Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
NÉPÚJSÁG 1986. június 24., kedd FRANCIA MUNKANÉLKÜLISÉGI REKORD. Franciaországban fél évi stagnálás után áprilisban erősen, májusban csak 0,8 százalékkal újra emelkedett a munkanélküliség, s ezzel új csúcsot ért el, ami egyre jobban közelíti a 2,5 milliót. A szak- szervezeti központok a hivatalos nyilvántartásnál jóval több, 3 millió munkanélkülit tartanak számon. MEXIKÓI PÉNZÜGYMINISZTER-VÁLTÁS. Váratlanul lemondott tisztségéről Jesus Silva Herzog mexikói pénzügyminiszter. Miguel de la Madrid elnök Gustavo Petriciolit nevezte ki utódjául. A személycsere hátteréről egyelőre semmit sem közöltek hivatalosan. A tisztségváltásra akkor került sor, amikor Mexikó törlesztési gondjai az olcsóbbodó olaj következtében kiéleződtek — az ország 100 milliárd dollárral tartozik a külföldnek. AMERIKAI GAZDASÁG. Jelentősen elmaradt az amerikai gazdaság növekedési üteme az első negyedévben attól, amit a Reagan-kor- mány célul tűzött ki. Az éves átlagra számított 4 százalékos növekedés helyett az év első három hónapjában csak 2,9 százalékot mutatóit ki a kereskedelmi minisztériumban közzétett statisztika. A jelentés elsősorban a külkereskedelmi forgalom negatív mérlegét hibáztatja, de megállapítja, hogy a termelő ágazatokban is lassú a növekedési ütem. A minisztérium korábban még 3,7 százalékra becsülte a GNP emelkedését az első negyedévben, a tényleges adatok alapján azonban kénytelen volt ezt lefelé módosítani. LADÁK AZ NSZK-BAN. A Lada személygépkocsik NSZK-beli importjával és forgalmazásával foglalkozó Deutsche Lada Automobil Gmbh a togliatti autógyár legújabb „Samara” modelljével akar újabb vásárlókat szerezni a szövetségi köztársaságban. A Porsche autógyárral közösen kifejlesztett korszerű, középkategóriába sorolt kocsi júliustól lesz kapható az NSZK-ban. A „Samara” modell keresztben elhelyezett motorral van felszerelve, és elsőkerék-meg- hajtású. Kezdetben az 1,3 literes és 75 lóerős motorral felszerelt változat lesz kapható 10 ezer 990 nyugatnémet márkáért, később pedig 1,1 liter űrtartalmú, 55 lóerős, valamint 1,5 literes, 75 lóerős motorral ellátott változat is'kerül a nyugatnémet piacra. A VILÁG LEGNAGYOBB VÍZI ERŐMÜVE. 330 ezer embert kell majd elköltöztetni jelenlegi lakhelyéről Kínában, ha megkezdik a világ majdani legnagyobb duzzasztógátjának és vízi erőművének építését a Jangcén. A munkálatok néhány évig még váratnak magukra, csak az évtized vége felé kezdődnek meg, és húsz évig biztos eltartanak. A teljes költség 20 milliárd dollár körül várható. A létesítménytől nemcsak azt várják, hogy 13 ezer megawatt áramot termeljen, hanem, hogy javítsa az árvízvédelmet, bővítse az öntözési és a folyami hajózási lehetőségeket. Maga a gát 175 méter magas és 2351 méter széles lesz. FÜLÖP-SZIGETEK — ADÓK. Huszonnégy pontos adóprogramot hirdetett meg a Fülöp-szigetek kormánya. Az erről szóló rendelet a jövő hónaptól lép életbe. A kivitel ösztönzésére a kormány eltörölte tíz alapvető termék exportadóját, adómentességet kapnak az adózás alól azok a családok, ahol az egy főre jutó évi átlagjövedelem 220 dollár alatt van. 25 és 44 százalékkal emeli a kormány a cigaretta és a sör adóját. Akik külföldre menekítettek jelentős összegeket, hazautalhatják — 10 százalékos adólevonás mellett. NSZK — TARTALÉKOLÁS. Az NSZK pénzügyminisztériuma korlátozza az összes államhivatal kiadásait 1986 hátralevő felében, hogy tartalékok maradjanak azoknak a károknak és várható kiadásoknak a pótlására, amelyek a nyugatnémet mezőgazdákat és kereskedőket terhelik. Ezek amiatt keletkeztek. hogy a csernobili katasztrófa után, mint ismeretes, intézkedéseket hoztak számos termény forgalmazásának korlátozására. Az ebből származó veszteségek értékét egyelőre még nem ismerik, de a cél 1 milliárd márka felhalmozása a tervezett költségvetési kereteken belül. A kormány az összeget zömmel az agrártermelők kártalanítására fordítja. SPANYOL—SZOVJET FARMERNADRÁGÜZLET. A spanyolországi Valenciában levő Tycesa textil- és konfekcióvállalat huszonnégymillió farmernadrág szovjetunióbeli eladásáról írt alá szerződést. A vállalatnak ez az első szovjet piaci eladása, és rövidesen tető alá hoznak egy hatvanmillió peseta értékű, ruhaszövet eladásáról szóló üzletet is. A Szovjetunióban, mint ismeretes, a farmernadrágok iránti kereslet rendkívül nagy. Az „áttörést” két évvel ezelőtt, nagy volumenű olasz farmernadrág-szállítás jelentette. Mezőgazdasági üzemek, FIGYELEM! A nyári betakarítási munkák elősegítése érdekében ügyeletét tartunk Szervezetkorszerűsítés a balesetmegelőzésért Egy országosan is egyedülálló szervezeti változtatással korszerűsítette a Békés Megyei Tanács a törvényességi felügyelete alá tartozó helyi tanácsok és gazdálkodó szervezetek munkavédelmi irányítási rendszerét. A feladatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály látta el egészen 1986. január 1-ig, azóta pedig a megyei munkavédelmi főmunkatárs, közvetlenül a megyei tanácselnök-helyettes — Murányi Miklós — irányításával. A helyi tanácsok és a megyei szakigazgatási szervek saját, illetve a felügyeletük alá tartozó gazdálkodó szervezetek munkavédelmi helyzetéről immár rendszeresen a munkavédelmi főmunkatársnak, Nemes Istvánnak számolnak be, akinek másik, nem kevésbé fontos teendője, hogy koordinálja a megyei tanács 15 osztályának munkavédelmi tevékenységét. Az 1985-ös esztendő munkavédelmi helyzetéről alapos beszámoló készült, amelyből elsődlegesen az tűnik ki, hogy gyakrabban történt súlyos baleset, amit az egy üzemi balesetre jutó táppénzes napok számának emelkedése is alátámaszt (6 százalékkal haladta meg az 1984-es adatokat). A legtöbbet a mezőgazdaságban jelentették — az összes üzemi* baleset 65 százalékát. A helyi tanácsoknál is több baleseti jegyzőkönyvet készítettek tavaly, örvendetes viszont, hogy halálos és csonkulásos esetre nem volt példa. A megyei szakigazgatási szervek felügyelete alatt működő gazdálkodó szervezetekben 5 csonkulásos és 12 halálos üzemi balesetet rögzítettek az elmúlt esztendőben (a legtöbben ugyancsak a mezőgazdaságban). Még mindig sok a halálos közlekedési baleset (tavaly nyolc ízben fordult elő, négyszer munkába menet, munkából jövet közben). Mindezek ellenére 1985-ben a csonkulásos üzemi balesetek száma 74 százalékkal, a halálos baleseteké pedig 8 százalékkal kevesebb volt, mint 1984- ben. Utóbbiak vizsgálata .eredményeként négy személy ellen indítottak szabálysértési, illetve büntetőeljárást. A helyi tanácsok az üzemi balesetek megelőzésére a munkavédelmi oktatásokon hívták fel a figyelmet a baleseti veszélyekre, forrásokra, azok elhárítására, megelőzésére. Szükség esetén a munkavédelmi szemléken és az üzemi balesetek vizsgálatakor intézkedtek. A megyei szakigazgatási szervek törvényességi utó- és célvizsgálatokat tartottak a megelőzés érdekében; ellenőrizték a belső szabályzatokat, a munkavédelmi nyilvántartásokat. dokumentumokat. Megállapították, hogy a gazdálkodó szervezetek — nyilvántartási pontatlanságok, hibák ellenére — biztosították a munkavédelem személyi és tárgyi feltételeit. A munkavédelmi szabálytalanságok miatt a szakigazgatási szervek és a helyi tanácsok 4-4, a gazdálkodó szervezetek 941 esetben kezdeményeztek, illetve folytattak le fegyelmi eljárást, 563 alkalommal alkohol fogyasztása miatt! A vétkes dolgozók gyakran részesültek írásbeli, vagy szóbeli figyelmeztetésben, személyi alapbércsökkentésben, illetve szigorú megrovásban. A szabálysértési eljárások során 43 ezer 900 forint bírságot róttak ki, míg büntetőügyben a pénzbüntetés maximuma 10 ezer forint volt. A személyi alapbér-, órabér- és nyereségrészesedés-csökkentés, továbbá prémiummegvonás értéke összesen meghaladta a félmillió forintot. A tanácsoknál és a gazdálkodó szervezetekben 236 létesítmény-felfüggesztést és gépleállítást rendeltek el, ami összesen 408 dolgozót érintett. A létesítmények felfüggesztéséről a nem megfelelő munkakörülmények, a gépek leállításáról pedig azok szabálytalan, előírásellenes üzemeltetése, a védő- berendezések hiánya, illetve alkalmatlansága miatt döntöttek. A gazdálkodó szervezetek a munkavédelem tervszerű fejlesztését a szociális tervben, a helyi tanácsok pedig a költségvetésben határozták meg az erre fordítható költségekkel együtt. A helyi tanácsok a munkavédelmi feladatokra — fejlesztésre, gépek, berendezések vásárlására. védőfelszerelések beszerzésére — 14 millió 411 ezer forintot költöttek 1985- ben. A megyei szakosztályok által felügyelt gazdálkodó szervezetek hasonló célokra 206 millió 608 ezer forintot használtak fel. A megyei szakigazgatási szerveknél és a helyi tanácsoknál a munkavédelemmel foglalkozók a tanácselnökök, vb-titkárok, osztályvezetők irányítása alatt látják el feladatukat, többségük alapfokú munkavédelmi képesítéssel. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 2 évben a megyei tanács az orosházi mezőgazdasági szakközépiskolával közösen alapfokú munkavédelmi tanfolyamot szervezett a képesítéssel nem rendelkező munkatársaknak. A gazdálkodó szervezeteknél a munkavédelmi előadók, megbízottak, vezetők szakirányú képzettségének felmérése után újabb tanfolyamot szervez a megyei munkavédelmi felügyelőség, a tanács és az orosházi szakközépiskola. Az idei feladatok között szerepel többek között, hogy a megyei szakigazgatási szervek nagyobb körültekintéssel folytassák a törvényességi vizsgálatot követő utóvizsgálatokat, s gyakoribb célvizsgálatokkal eredményesebben szolgálják a balesetek megelőzését. A megyei osztályok irányelvekkel, hasznos értekezletekkel adjanak segítséget az általuk felügyelt egységek belső szabályzatainak elkészítéséhez. A gazdálkodó szervezetek és a helyi tanácsok még nagyobb gondossággal készítsék a munkavédelmi terveket, fejlesszék a munkavédelmet. A helyi tanácsok idei legfontosabb feladata a munkavédelmi szabályzatok átdolgozása. A gazdálkodó egységek és tanácsok munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrizzék a munka- védelmi feladatok végrehajtását, a munkakörülmények alakulását, L. E. A korszerű védőfelszereléssel és biztonsági automatikákkal ellátott gépeken balesetveszély nélkül lehet dolgozni Fotó: szőke Margit =íSi-*ííí;íí\m. ss& m £7 Malomipari rekonstrukciók % A VII. ötéves terv időszakában folytatják a gabonafeldolgozó ipar rekonstrukciós programjának megvalósítását; öt év alatt csaknem 2 milliárd forintot költenek a malmok korszerűsítésére, az épületek, a feldolgozó és a csomagológépsorok, valamint a liszttárolók felújítására. 1990-ig tizenkilenc malomban kerül sor teljes rekonstrukcióra, tizenkettőben részleges felújítást, huszonhat üzemben kisebb technológiai korszerűsítést hajtanak végre. A munkálatok befejezése után ezek a malmok több búzát őrölhetnek, s így előreláthatóan nem lesz akadálya annak, hogy a következő évben tizenöt, gazdaságtalanul működő, már felújításra sem alkalmas malmot leállítsanak. A rekonstrukciós munkákra az idén 200—210 millió forintot fordítanak. A közelmúltban fejezték be a mezőkövesdi és a ménfőcsanaki malom rekonstrukcióját, tart az érdi, a táti, a debreceni, a nyíregyházi, a jánoshalmi és a dombóvári malmok felújítása. Rövidesen hozzálátnak a szigetvári üzem korszerűsítéséhez. A budai malomban finn—magyar együttműködéssel szerelik fel a számítógépes termelésirányító automati- kákat. A nemrégen leégett komáromi malom újjáépítésének tervei már a rajzasztalokon vannak, s a létesítmény kivitelezéséhez várhatóan még az idén hozzálátnak. Több üzemben korszerűsítik a belső anyagmozgatást és a csomagolást. A jövőben növelik a csomagolt lisztek mennyiségét, javítják a csomagolás minőségét. A fogyasztók iltal évente vásárolt mintegy 220 ezer tonna liszt egy részét még kézzel csomagolják; ezt a munkát 1990-ig csaknem teljesen a gépekre bízzák. Jelenleg a selyp! és a kalocsai malomban állítanak fel egy-egy hazai fejlesztésű csomagológépsort.
