Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. június 24., kedd Kisgépek a Hermestől Gaburek Károly 1936-1986 Meghalt Gaburek Károly festőművész. Tegnap délelőtt távozott el örökre közülünk. Ismerősei, barátai tudtuk — egy-két hete — nagyon beteg, kórházban van. De bíztunk benne, hogy felépül, hogy velünk marad. Hiszen annyira szeretett élni, s annyi terve volt még! Nemrég ünnepeltük 50. születésnapját. A tiszteletére rendezett kiállítás után is csak a jövőről beszélt. Hogy mennyi munka vár még rá. És most a döbbenet: nincs többé, nincs aki a fiókjaiban, polcain levő vázlatokat kidolgozza, a terveket megvalósítsa. Hiányozni fog nekünk ö, aki. annyira békéscsabai, Békés megyei volt, hogy nélküle a város, a megye képzőművészeti élete is szinte elképzelhetetlen. Soha nem engedett a csábításnak, Békéscsabához, ehhez a vidékhez — szülőföldjéhez — ragaszkodott. S innen merítette az ihletet festészetéhez is. Derűs, az életet élő, jelentős művész (milyen fájdalmas kimondani e szót!) volt Gaburek Károly. Tisztelői, ismerősei, barátai immár csak alkotásain keresztül találkozhatunk vele. Több háztájiba való gépújdonságot hoz forgalomba az év második felében a Budapesti Hermes Áfész. A négy lóerős,, fűnyírásra és kapálásra egyaránt alkalmas benzinmotoros kisgépből a Hermes Áfész megrendelésére a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet készít el négyezret, és ehhez már be is hozatta a külföldi motorokat. Üjdonság lesz a benzinmotoros fűnyíró, amelyet a békéscsabai Mezőgép Vállalat gyárt. Ezt a kisgépet előreláthatóan szeptember elejétől árusítják. Ugyancsak a Hermes árusítja azt a magas nyomású permetezőgépet, amelyet két szórófejjel szerelnek fel, ezáltal javul a permetezés minősége és a munka is gyorsabbá válik. A Vegyépszer tiszakécskei gyáregységében kifejlesztett és gyártott permetezőt olasz motorral hozzák forgalomba. A Hermes az általuk forgalmazott kisgépek garanciális szervizére és a később esedékes javítására is vállalkozik; központi szervizük mellett 28 vidéki szerződéses karbantartó partnerük van. II szövetkezetpolitikában is segít a Commodore — A szövetkezeti tagok számszerű változását, vagy a célrészjegyekre befizetett forintok összegszerűségének alakulását naprakészen régi módszerekkel nyilvántartani már szinte lehetetlen. Ugyanakkor megkérdőjelezi a vezetés számára annak a lehetőségét, hogy gyors áttekintést kapjon a pillanatnyi helyzetről és adott esetben azonnal cselekedni tudjon. Csüllög Teréz, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője kezdte így mon- dókáját, amikor néhány nappal ezelőtt felkerestem. — Szövetkezetünknél már jelen vannak a Commodore 64 típusú számítógépek. Jó- néhány üzleti és gazdálkodási tevékenység számszaki munkáját már ezek a gépek végzik. És mivel ez a technika a jelenleginél sokkal többre képes, így joggal vetődött fel: miért ne segítenék^- a szövetkezetpolitikai munkát is. — Hol tart jelenleg ez a nagyon hasznosnak ígérkező elképzelés? — Ott, hogy Bozó Zoltán, az ÁFÉSZ Commodore 64 személyi számítógépek részlegének vezetője már elkészítette a szövetkezeti tagok és célrészjegyek nyilvántartásához szükséges programot. Ezt megelőzően szükség volt a területi intéző bizottságok és a szövetkezeti csoport körültekintő munkájára. Ugyanis személyesen kellett felkeresni nagyon sok szövetkezeti tagot, hogy valós képet kapjunk tagsági viszonyukról és alaprészjegyük helyzetéről. A programozás csak akkor kezdődhetett el, amikor a szövetkezetpolitikai csoport pontos alapadatokat adott a Commodore 64 számítógépnek. Egyébként a személyes látogatásokon túl vagyunk, mely — meggyőződésem szerint — nemcsak sok és hasznos információt jelentett nekünk, hanem tovább szilárdította az ÁFÉSZ és a szövetkezeti tagság közötti kapcsolatot is. — Ezek szerint hamarosan együtt lesz minden ahhoz, hogy a programozás elkezdődjék? — Igen és erre nagy szükség van. Ugyanis a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nak jelenleg 7200 tagja van. A célrészjegyre befizetett ősz- szeg közelíti a 30 millió forintot, amit több mint 900 szövetkezeti tag adott kölcsön az ÁFÉSZ-nak az árukészlet további növelésére, illetve a bolthálózat fejlesztésére. Már ebben az évben 200 szövetkezeti tag adta célrészjegy címen forintjait kölcsön a szövetkezetnek. — Balkus — Tíz perc Sass Sylviával A Békési Galériában — a X. békésrtarhosi zenei napok programjaként — Sass Sylvia Liszt-díjas, érdemes művész festményeiből nyitottak kiállítást. A világ számos országában, zenei fővárosában ismert operaénekesnő örömmel vállalkozott arra, hogy interjút adjon a Békés Megyei Népújságnak. — Hogyan kezdődött az, hogy egy-egy operai főszerep előtt és után fest? — Hamburgban vendégszerepeltem, két hónapig tartottak a próbák. Régi vágyam volt, hogy egyszer kipróbáljam magam mint festő ... Rajzolgattam előbb is, sok tusrajzot készítettem. Nos, Hamburgban, a szálloda mellett volt egy festéküzlet. Bevásároltam, és fent, a szállodai szobában elkészült az első festmény. Ez tíz évvel ezelőtt volt, és azóta tart a szenvedély, habár lakásban festeni, elég körülményes. — A témavilága? — Zenei témák, szerephangulatok, gyermekkori zongoraélmények. , Eléggé álomvilág amit festek, absztrakt is, amennyiben elindulok egy természeti jelenségből és megfestem annak a hangulatát, megfestem, amit érzek. — Miért vált ennyire fontossá, hogy fest? — Az előadás elszáll, nem marad belőle semmi. Igaz, a hanglemezek, a felvételek őrzik a sikert, de a kép, és a képeken az, amit éppen akkor éreztem, megmarad. Egyszer majd — ha megérem — 90 éves öreg néni koromban megnézem a képeimet, és elgondolkozom az emlékeimen. — Ha teheti, eljönne-e jövőre hangversenyt adni a békés-tarhosi zenei napokon? — Szívesen, mert bárhová szívesen elmegyek, ahová szeretettel hívnak. Nemrég énekeltem Debrecenben, Szekszárdon, Pécsen, Zalaegerszegen. .. Békés-Tarhos ha szeretettel hív, jövök. — Hol lép fel legközelebb? — A hét végén utazom Franciaországba, Nimes-be. Ott, a hatalmas, római kori arénában július 9-én lesz Verdi II corsaro című, 1848- ban bemutatott operájának előadása. Itt éneklem az opera egyik főszerepét. — Végül: járt már Békésben? — Talán csak átutazóban, Erdély felé. Különben nem, és ezért is ideje talán, hogy egyszer, mielőbb újra eljöjjek ide. (sass e.) II lakásellátás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programja megyénkben B ékés megye lakosságának életkörülményeiben, életszínvonalának emelkedésében az elmúlt években meghatározó szerepe volt a lakáskörülmények folyamatos javulásának. A tanácsok megkülönböztetett figyelmet fordítottak a lakásellátás fejlesztésére, ennek eredményeként a lakásállomány fokozatosan bővült és korszerűsödött. Az állam támogatása és a lakosság együttes erőfeszítése eredményeként az elmúlt 15 évben 50 221 lakás épült a megyében, s így a lakosság egyharmada költözött új, korszerű lakásba. A lakásépítés területi megoszlása igazodott a településhálózat-fejlesztés célkitűzéseihez. A lakások 60 százaléka a városokban és a városi jogú nagyközségekben, nagyrészt új lakónegyedekben épült fel. A nagyközségekben és a községekben is sok új, korszerű családi ház létesült, s így ma már a községekben lakó családok számottevő része is komfortosabb lakáskörülmények között él. A meglevő lakásállomány felújítása, korszerűsítése folyamatos volt. A lakásállomány avultsága, kedvezőtlen minőségi ösz- szetétele, az ismétlődő belvízkárok is hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság jelentős anyagi áldozatvállalásával, kedvezményes hitelfeltételekkel gyors ütemben építették át, bővítették és korszerűsítették a kis alapterületű, elavult családi házakat. Mindezek ellenére a megye lakáshelyzete ma még nem kielégítő. Békés megye tanácsa a lakásépítés és a lakásgazdálkodás távlati céljaival összhangban a VII. ötéves tervidőszakban is kiemelt feladatnak tekinti a lakásellátás további javítását. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a tanácsi fejlesztési lehetőségek egynegyedét, csaknem 2 milliárd forintot terveznek a tanácsok a lakásellátás javítására felhasználni. A középtávú tervidőszak ezzel kapcsolatos feladatait a megyei tanács társadalmi-gazdasági programban foglalta össze. A program egyik fő társadalompolitikai célja, hogy az 1990-es évek elejére a lakásellátottság a szükségletekkel — a települések többségében — egyensúlyba kerüljön. Ezzel egyidejűleg a lakásállomány minősége és összetétele tovább javuljon. Ennek érdekében: a lakásgazdálkodás eszközrendszerének továbbfejlesztésével, a felújítás és a korszerűsítés ösztönzésével is folytatni kell az önálló lakással nem rendelkező, illetve a korszerűtlen lakásban élő családok lakáshelyzetének javítását. Javuló karbantartással, a felújítások és korszerűsítések számának, hatékonyságának megóvásának és használati értékének megnövelésével el kell érni a lakásállomány megóvásának és használati értékének megőrzését, növelését. A támogatások körének, mértékének és a szociális helyzeten alapuló differenciálásának a továbbfejlesztésével arányosabbá kell tenni a lakosság teherviselését. A lakásépítéssel, felújítással és korszerűsítéssel, az ehhez kapcsolódó közműépítéssel elő kell segíteni a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak megvalósítását, a lakosság alapfokú infrastrukturális ellátásában, az életkörülményekben meglevő Indokolatlan területi különbségek mérséklését. A VII. ötéves tervidőszakban megyénkben 14 500 lakás felépítésének feltételei teremthetők meg. Ebből 950 tanácsi bér- és szolgálati lakásként épülhet fel. A meglevő tanácsi bérlakások bérlői jogáról való lemondás ösztönzésével további 900—1000 bérlőközösségek létrehozásával is segíteni bérlakások száma az előző tervidőszakéval azonos. A meglevő állami lakásállomány elmaradt felújításának pótlására is sor kerül. Az állami lakások fokozott megóvása össztársadalmi érdek, melyet bérlőközösségek létrehozásával is segíteni kívánunk. A bérlőközösségek saját munkával az üzemeltetési költségeket csökkentik, ugyanakkor a lakásvagyon megóvásában is jelentős szerepet vállalhatnak. A lakások egyharmada, 4500—5000 lakás továbra is telepszerű többszinten formában, lakótelepen épülhet fel. Az OTP és lakásépítő szövetkezeti beruházás mellett ösztönözzük a vállalkozó szervezetek (építőipari vállalatok, szövetkezetek) és a tanácsok értékesítésre történő lakásépítését is, elsősorban a választék bővítése, a verseny megteremtése érdekében. A lakásállomány növekedésének jelentős részét, 60 százalékát ebben a tervidőszakban is a családiház-építések adják. Ennek különböző formáit (hagyományos, korszerű csoportos, egyedi kistársasház) a település jellege, a családok életmódja határozza meg. Összességében mintegy 9000 családi ház építésével számolhatunk. A családi ház építését a lakásépítésen belül elfoglalt súlyának megfelelően sokoldalúan támogatjuk. A terv- és az építőanyag-ellátás mellett a VII. ötéves tervidőszakban a telekellátás feltételei is javulnak. A telekkialakítás a mennyiségi ellátás mellett a differenciált igényekhez is jobban igazodhat. A lakásgazdálkodás kiemelt feladata az önálló lakással nem rendelkező családok — ezen belül is a fiatal házasok és több- gyermekes családok — lakáshelyzetének javítása. E réteg lakásgondjainak megoldására településszintű társadalmi-gazdasági programok készültek, melyek 3500— 4000 családot érintenek a VII. ötéves tervben. A z említett feladatok végrehajtásával a lakáskörülmények folyamatosan tovább javulnak. Mindehhez nélkülözhetetlen az állam segítfégén kívül a tanácsok, a munkáltatók és a lakosság széles körű társadalmi összefogása. Bercczki András, a Békés Megyei Tanács V. B. tervosztály vezetője Országos bányászhorgászverseny A halászléfőző-verscny, 28 bogrács alatt ég a tűz Az első — akkor még Olajbányász Horgász Kupa — versenyt 1975-ben, öt csapat részvételével a Tiszán rendezték meg, a szolnoki Olajbányász HE kezdeményezésére. Ezt követte sorozatban évente más-más helyszínnel a többi, míg most hét végén, szombat—vasárnap már a XII.-re került sor Békésszentandráson, a Nagyalföldi Kőolajfúrási Vállalat Orosházi HSE tanyáján és a duzzasztó fölötti Hármas-Körös szakaszon. Ezen a horgászversenyen 28 csapat indult, és nemcsak olajbányászok, hanem a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó vállalatok, intézmények kollektívái is, Pécstől Tatabányáig, Szegedtől Salgótarjánig, az ország minden részéből és a bányászat valamennyi szakterületéről. A versenyen megjelentek a fővédnökök: Kovács László, az MSZMP KB tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, Szabó Miklós, az MSZMJ1 Békés Megyei Bizottsága első titkára és Czakó Béla, a Magyar Országos Horgász Szövetség főtitkára. Kovács László megnyitó- beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű találkozások nemcsak az ismeretség, barátság ápolását szolgálják, hanem a bányászok igen nehéz, komoly fizikai igénybevételt jelentő munkája utáni kikapcsolódást is. Az időjárás kegyeibe fogadta a résztvevőket, akik, több mint százan horgász Ki mit tud?-ban, barkácsolásban, szárazföldi és vízi célbadobásban, halászléfőzésben, valamint a szombaton délután 6 órától vasárnap 9- ig tartó halfogóversenyen mérték össze tudásukat. A csapatversenyt az Oroszlányi Bányász HE nyerte 266 ponttal, második az Orosházi HSE lett 204, harmadik a Geofizika HE lett 203 ponttal. A Ki mit tud?- ot Bálfi Zoltán oroszlányi versenyző 42 ponttal, a barkácsolást Vereczkei Ferenc, szintén Oroszlányból 45-tel, a célbadobást Tóth Vince, a Geofizikától 40-nel, a halászléfőzést Dicső István, ugyancsak a Geofizikától 70 ponttal nyerte. A legnagyobb halat, egy 2040 grammos pontyot Bálfi Zoltán, a Ki mit tud? győztese fogta, összesen 106 hal került horogra 22 375 gramm súlyban. A díjakat Kovács László, az MSZMP KB tagja, a BDSZ főtitkára adta át. Kép, szöveg: Plavecz Pál
