Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÜNIUS 28., SZOMBAT Ara: 2,20 forint ZU. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Eszmecsere az érdekvédelemről A Békés Megyei Mezőgazdasági Tsz-ek Szövetségének munkáját, a VI. ötéves tervben nyújtott szövetkezeti tel­jesítményeket és a VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdaság- és szociálpolitikai célkitűzések megvalósításá­nak körülményeit július 9-i ülésén megtárgyalja az MSZMP Békés megyei végrehajtó bizottsága. Erre az alkalomra a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabi­zottság javaslatára a Teszöv titkársága anyagot készített, melyet 1986. június 25-én véleményezésre, kiegészítésre, az előterjesztés jóváhagyására a Teszöv elnöksége Tót­komlóson tárgyalt. A titkárság által összeállí­tott anyagot a testület alkal­masnak találta a szövetségi és a szövetkezeti munka ma­gasabb szintű megméretésé­re. A kialakult vitában azonban többen arról be­széltek, hogy a szövetkezetek gondjai, különösen a jelen­téshez fűződő szóbeli kiegé­szítésben kapjanak nagyobb teret. A végrehajtó bizott­ság közelről, a mindennapi élet- és munkakörülmények alakulása kapcsán ismerje meg a szövetkezetek műkö­désére jellemző eredménye­ket, gondokat, a szövetségi, érdekvédelmi munka gya­korlati tapasztalatait, s egyáltalán azt, és azokat a körülményeket, melyek kö­zött zajlik az élet. Olyan vélemények, aján­lások is elhangzottak, me­lyek a túlszabályozással, a szövetkezetek működését előíró, rá valamilyen hatást tevő 1500 jogszabály létjo­gosultságát vitatták. A szö­vetkezeti törvény egyes pa­ragrafusait alacsonyabb szintű rendeletek, utasítások fejelik, torzítják. A szövet­kezeti törvényben meghatá­rozott feladatok teljesítésére olyan belső szabályzatok ki­dolgozását írták elő, melyek a jogászoknak is feladják a leckét. A rendeletek, utasítá­sok megtartásán már külön csoportok dolgoznak egy-egy szövetkezetben. Jellemző, hogy az egyik tsz százolda­las belső szabályzatának el­lenőrzésekor 16 oldalon mondták el véleményüket, tettek kiegészítésre javasla­tot a törvényességi vizsgálat során. Mások az egyre szaporodó olyan hivatalok hátrányos jelenlétéről beszéltek, me­lyek egyben a hatóság szere­pét is betöltik. Az egyik szö­vetkezetben az olajosrongy- hulladékot 20 éve ugyan­azon a helyen égetik el, de hogy a továbbiakban is a kialakított hely maradhasson az égetőhely, 16 levelet, en­gedélyező kérelmet kellett megfogalmazniuk. Ehhez tar­tozik egy anyagmegsemmisí­tő diagram elkészítésének előírása is. Jellemző, hogy a szövetkezetek többségében pénzügyi gondokkal küszköd­nek, nem tudnak műtrágyát, alkatrészt és más, a terme­léshez szükséges eszközt vá­sárolni, ugyanakkor a • ható­ság előírja a különböző ola- josrongy-tárolók építését, igen szoros határidőkkel. Ezeket a hulladékokat ko­rábban fémhordókban gyűj­tötték. Ez nem felel meg, betonból kell készíteni! Többen szóltak az eladóso­dási folyamat felgyorsulásá­ról, az ipari eredetű anya­gok árainak elviselhetetlen magasságáról, s arról, hogy Békés megye mezőgazdasági tsz-ei az ország földadójának 25 százalékát fizetik. Szóvá tették: hogyan, s mennyi kerül ebből vissza a megyébe a gazdaság és az élelmiszer­feldolgozás fejlesztésére? A felsőbb szerveknél ezt is szorgalmaznia kellene a me­gye vezetésének, hiszen a foglalkoztatás biztosítása, a megye lakossága elvándorlá­sának megelőzésére, szintén programozott céljaink közé tartozik. őszintén, nyíltan szólt a testület a szövetkezeti pa­rasztság keresetének alaku­lásáról, a más megyékhez képest hátrányos helyzetről, s olyan jövedelmek kiáramlá­sáról, melyek a vállalkozási kedv növekedése esetén a megyét is gazdagíthatnák. A szövetkezet jellege, működé­se ma jobban megfelel a fel­sőbb szervek követelmény- rendszerének, mint annak, amiért az alapítók annak ide­jén szövetkeztek. Talán ezért is erősítették meg többen azt a pártkongresszusi doku­mentumokban megfogalma­zott gondolatot, hogy a szö­vetkezetek lehessenek jobban szövetkezetek. Ne szabályoz­zák minden lépésüket, az érdekeltségi rendszerek ki­dolgozását, a munkabeosz­tást és mást, a gazdálkodás­sal összefüggő feladatok ellá­tását, bízzák jobban rájuk. Ilyen gondolatokat fűzött az elnökség ahhoz az anyag­hoz, amelyet a titkárság ké­szített a megyei párt-vb tájé­koztatására, a területen ío- lvó szövetkezeti és érdekvé­delmi munka feltárására, ér­demi továbbfejlesztésére. D. K. Tanácskozott a KNEB Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék- házában. A testület megvi­tatta és elfogadta két, most kezdődő vizsgálat program­ját. Az elmúlt évek tapasztala­tai bizonyítják, hogy az újonnan épült lakások minő­sége még mindig nem meg­felelő. holott az építőipari vállalatok jelentős része ka­pacitáskihasználási gondok­kal küszködik. A népi ellen­őrzés most induló országos vizsgálata — az 1984—1985- ös évek tapasztalatait érté­kelve — e kedvezőtlen jelen­ség átfogó elemzését, az okok feltárását tűzi ki célul. A vizsgálatban a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság mellett 13 megyei NEB vesz részt, együttműködve az érintett állami és kormány- szervekkel, illetve társadal­mi szervezetekkel. A széles körű ellenőrzési program — a lakáskivitele­zések minőségét, és az ezzel összefüggő szavatossági kö­telezettségek teljesítését vizsgálva — a minőség ga­rantálásának teljes folyama­tát átfogja, a jogszabályi fel­tételektől kezdve a közgazda- sági és műszaki tényezőkön át a lakók érdekvédelmé­nek helyzetéig. Ennek meg­felelően igen széles a vizs­gálandó szervek, szervezetek köre is. A kivitelező építő­ipari vállalatokon, szövetke­zeteken, kisvállalkozókon túl kiterjed a tervezőkre, a ta­nácsok építés-szakigazgatási szerveire, az OTP és a lakás- szövetkezetek lakásépítési tevékenységére, s helyet kap a programban a magánerős építkezések minőségének fel­mérése. A mezőhegyesi gépműhely munkájával ismerkednek vendé­geink Fotó: Oil lóit A portugál pártküldöttség Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán Ismeretes, hogy szerda óta megyénkben tartózkodik a Portugál Kommunista Párt 3 tagú Santarém megyei de­legációja, melyet Victor Marques Fernandes, a Por­tugál Kommunista Párt KB póttagja, a megyei párt-vb és titkárság tagja vezet. A vendégek tegnap délelőtt dr. Lovász Maliidnak, a megyei pártbizottság titkárának tár­saságában Mezőhegyesre, majd Mezőkovácsházára lá­togattak. Portugál barátainkat a me­zőgazdasági kombinátban fo­gadta és tájékoztatta a több mint 200 éves, 20 ezer hek­táron gazdálkodó, 3 ezer 700 dolgozót foglalkoztató és 2,6 milliárd forint termelési ér­téket előállító nagyüzem éle­téről Andó Ferenc vezér- igazgató. A kombinátban fo­lyó pártmunkáról, a 14 párt- alapszervezet tevékenységé­ről Soós György, a kombinát pártbizottságának titkára adott átfogó képet. A kül­döttség ezután üzemlátoga­táson vett részt, hogy ha tö­redékében is, de valós képet alkothasson megyénk legna­gyobb mezőgazdasági üzemé­ben folyó munkáról. A prog­ramban szerepelt az ügető­ménes, az ipartelepek, a húsüzem, az egyik növen­déküsző- és tehenészeti te­lep megtekintése, majd ezt követően a 8 ezer lakosú nagyközséggel és a művelő­dési központtal ismerkedtek. A portugál pártdelegáció a délutánt Mezőkovácsházán töltötte. A városi tanácsnál tartott fogadáson Szabó Ist­ván, a városi pártbizottság első titkára és dr. Fekete Lajos, a városi tanács el­nöke adott átfogó képet me­gyénk legfiatalabb városá­nak politikai, gazdasági, tár­sadalmi életéről, minden­napjairól, gondjairól. Késő délután ellátogattak a Mező- kovácsháza és Vidéke Áfész- hez, ahol Csáti János igaz­gató-elnök. és Szalka Lászió­né, a szövetkezet pártbizott­ságának titkára tájékoztatta a vendégeket a fogyasztási szövetkezet munkájáról. A Santarém megyei párt­küldöttség ma hazautazik Békéscsabáról. — szekeres — ígéretes a határ Gazdag tervprogram az Orosházi Állami Gazdaságban Bz Elnöki Tanács ülése Az Orosházi Állami Gaz­daság dolgozóinak tulajdo­nosi képviselete, a küldött- gyűlés a napokban megvi­tatta és jóváhagyta a gaz­daság VII. ötéves tervprog­ramját. Dr. Násztor Sándor igazgató elmondotta többek között, hogy a gazdaság el­képzelése megegyezik a nép- gazdasági célkitűzésekkel, megfelel a XIII. pártkong­resszus határozatainak. A 4800 hektáron gazdálko­dó állami gazdaság az előző tervciklushoz képest 46 szá­zalékos termelésnövekedéssel számol, ugyanakkor a mér­leg szerinti eredmény több mint kétszerese lesz a ko­rábbinak. 1986-ban várható­an félmi lliárd forint lesz a termelési érték, a vállalati eredmény több mint 50 mil­lió. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozóra 800 ezer forintot meghaladó termelésre mint­egy 165 ezer forint bruttó és 85 ezer forint nettó vál­lalati eredmény jut, ami az előző évinek közel kétszere­se. A termelés-gazdálkodás meghatározója az alaptevé­kenység : a növénytermelés és az állattenyésztés. Ugyan­akkor egyre nagyobb rész­arányt képvisel a kiegészítő tevékenység, elősorban a ma már országosan ismertté vált aminocell hőszigetelés. A termelés tárgyi-műszaki feltételeinek korszerűsítésére jelentős összeget fordít a gazdaság. A növénytermelés új gépeket, kis szuszpenziós üzemet, műhelycsarnokot kap. Megérkezett a nagy tel­jesítményű angol FMC bor­sóbetakarító kombájn. A szarvasmarha-ágazatnál világbanki közreműködéssel rekonstrukciót valósítanak meg 1986—87-ben. Nagysza­bású korszerűsítés kezdődik a sertéstelepen is. A kettő együtt csaknem 100 millió forintot igényel. Az ipari-szolgáltató ága­zatban gép- és szállítópark cseréjére kerül sor, vala­mint önálló üzemegységgé fejlesztik a hőszigetelő rész­leget, tovább fejlődik a szá­mítógépes egység is. A gazdálkodás személyi feltételei, a vezetés korsze­rűsítése, az új érdekeltségi formák bevezetése biztosí­tottnak látszik. Ebben döntő szerepet játszik a személyi jövedelem teljesítményhez kötött további növelése, az illetmény-földterület bővülé­se és intenzívebb hasznosí­tása. A jelenlegi munkadíj átlag 85 ezer forint. Az igazgató tájékoztatta a küldöttgyűlést a napokban megkötött új ötéves kollek­tív szerződésről, amely az előző ciklushoz képest mint­egy harmincmillió forint többletjuttatást biztosít a dolgozóknak. Beszámolt arról is, hogy az idén valamennyi főágazat terven felüli eredményt ígér. Ezáltal a tavalyi 28 millió forinttal szemben a terve­zett 43 millió ' is lényegesen túlteljesül — ha valami ter­mészeti csapás nem éri a gazdaságot. A küldöttgyűlés vitájában felszólalt többek között dr. Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első tit­kára, aki elismerését fejezte ki a magas színvonalú — és minden területen kezdemé­nyező — munkáért a veze­tésnek csakúgy, mint a dol­gozó kollektívának. A küldöttgyűlés résztvevői ezután határszemlén vettek részt, akiket Felföldi László növénytermesztési főágazat- vezető kalauzolt. Meggyő­ződhettek arról, hogy ígére­tesen szép a határ. Kitűnőre vizsgáztak a gazdaság dol­gozói, szépen megmunkált búzatáblák és kukoricaföldek „vallanak” fegyelmezett, jó munkájukról. A gazdaság kollektívája minden eddigi­nél magasabb mércét állított maga elé. A vezetőség minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a kitűzött célok valóra vál­janak Ary Róza Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. Losonczi Pál elnök tájé­koztatta a testületet Canaan Sodindo Bananának, a Zim­babwei Köztársaság elnöké­nek hivatalos, baráti látoga­tásáról és Kenan Evrennek, a Török köztársaság elnöké­nek hivatalos látogatásáról, amelyek a közelmúltban tör­téntek. Az Elnöki Tanács megálla­pította, hogy C. S. Banana elnök látogatása hasznos, eredményes volt, és fontos láncszemét jelenti a felső szintű érintkezések, a gyor­san fejlődő politikai kapcso­latok rendszerének. A láto­gatás jó alkalom volt arra, hogy a felek kicseréljék vé­leményüket a nemzetközi békéről és a biztonság kér­déseiről, különösen az Afri­kában végbemenő folyama­tokról. A Kenan Evren török köz- társasági elnökkel folytatott szívélyes légkörű megbeszé­léseken véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfon­tosabb, időszerű kérdéseiről, a nemzetközi biztonságot és a békét fenyegető veszélyek elhárításának szükségességé­ről, a különböző társadalmi rendszerű országok együtt­működésének lehetőségeiről. Áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és a Török Köz­társaság kapcsolatait, az együttműködés további fej­lesztésének lehetőségeit. Egy­behangzóan kinyilvánították szándékukat a mindkét fél számára előnyös kapcsolatok fejlesztésére. A látogatás és a tárgyalások eredményekép­pen a felek magas rangú meghatalmazottal együttmű­ködési megállapodásokat ír­tak alá. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel tudo­másul vette. A Minisztertanács előter­jesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rende­lettel Állami Ifjúsági és Sporthivatalt létesített, amely a jövőben ellátja az ifjúsági és sportügyek állami irányítását, és a Miniszterta­nács közvetlen felügyelete alatt álló országos hatáskörű szervként működik. Az új irányítási forma kialakítását az ifjúság fizikai felkészíté­sének és a lakosság egészsé­ges életmódjának hatéko­nyabb elősegítése tette szük­ségessé. A törvényerejű ren­delet július 1-én lén hatály­ba, s ezzel egyidejűleg meg­szűnik az Állami Ifjúsági Bi­zottságnak és Titkárságának, valamint az Országos Testne­velési és Sporthivatalnak működése. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel átfogóan szabályozta a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó fel- számolási eljárást. A tvr. biztosítja a szabályozás tar­talmi egységét és az eddi­gieknél hatékonyabban kife­jezésre juttatja a hitelezői érdekeket, elősegíti a felszá­molás okainak objektív meg­ítélését és a szerződéses kap­csolatok biztonságához fű­ződő érdekek érvényesülését. A felszámolás az új szabá­lyozás alapján bírósági ha­táskörbe tartozó eljárás. Az ügyek jelentőségére tekintet­tel első fokon kizárólag a Fővárosi Bíróság, fellebbezés esetén pedig a Legfelsőbb Bíróság jár el. A törvényere­jű rendelet és a hozzá kap­csolódó jogszabályok szep­tember 1-én lépnek hatály­ba. A gazdálkodó szervezetek felszámolásával összefüggő munkaügyi kérdések rende­zése végett az Elnöki Tanács módosította a Munka Tör­vénykönyvének ezzel kapcso­latos rendelkezéseit. Törvényerejű rendeletet alkotott a testület az állami népességnyilvántartásról. E jogszabály, összhangban a népességnyilvántartás jelen­legi fejlettségi szintjével, ki­fejezésre juttatja az e tevé­kenység továbbfejlesztéséhez szükséges követelményeket, meghatározza az állami né­pességnyilvántartás irányítá­sával és felügyeletével össze­függő tennivalókat. A tör­vényerejű rendelet — amely­nek végrehajtásáról a Mi­nisztertanács rendelkezik — szeptember 1-én lép hatály­ba. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésről határo­zott, majd bírákat mentett fel és választott meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom