Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÜNIUS 33., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLJ. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése Havasi Ferenc és Marjai József felszólalása A Magyar Kereskedelmi Kamara szombaton, a Buda­pest Kongresszusi Központban tartotta VII. közgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és érdekképviseleti szervek vezetői. Az elnökség írásos beszá­molójához Beck Tamás, a Kamara elnöke fűzött szóbe­li kiegészítést. Elmondotta: a Kamara tagjainak száma az 1980. évi 484-ről 1250-re nőtt. Az elmúlt öt évben épí­tő- és építőanyag-ipari vál­lalatokkal, állami gazdasá­gokkal, s jó néhány szövet­kezettel bővült a Kamara tagvállalatainak köre. A Ka­mara társadalmi jellege erő­södött, központi feladatává vált az érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti te­vékenység. Fokozatosan fej­lesztette kapcsolatait a nép­gazdaság irányító szerveivel, a vállalatok véleményét köz­vetítve bekapcsolódott a gazdasági döntések előkészí­tésébe. Számos hatósággal kötött együttműködési meg­állapodást. biztosítva azt. hogy az irányító szervek már a döntés-előkészítés ko­rai fázisában kikérjék a Ka­mara által közvetített válla­lati véleményeket. Az ér­dekvédelmi munka alapvető gondja jelenleg az, hogy a Kamara még csak kevés esetben tud alternatív, átfo­gó javaslatokat előkészíteni a gazdaságirányítás számára, azért fokozottan igyekszik bevonni e munkába a válla­lati szakembereket. A Kamara sokféle módon segíti a vállalatok és a kor­mányzat kapcsolatának javí­tását. Az elnökségi üléseken rendszeresen részt vesznek a kormány vezető tisztségvise­lői. A vitákban a vállalati vezetők kifejtik véleményü­ket és közvetlenül megis­merhetik a gazdaságirányítás szempontjait is. Ez az infor­mációcsere hozzájárult az ál­láspontok közeledéséhez. A kamara a múlt esztendőben A francia—brazil negyed­döntő utáni vélemények: Henri Michel, a franciák szövetségi kapitánya: — A találkozó első húsz percében szorongtam, mert Platiniék nem azt a taktikát követték, amit eddig. és amit a brazilok ellen is meg­szabtam. Később hélyretet- tek mindent, és óriási lelki­erővel egyenlítettek. Nem mondom, hogy a jobb csa­pat nyert. Sokkal inkább a szerencse szegődött mellénk! Mi a 11-esekkel való tovább­jutással „visszakaptuk” azt, amit a román bíró elvett tő­lünk akkor, amikor Bellone egyedül húzott kapura, és Carlos kirívóan szabálytalan­kodott vele. A kapus nem nyerte el méltó büntetését! A 120 perc embertelen felada­tot rótt csapatomra. Félek attól, hogy az elődöntőben ennek megisszuk a levét. Tele Santana brazil szak­vezető: — Nehéz elviselni egy ilyen döntést, hiszen egyik számos olyan jelzést és ja­vaslatot juttatott el a gazda­ságirányításnak, amelyek je­lentős gazdasági feszültségek feloldását célozták, több ja­vaslatot készített az idei szabályozóváltozásokkal, az exportérdekeltség növelésé­vel kapcsolatban is. A beszámolót vita követte. Kapolyi László ipar) mi­niszter hangoztatta: jelenleg, amikor növekszik a vállalati önállóság, a decentralizáció, különösen fontos, hogy meg­felelő információk álljanak a vállalati vezetők rendelkezé­sére. Csak így lehet olyan döntéseket kialakítani, ame­lyek elősegítik a vállalatok kívánt fejlődését. A tanácskozáson Havasi Ferenc és Marjai József is felszólalt. Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közgyűlés részt­vevőit. Elöljáróban szólt a Kamara tevékenységének nö­vekvő jelentőségéről, jó irá­nyú fejlődéséről. Mint mon­dotta. a mi társadalmunk­ban is léteznek valós érdek- viszonyok, ezért fontos, hogy legyenek olyan fórumok, ahol ezek kifejezésre jutnak. A gazdaság intézményrend­szerében a Kamara feladata a magyar vállalatok és szö­vetkezetek érdekeinek kép­viselete. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy az ország építéséhez, a gaz­dasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt és a közvélemény által is elfogadott program­mal rendelkezik, a XIII. pártkongresszus határozatá­nak és a VII. ötéves tervnek az előkészítésében az ország színe-java részt vett. E do­kumentumokat felelős fóru­esapat sem érdemelt kiesést. Taktikailag sikerült megol­dani a francia középpályás sor ellenőrzését, mégis kies­tünk. Nem találok magyará­zatot. Mint ahogy arra sem, hogy olyan kiemelkedő klasz- szisok, mint Zico, Socrates és Piatini büntetőket hibáz­nak. Ügy látszik, ez a lab­darúgás. Az NSZK—Mexikó mérkő­zés utáni edzői vélemények: Franz Beckenbauer (NSZK): — Dráma volt ez. nem lab­darúgó-mérkőzés. Tudtuk, hogy gondjaink lesznek a házigazdák ellen, s így is történt. Ám felül tudtunk kerekedni a nehézségeken. Diaz kolumbiai játékvezető tevékenységét minősíthetet­lennek tartom, szemérmetle­nül segítette a házigazdákat. Végül azonban minden hát­ráltató körülménnyel meg tudott birkózni a csapatom, s ezért gratulálok a játéko­soknak. Még egy gondolat: a büntetőrúgásokat nem tat~ mok véleményezték és a vi­ták során alakították ki, erő­sítették meg. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első fél­év teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Munkánk fo­gyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági fejlemények miatt meglehetősen nehéz körül­mények között kezdődött a VII. ötéves terv megvalósí­tása. Felvetődik a kérdés: a jelenlegi helyzetben nem túl sok-e a gazdasági prioritás, lehet-e ezeket egyszerre ér­vényesíteni? Vajon nem jött-e el az ideje egy újabb akcióprogram kidolgozásá­nak? A gazdaságirányítás nyitott és rugalmas, arra azonban nincs lehetőség, hogy lényeges engedménye­ket tegyünk elhatározott cél­jainkat illetően. Választási lehetőségünk viszonylag szűk. Adósságszolgálati kötelezett­ségünknek pontosan eleget kell tennünk, s ehhez min­denképpen teljesíteni kell a VII. ötéves tervben előirány­zott feladatokat. Erre kény­szerít bennünket az is, hogy lépést kell tartanunk a nem­zetközi műszaki és technikai haladással. Nem lehet meg­rekedni a korábbi alacsony felhalmozási szinten. mert így előbb-utóbb felélnénk jö­vőnket. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a Kamara to­vábbi sikeres munkájához. Marjai József a kormány nevében üdvözölte a Kamara közgyűlésének " résztvevőit. Elmondotta: a kormányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével tovább növe­kedjen a Kamara szerepe, lehetősége a gazdasági folya­matok formálásában. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kormányzati intézkedésekről szólt, amelyeknek célja a szelektivitás erősítése, a szerkezetátalakítás gyorsítá­sa. Elmondotta, hogy az ex­tern ideális megoldásnak, an­nak ellenére, hogy most a szerencse nekünk kedvezett. Bizakodva várjuk a Francia- ország elleni elődöntőt, bár tudjuk, hogy ellenfelünk Európa legjobb válogatottja. Bora Milutinovics (Mexikó, könnyek között): — A vereség pillanataiban is büszkeséget érzek, hogy ilyen nagyszerű csapatnak le­hettem a vezetője, mint a mexikói. Győzelmet érde­meltünk volna, mert olyan erőfeszítést vitt véghez a csapat, amely példátlan a mexikói labdarúgás történe­tében. Hiszem, hogy a ki­esés ellenére sem okoztunk csalódást Monterrey városa és egész Mexikó szurkolói­nak. Ilyen a sport, az egyik csapatnak búcsúznia kell. .. Ezt el kell fogadnunk, még ha fáj is. Számomra most befejeződött a világbajnok­ság, a további mérkőzéseket feleségem és újszülött lá­nyom társaságában nézem. Nem vitás, hogy Joel Bats, a franciák kapusa volt a szombati Franciaország— Brazília negyeddöntő hőse. A portösztönző pályázati rend­szer része a kongresszusi ha­tározat, a VII. ötéves terv teljesítését szolgáló prog­ramnak. Az ennek keretében létrejövő megállapodások je­lentős előnyöket, kedvezmé­nyeket biztosítanak az ex­port növelésére vállalkozók­nak. Eddig 237 pályázat ér­kezett az elbíráló szervek­hez, s 191 pályázatot érté­keltek. Az esetek többségé­ben két héten belül megtör­tént a pályázatok elbírálása. A pályázatot benyújtó vál­lalatok többsége új kapacitá­sok kiépítésével bővíti ex­portját. A beruházások 80— 85 százaléka olyan fejlesztés, amelynek keretében korsze­rűsítik a gépparkot, emelik a termelés technikai, technoló­giai színvonalát. A fejlesz­tések többsége új termék létrehozását, vagy a már gyártott termékek jobb mi­nőségben történő előállítását szolgálja. A létrejövő több­letexport-árualap gazdasá­gossága meghaladja a nép- gazdasági és a szakágazati átlagot. A kormányzat fel­hívja a vállalatokat arra. hogy ezt a munkát tovább folytassák. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfo­galmazott javaslatokat, ész­revételeket a kormányzat ta­nulmányozni fogja, s min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita .befejezése után a közgyűlés elfogadta a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara módosított alapszabályát. Ez magában foglalja az Elnöki Tanács múlt évi törvényere­jű rendeletét, amely módosí­totta és kiterjesztette a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi körét, státuszát pedig társadalmi szervezet­ként határozta meg. Ezután a közgyűlés meg­választotta a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökségét és felügyelő bizottságát. A Kamara elnöke ismét Beck Tamás, a Buda-Flax vezér- igazgatója, főtitkára Lőrin- cze Péter lett. kapus létére meglehetősen apró termetű labdarúgó a rendes játékidőben kivédte Zico 11-esét, majd a bünte­tőpárbaj során Socrates lab­dáját is hárította, Julio Ce­sar 11-esét pedig szemmel „bűvölte” a jobb kapufára. A statisztikusok számításai szerint a 120 perc során — a büntetőt leszámítva — hét olyan védése volt, amellyel biztos góltól mentette meg hálóját. Az egyébként szikla­szilárd francia védelmet ezen az estén jó néhányszor átjátszottak az ördöngös bra­zilok, ám — egy kivételtől eltekintve — Bats legyőzhe­tetlen volt. A zárkózott Bats a talál­kozó után v-m nyilatkozott az újságín ■ mondván, hogy még időre vin szüksége ahhoz, hogy megeméssze a történteket, a hihetetlen iz­galmakat. Az 1957. január 4-én szü­letett Bats 1983. szeptember 7-én mutatkozott be a fran­cia válogatottban. A premier jobban is sikerülhetett vol­na: Dánia 3—1-re legyőzte Franciaországot. De Michel (Folytatás a 8. oldalon.) Bats, a legyőzhetetlen Gulyás György vezényelte a nyitóhangversenyen Schubert G-dúr miséjét Emlékülés, ünnepi díszhangverseny, képzőművészeti kiállítás Megkezdődtek a békés-tarhosi zenei napok „A zene mindenkié" val­lotta Kodály Zoltán, és ez volt az 1946-ban megalakult tarhosi énekiskola jelmonda­ta is. Tarhos sugárzó szelle­misége, melyet nyolc év után, 1954-ben egyetlen toll­vonással, az iskola megszün­tetésével kívántak semmivé tenni, túlélte rnegpróbálta- tásait, és most, negyven év után méltó emlékülésen em­lékezhettek a volt tarhosi diákok, a magyar zenei élet kiválóságai, a zene barátai, a kultúrára érzékeny embe­rek Gulyás György nagy ál­mának egykori megvalósulá­sáról, a tarhosi énekiskola meghatározó tevékenységé­ről, korszakot nyitó. nagy vállalkozásáról. Szombaton délelőtt a tar­hosi zenepavilonban Vámos László, a Békés Megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője mondott bevezetőt az emlékülésen, majd Szoko- lay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, volt tarhosi diák emlékezett meg a „tarhosi csodáról”, az énekiskolát megálmodó Gulyás György fényes életművéről, mely „történelmi szükségszerűség­ként” lett azzá, és lett olyan­ná, amilyennek lennie kel­lett. — Egy iskolát meg lehet szüntetni — mondotta Szo- kolav Sándor —, de a jelen­séget soha. Tarhos is ezt iga­zolja: az én életemnek is tündérkertje volt, és ma is, évtizedek után, megköny- nyebbül a lelkem, ha Tar- hosról szólhatok. Gulyás György megszállóiként hitt a falusi gyerekek tehetségé­ben, és abban, hogy a gyer­mekkor élményei egy életre meghatározóak, hogy az agy és a szív élményei, a neve­lés lélekbe égető módszere, melyet Tarhos megvalósított, ma is póida, ma is vissza­nyúlhatnánk ezekhez. Az egykori iskola az ének tisz­tító, csodatévő erejét fedezte fel, közös énekléseink, rög­tönzött hangversenyeink örö­möt megosztó együttlétek voltak. Szólt ezután a tarhosi szel­lem újbóli megtestesüléséről, a zenei napokról, e napok művészeti és közművelődési céljairól. „Tarhosnak még nincs teljesen méltó jelene, de jó úton van” — mondot­ta végül. (Folytatás a 3. oldalon) A szombat délelőtti emlékülésen Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző mondott ünnepi beszédet

Next

/
Oldalképek
Tartalom