldött pályázat tartalmazza: — a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi munkaköreinek és szakmai tevékenységének ismertetését — jelenlegi munkahelyének címét, munkaköri besorolásának és jövedelmének megjelölését — iskolai végzettségét, szakképzettségét, politikai iskolai végzettségét, a nyelvismeretet tanúsító okiratok másolatát — a kitüntetések felsorolását. Pályázatok beküldésének határideje: 1986. aug. 10. A munkakör betöltésének várható időpontja: 1986. szeptember—október 1. A pályázatokat az alábbi címre kérjük megküldeni: Démász Szegedi Üzemigazgatósága, személyzeti és oktatási osztály. Szeged, Kossuth L. sgt. 64—66. döntésről a pályázók augusztus 31-ig kapnak értesítést. A pályázattal "kapcsolatban további felvilágosítást ad az üzemigazgatóság személyzeti és oktatási osztályvezetője. T.: 22-844 (23-26). dél-magyarorszagi aramszolgAltatG vállalat szegedi üzemigazgatósAgAnak VEZETÉSE isi

Next

/
Oldalképek
Tartalom