Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

Háttéripar Mezőhegyesen Széles körű az alkalmazása: lehet mélytengeritúró tömlő-bé­lés, szolgálhat hideg-meleg levegő elvezetésére, védhet elektromos kábeleket... 1986. június 28., szombat o Országos kísérlet Békés megyei részvétellel Területi gazdasági érdekegyeztető fórum Mezőhegyes említésekor szinte mindenkinek a nem­rég kétszáz éves jubileumát ünneplő mezőgazdasági nagy­üzem, a híres lótenyésztés jut az eszébe. S csak keve­sen tudják, hogy húsz éve éppen ebből a közös gazda­ságból vált ki a gépjavító és az alkatrészgyártó mellék­üzemág. Meg is szabadultak tőle szíves-örömest, mer* az állami gazdaságban semmi hasznot nem hozott. Akik pedig századmagukkal kivál­tak, szövetkezetét akartak alapítani az effajta hagyo­mányokkal nem rendelkező községben. Nem gördült ennek elébe semmi akadály, így hát 1966-ban létrejött a vasipari ktsz, amely ma a Mezőhe- gyesi Vas-, Fa-, Fémipari Szövetkezet nevet viseli. Az a legfontosabb, hogy jöve­delmezően — az ipari szö­vetkezetek sorában a közepes kategóriába sorolható —, gazdaságosan termelő üzem­mé nőtte ki magát. A húsz­éves évfordulón úgy össze­gezhették az eltelt évtizedek munkáját: jó úton járnak, elképzeléseik helyesek, a to­vábblépéshez teret kell en­gedni a műszaki fejlesztés­nek, megteremteni ehhez a pénzügyi forrásokat. Ahol nélkülözhetetlenek Ez a szövetkezet hazánk­ban azok közé tartozik, akik még készítenek egyedi, kézi homokformázott öntvénye­ket. Javítják a régi típusú te­lefonközpontokat, gyártanak is modernebb kivitelűeket. Megmaradt a régi alkatrész- gyártás, amit még állami gazdasági melléküzemági tevékenységként folytatnak. Azóta persze, másfajta gépi részegységeket gyártanak és újfajta alkatrészeket. Rész­egységeket előbb csak koope­rációban — fémtömlőket — készítettek a Mechanikai Műveknek, majd 1981 óta önálló termékként foglalkoz­nak gyártásával, és a ter­mék műszaki fejlesztésével, a gyártási technológia folyto­nos modernizálásával. Amíg a nagy gyárnak nyűgös, terhes kötelesség volt a fémtömlők készítése, sőt, mi több, a nagy gyárt­mánysorban csak apró tétel, addig a mezőhegyesi szövet­kezetnek egész évre kiadós munka. Így mindkét cég jól járt, amikor öt éve a Me­chanikai Művek leadhatta, a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fémipari Szövetkezet átve­hette a saját terméklistára a fémcsőgyártást, fejlesztést^ Folyamatosan növekedett a termelés, végül is a VI. ötéves tervben a teljes kapa­citás egynegyedét kötötte le ez az időközben termékcsa­láddá nőtt árucikk. S még egy figyelemre méltó indok amellett, miért érte meg le­adni : veszteséges volt ez a profil a nagyvállalatnak. Amióta Mezőhegyesen ké­szül. nem ráfizetéses a ter­melése. mi több, az átlagot meghaladó nyereséget érnek el mér évek óta. Az átvétellel persze, az egyedi gyártási jog és az el­látási kötelezettség is a me- zőhegyesiekre maradt. En­nek a felelőssége mellett né­mi hasznát is látják. Nélkü­lözhetetlenné válnak a jár­műiparban, de alkalmazzák a terméket az üveg-, a tég­laiparban. a szerszámgépek­hez is. Alkalmas a jármű­iparban a hideg és a meleg levegő szállítására, a kipufo­gógáz elvezetésére. Szolgál­hat elektromos kábelek vé­delmére. A hőtűrőképessége 600 Celsius-fok. s képes 26 bar nyomás elviselésére. Külföldi helyett hazai Felhasználási lehetősége ezért igen kiterjedt. A ma­gyar Ikarus-autóbuszok ösz- szeszerelésénél éppúgy hasz­nálják, mint a Csepel Autó­gyár termékeinek összeállí­tásánál. A nyomásállóságát pedig a Taurusszal kötött kooperáció is fémjelzi. Eb­ben a szövetkezetben készí­tik a Taurus Gumiipari Vál­lalat által tőkés exportra ké­szülő mélytengeri fúrótöm­lők fémbélését. Ebből a bé­lésből 30 centiméter átmérő­jű a legnagyobb, amit vna képesek előállítani a mező­hegyesi gépsorok, és a velük dolgozó emberek. Így is meg­valósul az importkiváltás. A Csepel Autógyár egé­szen 1983-ig importból sze­rezte be a gyártmányaihoz a kipufogógázok elvezetésére alkalmas fémtömlőket. Ek­kor a magyar termékek mi­lyenségét felülbíráló minősí­tő intézet bemérte a Mező­hegyesen készített, az im­porttal azonos fajta termé­keket, s mert az kiválónak bizonyult. megköttetett az üzlet, létrejött a kapcsolat. Ekkortól a mezőhegyesi fémtömlőket építik a Csepel márkájú termékekbe. Az importkiváltás sok hasznot hoz az országnak, főként úgy, ha olcsóbban ál­lítanak elő itthon azonos ér­tékű terméket, mint annak a külföldi megfelelője. Ebben az üzemben a fémtömlők a világpiaci ár 80 százaléká­ért készülnek el. S igen gondosan vigyáznak arra is, hogy az acélszalagot — ami azért import —, igen taka­rékosan használják fel. Az 1984-es évben 337 ezer mé­ter tömlőt készítettek, 1985- ben 404 ezer métert gyártot­tak. mindössze 5-6 százalé­kos importtöbblettel. A saját export mindössze 5-6 százaléka a teljes terme­lésnek. Ennél jóval nagyobb tétel, amit a külföldre ex­portáló vállalatoknak be­szállítanak: alkatrészek, részegységek. Ez újabb 15— 20 százaléknyi exportárucikk a termelésből. A kooperáció haszna Az importkiváltáshoz meg­felelő műszaki-technikai színvonal szükséges, ez pe­dig feltételzi a megújulási készséget. Az elmúlt eszten­dőkben erre is adtak példát az alig közepes méretű szö­vetkezetben. Kifejlesztették a hűtőfolyadék-tömlőket, a páncélozott folyadéktömlő­ket, egyedi gyártói a kilomé­terórát meghajtó tengelyek­nek. Az utóbbi években ta­láltak megyén belüli koope­rációs kapcsolatokra is. A Szarvasi Vas-, és Fémipari Szövetkezet vasalóihoz itt készülnek a talpak, s ugyan­csak itt szerelik a talpak elektromos vezetékeit. Az Orosházi Vas-, Műanyag Szövetkezetnek pedig a vá­kuumformázó gépek burko­latát, elektromos szerelését végzik. E termékek exportra kerülnek. Elismerték a szövetkezet ebbéli vállalkozó készségét a közelmúltban, hiszen 1984- ben jelentős bérpreferenciát kaptak. Azért akad gondjuk is az egyedi gyártási jogból, köte­lezettségből. Közel 300 meg­rendelővel kell szerződést kötni, s szervezni a szállí­tást. Ez utóbbi adja fel iga­zán a leckét. Hiába a pon­tos tervteljesítési szándék, a szerződéses határidő, ha a heti három túrajárat helyett a Volántól csak kettő érke­zik. A helyzet némileg ja­vult, amikor a Viliért magá­ra vállalta az értékesítés, az országos üzlethálózatban az áruterítés gondját. Az oly sokszor emlegetett több lábon állás, az összetett profilszerkezet ebben a szö­vetkezetben is jó eredménye­ket hozott. Az elmúlt terv­ciklusban az V. ötéves terv­hez képest az árbevétel 30 százalékkal nőtt, míg a nye­reség megduplázódott. Ke­vesebben dolgoztak a terv­időszak végén, mint 1981- ben. Az egy főre jutó árbe­vétel mégis 40 százalékkal több egy dolgozóra vetítve, mint öt évvel előtte. Az vi­szont szűkös anyagi helyze­tüket mutatja, hogy a ma­gas teljesítményhez itt az öt esztendő alatt csupán 38 százalékos bérfejlesztés tár­sult. Ilyen körülmények kö­zött pedig nem volt könnyű feladat az országos hírű me­zőgazdasági nagyüzem mel­lett a dolgozókat itt-tartani, betanítani újabb és újabb munkákra, feladatokra. Ám az elmúlt öt esztendő­ben egyre jobban ment a dolguk az itt dolgozó embe­reknek, s sokat ígér a VII. ötéves tervi elképzelés is. A termelési stratégia első he­lyen említi a fémtömlőgyár- tás fejlesztését, az importki­váltást, a saját termékek számának szaporítását a hát­tériparon belül. Nélkülözhe­tetlenné szeretnének válni, s jó munkával megalapozni a sikert. —ó —a' A népgazdasági tervezés­ben az 1985, évi II. törvény értelmében fokozott mérték­ben kell támaszkodni a tár­sadalmi, az érdekképviseleti, a tudományos és szakmai, valamint egyéb szervezetek cselekvő részvételére. A je­lentős társadalmi-gazdasági programok, intézkedések elő­készítését szolgáló szakmai munkához kapcsolódóan fej­lődésben van a társadalmi részvétel eszközéül szolgáló társadalmi viták intézményes rendszerének működése. A gazdasági érdekegyezte­tés rendszerének fejlesztésé­vel kapcsolatos határozatok, állásfoglalások élénkítően hatottak a szakszervezetek és más érdekképviseleti, társa­dalmi szervezetek közötti in­tézményes információcseré­re, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés fej­lődésére. Még vannak tartalékok Az elért eredményeken túl még jelentős gazdasági erő­tartalékok rejlenek az ér­dekegyeztetés rendszerének fejlesztésében. Éppen ezért: „Tovább kell vizsgálni a gazdasági érdekegyeztetés in­tézményi rendszerének fej­lesztési lehetőségeit népgaz­dasági szinten és vállalaton belül. Külön kell vizsgálni a középszintű (ágazati, szak­mai területi) érdekegyezte­tés kibontakozásának lehető­ségeit, feltételeit. A területi érdekegyeztetés keretében vizsgálni kell a szociálpoliti­kával összefüggő érdekegyez­tetést is.” Az idézet a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének soron le­vő feladatairól szóló 1985. évi minisztertanácsi határo­zatából való. A határozatot követően az elmúlt év decemberében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalát bízta meg az Állami Tervbizottság a területi intézményes gaz­dasági érdekegyeztetés ki­alakítására, illetve tovább­fejlesztésükre vonatkozó ja­vaslatok elkészítésére. Három megyében A két hivatal egyelőre há­rom különböző jellegű me­gyét vont be az egy évig tartó kísérleti jellegű, ta­pasztalatszerző munkába. Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye mellett Békés megye is részt vesz ebben a munkában. (Békésre azért is esett a választás, mert más, korábban lezajlott kísérle­tekben, kutatásokban eddig is eredményesen szerepelt.) Békésben — elsőként a három megyében — a közel­múltban megalakult az ér­dekegyeztető fórum, melynek munkájában a megyei párt­ós KISZ-bizottság, a megyei tanács, a Szakszervezetek Majdnem teljesen elkészült a háromszáz termékcsoportot magába foglaló egységes ter­mékazonosító kódrendszer, az ETK, amely a legfontosabb alapanyagokat, félkésztermé­keket és néhány alapvető fo­gyasztási cikket foglalja ma­gába. Bevezetésének meg­szervezésére ötven termékin­formációs központ alakult, amelyek a vállalatoknál a kódszámrendszer helyi alkal- mazásáhaz nyújtanak segít­séget. A készleteket azonos számítógép-kódszámmal lát­ják el, ami lehetővé teszi a készleteket nyilvántartó rendszerek kialakítását, al­kalmazását, egyáltalán: a Megyei Tanácsa, a HNF me­gyei bizottsága, különböző érdekképviseleti szervek és szervezetek, valamint me­gyénk legnagyobb gazdálko­dó szervezeteinek képviselői vesznek részt. A fórum nem bizottsági keretek között működik, dön­téseket nem hoz, szerepe el­sősorban javaslattevő, aján­ló jellegű. Munkájának ered­ményessége, avagy ered­ménytelensége majd abban mérhető le: ajánlásaikat, ja­vaslataikat milyen széles kör­ben fogadják el. A fórum feladatai Az érdekegyeztető fórum egyik legfontosabb feladata, hogy a terület (adott esetben a megye) lakosságának kü­lönböző csoportjai, rétegei eltérő és azonos szociális ér­dekeit, az ezt megfogalmaz­ni és közölni képes érdek- képviselők között sokoldalú kapcsolati rendszerben egyez­tesse. A területi foglalkoztatás­politikát, munkaerő-gazdál­kodást illetően a fórum al­kalmas lehet arra — többek között —, hogy feltárja a munkaerő kereslet-kínálat feszültségeit; hogy keresse azokat, a vállalatok (szövet­kezetek) közötti, illetve gaz­dálkodóegységek és tanácsi szervek közötti együttműkö­dési módokat, amelyekkel kölcsönös érdekek alapján korrigálható a munkaerő ke­resleti-kínálati szerkezetek eltérése az adott területen, de segítheti a vállalatok köl­csönös megállapodását, tá­jékozódását a foglalkoztatá­si, képzési kérdésekben is. A munkaidőalap védelme Mint említettük, Békés megyében nemrég megala­kult az érdekegyeztető fó­rum, s megtartotta az első megbeszélést is. Először a fórum helyét, szerepét tisz­tázták, hangsúlyozva annak demokratikus jellegét. Az el­ső alkalommal a munkaidő- alap védelmével foglalkoztak elsősorban. A munkaidőalap megfelelő kihasználása nemcsak ná­lunk, hanem az egész or­szágban gond, annak ellené­re, hogy már eddig is szá­mos szigorító rendelkezés lé­pett életbe. Ettől függetlenül a helyzet alig változott, a régi beidegződés él mind a dolgozóban, mind a munka­helyi vezetőkben. Megyénkben már tavaly tavasszal felhívták a helyi tanácsi szerveket, intézmé­nyeket, hogy változtassák meg az állampolgárok idé­zésének rendjét, egy-egy ügy elintézésére jelöljenek meg több időpontot, melyek közül egy 17 és 20 óra körül legyen. A legtöbb helyen be is vezették az ügyfélfogadás új rendjét. A tapasztalatok készletgazdálkodás hatékony­ságának javítását. Valamennyi termelőeszköz­kereskedelmi vállalatnál és több termelővállalatnál is megkezdték alkalmazását, és ennek révén a számítógépes készletgazdálkodási rendszer bevezetését. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag segíti az úgyneve­zett mintarendszerek kiala­kítását. A legsikeresebbeket a későbbiekben széles kör­ben alkalmazzák. A Mezőgép Fejlesztő Intézetnél — szin­tén az ETK segítségével — országos mezőgép-alkatrész információs rendszert ala­azonban azt mutatják, hogy nagyon kevesen éltek a le­hetőséggel, s továbbra is munkaidőben jelennek meg az ügyfelek, amikor is más ügyes-bajos dolgaikat el tud­ták intézni. Ez év májusától egy mi­nisztertanácsi rendelet előír­ja a szolgáltató intézmények, vállalatok számára: olyan munkarendet alakítsanak ki, hogy az állampolgárok több­sége munkaidején túl keres­hesse fel ezeket a szolgálta­tóegységeket. Nem sok idő telt el május eleje óta, s no­ha a legtöbb érintett intéz­mény, vállalat új munkaren­det alakított ki, egymással nem mindenütt koordinál­tak, így meglehetősen zava­ros állapot alakult ki sok helyen. Régi beidegződésnek fog­ható fel az is, hogy külön­böző üléseket, tömegszerve­zeti rendezvényeket még ma is legtöbbször munkaidő alatt tartanak meg. Az első javaslat Mindezekről, de sok min­den másról is szó esett az első megyei érdekegyeztető fórumon. Megszületett az el­ső javaslat is, nevezetesen, hogy a tanácsi szervek, szak­igazgatási intézmények júli­us 1-től új munkarend sze­rint dolgozzanak, s egysége­sen, mindenütt hétfőn 18 óráig tartsanak ügyfélfoga­dást, érdemi ügyintézést a megyében. A fórum résztvevői abban is megállapodtak, hogy min­denki a saját területén meg­vizsgálja: a lakosság és a saját dolgozóik érdekeit fi­gyelembe véve milyen intéz­kedéseket lehetne tenni a munkaidőalap% védelmére. Ezeket a kérdéseket a fórum következő, őszi összejövete­lén egyeztetik, s egységes ál­láspontot alakítanak ki. Ősszel ezen túl a követke­ző kérdések kerülnek „terí­tékre”: a munkáltatók egy­más közötti és a tanácsi szervekkel való együttműkö­désének javítása, a területi munkaerő kereslet-kínálat fokozottabb összhangjának kialakítása, biztosítása, va­lamint a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglal­koztatási kérdései. * * * Záradékként annyit: július 1-től — a fórum javaslatait is figyelembe véve — a Bé­kés Megyei Tanács elnöké­nek utasítása alapján beve­zetik megyénk területén a tanácsi szerveknél, szakigaz­gatási intézményeknél az egységes új munkarendet, a hétfői nyújtott ügyfélfoga­dást. Ismerve a fórum résztve­vőit — akik felelősséggel vállalták fel az egyeztető te­vékenységet —, bízhatunk benne, eredményesen dol­goznak majd a továbbiakban is, mindannyiunk hasznára. Pénzes Ferenc póznak meg. Ennek segítsé­gével a hazai felhasználók gyors és pontos információt kaphatnak arról, milyen al­katrészt hol szerezhetnek be. Mivel az ETK-kód illesz­kedik a nemzetközi termék­számozási rendszerhez, az EAN-hoz, a fogyasztási cik­keket gyártó hazai vállala­tok egy része megkezdte a nemzetközileg elfogadott vo­nalkód alkalmazását. Jelen­leg mintegy ezer itthon ké­szülő terméket látnak el vo­nalkóddal. Egyelőre elsősor­ban azok a vállalatok alkal­mazzák a vonalkódot, ame­lyek termékeik jelentős ré­szét exportra készítik. Egységes termékazonosító kódrendszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom