Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

NÉPÚJSÁG 1986. június 13„ péntek Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás Dávidok és Géliátok Avagy: mit tehet a kereskedelem? A kereskedelmi szakember széttárja a karját. A moz­dulat roppant ismerős, hiszen naponta tapasztaljuk vala­melyik üzletben, áruházban. Most azonban nem azt mondja, hogy nincs ez, nincs az, inkább a tehetetlensé­gét jelzi. Hallgassuk csak: — Uram, a verseny mostanában nem a vevőért, hanem az áruért folyik. Az árubeszerzéshez ma már nem elég a pénz, tekintély is kell hozzá, mert sok az eszkimó és kevés a fóka. Hogy pontosan értse, miről beszélek, el­árulom magának: a kereskedelmi vállalat, amikor vevő­ként lép fel a termelőnél, hasonlóképp kiszolgáltatottnak érzi magát, mint a fogyasztó. Dávidok és Góliátok har­colnak egymással. Bennünket hiába szidnak, amilyen a magyar ipar, olyan a hazai kereskedelem. Ne higgye, hogy a levegőbe beszélek. Nézzen körül a boltokban: az áruk 80—85 százalékát Magyarországon gyártották. (Folytatás az 1. oldalról) Propagandaosztályának ve­zetője mondott megnyitó be­szédet. A bevezető előadást Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tartotta. Elöl­járóban arról szólt, hogy a tudományos-műszaki haladás olyan objektív folyamat, amely áthatja a gazdaság és a társadalom egészét, átala­kítja a termelés és fogyasz­tás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visszaható új szükségleteket teremt, és mindezzel az erőforrások bő­vítését, hatékonyabb felhasz­nálását, illetve összhatásként a társadalmi haladás meg­gyorsítását segíti elő. A tudományos-műszaki ha­ladás eredményeképpen át­értékelődnek a munkaráfor­dítási szükségletek; ellent­mondások, feszültségek ke­letkeznek a hagyományos ágazati tagozódásban; hát­térbe szorul a „végtermék­szemlélet”, megnő a koope­ráció szerepe; megváltozik a munka jellege, nő technikai felszereltsége, intellektuali- zálódik a fizikai munka, el­tolódik a közvetett és a köz­vetlen, a szellemi és a fizi­kai munka aránya az előb­biek javára. Mindezeknek a hatásoknak az eredménye­ként növekszik, meghatáro­zóvá válik az emberi ténye­ző szerepe, világosabban raj­zolódnak ki az érdekviszo­nyok és élesebben jelennek meg az érdek-összeütközé­sek, módosulnak az életvite­li szokások, átalakul az élet­mód — emelte ki a Közpon­ti Bizottság titkára. A zrenjanini község mező- gazdasági felügyelőségének év végi jelentései többek kö­zött arról is tanúskodnak, hogy számos visszaélés törté­nik a föld bérbeadását illető­en. Az árendáról csak az esetek kis százalékában ké­szült írásbeli szerződés és a társadalmi ellenőrzés ezen a téren nem érezteti hatását. Ugyanakkor évről évre több száz hektár termőföld marad megműveletlenül. A helyzet ilyen alakulásának egyik okozója az volt, hogy nincse­nek megfelelő törvényszabá­lyok. A nemrég meghozott törvény értelmében a zrenja­nini községben hamarosan határozatot fogadnak el, ami majd minden bizonnyal hoz­zájárul ahhoz, hogy a hely­zet némileg rendeződjön. A határozattervezet értel­mében a jövőben az egyéni A szocialista országok a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében nagy jelentőségű komplex programot dolgoztak ki, ez tartalmazza 2000-ig a leg­fontosabb teendőket, fő cél­ja: nemzetközileg élenjáró műszaki és technológiai szín­vonal elérése. Ez a program olyan átfogó célrendszernek tekinthető, amely a leglé­nyegesebb területeken fel­vázolja a legfontosabb fel­adatokat. A régi módszerek és eljá­rások már nem megfelelőek, új együttműködési, szervezé­si, finanszírozási formákra van szükség. Ezek között döntő fontosságúak a válla­latok és intézmények közötti közvetlen, az érdekek kölcsö­nös érvényesítésén alapuló, jövedelemszerzésre orientált együttműködési formák. Ér­vényt kell szerezni a nem­zetközi kapcsolatokban is annak a követelménynek, hogy a műszaki fejlesztés tényleges célja a gazdasági hatékonyság növelése, a tár­sadalmi jólét fokozása — fejtette ki Pál Lénárd. A továbbiakban hangsú­lyozta: a tudomány és a műszaki fejlesztés ügyét az MSZMP is mindig kiemel­kedő fontos kérdésként ke­zelte. A párt világosan állást foglalt a tudományos kuta­tás szabadsága mellett; egy­értelműen kifejezte, hogy társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődésünk egyik alapvető tényezője a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsítása. Ehhez sok­féle, hatásaiban egymással szorosan összefüggő eszközt termelők csak abban az eset­ben vehetnek bérbe földet, ha azzal nem lépik túl a meglevő saját földjükkel a földmaximumot. Ugyanakkor az a személy, akinek nem fő foglalkozása a földművelés, legfeljebb egy hektárt vehet bérbe, azzal, hogy tulajdoná­ba levő földjével ily módon nem lépte túl a törvény ál­tal megszabott mennyiséget. Ha egy személy bérbe akar­ja adni a földjét, köteles azt először felkínálni a mezőgaz­dasági munkaszervezetnek ,és csak ha ez nem fogadja el. akkor kínálja fel magánsze­mélynek. A határozattervezetet a mi­nap elfogadta a községi vég­rehajtó tanács, és hamaro­san véleményezik majd a képviselőtestület küldötteit is. (Megjelent az újvidéki Ma­gyar Szóban.) kell igénybe venni. Nyilván­valóan nagy szerepük van a tudományos fejlesztésben az anyagi eszközöknek; ezek — figyelembe véve az ország anyagi helyzetét — az állami tervben helyes arányt képvi­selnek. Annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztésben meg­határozó fontosságú az anyagi eszközök szerepe, most még sem ezek hiánya a legfontosabb hátráltató té­nyező. hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy a gaz­dasági közeg új technikát, új technológiát befogadó ké­pessége nem megfelelő — mutatott rá a Központi Bi­zottság titkára. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy — a kivételtől eltekintve — a vállalatok nem mutatnak kellő érdeklődést a műszaki fejlesztési eredmények iránt, nem törekednek azok gyors bevezetésére. Nem azért, mert nem látják a műszaki fejlesztés fontosságát, hanem azért, mert az az erőtér, amelyben mozognak, nem kényszerít jövedelmezőséget növelő műszaki fejlesztésre. Világosan kell látni, hogy ennek meggyorsítása elsősor­ban nem a műszaki tevé­kenységtől. hanem alapvető­en a gazdaságirányítás re­formjának következetes to­vábbvitelétől függ. A műszaki fejlődés kibon­takozását csakis olyan tár­sadalmi közeg segíti, amely a szocializmus ügye iránt el­kötelezett, kulturált, felké­szült, nemcsak korszerű is­meretekkel, de az önművelés készségével is rendelkező, a továbbképzésre és a meg­újulásra kész, értéktermelés­re orientált emberek közös­ségéből áll. Ennek a közös­ségnek a kialakítása jelen­tős társadalmi, politikai fel­adat — mondotta végezetül Pál Lénárd. Több szovjet traktor A mezőgazdasági nagyüze­mekben régóta használják az MTZ-mintájú szovjet traktorokat, amelyek az úgy­nevezett középnehéz univer­zális vontatók osztályába tartoznak. A termelők ér­deklődése az elmúlt időszak­ban különösen megnőtt az MTZ-vontatók iránt, mivel ezek viszonylag olcsón sze­rezhetők be, és megbízható­an szolgálják ki tulajdono­saikat. A szántóföldeken és a szállításnál egyaránt jól kihasználhatják a gépeket. Az Agrotek 1986-ra eredeti­leg 2800 MTZ—80 és —82-es mintájú traktort rendelt a szovjet külkereskedelemtől, majd utólagos megrendelést adott fel. látva a termelők fokozódó érdeklődését. Bár a külkereskedelem gyakorlatá­ban általában nehézséget okoz a rövid határidős szál­lítás, a szovjet partner még­is nem kevesebb, mint 1300 MTZ soron kívüli szállítását vállalta. A traktorok folya­matosan érkeznek az Agro- ker-telepekre. Az MTZ—80-as immár ha­gyományos típusnak számít a magyar mezőgazdaságban. Változata, a 82res gép, már újabb kiadású. Előnye, hogy négykerék-meghajtású, en­nélfogva könnyen mozog a nehezebb, kötött talajokon is. Az Agrotek közvetítésével idén három DON—1500-as kombájn érkezik a Szovjet­unióból üzemi próbákra. Ta­valy egy gép vizsgázott már nálunk ebből a korszerű ara­tó-cséplőgépből, a tavalyi ta­pasztalatok alapján kerül sor az idén részletesebb vizsgálatra. Az Agroszer KV békéscsabai üzemegysége PÁLYÁZATOT HIRDET GAZDASÁGI VEZETŐ MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTEL: felsőfokú szakirányú végzettség (angol nyelvtudás alapfokon is előny). A PÄLYAZAT BEÉRKEZÉSI HATÁRIDEJE: 1986. JÚNIUS 30. A kifakadásban, a széttárt karokban van némi igazság és jogos elkeseredés. Szerin­tem a bajok gyökere az, hogy a termelés és a kereske­delem még mindig mere­ven elkülönül egymástól. Az ipari vállalatok, a szövetke­zetek kevés árut értékesíte­nek közvetlenül a lakosság­nak, így nincsenek saját ta­pasztalataik termékeik fo­gadtatásáról, a vásárlók íz­léséről, igényéről. A termelő átadja az árut a kereskede­lemnek és aligha törődik az­zal, hogy mi lesz a sorsa. Pedig, ha közelebb kerül a piachoz, gyorsabban tud al­kalmazkodni annak változá­saihoz. Féloldalas felelősségvállalás Nem szívesen hivatkozom a fejlett országok gyakor­latára, de úgy vélem, ta­nulni sohasem szégyen. Ott ugyanis az iparvállalatok nagykereskedelmi feladato­kat is ellátnak. Ha nálunk is így lenne, akkor a termelők nem zárnák magukra a gyár­kaput, jobban odafigyelné­nek a minőségre, a termelés ütemezésére, hiszen nekik kellene készletezni is. Tu­dom. ez nem csupán elhatá­rozás kérdése, anyagi és szakmai feltételek is kelle­nének. Kibúvókat persze le­het keresni, de az már tart­hatatlan, hogy az ipar szin­te semmit sem gyárt a ke­reskedelem rendelése nélkül, holott akadnak olyan piac­képes termékek, amelyekre a boltosok nem tartanak igényt. A biztonság azonban nagy úr. Miért kockáztassa­nak, ha az áru ellenértékét már akkor megkapják, ami­kor a fogyasztó még meg sem kóstolta, ki sem próbál­ta a terméket. A féloldalas felelősségvállalás fékezi a di­vat, a műszaki haladás köve­tését is. A küzdelem évek óta fo­lyik. A Dávidok leengedték a parittyát, saját maguk igyekeznek megoldani a mindannyiunkat érintő gon­dokat. Döngetik a termelés és a forgalmazás közötti fa­lakat, a vásárlók pozícióinak a javításáért. Ilyen a terme­lésszervezés, a határ menti és az áruházi csere, a nagy­kereskedelmi tevékenység ki­szélesítése. Egyszerűen nincs más lehetőség. A VII. ötéves terv időszakában a kiegyen­súlyozott áruellátás nagy erőfeszítéseket követel. Az árukínálat bővítését, a nép­gazdaság fejlődésével össz­hangban, csak fokozatosan lehet megteremteni. Ebből világosan következik: a la­kosság áruellátását a követ­kező években továbbra is a hazai termelésre kell alapoz­ni, tehát a kínálat javítása döntően az ipar és a keres­kedelem együttműködésén múlik. Aligha véletlenül mondta az illetékes minisz­terhelyettes az év elején, hogy a forgalmazás jövedel­mezőségének a javításával el kell érni: minél több ter­melő közvetlenül értékesítse áruját, ugyanakkor a keres­kedelem az eddiginél na­gyobb szerepet vállaljon a fogyasztási cikkek termelte­tésében. A Vídia példát mutat Miről is van szó valójá­ban? Nem vadonatúj felfe­dezésről. A Vídia Kereske­delmi Vállalatot már a het­venes évek közepén nyo­masztotta, hogy viszonylag olcsó napicikkeket képtelen beszerezni az ipartól. Állan­dó hiánylistán szerepeltek a kéziszerszámok. reszelők, konzervnyitók, kerti szerszá­mok, csavarok. A szelektív iparpolitika, a kötött árrend­szer. a korlátozott import csak növelte a gondokat és a hiánycikkek számát. A hét szakmai nagyvállalat a Belkereskedelmi Minisztéri­um segítségével kiállításokat szervezett és gyártót kere­sett. Évente 10—15 féle ter­méket sikerült legyártatnia a megyénkben is érdekelt vál­lalatnak, amely 200—300 millió forintot jelentett ér­tékben. Bekapcsolódtak az ipari szövetkezetek, a ter­melőszövetkezetek mellék­üzemei, a kisiparosok. Öt év múlva létrehozták az orszá­gos hatáskörű Termeltetők Tanácsát, ennek munkájá­ban 18 vállalat vesz részt. A Vídia a VI. ötéves tervben arra törekedett, hogy a ter­meltetést kiterjessze a hatá­rainkon túlra, belföldön pe­dig a devizát kímélő termel­tetés került előtérbe. A Kon- sumex Külkereskedelmi Vál­lalat közreműködésével or­szágos jellegű kiállítást tar­tottak Szófiában, Bukarest­ben, Prágában, majd Po­zsonyban és Nagyváradon. A bemutatók eredményesek voltak, elsősorban szerszá­mokat és háztartási cikkeket exportáltunk, amiért egyéb, nálunk hiányzó árukat kap­tunk. Jelentős devizamegta­karítást értek el azzal, hogy a háztartási mérlegek, a ro­tációs kapák, a krómozott tá­lalóeszközök gyártására ha­zai partnert találtak. Figye­lemre méltó a szintén devi­zát megspóroló kooperáció is. Ilyen volt 1985-ben a holland Flair és Curver, va­lamint a RE-COM céggel megkötött műanyag cikkek­re vonatkozó együttműködés, az NSZK-beli Kludi finom­szerelvény, a japán Akai híradástechnikai kooperáció. Az áruellátás bővítését szolgálta a már említett ha­tár menti és áruházi csere. Nos, megyénk nem dicseked­het nagy eredményekkel. A 3 dél-alföldi megye összes szocialista importforgalmá­ból 1984-ben Békés megye 22 százalékkal részesedett, a jugoszláv behozatal pedig alig több mint 7 százalék volt. Természetesen sokkal kedvezőbb a kép, ha figye­lembe vesszük a Rövíköt, a Déltex, a Vídia forgalmát, amelyből megyénk is része­sedik. Az utóbbi vállalat pél­dául 1974-ben önálló, az idén állandó külkereskedelmi jogot kapott. Bulgáriába, Lengyelországba, Romániába éá Csehszlovákiába kozmeti­kumokat, textilárukat, játé­kokat, sportfelszereléseket, műanyag és kempingcikke­ket, izzókat exportálnak, cserébe pedig pvc padlóbur­kolót. szeget, elektromos ké­szülékeket, kályhákat, üveg­árut, gumicsizmát kapnak. A forgalom ebben az évben tovább bővül, várhatóan 40 százalékkal. De nagy gondot fordítanak a nemzetközi árucserére a fogyasztási szövetkezetek is. A kijelölt hat áfész, vala­mint a Békésszövker és a Skála Gt bolgár, csehszlovák, lengyel és román kivitele, il­letve importja tavaly elérte az 1 millió 300 ezer transz­ferábilis rubelt, amely csak­nem 32 millió forintnak fe­lel meg. Ezenkívül a Békés­szövker önállóan 350 ezer rubel értékben kötött román árucserére megállapodást. Mindez az jelenti: az áru­csere a szövetkezetek gazdál­kodásában is érezteti hatá­sát, amely az ügyletek bőví­tésére ösztönöz. Persze, van­nak nehézségek is. A külföl­di partnerek áruválasztéka nem mindig felel meg a ha­zai igényeknek és a szállítás gyorsaságával is bajok van­nak. Sajnos, a közreműködő Hungarocoop Külkereskedel­mi Vállalat vontatottan inté­zi az ügyeket, emiatt is kés­nek a szállítmányok. Ugyan­akkor a nemzetközi piacon kialakult kedvezőtlen árak tovább szűkítik a lehetősége­ket. A reklám- és propa­gandamunkát nehezíti, hogy ritkán adódik alkalom közös áruházi napok megrendezé­sére. Új színfolt - gondokkal Valaha a nagykereskedés állami monopólium volt. Ma már a kisebb vállalatok, szövetkezetek is foglalkoznak viszonteladással. A gondolat már a határ menti és az áruházi cserék szaporodása­kor megszületett. Olykor egv-egy cég nagyobb tétel áruhoz is hozzájuthatott vol­na, jóval kedvezőbb áron, de a korlátok ott ágaskodtak előttük. A felesleg átadására nem nyílt lehetőség. A bel­kereskedelem megújhodási törekvései azonban ledöntöt- ték az akadályokat. Me­gyénkben jelenleg négy fo­gyasztási szövetkezetnek van ilyen joga. Igaz, csak két éve gyakorolják Mezőkovács- házán, Orosházán. Békéscsa­bán és Békésen, de a jövő biztató lehet. Jellemző, hogy 1974-ben mindössze 19 mil­lió forintot tett ki a nagy­kereskedelmi árbevétel, egy esztendővel később már meg­haladta a 70 milliót. Ha nem akarnak egyhelyben topogni, tovább kell lépni a helyben megtermelt áruk beszerzé­sében, a saját boltok vásár­lásainak bővítésében, a gaz­dálkodás erősítésében, a költ­ségek csökkentésében. Arról van ugyanis szó, hogy a kis­kereskedelem egyre több szállító közül válogathat, eb­be a körbe csak megfelelő szakismerettel, piacismerettel rendelkező szövetkezet képes bejutni, eredményesen tevé­kenykedni. Általános követ­keztetéseket azonban korai lenne levonni, Az minden­képpen egyértelmű: bár­mennyire is megújhodásról beszélünk, alapvető felada­taikat, az áruellátást, a fel­vásárlást nem hanyagolhat­ják el emiatt. Hozzáteszem: az áfészeknek akkor lehet vonzó a nagykereskedés, ha olyan áruk viszonteladásá- val foglalkoznak, amelyeket saját maguk gyártanak, vagy amelyeket előnyösen lehet eladni. Végül nem árt megjegyez­ni: a felsorolt példák és lehetőségek, az ipar és a ke­reskedelem kapcsolatában fellelhető új vonások talán mérséklik az ipar erőfölé­nyét, a naponta megvívott küzdelemből a fogyasztó ke­rül ki győztesen. Seres Sr, A DÉLÉP BÉKÉS MEGYEI LEÄNYVÄLLALATA eladásra kínál betonkeveréket közéleteknek, magánszemélyeknek Gyulán és Békéscsabán, az alábbi árakon: Gyula, Henyel úti telepen: B 100-as 1380 Ft/köbméter B 140-es 1430 Ft/köbméter B 200-as 1490 Ft/köbméter Békéscsaba, Vörös Október sori telepen: B 100-as 1400 Ft/köbméter B 140-es 1450 Ft/köbméter B 200-as 1500 Ft/köbméter 50 köbméternél nagyobb mennyiség esetén szombat, vasárnap is kiszolgálunk. Meggátolni a visszaéléseket Zrenjaninban hamarosan községi határozatot fogadnak el, amely szabályozza a termőföld bérbeadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom