Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

1986. június 30., hétfő JgHilU&Td Megkezdődött a LEMP X. kongresszusa A Varsói Tudomány és Kultúra Palotájában vasár­nap ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. Az ország ve­zető ereje, a lengyel munkás- osztály, a lengyel kommunis­ták nevében 1776 küldött ta­nácskozik majd öt napon keresztül a párt és az egész lengyel társadalom előtt álló aktuális és hosszú távú tár­sadalmi-gazdasági feladatok megoldásának stratégiájáról. Az ünnepi zászlódíszbe öl­tözött lengyel főváros köz­pontjában magasodó kong­resszusi palotában vasárnap délelőtt Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára köszöntötte a kongresszusi küldötteket, a tanácskozás hazai és külföl­di vendégeit, köztük Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, akit a küldöttek A Központi Bizottság be­számolóját, amely „A párt feladatai a szocializmus fej­lesztésében és a Lengyel Népköztársaság megszilárdí­tásában” címet viselte, Woj­ciech Jaruzelski ismertette. A LEMP KB első titkára beszédének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy öt évvel korábban ugyanezek között a falak között, rend­kívüli körülmények között, rendkívüli kongresszusát tar­totta a párt. A X. kongresz- szus bár nem rendkívüli, mégis különleges jelentősé­gű, mert egy rendkívüli ne­héz korszakot zár le és egy feladatokban gazdag, re­ményteli új korszakot nyit meg. 1980—1981-ben a hetvenes években elkövetett politikai hibák a munkásosztály tilta­kozását váltották ki. Az így kialakult társadalmi-gazda­sági válsághelyzetben az ál­lamnak az ország alapvető létérdekeinek megvédése ér­dekében kellett a rendkívüli eszközökhöz nyúlnia. Ez azért történt, hogy lehetővé váljon a társadalmi újjászü­letés, út nyíljon a szocialista megújulás felé. A IX. kongresszus óta el­telt öt év alatt — hangsú­lyozta a LEMP KB első tit­kára — számtalan nagy je­lentőségű pozitív folyamat indult meg az ország politi­kai és gazdasági életében. Azonban igen sok területen hosszan tartó tapssal üdvö­zölték. A kongresszusra ér­kezett 107 vendégküldöttség között foglalt helyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt delegációja, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára vezet. A lengyel himnusz és az Internacinálé eléneklése után a küldöttek egyperces néma felállással adóztak a két kongresszus közti időszakban elhunyt kommunisták, köztük Wladislaw Gomulka emléké­nek. Ezt követően az elnöki tisztet betöltő Józef Czyrek javaslatára a küldöttek elfo­gadták a napirendet és meg­választották a kongresszus munkabizottságait. Az ügyrendi kérdések után Wojciech Jaruzelski előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját. vannak még lemaradások, késnek a meggyőző eredmé­nyek. Az előttünk álló feladatok nagysága és összetettsége el­lenére optimisták vagyunk. A lengyel 'munkásosztály a legelkeserítőbb időszakokban is hű maradt a szocializmus eszméihez — mondotta Woj­ciech Jaruzelski. A beszámoló további ré­szében a Központi Bizottság első titkára részletesen szólt arról, hogy az ország gazda­sági egyensúlyának helyreál­lítása, a fejlődés meggyorsí­tása, a nemzeti jövedelem növelése lehet a kizárólagos eszköz a lakosság életszínvo­nalának és életkörülményei­nek javításához. Az ország gazdasági életé­ről szólva Wojciech Jaruzels­ki azt hangsúlyozta, hogy a műszaki-technikai haladás és a hatékony gazdálkodás el­terjesztésének, általánossá tételének már ma meg­vannak az alapvető feltéte­lei. Szólt a tájékoztatás javítá­sának fontosságáról. „Minél jobban van tájékoztatva az állampolgár, annál nagyobb a bizalma, és annál jobb a pártnak” — hangsúlyozta. Felvetette, hogy a következő tanácsi és parlamenti válasz­tások előtt elemezzék a vá­lasztójog további demokrati­zálásának lehetőségét. A szakszervezetekről szólva megerősítette: a párt hű ah­hoz az alapelvéhez, amely szerint a szakszervezeti moz­galom nem működhet az ál­lamigazgatási szervek meg­hosszabbításaként, de nem lehet szocialistaellenes, ál­lamellenes csoportosulás sem. A kormányzatnak olyan erős, partnerként fellépő szakszervezeti mozgalomra van szüksége, amely szembe mondia az igazságot, ha kell bírál is, de mfgvédi az ál­lam érdekeit is. Az állam és az egyház vi­szonyára kitérve Jaruzelski jelezte: a LEMP abból a rea­litásból indul ki, hogy a lengyel lakosság túlnyomó többsége hivő katolikus, és lehetségesnek tartja a mar­xisták és a katolikusok jó együttműködését. A kor­mányzat politikája ezentúl is az állam és az egyház kü­lönválasztásának, a válassza- badság tiszteletben tartásá­nak alkotmányos elvén fog alapulni. A lengyel külpolitikáról szólva Wojciech Jaruzelski leszögezte, hogy az ország függetlenségének, határai sérthetetlenségének, az or­szág külpolitikai tevékenysé­gének alapköve a megbont­hatatlan szövetség és barát­ság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezután arról beszélt, hogy ma az egész világ létérdeke az atomháború veszélyének elkerülése, méltatta és Len­gyelország támogatásáról biztosította a szovjet béke­kezdeményezéseket, azokat a javaslatokat, amelyek az atomháború elkerülését cé­lozzák. Wojciech Jaruzelski java­solta. hogy a kommunista és munkáspártok képviselői a közeljövőben — félretéve a köztük levő nézetkülönbsége­ket — tartsanak tanácskozást a nemzetközi helyzetről és a béke védelmének kérdései­ről. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának első napján, vasárnap a köz­ponti bizottság beszámolója után kapott szót a két szö­vetséges párt, a demokrata párt és az egyesült paraszt­párt vezetője. Jan Dobraczynski, a haza­fias nemzeti újjászületési mozgalom (PRON) elnöke megállapította, hogy a moz­galom hozzájárult a belpoli­tikai stabilizációhoz. Előre­lépés történt a közmegegye­zéshez vezető úton, kezdi meghozni eredményeit a párttagok és a pártonkívü- liek együttműködése. Ezután megkezdődött a beszámoló fölötti vita. Wojciech Jaruzelski beszámolója Évforduló Fiatalodás Kambodzsában a jksz vezető szerveiben A népi Kambodzsa, hűen a marxizmus—leninizmus el­veihez, folytatja harcát a nemzeti újjászületésért — mondotta Heng Samrin a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt megalakulásának 35. évfordulója alkalmából tar­tott phnompeni ünnepi nagy­gyűlésen. A párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke beszédé­ben méltatta az Indokínai Kommunista Párt kambod­zsai örököseként 35 éve lét­rejött népi forradalmi párt harci tapasztalatait, kiemel­ve: ezek lényege a marxiz­mus—leninizmushoz való hűség, a néppel való szoros kapcsolat, a proletár inter­nacionalizmus, valamint a Vietnamhoz és Laoszhoz fű­ződő szövetség. — Ezen elvek tették lehe­tővé, hogy a népi forradal­mi párt — vietnami segít­séggel — 1979 elején felülke­rekedhessen a népirtó Pol Pot-diktatúrával szemben, megkezdve a párt és az or­szág újjáépítésének folyama­tát — mondotta Heng Sam­rin. A kambodzsai vezető külön szólt a párt erősítésének je­lenlegi feladatairól. Kiemel­te: a dolgozó osztályok irán­ti természetes kötődést tu­datos eszmei képzettséggel kell alátámasztaniuk a párt tagjainak. Bővíteni kell a tartományi-járási és lakóhe­lyi pártszervezetek hálóza­tát, erősítve a párt tömeg­kapcsolatait. Heng Samrin megerősítette, hogy a kambodzsai párt — történelmi tapasztalatából kiindulva — folytatja széles körű szövetségi politikáját. A határozatok, valamint a kiegészített és módosított szervezeti szabályzat elfoga­dásával Belgrádban szomba­ton délután befejezte mun­káját a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének XIII. kongresszusa. A négynapos tanácskozá­son záróbeszédet mondott Milanko Renovica, akit a Bosznia—Hercegovinái Kom­munisták Szövetsége javasolt a JKSZ KB elnökségébe. A Központi Bizottság a kongresszus befejezése után megtartott első ülésén meg­választotta elnökségét. A köztársasági és a tar­tományi kommunista szövet­ségek elnökei, valamint a néphadsereg pártbizottságá­nak elnöke tisztségénél fog­va tagja a JKSZ KB elnök­ségének, amely így 23 tagból áll. Az elnökség átlagéletko­ra 10 évvel fiatalabb az elő­zőnél. A testület szinte telje­sen megújult: eddigi tagjai közül csak Vidoje Zarkovi- cot választották újjá. A JKSZ KB-elnökség el­nöki tisztét a szervezeti sza­bályzatnak a tisztségviselők rendszeres időszakonként és meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó előírása szerint a következő egy évben Milanko Renovica tölti be, titkára pedig két éven át Radisa Gacsics. Marad a himnusz Jugoszlávia himnusza a Hej, Sloveni legyen, javasolja a himnuszról szóló törvénytervezet, ami a közelmúltban ke­rült a képviselőház elé. Az indoklás kimondja, hogy tiszteletben tartják, őrzik és ápolják a forradalmi hagyományokat, a nemzetek és nemze­tiségek testvériségének és egységének jelképeit, a szocialista forradalom folytonosságát. Mindezt figyelembe vették, ami­kor beterjesztették a javaslatot. A himnusz két versszaká­nak átformálására vonatkozó elképzelés elfogadhatatlan. Ez példátlan volna a történelemben, egyetlen jogállam sem ja­vította még át himnuszának szövegét, bármennyire is elavult volt az. A nemzetközi szabályokat is megszegnék ezzel, egy­ben pedig szükségtelenül elégedetlenséget és tiltakozást vál­tanának ki az ország lakosságának többségében. E törvény elkészítésével Jugoszlávia állandó himnuszt kap, 40 évvel az ország megteremtése, valamint nyolc évvel a címerről, a zászlóról, a himnuszról és Josip Broz Tito ne­vének és képmásának használatáról szóló törvény elkészítése után. Országszerte nagyon sok összejövetelen egyöntetűen vallották ezt a követelményt, illetve azt, hogy az ideiglenes, általánosan elfogadott himnusz legyen örökös. Minden köz­vélemény-kutatás azt mutatja, hogy a lakosság többsége, mintegy 90 százaléka a Hej, Sloveni himnuszt akarja örökre megtartani. (Tanjug) Jóvátétel a nácizmus eddig mellőzött áldozatainak A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) egyhan­gúlag állást foglalt amellett, hogy az NSZK részesítse anyagi támogatásban a nem­zeti szocialista rémuralom­nak azokat az áldozatait is, akiket eddig vagy teljesen kirekesztettek a jóvátételből, vagy akik csekély kárpótlást kaptak. Az NSZK eddig Iz­rael Államnak, illetőleg kü­lönböző országokban élő zsi­dó származású állampolgá­roknak fizetett jóvátételt. A mostani parlamenti ha­tározat szorgalmazza, hogy a jóvátételi, kártalanítási in­tézkedések hatályát terjesz- szék ki elsősorban a cigány- származású állampolgárokra, akiknek hozzátartozói közül sok tízezren pusztultak el haláltáborokban, a kényszer­sterilizálásnak alávetett sze­mélyekre, a nácik által ül­dözött homoszexuálisokra, a náci uralommal való szem­benállásuk miatt kényszer- munkára ítélt német vagy németországi kényszermun­kára elhurcolt külföldi ál­lampolgárokra, a tömeggyil­kos Josef Mengele doktor Auschwitzban ikreken vég­zett kísérleteinek károsult­jaira, valamint az úgyneve­zett kegyes halál akcióban itreggyilkoltak hátramara- dottaira. A kormánynak no­vember elsejéig részletes je­lentést kell előterjesztenie az eddigi jóvátételekről, illető­leg a pótlólagos kártalanítá­sok lehetőségeiről. Kongresszusi segély IITASZSZ kommentárja A Szovjetunió határozottan elítéli az Egyesült Államok új, rendkívül veszélyes lépését, amely a közép-amerikai agresszív tevékenység kiszélesítését célozza, s követeli az ehhez hasonló lépések beszüntetését — hangsúlyozza va­sárnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában a TASZSZ. A szovjet hírügynökség annak kapcsán tette közzé a nyilatkozatot, hogy az Egyesült Államok kongresszusá­nak képviselőháza eleget tett a Fehér Ház kérésének: jó­váhagyta a somozista ellenforradalmi csoportosulások pénzelésére szánt 100 millió dolláros összeget. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a közép-amerikai válsághelyzet megoldása csak^ békés, politikai rendezés keretében lehetséges, a nemzetközi jog általánosan elis­mert, igazságos normái alapján — mutat rá a nyilatko­zat. A Reagan-kormányzat lépései bizonyítják, hogy az amerikai vezetés a közép-amerikai politikai rendezés dü­hödt ellensége, s minden eszközzel meg akarja akadá­lyozni az ilyen jellegű megoldást. Nem véletlen, hogy Washington éppen abban a pillanatban nyújt támogatást az ellenforradalmároknak, amikor a Contadora-folyamat- ban remény mutatkozik a sikerre, s megkezdődött a problémák kölcsönösen elfogadható megoldásának körvo­nalazódása. Washington egy nagyszabású közép-amerikai fegyve­res konfliktus kirobbantásának anyagi hátterét építi ki. Ebbe a konfliktusba sok állam belekeveredhet. Az ese­mények ilyen alakulása végzetes következményekkel jár­hat, nemcsak a latin-amerikai földrész szempontjából. Óhatatlanul érinteni fogja a világban kialakult általános helyzetet, és törvényszerűen kihat a szovjet—amerikai kapcsolatokra — mutat rá vasárnapi nyilatkozatában a szovjet hírügynökség. A Macao-játszma Hétfőn Pekingben kezde­tét veszi a Macao-játszma. Ezúttal nem az ismert kár­tyajátékról van szó (azt amúgyis kisbetűvel és k-val írják), hanem a Távol-Kele­ten található legrégebbi eu­rópai gyarmat jövőjéről. Macao — másképpen Ma­cau — az azo'nos nevű fél­szigeten elterülő város és né­hány aprócska sziget. Össz­területe mindössze 16 négy­zetkilométer, s lakossága sem éri el a félmilliót. Hongkong szomszédságában egyre in­kább halászati, mintsem ke­reskedelmi jelentőségét szok­ták kiemelni, hiába, túl nagy a konkurrencia. Persze 1557- ben, amikor a portugálok bérbe vették Kínától, egészen más volt a helyzet. Jelentőségére jellemző, hogy Portugália 1887-ben felmond­ta a korábbi szerződést és teljes fennhatóságának elis­merésére kényszerítette a kontinensnyi méretű, de ka­tonailag, gazdaságilag akko­riban gyenge birodalmat. A Kínai Népköztársaság csak 1955-ben jelentette be igé­nyét a korábbi erőviszonyo­kon alapuló Status Quo meg­változtatására, s további har­mincegy évnek kellett eltel­nie a tárgyalások megkez­déséig. Kétségtelen, hogy a Hong- kong-szerződés — Kína 1999- ben visszanyeri az ellenőr­zést a városállam fölött, de további évtizedekig garantál­ja jelenlegi gazdasági és tár­sadalmi rendjének megőrzé­sét — nagy hatással volt Macao és talán Tajvan jövő­jére is. A pekingi vezetők egyetlen percre sem titkol­ják, hogy ilyen vagy olyan módon, de vissza akarják szerezni az anyaországtól el­szakított területeket. Az „ilyen” (háborús) megoldás lehetőségének háttérbe szo­rulásával egyre valószínűbb­nek tűnik az „olyan” (tár­gyalásos) rendezés. Nagy- Britannia*után most Portu­gália is hajlik a megállapo­dásra, s ha a Macao körüli szerződés megszületik, a sor nyilvánvalóan a most már egyre kilátástalanabb hely­zetbe kerülő Tajvanon lesz. A kuomintangista kormány­zat akarva-akaratlan kény­telen lesz számolni a világ- politika realitásaival. Kínának kettős célja van a három kis területű, de az anyaországhoz képest csekély lakosságú félsziget, illetve sziget megszerzésével. Egy­részt ki kívánják elégíteni a nemzeti érzéseket, aláhúzva Kína nagyhatalmi státusát. (Elvégre egy igazi nagyha­talom nem egyezhet bele a korábbi, egyenlőtlen feltéte­lek mellett kötött megállapo­dásba — vélik pekingi, poli­tikai körökben.) Másrészt azt remélik, hogy a három gaz­daság* központ feletti ellen­őrzés meggyorsíthatja a kí­nai modernizálás folyama­tát. A külföldi tőke, techno­lógia és import jelentős része eddig is Hongkong és Ma­cao közvetítésével jutott el Kínába, s ez ezredforduló után Peking még inkább fel szeretné gyorsítani a fejlő­dés ütemét. Portugália aligha bánná, ha megszabadulna egykori gyarmatbirodalma egykori utolsó emlékétől — s persze a vele járó tehertől. Lissza­bon azonban gazdasági elő­nyöket remél cserébe. Az al­kudozás elhúzódhat, ám a játszma végső győztesének kiléte aligha kétséges. Horváth Gábor Olcsóbban a DOMUS-ban LEÉRTÉKELT ÉS SÉRÜLT BÜTOROK VÄSÄRA a 2. sz. általános iskolában (Békéscsaba, Irányi u. 14. sz.), 1986. június 30-tól július 13-ig. Szőrmetáblák 400 Ft-tal olcsóbban kaphatók. Szolgáltatásaink: OTP-ügyintézés, házhoz szállítás, amely a szövetkezeti tagoknak 20 000 Ft-on felüli vásárlás esetén ingyenes. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9.00—17.00, szombaton: 8.00—12.00. A vásár ideje alatt az Ifjúsági Aruház is árusít. Mindenkit szeretettel vár a Domus Bútoráruház és az Ifjisági Áruház. In D -se

Next

/
Oldalképek
Tartalom