Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

NÉPÚJSÁG 1986. június 9., hétfő Levelek Szinte alig van olyan műsor a rádióban, tévében, amely után ne hangzana el a felhívás: kérjük kedves hallgatóinkat, nézőinket, írják meg észrevételeiket, javaslataikat stb. S valóban, számtalan olyan ügy van, amelyhez hozzá kell szól­ni, és áradnak is a levelek, igazán nem panaszkodhatnak a szerkesztők, csak győzze hordozni a*postás. És akkor a ki­mondott panaszlevelekről még nem is szóltam, amelyek nemcsak a két óriási hírközlő és szórakoztató intézményt árasztják el, hanem a napi- és hetilapokat, meg a különbö­ző hivatalokat is. S így van ez jól, hiszen minden leírt sor"' a bizalom jele, ha bírál, ha egyetért, ha az igazságot keresi. Bizonyítéka annak, hogy az állampolgár elmondhatja a vé­leményét, bármiről legyen is szó, s az sem mellékes, hogy már pusztán attól is megkönnyebbülünk, hogy papírra ve­tette, és az ilyen vagy olyan okból felgyülemlett feszültség oldódik. De valami hiba a levelek körül mégis van, s itt a magán- levelezés sorvadására gondolok. A minap egy régi ismerő­sömmel találkoztam az utcán — s jó női szokás szerint — hosszabban beszélgettünk. Mikor a gyerekekről, unokákról érdeklődtem, elborult arccal annyit mondott: úgy tesznek, mintha a postát még fel sem találták volna. Hirtelen nem kapcsoltam, de amikor megértettem, rákérdeztem: nem ír­nak? Nem — felelte —, hosszú hónapok telnek el, olykor még több is, hogy egy sort se látunk tőlük. Tudjuk, hogy nincs bajuk, mert ha lenne, akkor írnának. Na de miért csak akkor? Az unokák sem kicsik, ők is jelentkezhetnének: papa, mama ez vagy az történt, és sokat gondolunk rátok. Pedig nekünk jó gyerekeink vannak, minden évben meglá­togatnak bennünket, vagy lehozzák a gyerekeket nyáron pár hétre. De az írás ...! Mintha kiment volna a divatból. Mindig azzal jönnek, nem érnek rá. Ez igaz is, meg nem is — folytatta szomorúan —, mert tudom magamról, arra ér rá az ember, amire akar. Én írok nekik ettől függetlenül, beszámolok az egészségünkről, apró-cseprő dolgainkról. De bánt ez az egyoldalúság, és egy kis tüske van bennem miatta. Arra azért vigyázok, hogy ezt észre ne vegyék. Ezzel aztán elváltunk egymástól, s míg ballagtam tovább, eszembe jutott, hányán mondtak már el hasonlót' csak ne­kem, s mennyi lehet az, amiről mások tudnak. Aztán arra gondoltam, milyen nagy divat a levelezés a fiatalok köré­ben, még hirdetnek is a partnerek után, s van is jelentkező bőven fiúkból, lányokból. Magam is tudok olyan tizenévest, aki egyszerre hússzal tartja a postai kapcsolatot, szinte cso­da, hogyan ér rá a tanulás és szórakozás mellett?! És ez* tényleg jó dolog, csak sovány vigasz az időseknek, -vagy a még idősebbeknek, különösen, ha már egyedül maradtak, és minden levél eleven kapcsolat lenne a családdal és külvi­lággal. Velük miért lazult meg annyira az érzelmi kötődés, hogy a postás levéllel alig fordul be hozzájuk? Vass Márta VII. ötéves terv: Vezetékes ivévíz Medgyesbodzáson, Pusztaottlakán és Gábortelepen Medgyesegyházán és a kö­zös tanács területén lévő Pusztaottlakán és Gábortele­pen a VII. ötéves tervben a vezetékes ivóvízellátás kiépí­tését tervezik. A 21 milliós munkát versenytárgyaláson a Békés Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat nyerte el, és vállalkozott a kivitelezés­re. A lakosság portánként 16 ezer forinttal járul hozzá a hálózat kiépítéséhez, jelentős támogatást kapnak a megyei Áremelések A konzervipari vállalatok, a szörpgyártó üzemek, a Ga­bonatröszt, a Budapesti Szeszipari Vállalat, a Fővá­rosi Sütőipari Vállalat és a forgalmazó vállalatok tájé­koztatják a lakosságot, hogy az előállítási költségek nö­vekedése miatt egyes termé­keik fogyasztói ára 1986. jú­nius 9-től emelkedik. A nagyüzemi gyártású szá­raztészták fogyasztói ára át­lagosan 10 százalékkal — ezenbelül az olcsó fehér, va­lamint kéttojásos tésztafélé­ké 8 százalékkal — növek­szik. A szörpök — a cukor termelői órának a múlt év­ben bekövetkezett emelkedé­sével összefüggésben — átla­gosan 5 százalékkal drágul­nak. A konzervipar által elő­állított egyes maggi és sze­gedi levesporok és kockák, valamint ételízesítők átlago­san 9 százalékkal lesznek drágábbak. Az alapanyagok árának emelkedése miatt a sütő­élesztő ’fogyasztói ára átla­gosan 9,5 százalékkal, az eceté 13,8 százalékkal nö­vekszik. Az 5 dekagrammos csomagolt sütőélesztő ára 1,20 forintról 1.30 forintra, az 1 literes 20 százalékos flakonos savas eceté 11,20- ról 12.70 forintra változik. tanácstól és az OVH-tól is. Medgyesbodzás és Gáborte- lep között glóbuszt emelnek, Pusztaottlaka vízellátását nyomásfokozóval oldják meg. Foglalkoznak az életveszé­lyessé nyilvánított művelő­dési ház felújításának gon­dolatával is, ehhez azonban anyagi erővel nem rendel­keznek. A ház felújítása mintegy 6—7 millió forintot igényelne. Tervezik még a gázhálózat bővítését, lakos­sági erőből, igények szerint. Szakszervezeti küldöttség utazott Penza megyébe A Szakszervezetek Penza megyei Tanácsa meghívására ma reggel kétfős megyei de­legáció utazott Penza me­gyébe. A delegáció vezetője Szel- jak György, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa titkára, tagja Kovács Györgyné, a Békéscsabai Unicon Ruhá­zati Vállalat szabászati fo­lyamatvezetője, VSZB-tag, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának tagja. A delegáció június 9-től június 13-ig tartózkodik Penza megyében és a szov­jet szakszervezetek szerveze­ti életét tanulmányozza. fl horgászszövetség tisztújító közgyűlése A Magyar Országos Hor­gász Szövetség szombaton a MEDOSZ székházában tar­totta tisztújító közgyűlését, amelyen mintegy 300 ezer sporthorgász képviseletében csaknem 300 küldött vett részt. Értékelték a szövetség és egyesületeinek ötéves munkáját, s megjelölték a további tennivalókat. A szövetség elnöke, Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Czakó Béla főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a közgyűlés elé terjesztett írá­sos beszámolóhoz. A beszámolóból kitűnt, hogy az országban tovább növekedett az érdeklődés a sporthorgászat iránt, s most csaknem hatvanezerrel több a horgász, mint öt évvel ez­előtt. A horgászegyesületek száma is több mint 150-nel gyarapodott. A szövetség és megyei intéző bizottságai pedig újabb bányatavak, holtágak és más vízterületek megszerzésével, valamint a fokozottabb haltelepítéssel bővítették a 'horgászati lehe­tőségeket. A szövetség és egyesületei kezelésében levő tavakból és -folyószakaszok­ból tavaly 1 314 tonnával több halat fogtak ki, mint öt évvel korábban. Így a lét­számnövekedés ellenére is a horgászok zsákmánya átla­gosan egy kilóval növeke­dett, s elérte a 17,4 kilót. A közgyűlés résztvevői vé­gül megválasztották a vezető testületeket és tisztségviselő­ket. A szövetség elnöke is­mét Kovács Antal lett, s új­ra Czakó Bélát választották főtitkárrá. Minden mindennel... A kora délutáni rekkenő hőségben nem könnyű árnyé­kos parkolót találni. Végre sikerül. Kiszállunk a kocsiból, bezárjuk az ajtókat, elindulunk. Még észlelem, hogy az út­test másik oldalán megáll egy vontató pótkocsival. Nem törődök vele, s már mennék 3 többiek után, mikor megál­lít egy dudálás. Visszafordulok. Egy teherautó áll a kocsink és a vontató előtt. Jobban szemügyre veszem a helyzetet, s látom, hogy a teherautónak semmi esélye sincs átférni, ezért dudálgat. A vontatás oda sem figyel. Kihívó közönyéből kimozdíta­nám egy kérdéssel: miért áll így ide, hiszen mi korábban érkeztünk? —, de ő megérzi ezt, s megválaszolja a még csak fogalmazódó kérdést. — Rakodok, álljon arrébb! Az utakon ritkán érzem magam oly negédesen, mint a nagymama zsűrján, mégis meglep a hang. Hiszen kérhet­né is. Aztán arra gondolok, mi van, ha fülem botját sem mozdítom a dudálásra, vagy mi lett volna, ha eltűnök, mi­re a teherautó ideér. S vajon ő miért nem szólt meg akkor, mielőtt itthagytuk a kocsit, hogy neki maradnia kell, pró­báljak meg én új helyet keresni. Mire ezeket végiggondo­lom odébbállok, s az ötvenfokos napon hagyom a kocsit. A teherautó elmegy. Azzal hessegetem el bántó megjegyzéseimet, hogy a von­tatós nyilván a munkájával törődik, neki az a fontos, nem foglalkozhat minden aprósággal, a nehéz munka, meg a meleg nem kedvez az udvariasságnak. Robaj szakítja meg elmélkedésemet. A pótkocsi rakománya lavinaszerűen le­omlik. Nem volna baj, ha kőzúzalékot szállítana az én emberem, de ő téglát szállít, a legjobb fajtából. A rako­mány jelentős része most már legalsóbb osztályon aluli tör­melékként hever az út szélén. Átfut az agyamon a régiek megállapítása: minden min­dennel összefügg. — út — Építők napi juniális (Folytatás az 1. oldalról) tész-tervezőjét, Zsilinszki Ferencet, a Békés Megyei Beruházási Vállalat műsza­ki ellenőrét, Csuta Sándor- nét, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat cserép- lehúzóját, Vízi Istvánná tar­goncavezetőt, Bargel Tibor osztályvezető-helyettest, Horváth József gyáregység­vezetőt, Hevesi Józsefet, a Nagyszénási Október 6. Ter­melőszövetkezet építésveze­tőjét, Berkó Sándort, a Bé­kés Megyei ÁÉV nehézgép­kezelőjét, Biró Mózes műve­zetőt, Csiernyik János szer­kezetszerelőt, Farkas Andor kubikust, Leszkó András üzemvezetőt, Molnár János vasbetonszerelőt, Novák György vezető technikust, Szöllősi Sándor művezetőt, Wágner Richárdné csoport- vezetőt és Sztancsik Mátyás vasbetonszerelőt. A szakszervezeti munká­ban nyújtott kiemelkedő te­vékenysége alapján ugyan­csak Kiváló Munkáért kitün­tetést kapott Kovács Sándor asztalos, főbizalmi, a Békés Megyei ÁÉV dolgozója. A szocialista munkaver­senyben elért kimagasló tel­jesítményük alapján a Szak­ma Kiváló Brigádja kitünte­tést két kollektívának adták át. Ezen kívül több szocialis­ta brigád vehette át a vál­lalati élenjáró, vagy kiváló brigád kitüntetést. Az építők napi ünnepségen nyújtották át az Országos Béketanács .Elnöksége által adományozott a Békemozga­lom kitüntető jelvényét Rusznák Pálnak, a Békés Megyei ÁÉV kőművesének. ’ A hivatalos ünnepséget követően a rendezők gazdag programról gondoskodtak. A kulturális rendezvények so­rában fellépett a Békéscsabai Általános Munkásdalkör, a rábai és a debreceni Kari­kás együttes, rendeztek bo­hócműsort a gyerekeknek, tartottak break-táncbemuta- tót. Volt operett,- nóta- és cigánydal-, bűvészműsor. A KISZ-tábor árnyas fái alatt igen jó hangulatú volt a juniális. A vállalat,ok dol­gozóinak bográcsban főztek, s vendégül látták családos­tul építőmunkásaikat. A BÁÉV dolgozóival együtt ünnepelt a Lubeniki Magne- zitművek delegációja. A két vállalat tízéves kapcsolatot tart. Kispályás focicsapattal érkeztek, s meg is nyerték az Építők Kupáját. Az egyik bográcsnál Lagzi György volt az alkalmi fő­szakács. Birkát főzött. Töb­ben ugratják, mint „hűt­lent”. — Huszonhárom évig dol­goztam az ÁÉV-nél, öt éve átmentem az ÉPFU-hoz. De szívem visszahúz az építők­höz, s azóta is az építők nap­ján én főzök — magyarázza. A megterített asztaloknál családok, baráti társaságok, szocialista brigádtagok be­szélgettek, ünnepeltek. Akik részt vettek ezen a juniáli- son, jól szórakoztak, felnőt­tek és gyerekek. —sz— Az ÁÉV-nél is fő a birka, s munkában a „minőségi ellenőr” ügyes kezek alatt formálódik az agyagtömb Fotó: Szakom András Kacsavadászat — nagy sikerrel Nagy sikert aratott Vigali-bűvész — középen —, akinek ezúttal két alkalmi segítője is van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom