Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-15 / 165. szám
IZHiWfiW1986. július 15., kedd Tanácsülés Füzesgyarmalon Az ifjúság volt az egyik fő téma Füzesgyarmat nagyközség tanácsának Makai István tanácselnök vezetésével július 11-én megtartott ülésén. A településen a fiatalok közül 214 a KISZ-tag, így a KISZ-korosztályba tartozó fiatalok létszámát tekintve a szervezettség 35 százalékos, az országos átlagnál magasabb. A nyolc alapszervezet közül rendszeresen és tervszerűen dolgozik az Univer- zál, a Vörös Csillag Tsz négy alapszervezete, s kiemelten a tanács és intézményei KISZ- szervezet. A fiatalokról szólva foglalkozik a beszámoló a gyermekekkel is. A bölcsődében és az óvodában jut hely minden erre jogosult gyermeknek. Az általános iskolában végzők 90 százaléka továbbtanul. S most a dolgozó fiatalokról: a nagyközségben az éves jövedelmük 50—54 ezer forint, elmarad az országos átlagtól. Ezen belül igen változatos a kép. A KlSZ-szerve- zetek törekvése,hogy a végzett munka mindinkább arányban álljon az anyagi elismeréssel. A jól dolgozó fiatalokat a munkahelyek jutalmazzák, a forradalmi ifjúsági napokon a szeghalmi városi ünnepségen hárman kaptak elismerést a füzes- gyarmatiak közül, örvendetes, hogy a termelésben nőtt a fiatal vezetők száma. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy egyre kevesebben vállalkoznak mozgalmi vezetői posztokra. Igen változó képet mutat a pályakezdő fiatalok helyzete. Akire égető szükség van, az kap lakást, de ez nem általános. A lakásvásárláshoz, -építéshez az állami hiteleket, szociálpolitikai kedvezményeket megkapják, de a munkahelyek jelentős segítséget nem tudnak adni. Az OTP által finanszírozott lakások elosztásánál a tanács az arra rászoruló fiatal, kisgyermekes családokat előnyben részesíti. Biztató, hogy a szakmai továbbképzést a munkahelyek támogatják, sőt, szerveznek is különböző tanfolyamokat. Ami a művelődést illeti, a KISZ-korú fiataloknak 25 százaléka jár könyvtárba. A művelődési ház fontosnak tartja, hogy kapcsolatot találjon azokkal a fiatalokkal, akik számára az egyetlen szórakozást a diszkó jelenti. Ennek módját a KISZ-szel való együttműködésben, közös rendezvények szervezésében látják. A napirendnek megfelelően ezután rendeletet alkotott a nagyközség tanácsa a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról, valamint a köztisztaságról és a közterületek tisztán tartásáról szóló tanácsrendelet módosításáról.------------_------------------------------------___________:________ B ékés megyében a Magyar Autóklub segélyszolgálatának „sárga angyalai” két helyen — 3 44-es főúton, Szarvasnál, valamint 3 44-es és 47-es főút közös átkelési szakaszán, Békéscsabán — tartanak ügyeletet májustól szeptember végéig. A hét végén Hugyecz György szerelőnek Békéscsabán volt dolga, jó néhány bajba jutott autóson segített Fotó: Szekeres András Eltemettük volna, de újraéledt a z iskolarendszerű felnőttoktatást és -nevelést, s azon belül is a felsőfokú intézményekben folyó levelezőképzést már többször el akarták temetni. Azzal az érveléssel, hogy nincs szükség rá, no meg a képzés minősége sem megfelelő. A társadalmi valóság, a gazdaság jellegének megváltozása azonban megcáfolta ezeket az érveket. Mégpedig egészen az alapoknál. Kiderült, h<3gy az általános iskolába járó gyerekek majdnem húsz százaléka nem fejezi be tanulmányait 14—15 éves korára, s hogy évente 6—8 százalékuk még 16 éves korára sem. (A tankötelezettségi törvény végrehajtását vizsgáló országos népi ellenőrzés a gondoknak ennél sokkal nagyobb tárházát derítette fel.) A csonkán iskolázottakkal tehát továbbra is számolni kell, s ezért nem szüntethető meg a dolgozók általános iskolája Az viszont már szakmai, módszertani kérdéseket vet fel, hogy az itt tanulók átlagéletkora egyre inkább csökken. Egykor arról álmodoztunk, hogy a középiskolát kötelezővé lehet majd tenni. Most még azonban ott tartunk, hogy az általános iskolát végzett gyerekek ugyan több mint 80 százaléka beiratkozik a középfokra, de ötven százalékuk szakmunkásképző iskolákban tanul tovább. (Ám lehetőségük van a szakmunkások szakközépiskolájában, mint új iskolatípusban megszerezni a középiskolai végzettséget. Természetesen már munka mellett.) Az kétségtelen tény, hogy az a cél, amellyel életre hívták ^ felszabadulás után a felnőtt dolgozók iskolarendszerét, mára lényegesén megváltozott. Akkor a társadalmi igazságszolgáltatás eszköze volt, növelte az ország iskolázottsági színvonalát, és később segítette a társadalmi mobilizációt. S hogy ma mi a szerepe? Követve a gazdasági élet igényeit, végzi a munkaerők átképzését, továbbképzését, felvállalja a továbbra is meglevő szociális és műveltségbeli hátrányok csökkentését és kiegyenlítését, segít a pályamódosításban, az elhibázott, korai pályaválasztás korrigálásában. A felnőttoktatás és -nevelés kutatói bizonyára még több ismérvet és érvet tudnának felsorakoztatni a felnőttoktatás mai szerepéről, szükségességéről, funkcióváltásáról. No és a gondokról is, amellyel küszködik a felnőttoktatás. Békéscsabán, az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők III. nyári akadémiáján éppen ezekről a gondokról és szerepváltásokról tanácskoztak a résztvevők. A július 7-től 12-ig tartó továbbképzésen a százhetven hallgató a társadalmi, gazdasági élet, a közoktatás, a szakszervezeti mozgalom feladatairól, gondjairól magas szintű vezetőktől kaphatott tájékoztatájt, hogy ezekkel az új, mélyebb összefüggéseket feltáró ismeretekkel végezzék nehéz és nem mindig megbecsült munkájukat a felnőttnevelésben. A nyári akadémia igen zsúfolt és kemény munkát igénylő egy hete alatt minden fontos szakmai, módszertani kérdés terítékre került A résztvevők csoportos foglalkozások keretében vitathatták meg hivatásuk elméleti és gyakorlati gondjait s a legfontosabb tennivalókat. Izgalmas vita folyt például az iskolai és munkahelyi élet demokratizmusáról, vagy a dolgozók művészeti neveléséről. Ezek a kérdések a felnőttoktatásban ugyanis másfajta hangsúlyt, tartalmat viselnek, mint a nappali képzésben. A résztvevők — igen rangos szakújság- írókkal találkozva — megvitathatták a sajtó szerepét is a tanulás rangjának az emelésében. Hogy aztán a vita egészen más irányba is elterelődött? Az éppen a tudás, az ismeretek társadalmi presztízscsökkenéséből fakadt. S abból a sokfajta gondból, amely- lyel közoktatásunknak — benne a felnőttoktatásnak is — meg kell küzdenie. A nyári akadémián — s ez már hagyomány — a résztvevőket megkérdezik, hasznosnak, tartalmasnak, a munkájukban hasz- nosíthatónak tartották-e az elhangzott előadásokat, a vitákat. Ez alkalommal igen pozitív véleményt fogalmaztak meg az egy hét munkájáról a hallgatók. Bár a kiegészítő, szabadidős-elfoglaltságok is terv szerint zajlottak, többen szívesen ismerkedtek volna meg Békés megye más tájaival is, nemcsak Gyulával. Ezt az észrevételt a nyári akadémia programjának összeállítói bizonyára majd figyelembe veszik a jövőben. Mint ahogy azt is; a kevesebb több lett volna. Segítette volna az egyes témákban való elmélyülést, ha mindkét tagozaton kevesebb kérdést vitatnak meg, keresve a gyakorlati megvalósíthatóság konkrét fogódzóit. A tartalmas, magas színvonalú felkészítés azonban egy sor kérdésben nem vállalhatott fel többet, mint a meglevő gondok regisztrálását. Mert például a dolgozók általános iskolájában tapasztalható állandó létszám- csökkenés nem elsősorban az üzemeken múlik. Illetve nemcsak rajtuk. Hiszen mindaddig, míg az általános műveltség és a szaktudás, a munka és művelődés egymásrautaltságának felismerése nem válik társadalmi igénnyé, addig nehéz az ennek híján élő dolgozókat becsalogatni az iskolapadokba. S amíg hat elemivel annyit, vagy többet lehet keresni, mint mérnöki diplomával, ugyancsak nehéz érvelnie az általános, műveltség megszerzése mellett a felnőttnevelésben dolgozóknak. E zek a gondok sokkal mélyebben és tudományos megalapozottsággal többször is elhangzottak a nyári akadémia során. Sokadszor, és lehet, a jövőben még ugyanennyiszer. Azt viszont jó volt hallani, hogy kesergés helyett a jelenlevők a megoldást is kutatták. S ha másért nem, rrrár ezért is megérte az iskolai és munkahelyi felnőttnevelésben dolgozók egyhetes együttgondolkodása. B. Sajti Emese Esős nap a hunyai építőtáborban A Hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet idén először fogadott építőtáborozó középiskolásokat. Igaz, tavaly a hibrid kukoricájuk címerezé- sébe már besegítettek a me- zőberényi gimnazisták, de a tanulókat a közeli nagyközségből naponta autóbusszal szállították ki a földekre. Az elmúlt év őszén, a ’86. évi terv készítésekor határozták el a szövetkezet vezetői, hogy a 80 hektáros hibridkukoricavetésterületet 270 hektárra növelik. Saját tagságukkal és néhány tucat kijáró diákkal azonban a címerezést nem tudták volna megoldani. A növénytermesztés legjövedelmezőbb ágazatát csak akkor fejleszthették, ha megteremtik az építőtábor feltételeit, * * * A községi sportkör az idő tájt kezdett bele a labdarúgópálya mellett az öltöző építésébe. A gazdaság átvette a félig kész épületet, amelyet végül úgy alakítottak ki, hogy eredeti rendeltetése mellett megfeleljen egy építőtábor központjának is. A földszinten — a két csapat öltözőjében — jól elkülöníthették a fiú- és a lánymosdót, -öltözőt. A tetőtér-beépítéssel nyert emeleti társalgó pedig az építőtáborozó lányok hálóterme lett. A fiúk sátrakban kaptak helyet. Az első építőtáborozó turnus június 29-én érkezett Hunyá- ra. A békéscsabai 635-ös Számú Kulich Gyula Szak* munkásképző Iskola 103 tanulóját — 30 lányt és 73 fiút — valóban jó körülmények várták. A debütáló építőtáborról a napok teltével egyre jobb híreket kaptunk. A gyerekek becsületesen, felnőtteket meghazudtoló tempóban és minőségben dolgoznak. Délután és kora este válogathatnak a különböző szabadidős programok között. A gazdaság vezetői, szakemberei a tanárokkal közösen arra is figyelnek, hogy ne csak a munka, hanem a tábori élet is maradandó élményeket jelentsen az itt dolgozó középiskolásoknak. Persze, ahogy ezt mondani szokás, addig sosincs baj, amíg baj nincs. A baj pedig — egy kis túlzással — az építőtáboro- zóknak rendre rossz, esős idő képében jelentkezik. Bodor Tiborral, a megyei KISZ-bizottság munkatársával akkor indultunk látogatóba, amikor már kora reggel a levegőben lógott az eső lába, néha-néha pár csepp eső hullott. * * * Amikor Hunyára értünk, már szemerkélt az eső. A szövetkezet központjában megtudtuk, hogy a gyerekek reggel kimentek dolgozni, de fóliából testre szabott védőruhát kaptak, -felkészültek egy kisebb égi áldásra. A Lada Nivának meg sem koty- tyant a csúszós földút, hamar rátaláltunk a táborozok egyik csoportjára. Éppen tízóraiztak, jóízűen falatozták a kakaós kalácsot. Barth károly és Vajda József fejezte be leghamarabb az evést, tőlük kérdeztük meg, hogy érzik magukat? — Reggel ötkor van ébresztő, amit tisztálkodás, majd reggeli követ — kezdte Karesz, majd folytatta: — A címerezést hatkor kezdjük és fél 3 körül fejezzük be. Közben kapunk tízórait és ebédet is. Vajda Józsi az élet kellemesebb oldalait említi: — Délutánonként videofilmeket nézünk, vetélkedünk, focizunk, egyszóval, igazi tábori életet élünk. Né- hányunkat a Gy\jlai Várszínházba is elvitték, vólták, akik a KFT koncertjét nézhették meg, persze ingyen. Most a Kamarilla együttest várjuk. Sajnos, este tízkor mindig le kell feküdni. Reggel korán kelünk, nehéz a munka, nem bírnánk kiadós alvás nélkül. Egy harmadik társuk viccesen közbeszól: — Értelme sem lenne tovább fennmaradni, mert takarodókor a lányokat bezárják az épületbe... — Milyen érzés szemerkélő esőben dolgozni ? — A választ szinte kórusban mondják: — Nem a legjobb, még szerencse, hogy a védőruhánk megvéd a teljes átázástól, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen szárazon kerülünk majd haza. Ilyenkor a legjobb meleg szobában ücsörögni, olvasgatni. Matyuska Ferenc nevelőtanár, aki egyébként egész nap együtt címerezett a fiúkkal, megjegyzi: — Ha jobban elered az eső, akkor természetesen abbahagyjuk a munkát és bemegyünk. Éppen búcsúzkodunk, amikor Boncok Lajos főagronó- mus érkezik meg furcsa nevű lován. Megtudjuk tőle, hogy a diákok munkáját ellenőrzi a „magas” lóról, mert így jobban meglátja az elmaradt címert. Szerencséjére a gyerekek ma is kitettek magukért, kevés volt a látnivalója. * * * Az építőtábor központjában a termelőszövetkezet párttitkárával találkozunk. Az öltözőkben a gázkonvektorokat kapcsolja be sorra, hogy „amikor megjönnek a srácok, jó meleg fogadja őket. Szóltunk az étterembe is, hogy a mai ebéd mellé küldjenek forró teát is.” Az emeleti hálóteremben csak egy ágy foglalt. Weigert Szilvia rövid betegszabadságát tölti. A csabai kórházban néhány órája vágták ki a szemén levő árpát. Ma még pihen, de holnap már társaival együtt indul címerezni. A tábor percek alatt körbejárható, és mindenütt rend, tisztaság van. Bodor Tibor elégedetten összegzi a látogatásunk tapasztalatait: — Meglátszik az építőtáboron, hogy a termelőszövetkezet vezetői, dolgozói nemcsak gazdasági kérdésnek tekintették. Jó körülményeket teremtettek, megfelelően felkészültek a gyerekek fogadására. Ha a hozzáállásuk nem változik, akkor a következő években a hunyai építőtábor a megye egyik legjobb építőtábora lehet. (Lovász — Rapport) FIGYELEM, Áramszünet i Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk újkígyóson: a Gyulai út—Gerendást út —Temető u.—Árpád u. által határolt területen. 1MC. július 15-én 8.00—15.»« óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet Ideje alatt Is feszültség alatt állónak kell tekinteni t Démász üzemigazgatóság békéscsabai kirendeltsége A lányok az emeleti hálóteremben alszanak, a fiúk a sátrakban I Nem szkafanderben, hanem kisebb eső ellen védő fólia védőruhában tízóraiznak a fiúk Fotó: Gál Edit
