Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

1986. Június 2., hétfő o Száztíz éve halt meg Hriszto Botev Földi Laci repülőre szállt. Kiállítás a zsebgalériában Június 2., hétfő — Hrisz­to Botev és az oszmán rab­ság, a kapitalizmus és a fa­sizmus elleni harcban és a honvédő háborúban eleset­tek napja — írja az idei bolgár naptár. Vagyis a hő­sök napja. 110 évvel ezelőtt ezen a napon halt hősi ha­lált Hriszto Botev, a forra­dalmár költő a törökökkel vívott egyenlőtlen küzde­lemben. Halálával ért véget a bolgár nép nemzeti fel­szabadító mozgalmának utolsó megnyilvánulása és csúcspontja, az 1876-os áp­rilisi felkelés. Bulgária a XIV. század végén, 1396-ban került osz­mán rabság alá. A bolgár nép soha nem békült meg az idegen elnyomással, s har­ca a szabadságért és a füg­getlenségért végigkíséri a fél évezredes rabság egész korát. A rabság különböző korszakaiban változtak a harc formái is. A XVIII. század második felében kezd kibontakozni a bolgár nem­zeti újjászületés, kialakul a nemzet és öntudata. A tőkés fejlődés viszonylag kései és kínosan lassú kialakulása akadályozta a nemzeti fel- szabadítási mozgalom fejlő­dését. A múlt század hetve­nes éveiben elsősorban Va- szil Levszki tevékenysége nyomán szerte a bolgár föl­deken ún. belső forradalmi bizottságok alakulnak. A bolgárok immár nem kül­földről várják a felszabadu­lást, hanem a nép forradal­mi, fegyveres harcának tak­tikáját választják. Levszkit a törökök 1873-ban felakasz­tották. A török birodalom, „Eu­rópa beteg emberének” álta. lános válsága azonban to­vább mélyült. A balkáni te­rületeken felkelések törnek ki. A bolgár forradalmi moz­galom vezetői is erőteljesen végzik a fegyveres harc megszervezését. Az ország területét négy forradalmi körzetre osztották fel, s minden körzetbe „apostolo­kat” küldtek a harc előké­szítésére és irányítására. így köszöntött Bulgáriára 1876 tavasza, amely sok vo­natkozásban hasonlít az 1848-as európai „népek ta­Bűzaminősítés a sikértartalom szerint A Gabona Tröszt vállala­tai felkészültek az idei búza­termés fogadására, ami ez­úttal azért adott többletmun­kát, mert 1986-tól kezdve az étkezési búzát a sikértarta­lom szerint minősítik. Az in­tézkedés oka: megnőtt az igény a jó minőségű búzák, illetve a belőlük készített liszt iránt. Eddig az étkezési búzának minősített fajtákat minősé­güktől függetlenül az úgyne­vezett étkezési kategóriába sorolták. A tapasztalatok vi­szont azt mutatták, hogy az étkezési búzák beltartalmi értéke, például a technoló­giától vagy a termésmennyi­ségtől függően, nem minden esetben éri el a megkívánt „étkezési” minőséget. A si­kértartalom szerinti átvétel ezentúl lehetővé teszi az ár vaszára”. A bolgár felkelés előkészítése a IV. forradal­mi körzetben haladt a leg­jobban. Ennek Panagjuriste város volt a központja. A körzet megbízottjai április 16-án a városka közelében, Oboristén gyűltek össze, és úgy határoztak, hogy május 1-én kezdik el a felkelést. De árulás miatt Koprivsticá- ban már április 20-án ki­robbant a felkelés, ezért is nevezik csak áprilisi felke­lésnek. Rövid idő alatt a harc a bolgár földek nagyobb ré­szére kiterjedt. A rosszul felfegyverzett felkelők több mint egy hónapon át ellen­álltak a nyomasztó túlerő­ben levő ellenségnek. Kovás puskákat és cseresznyefa törzsekből faragott „ágyú­kat” használtak a törökök Krupp-ágyúival szemben. De a hősiesség, önfeláldozás el­lenére a török csapatok, va­lamint a basibozuk és cser­kesz hordák a felkelést vér­be fojtották. Harmincezer férfi, nő és gyermek esett áldozatul, sok falut és vá­rost felégettek, leromboltak. A felkelés lángja már pis­lákolóban volt, amikor Hriszto Botev, a bolgár Pe­tőfinek is nevezett forradal­már költő és szabad- csapata végrehajtotta hős­tettét. Békés utasoknak ál­cázva felszálltak a Radetzky gőzhajóra, hatalmukba kerí­tették, majd arra kényszerí­tették, hogy török földön szállhassanak partra. A korabeli magyarországi sajtó sokat és részletesen foglalkozott a bulgáriai ese­ményekkel. A hírekből és tudósításokból általában a bolgárok iránti rokonszenv sugárzik. Botev és csapatá­nak útja is végig követhető a magyar sajtóban. Jókai Mór lapja, A Hon, 1876, június 1-i számában olvashatjuk: „Mintegy 300 bolgár ..., kik Gyurgyevó- ban és néhány más kisebb oláhországi állomásokon, mint utazók, minden feltű­nés nélkül szálltak a Ra­detzky személyszállító gőzös­re, a hajót arra kényszerí­tették, hogy Lom Palanka közelében a török parton ki­és a minőség összhangjának megteremtését. A 100 kilo­grammonként 360 forintos alapár a legalább 27 száza­lék nedvessikér-tartalmú ét­kezési búzára vonatkozik. A 25—27 százalék nedvessikér­tartalom közötti búzát is ét­kezési búzának minősítik, de mázsánként 10 forintot le­vonnak az alapárból a 25— 25,9, és mázsánként 5 forin­tot a 26—26,9 közötti ned- vessikér-tartalom esetén. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok a kü­lönleges minőségű búzáért, annak minőségétől függően továbbra is 30, illetve 45 fo­rint felárat fizetnek 100 kg- onként. A tröszt vállalatai minden megyében tanácskozásokon tájékoztatták a mezőgazdasá­kössön. Az állítólagos utazók magukhoz vett poggyászából fölszerelték magukat csak­hamar egyenruhával, fegy­verrel. s mint bolgár láza­dók tűntek elé, hatalmokba ejtették a hajó kapitányát és legénységét. A lázadók az idő rövidsége miatt több fegyvert hagytak a hajón, mely azokkal Oreavába ér­kezett. ... Másfelől a tett színhelyére Vidinből csapa­tok érkeztek.” Július 1-én írja a Magyar Polgár: „A bolgár felkelés is nagy arányokat ölt. A Balkán nyugati részében is, a szerb határ közvetlen szomszédságában kitört a forradalom. A Nis és Vidin közötti úton a szabad csa­patok Belgradtsikig nyomul­tak előre,... Kriste Bo- toff (!) önkénytes csapata, mely 4000 emberből áll, 350 törököt fogott el.” A Pesti Napló július 7-én pedig már a vereségről tu­dósít: „Botoff felkelő-vezért Vesselitzánál a törökök csú­nyául elverték. A többi bul­gáriai felkelő vezérek pa­rancsot kaptak, hogy Botoff felényire szállott csapatával egyesülve Ovtsa-Mogila felé törekedjenek.” így ért véget az 1876-os bulgáriai áprilisi felkelés. A felkelés nem hozta meg Bul­gária várva várt felszabadu­lását, nem érte el polgári demokratikus és nemzeti felszabadító céljait. De fel­rázta az európai közvéle­ményt, és előkészítette az 1877—78-as orosz—török há­borút, mely a bolgár földek felszabadulásával ért véget. A szabadságküzdelemben elesett az a költő is, akinek élete és munkássága sokban példázza a mi Petőfiénket. Hősi halálának napja a hő­sök naoja lett. Mindazoké, akik az ország és a nép sza­badságáért, függetlenségéért áldozták életüket. Június 2-a nem piros betűs ünnep Bulgáriában, de' az emlékező gyász nem is kíván harsogó színeket. Bulgária hőseire emléke­zik, s építi mindannyiunk igazi emlékművét, a szocia­lista Bulgáriát! — elká — gi nagyüzemeket a minősí­tésről és az átvétel módjá­ról. Az átadó-átvevő szakem­berek részére oktatást szer­veztek. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi háló­zattal rendelkezik, amely al­kalmas arra, hogy az átvett tételeket a megkötött ter­mékértékesítési szerződések­ben rögzített határidőn be­lül minősítsék. Ezt követően kerül sor a minőség szerinti kifizetésre, éspedig ugyan­olyan gyorsan, mint aho­gyan azt a termelők a ko­rábbi években már meg­szokhatták. A gabonaipar a tsz-ek területi szövetségeivel szoros és állandó kapcsola­tot alakított ki, lehetőséget teremtve az esetleg felmerü­lő viták azonnali és meg­nyugtató rendezésére. A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a három gyer­mek-képzőművészeti szak­körben közel nyolcvanan íz­lelgetik hétről hétre az alkotás örömét. Van közöttük 5 éves és van 11, sőt 13 éves is. Évente több pályázaton vesznek részt. Ügyességüket bizonyítja, hogy a városi gyermekrajz-kiállításon leg­utóbb 100 fölött volt a kiál­lított alkotásaik száma. Most az évi termést az ifjúsági ház zsebgalériájában mutat­ják be, ám sok díjat nyertek már nemzetközi kiállításo­kon is. Legfrissebb képeik Japánba utaznak. Békefalvi Krisztián, a Szabó Pál téri Általános Iskola diákja Zán- kára, képzőművészeti szak­táborba megy az idén, jó munkája jutalmául. A nagyobbak, akik képző- művészeti gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, 1983 őszétől a Varga Géza szobrászművész által veze­tett rajzelőkészítő tanfolyam­ra jelentkezhetnek. Munká­juk eredményét bizonyítja, hogy az idei 15 felvételiző­ből 9-en nyertek felvételt a Tömörkényi Művészeti Gim­náziumba, Szegedre. A kis képzőművészek, még ilyen szép eredmények mellett is bizonyára irigyel­ték Földi Lacit, aki a 2. számú általános iskola 3. c. osztályába, illetve Tóthné Nagy Beatrix képzőművésze­ti csoportjába jár. Kevés gyereknek olyan emlékezetes ez az idei gyermeknap, mint Lacinak. Hogy miért, arról beszéljen ő maga. „A Malév gyermekrajzpá- lyázatára két képet küldtem, az egyiken egy repülő volt, a másikon pilótafülke, a sok gombbal, műszerrel... Fil­mekben láttam már ilyet. Szóval pályáztam, és nem­hiába. Két hete jött egy le­vél, melyben az volt, hogy nyertem. Futottam anyuért, apuért, hogy ők is örüljenek velem. Megbeszéltük, hogy s mint lesz, és 25-én hajnal­ban el is indultunk, anyu, nagymama, meg a kistestvé­rem, Kati, Budapestre. A repülőtérre fél 9-re kellett mennem, ott volt a találko­zó. Rengeteg gyerek jött ösz- sze, szerintem be sem fért mind a gépbe. Pedig jó nagy repülő volt, TU—154-es, ezt jól megjegyeztem. Egy órakor ültünk be. Szerencsére mellém két lány került és ők nem akartak ablakhoz ülni, így láttam mindent, amint emelkedünk egyre feljebb... A házak egész picik lettek. Ettől egy kicsit megijedtem, de aztán annyi minden történt, hogy elfelejtettem félni. A pilóta bácsi mindig játszott velünk, hol lejjebb mentünk, hol följebb. Volt, aki rosszul volt, megfájdult a feje, de nekem kutya bajom se volt. Amikor a Balcsi fölé értünk, bemondták, hogy most 2400 méteres magasságban va­gyunk. Tessék elképzelni 1 2400 méter! Jaj! El ne felejtsem. Egy pici tortát kaptunk, szendvi­cseket meg üdítőt, úgyhogy a másfél órás repülést szin­te végigettük, meg ittuk. Ezt a pólót is, ami most rajtam van, emlékbe adták. Mellé labdát, jegyzettömböt, kirakós játékot, és még több apró ajándékot. Mit is meséljek még a né­ninek? Ja, a szirénázó busz is klassz volt, amivel vissza­vittek minket a gépről. Jó nagy hangja volt, jelezte, menjen mindenki az útból, mert megjöttek a gyere­kek. .. Anyuék már akkor nagyon vártak a kilátó te­raszán. Most meg az osztály­társaimnak nem győzök me­sélni. .. Mondták, hogy a tv-ben is láttak minket. Mert a tv-sek is kinn vol­tak. El is határoztam, hogy ha megnövök, operatőr le­szek. Hogy annak micsoda gépe volt! — Ha jövőre ismét hirdet­nek ilyen pályázatot, lesz mit lerajzolnom! Azt sem hagyom ki, hátha újból sike­rül. .. ” Lejegyezte: Nagy Ágnes Szakköri foglalkozás Fotó: Gál Edit r VIDÉKI MUNKAVÁLLALÓK, FIGYELEM! MAGAS KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVÉTELT HIRDET A KÖZÉPÜLET-ÉPÍTŐ VÁLLALAT AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBEN: KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÖ, VÍZ-, GÁZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ, SZELLÖZÖSZERELÖ, VILLANYSZERELŐ, BÁDOGOS, FESTÖ-MÁZOLÖ, ÜVEGES, t v MŰKÖVES, ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS, LAKATOS, BETANÍTOTT MUNKÁS, SEGÉDMUNKÁS, KUBIKOS, VALAMINT B SZÁLLÍTÁSI ÜZEMÜNKBE: TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ, MARKOLÖGÉP-KEZELÖ, RAKODÖ. ilp’í Személyi besoroláson alapuló, teljesítménytől függő bérezés. H Az alapórabér — gyakorlati időtől függően — szakmunkásoknál 22,00 Ft-tól 40,00 Ft-ig, betanított munkásoknál és segédmunkásoknál 18,00 Ft-tól 30,00 Ft-ig. r l986-BAN SIKERES SZAKMUNKÁSVIZSGÁT TEVŐ FIATAL SZAKEMBEREK KEZDŐ SZEMÉLYI ÓRABÉRE 21,50—25,50 Ft. FELEMELT KÜLÖNÉLÉSI PÓTLÉK. (A korszerű munkásszálláson elhelyezett dolgozók részére: 60 Ft/munkanap, 1200—1440 Ft/hó, vidékről naponta bejáróknál 40 Ft/munkanap, 800—960 Ft/hó különélési pótlékot fizetünk.) EGYÉB KEDVEZMÉNYEK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK: Hazautazási költségtérítés (havonta 1 alkalommal 100%. a többi 86%). Albérleti hozzájárulás (Budapesten 500 Ft/hó, Budapest környékén 350 Ft/hó). 40 órás munkahét, pénteki napokon a munkaidő 7 ór ától 13 óráig tart. VÁRJA ÖNT A KÖZÉPÜLET-ÉPÍTŐ VÁLLALAT Jelentkezés: Középület-építő Vállalat, 1056 Budapest V., Molnár u. 19. Érdeklődni: a 182-055 278-as telefon számon. Földi Laci „földi” járművön Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom