Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS A Hidasháti Állami Gazdaság A nagygazdaságok közé sorolható a Békés megyei. Hidasháti Ál­lami Gazdaság, a ma­ga 14 ezer hektár gazdálkodóterületével, ami­ből a szántó tízezer hektárt tesz ki. A többin a Biharug- rán levő halastó, a legelő he­lyezkedik el. Az idén nem jó idő járt a kalászos gabonákra, jó köze­pes termést várnak, s aligha lendített a közelmúltban le­esett jelentősebb, 39—40 milliméter csapadék a búzán és társain. Ám a kapás- és utónövények ís nagyon állí­tották a természetes nedves­séget, így azok termését még nagyobb mértékben javítot­ta a gazdaság nagy részét borító eső. Azért arra is be­rendezkedtek, hogy a nagy vízínségben a „legfontosabb”, a leginkább vízhiányra ér­zékeny kultúrákat megöntöz­zék. A gabonák egyik napról a másikra’ a zöld színről aranysárgára váltottak, így lehet, az idén még Péter, Pál előtt beköszönt az aratás. Szépen sorol a mintegy 2200 ha hibrid kukorica, s már napok óta cséplik a 220 ha- nyi zöldborsót. Sokat várnak a gazdasági szakemberek a cukorrépától, a napraforgó­tól, az olajretektől, azoktól a veteményektől, amelyeknek a vetőmagját azután a 30 éve működő üzemben fék dolgozzák tőkés és szocialista exportra, hazai felhasználás­ra értékesítenek. A hibrid vetőmagot, közülük is a ku­koricát állítják elő legna­gyobb tömegben. Az éves termelés eléri a 800—1000 tonnát. A gabonavetőmag­vak tisztítása, fémzárolása, csomagolása a kukoricáénak mindössze harmadrésze. A határt járva a szemünk elé szépen fejlett olajretektáblák tárulnak, a táblaszéleken méhcsaládok rajzanak, a magcukorrépa egységes állo­mánya, a magborsó a nö­vényvédelmi munkát dicsérik. A hibridkukorica-táblák­ra megérkeztek az első diá­kok, akik a növények fattya­zásával, idegenelésével, cí- merezésével foglalatoskod­nak, két hétig, egy hónapig, ezzel szép hasznot hoznak a gazdaságnak. De nem is ke­resnek a nehéz munkával rosszul. Egy négyhetes tur­nusban 7 ezer forintot fizet­nek a diákoknak. Az idén a szarvasi Vajda Péter és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanulóival talál­kozhattunk, de várnak még megyebeli diákokat, és 60 bolgár fiatalt is az építőtá­borba. | flatalmas táblák közé ■ ékelve fácáncsibék nevelkednek. Az évi ■ 1800-as tojótörzsállo­I mány mellett az idei esztendőben 8000 fácánt ne­velnek a keltetéstől a sza­badba való kihelyezésig. A hétfőn kikelt csibéket kedden már 300-as ketrecekbe rak­ják, táppal etetik és kamil- lás, szőlőcukorral dúsított vízzel itatják. A hat hét után kihelyezett állomány­ból választják ki a tojókat, amelyek 35—40 tojással gya­rapítják a kihelyezett fácá­nok számát évente. S kezdő­dik elölről a körforgás: tojás, csibe, elő- és utónevelés, s majd jönnek a vadászok ... Amit nem lőnek ki és befog­ták, tojást tojik, kikelte­tik. .. Az idén a fácánok mellett néhány csapat gyöngyöst is nevelnek az asszonyok. Nincs rossz soruk a kis- borjaknak sem ebben a gaz­daságban. Igaz, az anyjuktól 24—36—48 óra múltán meg­fosztják, de egyedi ketrecek­ben, tejpótolós tejjel táplál­ták őket. Hathetes korukban kerülnek ki az egyedi bá­násmód alól, s kerülnek a természetes tartásmódot kö­vető borjúneveldékbe. Egy ilyen istállóban 220, kará­monként 22—24 jószág táp­lálkozik, kérődzik, sétál. majd innen terelik a legelő­re. Ebben a gazdaságban is kutatták az okát, miért ala­kul ki az állatoknál máj­szindróma, s miért kevés az ellenállóképességük. A módszerek kipróbálásával ér­ték el, hogy ma már tejlite­renként nem használnak fel 42 dkg-nál több abraktakar­mányt. Ezzel szemben az ab­raktakarmánnyal összeke­verik a silót, a szecskázott szénát, és a tejtermeléshez szükséges optimális mennyi­ségű tápanyagot adják a jó­szágoknak. Kidolgozták a ta­karmánysilóból való adago­lás szisztémáját, s az egy percre jutó, keverőkocsiba hulló abrakot még a má­zsán le is mérik. Ezzel a módszerrel jelentősen visz- szafogható a takarmánypa­zarlás, hiszen ezt az ország­első tejtermelő gazdaság sem engedheti meg magának. A békési tehenészeti tele­pen a laktációs idő alatt a jószágok 8 ezer liter tejet adnak egy év alatt, míg a biharugrai, rosszabb körül­mények közötti, 250-es tehe­nészeti alacsonyabb átlag is mindössze 7712 literre mó­dosítja a mezőgazdasági nagyüzemi átlagot. Az el­múlt évek alatt szépen fej­lődött a tejtermelés, min­den évben növekedett. A Hi­dasháti Állami Gazdaság 1981 óta vesz részt tejterme­lési versenyekben. Az első esztendőben csak a megyei rangsorba szóltak bele, 1983 óta mindig dobogósok az or­szág nagyüzemei között. Az állomány 70 százalékosan tiszta vérű Holstein, 30 szá­zaléka keresztezett, *• R1-, Rll-es állomány. A szakemberek szerint a természetes tartási módszer, a takarmá­nyozás felülbírálata, a jobb etetési módsze­rek, a dolgozók megfelelő ösztönzése együttesen hozta meg az eredményt. Azt, hogy az állomány átlagélet- kora 5 év, s évente 25—26 százaléknál nagyobb selejte­zésre nincs szükség. Mini­málisra csökkent az elhullás, a kényszervágás ebben a nagyüzemben. Elengedhetetlen szerepe van annak, hogy itt termelik meg az állatoknak szükséges abrak- és szálas takarmá­nyok zömét is, saját keverő­ben keverik, tárolják, majd etetik fel. Rendszerint sokat adnak arra, hogy a mező- gazdaság műszaki-technikai haladását saját házuk táján, a maguk termelési gyakorla­tával nyomon kövessék. En­nek egyik jele a szoros kap­csolat az egyetemekkel, ku­tatóintézetekkel, más mező- gazdasági nagyüzemekkel. De rendre szellemi terméke­ket is kidolgoznak. Éppen szabadalmaztatási eljárás alatt van egy hazai elgon­dolás alapján az állami gaz­daság szakemberei által ki­fejlesztett hengeres magtisz­tító gép. Az első darab ter­mészetesen a hidasháti gaz­daságban szolgál, jó tapasz­talatokat gyűjtöttek be róla eddig a szakemberek, de néhányat más mezőgazdasá­gi üzemek — békéscsabai Le­nin, Magyarhomorogi Béke Tsz — próbáltak ki, s refe­renciatapasztalataikat már meg is küldték a gyártók­nak. A hengeres magtisztító keresett cikk a piacon, mert külföldi társai nem azonos elven, és hatásfokkal mű­ködnek, mindazonáltal nehe­zen beszerezhetők, és lénye­gesen drágábbak, mint hazai társaik. Mert azok is vannak. Ám miért ne lehetne ver­seny. Győzzön a jobb, a na­gyobb teljesítményű, a mű­szaki meghibásodást kivédő, az olcsóbb technika. Az ed­digi kedvező tapasztalatok és a piaci fogadtatás együttesen dönti majd el, hogy az évi 100—150 darabot megéri-e legyártani a gazdaságnak, forgalmazni az Agrokerek- nek. A külkereskedelmi vál­lalat, a Komplex is érdeklő­déssel fordult a termék felé. Ugyanis a gyártótól kapott árajánlat kedvező keresletet teremthet a gabonát, kukori­cát, aprómagvakat is ered­ményesen tisztító berendezé­sek iránt külföldön is. (X) Etetik, gondozzák, futtatják az előnevelőben a fácáncsibéket Két a'nya-, egy apasor a hibrid kukoricásban. Ezt a növényt 2200 ha-on termesztik Jó tapasztalatokat szereztek a vetőmagtisztító gép első számú gyártói, használói, a hidasháti gazdaságbeli szakemberek Tejtermelésben országelsők Egyedi ketrecekben nevelkednek a kisborjak 6#—70 napos kor ükig. Összesen 350 bocika nevelkedhet egy időben így

Next

/
Oldalképek
Tartalom