Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

NÉPÚJSÁG o 1986. június 24., kedd Kisgépek a Hermestől Gaburek Károly 1936-1986 Meghalt Gaburek Károly festőművész. Tegnap dél­előtt távozott el örökre kö­zülünk. Ismerősei, barátai tudtuk — egy-két hete — nagyon beteg, kórházban van. De bíztunk benne, hogy felépül, hogy velünk ma­rad. Hiszen annyira szere­tett élni, s annyi terve volt még! Nemrég ünnepeltük 50. születésnapját. A tiszteletére rendezett kiállítás után is csak a jövőről beszélt. Hogy mennyi munka vár még rá. És most a döbbenet: nincs többé, nincs aki a fiókjai­ban, polcain levő vázlatokat kidolgozza, a terveket meg­valósítsa. Hiányozni fog nekünk ö, aki. annyira békéscsabai, Bé­kés megyei volt, hogy nél­küle a város, a megye kép­zőművészeti élete is szinte elképzelhetetlen. Soha nem engedett a csábításnak, Bé­késcsabához, ehhez a vidék­hez — szülőföldjéhez — ra­gaszkodott. S innen merítette az ihletet festészetéhez is. Derűs, az életet élő, jelen­tős művész (milyen fájdal­mas kimondani e szót!) volt Gaburek Károly. Tisztelői, ismerősei, barátai immár csak alkotásain keresztül ta­lálkozhatunk vele. Több háztájiba való gép­újdonságot hoz forgalomba az év második felében a Bu­dapesti Hermes Áfész. A négy lóerős,, fűnyírásra és kapálásra egyaránt al­kalmas benzinmotoros kis­gépből a Hermes Áfész meg­rendelésére a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet ké­szít el négyezret, és ehhez már be is hozatta a külföldi motorokat. Üjdonság lesz a benzinmotoros fűnyíró, ame­lyet a békéscsabai Mezőgép Vállalat gyárt. Ezt a kisgé­pet előreláthatóan szeptem­ber elejétől árusítják. Ugyancsak a Hermes áru­sítja azt a magas nyomású permetezőgépet, amelyet két szórófejjel szerelnek fel, ez­által javul a permetezés mi­nősége és a munka is gyor­sabbá válik. A Vegyépszer tiszakécskei gyáregységében kifejlesztett és gyártott per­metezőt olasz motorral hoz­zák forgalomba. A Hermes az általuk for­galmazott kisgépek garan­ciális szervizére és a később esedékes javítására is vállal­kozik; központi szervizük mellett 28 vidéki szerződéses karbantartó partnerük van. II szövetkezetpolitikában is segít a Commodore — A szövetkezeti tagok számszerű változását, vagy a célrészjegyekre befizetett fo­rintok összegszerűségének alakulását naprakészen régi módszerekkel nyilvántartani már szinte lehetetlen. Ugyanakkor megkérdőjelezi a vezetés számára annak a lehetőségét, hogy gyors át­tekintést kapjon a pillanat­nyi helyzetről és adott eset­ben azonnal cselekedni tud­jon. Csüllög Teréz, a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ szö­vetkezetpolitikai csoportjá­nak vezetője kezdte így mon- dókáját, amikor néhány nap­pal ezelőtt felkerestem. — Szövetkezetünknél már jelen vannak a Commodore 64 típusú számítógépek. Jó- néhány üzleti és gazdálkodá­si tevékenység számszaki munkáját már ezek a gépek végzik. És mivel ez a tech­nika a jelenleginél sokkal többre képes, így joggal ve­tődött fel: miért ne segítenék^- a szövetkezetpolitikai mun­kát is. — Hol tart jelenleg ez a nagyon hasznosnak ígérkező elképzelés? — Ott, hogy Bozó Zoltán, az ÁFÉSZ Commodore 64 személyi számítógépek rész­legének vezetője már elkészí­tette a szövetkezeti tagok és célrészjegyek nyilvántartásá­hoz szükséges programot. Ezt megelőzően szükség volt a területi intéző bizottságok és a szövetkezeti csoport körül­tekintő munkájára. Ugyanis személyesen kellett felkeres­ni nagyon sok szövetkezeti tagot, hogy valós képet kap­junk tagsági viszonyukról és alaprészjegyük helyzeté­ről. A programozás csak ak­kor kezdődhetett el, amikor a szövetkezetpolitikai cso­port pontos alapadatokat adott a Commodore 64 szá­mítógépnek. Egyébként a személyes látogatásokon túl vagyunk, mely — meggyőző­désem szerint — nemcsak sok és hasznos információt jelentett nekünk, hanem to­vább szilárdította az ÁFÉSZ és a szövetkezeti tagság kö­zötti kapcsolatot is. — Ezek szerint hamarosan együtt lesz minden ahhoz, hogy a programozás elkez­dődjék? — Igen és erre nagy szük­ség van. Ugyanis a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ-nak jelenleg 7200 tagja van. A célrészjegyre befizetett ősz- szeg közelíti a 30 millió fo­rintot, amit több mint 900 szövetkezeti tag adott köl­csön az ÁFÉSZ-nak az áru­készlet további növelésére, illetve a bolthálózat fejlesz­tésére. Már ebben az évben 200 szövetkezeti tag adta cél­részjegy címen forintjait kölcsön a szövetkezetnek. — Balkus — Tíz perc Sass Sylviával A Békési Galériában — a X. békésrtarhosi zenei napok programjaként — Sass Syl­via Liszt-díjas, érdemes mű­vész festményeiből nyitottak kiállítást. A világ számos or­szágában, zenei fővárosában ismert operaénekesnő öröm­mel vállalkozott arra, hogy interjút adjon a Békés Me­gyei Népújságnak. — Hogyan kezdődött az, hogy egy-egy operai főszerep előtt és után fest? — Hamburgban vendégsze­repeltem, két hónapig tartot­tak a próbák. Régi vágyam volt, hogy egyszer kipróbál­jam magam mint festő ... Rajzolgattam előbb is, sok tusrajzot készítettem. Nos, Hamburgban, a szálloda mellett volt egy festéküzlet. Bevásároltam, és fent, a szállodai szobában elkészült az első festmény. Ez tíz év­vel ezelőtt volt, és azóta tart a szenvedély, habár lakás­ban festeni, elég körülmé­nyes. — A témavilága? — Zenei témák, szerep­hangulatok, gyermekkori zongoraélmények. , Eléggé álomvilág amit festek, absz­trakt is, amennyiben elindu­lok egy természeti jelenség­ből és megfestem annak a hangulatát, megfestem, amit érzek. — Miért vált ennyire fon­tossá, hogy fest? — Az előadás elszáll, nem marad belőle semmi. Igaz, a hanglemezek, a felvételek őrzik a sikert, de a kép, és a képeken az, amit éppen ak­kor éreztem, megmarad. Egyszer majd — ha meg­érem — 90 éves öreg néni koromban megnézem a ké­peimet, és elgondolkozom az emlékeimen. — Ha teheti, eljönne-e jö­vőre hangversenyt adni a békés-tarhosi zenei napokon? — Szívesen, mert bárhová szívesen elmegyek, ahová szeretettel hívnak. Nemrég énekeltem Debrecenben, Szekszárdon, Pécsen, Zala­egerszegen. .. Békés-Tarhos ha szeretettel hív, jövök. — Hol lép fel legközelebb? — A hét végén utazom Franciaországba, Nimes-be. Ott, a hatalmas, római kori arénában július 9-én lesz Verdi II corsaro című, 1848- ban bemutatott operájának előadása. Itt éneklem az ope­ra egyik főszerepét. — Végül: járt már Békés­ben? — Talán csak átutazóban, Erdély felé. Különben nem, és ezért is ideje talán, hogy egyszer, mielőbb újra eljöj­jek ide. (sass e.) II lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programja megyénkben B ékés megye lakosságának életkörül­ményeiben, életszínvonalának emel­kedésében az elmúlt években meg­határozó szerepe volt a lakáskörülmények folyamatos javulásának. A tanácsok meg­különböztetett figyelmet fordítottak a la­kásellátás fejlesztésére, ennek eredménye­ként a lakásállomány fokozatosan bővült és korszerűsödött. Az állam támogatása és a lakosság együttes erőfeszítése eredményeként az el­múlt 15 évben 50 221 lakás épült a megyé­ben, s így a lakosság egyharmada költö­zött új, korszerű lakásba. A lakásépítés területi megoszlása igazodott a település­hálózat-fejlesztés célkitűzéseihez. A laká­sok 60 százaléka a városokban és a városi jogú nagyközségekben, nagyrészt új lakó­negyedekben épült fel. A nagyközségekben és a községekben is sok új, korszerű csa­ládi ház létesült, s így ma már a községek­ben lakó családok számottevő része is komfortosabb lakáskörülmények között él. A meglevő lakásállomány felújítása, kor­szerűsítése folyamatos volt. A lakásállo­mány avultsága, kedvezőtlen minőségi ösz- szetétele, az ismétlődő belvízkárok is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a lakosság jelen­tős anyagi áldozatvállalásával, kedvezmé­nyes hitelfeltételekkel gyors ütemben épí­tették át, bővítették és korszerűsítették a kis alapterületű, elavult családi házakat. Mindezek ellenére a megye lakáshelyzete ma még nem kielégítő. Békés megye tanácsa a lakásépítés és a lakásgazdálkodás távlati céljaival össz­hangban a VII. ötéves tervidőszakban is kiemelt feladatnak tekinti a lakásellátás további javítását. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a tanácsi fejlesztési lehetőségek egynegyedét, csaknem 2 milliárd forintot terveznek a tanácsok a lakásellátás javítá­sára felhasználni. A középtávú tervidőszak ezzel kapcsolatos feladatait a megyei ta­nács társadalmi-gazdasági programban foglalta össze. A program egyik fő társadalompolitikai célja, hogy az 1990-es évek elejére a la­kásellátottság a szükségletekkel — a tele­pülések többségében — egyensúlyba kerül­jön. Ezzel egyidejűleg a lakásállomány minősége és összetétele tovább javuljon. Ennek érdekében: a lakásgazdálkodás esz­közrendszerének továbbfejlesztésével, a felújítás és a korszerűsítés ösztönzésével is folytatni kell az önálló lakással nem ren­delkező, illetve a korszerűtlen lakásban élő családok lakáshelyzetének javítását. Ja­vuló karbantartással, a felújítások és kor­szerűsítések számának, hatékonyságának megóvásának és használati értékének meg­növelésével el kell érni a lakásállomány megóvásának és használati értékének meg­őrzését, növelését. A támogatások körének, mértékének és a szociális helyzeten ala­puló differenciálásának a továbbfejlesz­tésével arányosabbá kell tenni a lakosság teherviselését. A lakásépítéssel, felújítással és korszerűsítéssel, az ehhez kapcsolódó közműépítéssel elő kell segíteni a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai­nak megvalósítását, a lakosság alapfokú infrastrukturális ellátásában, az életkö­rülményekben meglevő Indokolatlan terü­leti különbségek mérséklését. A VII. ötéves tervidőszakban megyénk­ben 14 500 lakás felépítésének feltételei teremthetők meg. Ebből 950 tanácsi bér- és szolgálati lakásként épülhet fel. A meg­levő tanácsi bérlakások bérlői jogáról való lemondás ösztönzésével további 900—1000 bérlőközösségek létrehozásával is segíteni bérlakások száma az előző tervidőszaké­val azonos. A meglevő állami lakásállo­mány elmaradt felújításának pótlására is sor kerül. Az állami lakások fokozott megóvása össztársadalmi érdek, melyet bérlőközösségek létrehozásával is segíteni kívánunk. A bérlőközösségek saját mun­kával az üzemeltetési költségeket csök­kentik, ugyanakkor a lakásvagyon meg­óvásában is jelentős szerepet vállalhatnak. A lakások egyharmada, 4500—5000 lakás továbra is telepszerű többszinten formá­ban, lakótelepen épülhet fel. Az OTP és lakásépítő szövetkezeti beruházás mellett ösztönözzük a vállalkozó szervezetek (épí­tőipari vállalatok, szövetkezetek) és a ta­nácsok értékesítésre történő lakásépítését is, elsősorban a választék bővítése, a ver­seny megteremtése érdekében. A lakásállomány növekedésének jelentős részét, 60 százalékát ebben a tervidőszak­ban is a családiház-építések adják. En­nek különböző formáit (hagyományos, kor­szerű csoportos, egyedi kistársasház) a te­lepülés jellege, a családok életmódja ha­tározza meg. Összességében mintegy 9000 családi ház építésével számolhatunk. A családi ház építését a lakásépítésen belül elfoglalt súlyának megfelelően sokoldalúan támogatjuk. A terv- és az építőanyag-el­látás mellett a VII. ötéves tervidőszakban a telekellátás feltételei is javulnak. A te­lekkialakítás a mennyiségi ellátás mellett a differenciált igényekhez is jobban iga­zodhat. A lakásgazdálkodás kiemelt feladata az önálló lakással nem rendelkező családok — ezen belül is a fiatal házasok és több- gyermekes családok — lakáshelyzetének javítása. E réteg lakásgondjainak megol­dására településszintű társadalmi-gazda­sági programok készültek, melyek 3500— 4000 családot érintenek a VII. ötéves terv­ben. A z említett feladatok végrehajtásával a lakáskörülmények folyamatosan tovább javulnak. Mindehhez nélkü­lözhetetlen az állam segítfégén kívül a ta­nácsok, a munkáltatók és a lakosság szé­les körű társadalmi összefogása. Bercczki András, a Békés Megyei Tanács V. B. tervosztály vezetője Országos bányászhorgászverseny A halászléfőző-verscny, 28 bogrács alatt ég a tűz Az első — akkor még Olajbányász Horgász Kupa — versenyt 1975-ben, öt csa­pat részvételével a Tiszán rendezték meg, a szolnoki Olajbányász HE kezdemé­nyezésére. Ezt követte soro­zatban évente más-más hely­színnel a többi, míg most hét végén, szombat—vasár­nap már a XII.-re került sor Békésszentandráson, a Nagyalföldi Kőolajfúrási Vállalat Orosházi HSE ta­nyáján és a duzzasztó fölötti Hármas-Körös szakaszon. Ezen a horgászversenyen 28 csapat indult, és nemcsak olajbányászok, hanem a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetéhez tartozó vállalatok, intézmények kollektívái is, Pécstől Tatabányáig, Sze­gedtől Salgótarjánig, az or­szág minden részéből és a bányászat valamennyi szak­területéről. A versenyen megjelentek a fővédnökök: Kovács László, az MSZMP KB tag­ja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, Szabó Miklós, az MSZMJ1 Békés Megyei Bizottsága el­ső titkára és Czakó Béla, a Magyar Országos Horgász Szövetség főtitkára. Kovács László megnyitó- beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű talál­kozások nemcsak az ismeret­ség, barátság ápolását szol­gálják, hanem a bányászok igen nehéz, komoly fizikai igénybevételt jelentő mun­kája utáni kikapcsolódást is. Az időjárás kegyeibe fo­gadta a résztvevőket, akik, több mint százan horgász Ki mit tud?-ban, barkácso­lásban, szárazföldi és vízi célbadobásban, halászléfőzés­ben, valamint a szombaton délután 6 órától vasárnap 9- ig tartó halfogóversenyen mérték össze tudásukat. A csapatversenyt az Orosz­lányi Bányász HE nyerte 266 ponttal, második az Orosházi HSE lett 204, har­madik a Geofizika HE lett 203 ponttal. A Ki mit tud?- ot Bálfi Zoltán oroszlányi versenyző 42 ponttal, a bar­kácsolást Vereczkei Ferenc, szintén Oroszlányból 45-tel, a célbadobást Tóth Vince, a Geofizikától 40-nel, a ha­lászléfőzést Dicső István, ugyancsak a Geofizikától 70 ponttal nyerte. A legna­gyobb halat, egy 2040 gram­mos pontyot Bálfi Zoltán, a Ki mit tud? győztese fogta, összesen 106 hal került ho­rogra 22 375 gramm súlyban. A díjakat Kovács László, az MSZMP KB tagja, a BDSZ főtitkára adta át. Kép, szöveg: Plavecz Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom