Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 13„ péntek Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás Dávidok és Géliátok Avagy: mit tehet a kereskedelem? A kereskedelmi szakember széttárja a karját. A mozdulat roppant ismerős, hiszen naponta tapasztaljuk valamelyik üzletben, áruházban. Most azonban nem azt mondja, hogy nincs ez, nincs az, inkább a tehetetlenségét jelzi. Hallgassuk csak: — Uram, a verseny mostanában nem a vevőért, hanem az áruért folyik. Az árubeszerzéshez ma már nem elég a pénz, tekintély is kell hozzá, mert sok az eszkimó és kevés a fóka. Hogy pontosan értse, miről beszélek, elárulom magának: a kereskedelmi vállalat, amikor vevőként lép fel a termelőnél, hasonlóképp kiszolgáltatottnak érzi magát, mint a fogyasztó. Dávidok és Góliátok harcolnak egymással. Bennünket hiába szidnak, amilyen a magyar ipar, olyan a hazai kereskedelem. Ne higgye, hogy a levegőbe beszélek. Nézzen körül a boltokban: az áruk 80—85 százalékát Magyarországon gyártották. (Folytatás az 1. oldalról) Propagandaosztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. A bevezető előadást Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta. Elöljáróban arról szólt, hogy a tudományos-műszaki haladás olyan objektív folyamat, amely áthatja a gazdaság és a társadalom egészét, átalakítja a termelés és fogyasztás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visszaható új szükségleteket teremt, és mindezzel az erőforrások bővítését, hatékonyabb felhasználását, illetve összhatásként a társadalmi haladás meggyorsítását segíti elő. A tudományos-műszaki haladás eredményeképpen átértékelődnek a munkaráfordítási szükségletek; ellentmondások, feszültségek keletkeznek a hagyományos ágazati tagozódásban; háttérbe szorul a „végtermékszemlélet”, megnő a kooperáció szerepe; megváltozik a munka jellege, nő technikai felszereltsége, intellektuali- zálódik a fizikai munka, eltolódik a közvetett és a közvetlen, a szellemi és a fizikai munka aránya az előbbiek javára. Mindezeknek a hatásoknak az eredményeként növekszik, meghatározóvá válik az emberi tényező szerepe, világosabban rajzolódnak ki az érdekviszonyok és élesebben jelennek meg az érdek-összeütközések, módosulnak az életviteli szokások, átalakul az életmód — emelte ki a Központi Bizottság titkára. A zrenjanini község mező- gazdasági felügyelőségének év végi jelentései többek között arról is tanúskodnak, hogy számos visszaélés történik a föld bérbeadását illetően. Az árendáról csak az esetek kis százalékában készült írásbeli szerződés és a társadalmi ellenőrzés ezen a téren nem érezteti hatását. Ugyanakkor évről évre több száz hektár termőföld marad megműveletlenül. A helyzet ilyen alakulásának egyik okozója az volt, hogy nincsenek megfelelő törvényszabályok. A nemrég meghozott törvény értelmében a zrenjanini községben hamarosan határozatot fogadnak el, ami majd minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a helyzet némileg rendeződjön. A határozattervezet értelmében a jövőben az egyéni A szocialista országok a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében nagy jelentőségű komplex programot dolgoztak ki, ez tartalmazza 2000-ig a legfontosabb teendőket, fő célja: nemzetközileg élenjáró műszaki és technológiai színvonal elérése. Ez a program olyan átfogó célrendszernek tekinthető, amely a leglényegesebb területeken felvázolja a legfontosabb feladatokat. A régi módszerek és eljárások már nem megfelelőek, új együttműködési, szervezési, finanszírozási formákra van szükség. Ezek között döntő fontosságúak a vállalatok és intézmények közötti közvetlen, az érdekek kölcsönös érvényesítésén alapuló, jövedelemszerzésre orientált együttműködési formák. Érvényt kell szerezni a nemzetközi kapcsolatokban is annak a követelménynek, hogy a műszaki fejlesztés tényleges célja a gazdasági hatékonyság növelése, a társadalmi jólét fokozása — fejtette ki Pál Lénárd. A továbbiakban hangsúlyozta: a tudomány és a műszaki fejlesztés ügyét az MSZMP is mindig kiemelkedő fontos kérdésként kezelte. A párt világosan állást foglalt a tudományos kutatás szabadsága mellett; egyértelműen kifejezte, hogy társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésünk egyik alapvető tényezője a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása. Ehhez sokféle, hatásaiban egymással szorosan összefüggő eszközt termelők csak abban az esetben vehetnek bérbe földet, ha azzal nem lépik túl a meglevő saját földjükkel a földmaximumot. Ugyanakkor az a személy, akinek nem fő foglalkozása a földművelés, legfeljebb egy hektárt vehet bérbe, azzal, hogy tulajdonába levő földjével ily módon nem lépte túl a törvény által megszabott mennyiséget. Ha egy személy bérbe akarja adni a földjét, köteles azt először felkínálni a mezőgazdasági munkaszervezetnek ,és csak ha ez nem fogadja el. akkor kínálja fel magánszemélynek. A határozattervezetet a minap elfogadta a községi végrehajtó tanács, és hamarosan véleményezik majd a képviselőtestület küldötteit is. (Megjelent az újvidéki Magyar Szóban.) kell igénybe venni. Nyilvánvalóan nagy szerepük van a tudományos fejlesztésben az anyagi eszközöknek; ezek — figyelembe véve az ország anyagi helyzetét — az állami tervben helyes arányt képviselnek. Annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztésben meghatározó fontosságú az anyagi eszközök szerepe, most még sem ezek hiánya a legfontosabb hátráltató tényező. hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy a gazdasági közeg új technikát, új technológiát befogadó képessége nem megfelelő — mutatott rá a Központi Bizottság titkára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy — a kivételtől eltekintve — a vállalatok nem mutatnak kellő érdeklődést a műszaki fejlesztési eredmények iránt, nem törekednek azok gyors bevezetésére. Nem azért, mert nem látják a műszaki fejlesztés fontosságát, hanem azért, mert az az erőtér, amelyben mozognak, nem kényszerít jövedelmezőséget növelő műszaki fejlesztésre. Világosan kell látni, hogy ennek meggyorsítása elsősorban nem a műszaki tevékenységtől. hanem alapvetően a gazdaságirányítás reformjának következetes továbbvitelétől függ. A műszaki fejlődés kibontakozását csakis olyan társadalmi közeg segíti, amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, kulturált, felkészült, nemcsak korszerű ismeretekkel, de az önművelés készségével is rendelkező, a továbbképzésre és a megújulásra kész, értéktermelésre orientált emberek közösségéből áll. Ennek a közösségnek a kialakítása jelentős társadalmi, politikai feladat — mondotta végezetül Pál Lénárd. Több szovjet traktor A mezőgazdasági nagyüzemekben régóta használják az MTZ-mintájú szovjet traktorokat, amelyek az úgynevezett középnehéz univerzális vontatók osztályába tartoznak. A termelők érdeklődése az elmúlt időszakban különösen megnőtt az MTZ-vontatók iránt, mivel ezek viszonylag olcsón szerezhetők be, és megbízhatóan szolgálják ki tulajdonosaikat. A szántóföldeken és a szállításnál egyaránt jól kihasználhatják a gépeket. Az Agrotek 1986-ra eredetileg 2800 MTZ—80 és —82-es mintájú traktort rendelt a szovjet külkereskedelemtől, majd utólagos megrendelést adott fel. látva a termelők fokozódó érdeklődését. Bár a külkereskedelem gyakorlatában általában nehézséget okoz a rövid határidős szállítás, a szovjet partner mégis nem kevesebb, mint 1300 MTZ soron kívüli szállítását vállalta. A traktorok folyamatosan érkeznek az Agro- ker-telepekre. Az MTZ—80-as immár hagyományos típusnak számít a magyar mezőgazdaságban. Változata, a 82res gép, már újabb kiadású. Előnye, hogy négykerék-meghajtású, ennélfogva könnyen mozog a nehezebb, kötött talajokon is. Az Agrotek közvetítésével idén három DON—1500-as kombájn érkezik a Szovjetunióból üzemi próbákra. Tavaly egy gép vizsgázott már nálunk ebből a korszerű arató-cséplőgépből, a tavalyi tapasztalatok alapján kerül sor az idén részletesebb vizsgálatra. Az Agroszer KV békéscsabai üzemegysége PÁLYÁZATOT HIRDET GAZDASÁGI VEZETŐ MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTEL: felsőfokú szakirányú végzettség (angol nyelvtudás alapfokon is előny). A PÄLYAZAT BEÉRKEZÉSI HATÁRIDEJE: 1986. JÚNIUS 30. A kifakadásban, a széttárt karokban van némi igazság és jogos elkeseredés. Szerintem a bajok gyökere az, hogy a termelés és a kereskedelem még mindig mereven elkülönül egymástól. Az ipari vállalatok, a szövetkezetek kevés árut értékesítenek közvetlenül a lakosságnak, így nincsenek saját tapasztalataik termékeik fogadtatásáról, a vásárlók ízléséről, igényéről. A termelő átadja az árut a kereskedelemnek és aligha törődik azzal, hogy mi lesz a sorsa. Pedig, ha közelebb kerül a piachoz, gyorsabban tud alkalmazkodni annak változásaihoz. Féloldalas felelősségvállalás Nem szívesen hivatkozom a fejlett országok gyakorlatára, de úgy vélem, tanulni sohasem szégyen. Ott ugyanis az iparvállalatok nagykereskedelmi feladatokat is ellátnak. Ha nálunk is így lenne, akkor a termelők nem zárnák magukra a gyárkaput, jobban odafigyelnének a minőségre, a termelés ütemezésére, hiszen nekik kellene készletezni is. Tudom. ez nem csupán elhatározás kérdése, anyagi és szakmai feltételek is kellenének. Kibúvókat persze lehet keresni, de az már tarthatatlan, hogy az ipar szinte semmit sem gyárt a kereskedelem rendelése nélkül, holott akadnak olyan piacképes termékek, amelyekre a boltosok nem tartanak igényt. A biztonság azonban nagy úr. Miért kockáztassanak, ha az áru ellenértékét már akkor megkapják, amikor a fogyasztó még meg sem kóstolta, ki sem próbálta a terméket. A féloldalas felelősségvállalás fékezi a divat, a műszaki haladás követését is. A küzdelem évek óta folyik. A Dávidok leengedték a parittyát, saját maguk igyekeznek megoldani a mindannyiunkat érintő gondokat. Döngetik a termelés és a forgalmazás közötti falakat, a vásárlók pozícióinak a javításáért. Ilyen a termelésszervezés, a határ menti és az áruházi csere, a nagykereskedelmi tevékenység kiszélesítése. Egyszerűen nincs más lehetőség. A VII. ötéves terv időszakában a kiegyensúlyozott áruellátás nagy erőfeszítéseket követel. Az árukínálat bővítését, a népgazdaság fejlődésével összhangban, csak fokozatosan lehet megteremteni. Ebből világosan következik: a lakosság áruellátását a következő években továbbra is a hazai termelésre kell alapozni, tehát a kínálat javítása döntően az ipar és a kereskedelem együttműködésén múlik. Aligha véletlenül mondta az illetékes miniszterhelyettes az év elején, hogy a forgalmazás jövedelmezőségének a javításával el kell érni: minél több termelő közvetlenül értékesítse áruját, ugyanakkor a kereskedelem az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon a fogyasztási cikkek termeltetésében. A Vídia példát mutat Miről is van szó valójában? Nem vadonatúj felfedezésről. A Vídia Kereskedelmi Vállalatot már a hetvenes évek közepén nyomasztotta, hogy viszonylag olcsó napicikkeket képtelen beszerezni az ipartól. Állandó hiánylistán szerepeltek a kéziszerszámok. reszelők, konzervnyitók, kerti szerszámok, csavarok. A szelektív iparpolitika, a kötött árrendszer. a korlátozott import csak növelte a gondokat és a hiánycikkek számát. A hét szakmai nagyvállalat a Belkereskedelmi Minisztérium segítségével kiállításokat szervezett és gyártót keresett. Évente 10—15 féle terméket sikerült legyártatnia a megyénkben is érdekelt vállalatnak, amely 200—300 millió forintot jelentett értékben. Bekapcsolódtak az ipari szövetkezetek, a termelőszövetkezetek melléküzemei, a kisiparosok. Öt év múlva létrehozták az országos hatáskörű Termeltetők Tanácsát, ennek munkájában 18 vállalat vesz részt. A Vídia a VI. ötéves tervben arra törekedett, hogy a termeltetést kiterjessze a határainkon túlra, belföldön pedig a devizát kímélő termeltetés került előtérbe. A Kon- sumex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével országos jellegű kiállítást tartottak Szófiában, Bukarestben, Prágában, majd Pozsonyban és Nagyváradon. A bemutatók eredményesek voltak, elsősorban szerszámokat és háztartási cikkeket exportáltunk, amiért egyéb, nálunk hiányzó árukat kaptunk. Jelentős devizamegtakarítást értek el azzal, hogy a háztartási mérlegek, a rotációs kapák, a krómozott tálalóeszközök gyártására hazai partnert találtak. Figyelemre méltó a szintén devizát megspóroló kooperáció is. Ilyen volt 1985-ben a holland Flair és Curver, valamint a RE-COM céggel megkötött műanyag cikkekre vonatkozó együttműködés, az NSZK-beli Kludi finomszerelvény, a japán Akai híradástechnikai kooperáció. Az áruellátás bővítését szolgálta a már említett határ menti és áruházi csere. Nos, megyénk nem dicsekedhet nagy eredményekkel. A 3 dél-alföldi megye összes szocialista importforgalmából 1984-ben Békés megye 22 százalékkal részesedett, a jugoszláv behozatal pedig alig több mint 7 százalék volt. Természetesen sokkal kedvezőbb a kép, ha figyelembe vesszük a Rövíköt, a Déltex, a Vídia forgalmát, amelyből megyénk is részesedik. Az utóbbi vállalat például 1974-ben önálló, az idén állandó külkereskedelmi jogot kapott. Bulgáriába, Lengyelországba, Romániába éá Csehszlovákiába kozmetikumokat, textilárukat, játékokat, sportfelszereléseket, műanyag és kempingcikkeket, izzókat exportálnak, cserébe pedig pvc padlóburkolót. szeget, elektromos készülékeket, kályhákat, üvegárut, gumicsizmát kapnak. A forgalom ebben az évben tovább bővül, várhatóan 40 százalékkal. De nagy gondot fordítanak a nemzetközi árucserére a fogyasztási szövetkezetek is. A kijelölt hat áfész, valamint a Békésszövker és a Skála Gt bolgár, csehszlovák, lengyel és román kivitele, illetve importja tavaly elérte az 1 millió 300 ezer transzferábilis rubelt, amely csaknem 32 millió forintnak felel meg. Ezenkívül a Békésszövker önállóan 350 ezer rubel értékben kötött román árucserére megállapodást. Mindez az jelenti: az árucsere a szövetkezetek gazdálkodásában is érezteti hatását, amely az ügyletek bővítésére ösztönöz. Persze, vannak nehézségek is. A külföldi partnerek áruválasztéka nem mindig felel meg a hazai igényeknek és a szállítás gyorsaságával is bajok vannak. Sajnos, a közreműködő Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat vontatottan intézi az ügyeket, emiatt is késnek a szállítmányok. Ugyanakkor a nemzetközi piacon kialakult kedvezőtlen árak tovább szűkítik a lehetőségeket. A reklám- és propagandamunkát nehezíti, hogy ritkán adódik alkalom közös áruházi napok megrendezésére. Új színfolt - gondokkal Valaha a nagykereskedés állami monopólium volt. Ma már a kisebb vállalatok, szövetkezetek is foglalkoznak viszonteladással. A gondolat már a határ menti és az áruházi cserék szaporodásakor megszületett. Olykor egv-egy cég nagyobb tétel áruhoz is hozzájuthatott volna, jóval kedvezőbb áron, de a korlátok ott ágaskodtak előttük. A felesleg átadására nem nyílt lehetőség. A belkereskedelem megújhodási törekvései azonban ledöntöt- ték az akadályokat. Megyénkben jelenleg négy fogyasztási szövetkezetnek van ilyen joga. Igaz, csak két éve gyakorolják Mezőkovács- házán, Orosházán. Békéscsabán és Békésen, de a jövő biztató lehet. Jellemző, hogy 1974-ben mindössze 19 millió forintot tett ki a nagykereskedelmi árbevétel, egy esztendővel később már meghaladta a 70 milliót. Ha nem akarnak egyhelyben topogni, tovább kell lépni a helyben megtermelt áruk beszerzésében, a saját boltok vásárlásainak bővítésében, a gazdálkodás erősítésében, a költségek csökkentésében. Arról van ugyanis szó, hogy a kiskereskedelem egyre több szállító közül válogathat, ebbe a körbe csak megfelelő szakismerettel, piacismerettel rendelkező szövetkezet képes bejutni, eredményesen tevékenykedni. Általános következtetéseket azonban korai lenne levonni, Az mindenképpen egyértelmű: bármennyire is megújhodásról beszélünk, alapvető feladataikat, az áruellátást, a felvásárlást nem hanyagolhatják el emiatt. Hozzáteszem: az áfészeknek akkor lehet vonzó a nagykereskedés, ha olyan áruk viszonteladásá- val foglalkoznak, amelyeket saját maguk gyártanak, vagy amelyeket előnyösen lehet eladni. Végül nem árt megjegyezni: a felsorolt példák és lehetőségek, az ipar és a kereskedelem kapcsolatában fellelhető új vonások talán mérséklik az ipar erőfölényét, a naponta megvívott küzdelemből a fogyasztó kerül ki győztesen. Seres Sr, A DÉLÉP BÉKÉS MEGYEI LEÄNYVÄLLALATA eladásra kínál betonkeveréket közéleteknek, magánszemélyeknek Gyulán és Békéscsabán, az alábbi árakon: Gyula, Henyel úti telepen: B 100-as 1380 Ft/köbméter B 140-es 1430 Ft/köbméter B 200-as 1490 Ft/köbméter Békéscsaba, Vörös Október sori telepen: B 100-as 1400 Ft/köbméter B 140-es 1450 Ft/köbméter B 200-as 1500 Ft/köbméter 50 köbméternél nagyobb mennyiség esetén szombat, vasárnap is kiszolgálunk. Meggátolni a visszaéléseket Zrenjaninban hamarosan községi határozatot fogadnak el, amely szabályozza a termőföld bérbeadását
