Békés Megyei Népújság, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

1986, július 21,, hétfő — Lapszél ---------­N yári munka Annak idején — bizony már több mint húsz éve — vettem fel az első fizetése­met. Diákként dolgoztam egy maszek kőművesnél, öt­forintos órabérben. Négy hét után kilencszáz forintot kaptam. Óriási pénz volt ez akkor nekem. Nem is a pénz volt talán a lényeges, hanem az: magam keres­tem meg. Emlékszem, milyen izga­lommal készültem az első napra, amikor munkába in­dultam, s arra is, ahogyan fogadtak, s elmondták a tennivalóimat. Egy biztos: nagyon igyekeztem, semmi­képpen sem akartam lema­radni a többiek mögött. Megmondom», őszintén, na­gyon tetszett a dolog, s ami lenyűgözött, az az: rögtön láttam a munkám értelmét — épült a ház. Még ma is büszkeség tölt el, ha arra járok, tudom, hogy azt a házat mi építettük, benne van az én munkám is. Az is biztos, nem lehetett lazítani, a főnök, a mester értette a dolgát, nem volt üresjárat, vinni kellett a téglát, a maltert, nem volt megállás. De nem panasz­kodtam, örültem, hogy ott lehetek, tettem, amit ten­nem kellett. Ma is szívesen gondolok vissza arra az el­ső, munkával töltött hó­napra. Azután persze újabb évek és újabb ilyen nyári egy- hónapok jöttek. Felejthetet­len és felejthető munkát is voltak közöttük. Azt nem bocsátottam meg soha a munkaadóknak — termé­szetesen ezt már csak ké­sőbb visszagondolva állít­hatom —, ha nem vettek komolyan, ha amolyan „jobb híján itt van” em­bernek vettek, néztek, s le­kezeltek. Mert komolyan vettem, bármilyen feladatot bíztak is rám. Mindezek akkor jutottak az eszembe, amikor nemrég találkoztam egy fiatal is­merősömmel. Középiskolás, először ment táborba. Nem tagadta — miért is tagadta volna? — egy kis pénzt akart keresni, hogy a nya­ralását ne kelljen a szülei­nek fizetni. Készült rá, a gyümölcsszedő tábor szer­vezői mindent ígértek, s ő hitt nekik, miként társai is. Amikor megérkeztek a helyszínre, nem várta őket senki, nekik kellett vala­hogy megtalálni a tábort. Nem volt könnyű dolog. De mert fiatalok, leleményesek is, így azután előbb-utóbb felfedezték az ütött-kopott Sátorvárost. Hadd ne foly­tassam, fiatal ismerősömből dőlt a panasz. Sok mindent átéltek a két hét alatt. Egyet nem: a munka örö­mét. Mert sokszor munka sem volt. Nem tudtak adni nekik, vagyis: egyszerűen nem szervezték meg. Meg­elégedtek azzal, hogy fo­gadnak diákokat. Ez vala­hol jó pontot jelent egy vállalatnak, szövetkezetnek. De mit jelent ez egy diák­nak, aki arra készült, hogy dolgozik, egy időre felnőtt­nek érezheti magát? Nem tudom. Én minden­esetre igyekeztem meg­nyugtatni fiatal — és elke­seredett — ismerősömet, hogy neki most kivételesen nem volt szerencséje, nem mindenütt van ez így. Mit mondjak, nemigen hitt ne­kem, minden érvemre el­lenérvet hozott fel, s ha őszinte vagyok, akkor neki kell igazat adnom. Nem tudtam meggyőzni. Beszélgetésünk után azon gondolkodtam, hogy ő, a tizenhat éves fiú, vajon jö­vőre újból vállalkozik-e ar­ra, hogy táborba menjen pénzt keresni, dolgozni. Hinni szeretném: igen, és azt is, hogy a szervezők is azt akarják mindenütt, érezzék jól magukat a hoz­zájuk irányitott diákok, s ismerjék meg a jól végzett munka örömét. Pénzes Ferenc B-ben láttuk, megkérdeztük: Miért lopnak az iidiilövendégek? A televízió tegnap esti Hét műsorának vezetője Kondor Katalin volt. Az egyik ripor­tot kissé szégyenkezve kon­ferálta be. Miről is volt szó? Bizony arról, hogy: lopunk. S hol? — az üdülőkben. Most konkrétan a SZOT-üdülőkről volt szó, de, sajnos, ismerve általában a helyzetet, el­mondhatjuk, más helyeken sem tapasztalhatunk mást. Miket visznek el az üdülő­vendégek, mik a „legkedve­sebb’ tárgyak? Erről kér­deztük meg Dömény Feren­cet, a gyulai SZOT-gyógy- üdülő igazgatóját. — Vannak hagyományos dolgok, ilyenek a kés, villa, kanál, ezeket elsősorban „emléktárgyként” viszik szí­vesen vendégeink. Nem gon­dolnak arra. hogy az üdü­lőkben a kis fizetésű felszol­gálóknak ezeket meg kell fi­zetni. — Van-é egyáltalán bűntu­datuk az ilyen vendégeknek? — Határozottan mondom, hogy nincs; ezt a következő példával támasztanám alá. Egy alkalommal Budapestre utaztam, kellemes útitársak­kal ismerkedtem meg. Fog­lalkozásukat tekintve, voltak közöttük pedagógusok, orvo­sok is. Amikor megtudták, hogy üdülőigazgató vagyok, mondták, Gyulán még nem üdültek, emléktárgyaik kö­zött még nincsenek gyulai SZOT-gyógy üdülő feliratú kések, villák és kanalak. Azt is elmondták, hogy remélik, ki tudják még egészíteni gyűjteményüket... — És ön erre mit mon­dott? — Nem gondolták, hogy ezek az apróságok milliókat jelenthetnek népgazdasági szinten. Csak felvilágosítá­som után döbbentek rá, hogy nem egyszerű „csínytevésről” van szó, s esetleg az ő üdü­lésüket is megnehezítheti a hasonló magatartások soroza­ta. — Változott-e mostanában a lopások köre? — Bővült. Nálunk a múlt évben törülközőből több szá­zat vittek el, előfordult olyan is, hogy egy turnusban két telefon tűnt el a folyosóról, egv tévénkből csak a doboz maradt meg. Felelőtlenebb eset is történt, amikor egyet­len napon hat emeleten a klubszobákból a 710 forintos villanykapcsolókat kitépték, s az áram alatt levő drótok a levegőben lógtak ... ■— Véleménye szerint az eltulajdonított tárgyakra ége­tő szüksége van az emberek­nek? — Meggyőződésből mon­dom, egyetlen esetben sem az készteti lopásra az embe­reket, mert arra anyagilag szükségük lenne, inkább meggondolatlanságból, fele­lőtlenségből, valamiféle rosz- szul értelmezett kalandvágy­ból teszik. — Mit tudnak tenni az ilyen emberekkel szemben? — Minden turnusban tisz­telettel kérjük, óvják a tár­sadalmi tulajdont, ne ron­gálják és károsítsák az üdü­lőt, mert azzal csak saját pihenésüket nehezítik meg. P. F. Népművészeti tábor nyílt Mezőhegyesen vagyunk Július 21-én, ma délután 14 órától 19 óráig ismét vonalban vagyunk, a 27-844- es telefonszámon. A téma ezúttal a vám­szabályok betartása, áruk kivitele és be­hozatala, a vámtarifák, a turistákat leg­gyakrabban érintő előírások: így többek között ajándékok, élelmiszerek kivitelé­nek, behozatalának szabályozása, illetve meghatározása. Aki várja olvasóink tele­fonhívásait: dr. Molnár István pénzügyőr őrnagy, a vámhivatal megyei parancsno­ka. Július 19-27. - Szarvas Új Tükör-klubok országos találkozója Sokan a gyerekeiket is elhozták Vonalban Szombaton, július 19-én nyitotta meg kapuit az egy hétig tartó megyei népmű­vészeti tábor Mezőhegyesen. A már hagyományosnak számító nyári programon az idén mintegy 130-an — köz­tük harminc gyerek — vesz­nek részt. Mint Hollós László, a házigazda József Attila Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese elmondotta, az idén fafara­gók, hímzők, szövők, fazeka­sok, lószőrfonók, csuhéfonók és játékkészítők ütötték fel tanyájukat a határ menti te­lepülésen. A szorosan vett szakmai program mellett több érde­kes szabadidős- és sportren­dezvény gazdagítja a tábor életét. A vendégek megis­merkedhetnek egy helytörté­neti séta keretében a telepü­lés műemlékeivel. A gyere­kek sportolhatnak, játszóházi programokon vehetnek részt, és az általános művelődési központban megismerkedhet­nek a számítógépes játékok­kal, televíziós és videóprog­ramokkal. Sor kerül szalon­nasütésre, és a tábortűz mel­lett pedig citerazenét hall­gathatnak meg a tábor részt­vevői. A program utolsó napján, július 26-án, szom­baton, az egy hét során ké­szült munkákból bemutatót tartanak. v. 1. Tízéves immár az Űj Tü­kör című hetilaphoz kötődő klubok tevékenysége, s most, a kerek évforduló alkalmá­ból baráti találkozót ren­deznek. Szarvast választot­ták helyszínül, ide érkeztek az ország minden tájáról a klubosok az elmúlt hét szombatján. A kempingben este nyitotta meg hivatalo­san Pataki István, Szarvas város tanácselnöke a több mint egyhetes rendezvényso­rozatot. A szervezők rendkívül vál­tozatos programot állítottak össze, feltehetően egy részt­vevő sem bánja meg az itt eltöltött időt. Vasárnap Né­meth Lajos játékvezetővel — aki a mexikói labdarúgó-vi­lágbajnokságon fújta a sípot — találkozhattak, majd este tábortűz, s szalonnasütés volt. Ma Gyulával ismerked­nek az Üj Tükör-klubosok, s a várszínház egyik előadását is megtekintik. A hét folya­mán Szarvason is sétát tesz­nek, de ellátogatnak Oroshá­zára, Békéscsabára, Békésre, Vésztőre' is. A programokat teljesség­gel felsorolni lehetetlen, egy bizonyos, hogy a résztvevők sok-sok élménnyel távozhat­nak majd megyénkből a hét végén. P. F. Befejeződött az Interpop- fesztivál ’86 Szombaton az éjszakai órákban a győztesek gálamű­sorával befejeződött a siófo­ki Interpop fesztivál ’86. A döntőben négy magyar együttes és hat szólista, va­lamint nyolc külföldi előadó lépett színpadra. A kilenctagú nemzetközi zsűri külön értékelte a hazai és a külföldi művészek pro­dukcióját. A verseny győz­tesei: a nagydíjat a magyar Napoleon BLD, illetve az olasz Giorgia kapta, az első díjat Balogh Ferenc, illetve a svájci Christine Jaccard vehette át. Balázs Ferenc, il­letve a bolgár Georghi Sztancsev nyerte a szerzői díjat. Előadói díjjal jutal­mazta a zsűri Z’zi Labor együttest és a Csehszlová­kiából érkezett Petra Janut. A legtöbb közönségszavaza­tot — akárcsak a második elődöntőben — a 18 éves olasz Giorgia kapta. Siófok város díjával Nyeső Máriát jutalmazták. Nm hiába hullott az utóbbi időben annyi csapadék a me­gyeszékhelyen. A Bartók Béla úti lakótelepen máris otthon érzi magát egy „árva” kukorica Fotó: Kovács Erzsi Kiváló iiveggyári újifók Hagyomány már, hogy minden esztendőben az Üvegipari Művek értékeli az újítási tevékenységben élen­járók munkáját. Az idén is megtörtént a pályázatok el­bírálása, és ez alapján az Orosházi Üveggyár több újí­tója kapott elismerést. A Kiváló Űjító ezüst foko­zatát kapta Varga Zoltán és Dobróczki Pál, A Kiváló Üjító kitüntetés bronz foko­zatát vehette át Szitás Lajos, Mucsi László és dr. Huber Henrik. Az első üvegipari újítási találmányi konferen­cián Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Sinkó Sándor, s a Kiváló Dolgozó címet nyerte el Szi­lágyiné Fazekas Eszter. Az első üvegipari találmá­nyi újítási pályázat legered­ményesebb résztvevője az Orosházi Üveggyár volt, megelőzve a Salgótarjáni Síküveggyár és a Miskolci Üveggyár gárdáját. ■ illlUM Iprügyelctünk 19 óráig hív­ható, a tele- AAA fonszámunk: b/'ODU Hírflgyeletes: Pénzes Ferenc MA: DÁNIEL NAPJA A Nap kél 6.08 — nyugszik 20.33 órakor A Hold kél 21.15 — nyugszik 4.21 órakor ÉVFORDULÓ Kilencven éve született Salgótarjánban Schlattner Jenő (1896—1975), Kossuth- díjas gépészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. IDÖJDRÓS Egy gyorsan mozgó, nagy ki­terjedésű zivatarfront átvonulása határozta meg a hét végén me­gyénk időjárását — tájékoztatta lapunkat tegnap Zsíros György, a Békéscsabai Meteorológiai Ál­lomás ügyeletese. Szombaton még — a több órás napsütés mellett — 29 Celsius-fokig mele­gedett a levegő. Délután azonban egyre több helyen dördült meg az ég, jmajd eredt el az eső. Me­gyénkben igen szeszélyes területi elosztásban 1—45 milliméter csa­padék hullott. Míg Szarvason mindössze 2,6 millimétert mér­tünk, Békéscsabán 45,1 millimé- terit. Gyulán jégeső is hullott. Vasárnap tovább folytatódott a fülledt, meleg idő, s a délutáni órákban ismét megdördült az ég, majd jelentős csapadékot adó zivatargócok alakultak ki. Ma eleinte az egész országban borult idő lesz, ismétlődő eső­vel, zivatarokkal. Délután a Du­nántúlon fölszakadozik a felhő­zet, ugyanakkor zápor is várha­tó. Keleten borult marad az ég, és gyakran megered az eső. Egyre több helyen lesz erős, né­hol viharos az északnyugati szél. A hőmérséklet éjszaka 11—16 fo­kig csökken, napközben 19—24 fokig emelkedik. — TELEFONDOKTOR BÉ­KÉSCSABÁN. Ismét hívható Békéscsabán, a 24-011-es te­lefonszámon kedden és csü­törtökön délután 2 és 3 óra között a telefondoktor. Az érdeklődők ez alkalommal a nemi betegségekről kaphat­nak felvilágosítást. — MEZŐHEGYESEN, az ál­talános művelődési központ­ban ma. hétfőn nyitják meg Orosz János, Munkácsy-díjas festőművész kiállítását. A tárlaton a művész mintegy hetven alkotását tekinthetik meg az érdeklődők július 31- ig. — GYÜMÖLCSEXPORT. Az idei szezonban százmillió forint értékben szállítottak külföldre bogyós gyümölcsöt és gyümölcskészítményt a Drégelypalánki Szondi György Termelőszövetkezet­ből. Csehszlovákiába példá­ul tizenhat vagon szamócát, Hollandiába tizenhét vagon piros ribizlit, az NSZK-ba fekete ribizlit küldtek. — ÖNGYILKOSSÁGI VI­LÁGREKORD. A dániai nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint a múlt év 9 hónapjában 673 öngyilkossá­got jegyeztek fel. Ebből 426- ot a nők követték el, ez 5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Egy dán pszichológus kije­lentette, hogy ezzel Dánia vi­lágviszonylatban az élen áll. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 29. játékhéten a lottónyere­mények — a nyereményille­ték levonása után — a kö­vetkezők: 5 találatot 1 foga­dó ért el, nyereménye 2 110 067 forint; 4 találatos szelvénye 82 fogadónak volt, nyereményük egyenként 102 930 forint; 3 találata 6480 fogadónak volt, nyereményük egyenként 814 forint; a 2 ta­lálatos szelvények száma 215 233 db, ezekre egyenként 30 forintot fizetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom