Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

1986. június 20., péntek Genscher a Szovjetunióba látogat A szovjet kormány meghívására Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter július második fe­lében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Magyar felszólaló a haderöcsökkentési tárgyalásokon Magyarország kormánya és népe nagy figyelemmel kísér minden fegyverzetkor­látozási tárgyalást, tevékeny részese valamennyi, a lesze­relésre irányuló törekvések­nek, hangsúlyozta Nagy Já­nos nagykövet, küldöttsé­günk vezetője a bécsi had­eröcsökkentési ' tárgyalások csütörtöki ülésén. Hazánk lehetőségeinek megfelelően kész hozzájárulni a közép­európai katonai szembenál­lás szintjének csökkentésé­hez: a bécsi fórumon elfog­lalt különleges státusa nem jelenti a passzív' szemlélő szerepét, hiszen e tárgyalá­sok sikere, a kelet—nyugati kapcsolatok javulása nemze­ti érdekünk, és egybeesik tö­rekvéseinkkel, mondotta. A nagykövet szólt arról, hogy a bécsi tárgyalások idén biztatóan folytatód­tak: a NATO-országok leg­utóbbi javaslata a tervezett megállapodás keretére vo­natkozó pozitív elemeket is tartalmazott, míg a szocia­lista országok február 20-i tervezete valós lehetőséget teremtett ahhoz, hogy meg­kezdjék a szerződés kidol­gozásának konkrét munká­ját. A NATO reagálása a VSZ javaslatára azonban nem igazolta a reményeket: a nyugati javaslatok a lé­nyeget illetően egyre kisebb csapatcsökkentést irányoz­nak elő, teljesen figyelmen kívül hagyják a fegyverzet csökkentését, egyúttal pedig irreális mértékben növelik az ellenőrzési igényt. A magyar küldöttség veze­tője ismertette a VSZ Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek legutóbbi budapesti ülé­sén elfogadott javasatokat. a felhívást a NATO-hoz az európai haderők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentésére. hangsúlyozva: a javaslatok megvalósításával a ’90-es évek elejére mint­egy negyedével, egymillió fővel lehetne csökkenteni az európai haderőket, majd a csökkentést folytatni. A VSZ hatékony rendszert javasol a megállapodás ellenőrzésére, mind nemzeti technikai esz­közök, mind nemzetközi rendszabályok alapján, bele­értve a helyszíni kontrollt. A VSZ messzemenően rugal­mas álláspontja alapján a megállapodásról vagy a stockholmi konferencia má­sodik szakaszában, vagy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada részvételével alakítan­dó új fórumon lehetne tár­gyalni. akár a bécsi tanács­kozás mandátumának és résztvevői körének kiszéle­sítésével. A budapesti tanácskozás közleményét és a felhívást küldöttségünk már korábban eljuttatta a bécsi tárgyalá­sok valamennyi résztvevőjé­nek. Az ülés másik felszólalója Josef Holik, az NSZK nagy­követe volt, aki — a koráb­bi NATO-szónokokhoz ha­sonlóan — egyoldalúan a tervezett megállapodás el­lenőrzését jelölte meg köz­ponti kérdésnek. Az ülés után a NATO szóvivője is­mét kitért az állásfoglalás elől, hogyan értékelik a nyu­gati küldöttségek a VSZ bu­dapesti javaslatait. A válasz majd a brüsszeli NATO- központból, illetve az érin­tett nyugati fővárosokból érkezik, mondotta. A Békés Megyei Zöldért Vállalat 1986. augusztus 1-től 1989. december 31-ig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzleteket 5. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Békéscsaba, Fövenyesi u., piactér. 6. számú élelmiszerüzlet, Békéscsaba, Kolozsvári u. 61. 9. számú húsbolt, Békéscsaba, Fövenyesi u., piactér. 16. számú élelmiszerüzlet, Békéscsaba, Berényi út 48. 32. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Békéscsaba VII., Fő u. 15. 15. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Gyula, Kálvin u. 24. 1986. szeptember 1-től 1989. december 31-ig: 19. számú zöldség-gyümölcs üzlet, Orosháza, piactér. A pályázatot 1986. július 22-ig a versenytárgyalás időpontjáig lehet benyújtani a vállalat központjába (5600 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 11—17.). A versenytárgyalás 1986. július 22-én 9.00 órakor lesz a vállalat hivatalos helyiségében. (Békéscsaba. Tanácsköztársaság útja 11—17., III. em. 326. szoba). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat kereskedelmi osztálya ad (Kraszkó Mátyás * osztályvezető, telefon: 26-455/13). Könyv Mihail Gorbacsov magyarországi látogatásáról Mihail Gorbaésovnak, az SZKP KB főtitkárának ma­gyarországi baráti látogatá­sáról külön füzetet jelente­tett meg a Politizdat, a szov­jet politikai könyvkiadó. A brosúrában helyet kapott Kádár János és Mihail Gor­bacsov csepeli beszéde, vala­mint a látogatás más doku­mentumai is. Befejezte ülését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Befejezte munkáját csü­törtökön Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. A szovjet parlament tör­vényerőre emelte a Szovjet­unió 1986—90-re szóló ötéves gazdasági és társadalmi fej­lesztési tervét. Ennek terve­zetét az ülésszak első nap­ján Nyikolaj Rizskov. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke terjesztette elő. A dokumentumban kijelölt feladatok biztosítják az öt­éves terv fő célkitűzéseinek megvalósítását — a gazda­sági fejlődés hatékonyságá­nak fokozását, és ennek alapján a szovjet nép élet- színvonalának további eme­lését. A küldöttek jóváhagyták a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének a parlamenti üléssza­kok közötti időben kiadott rendeletéit. Új szovjet miniszterelnök-helyettesek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata értel­mében csütörtökön a Mi­nisztertanács elnökhelyette­seivé nevezték ki Gennagyij Vegyernikovot és Vlagyimir Guszevet. A Legfelsőbb Ta­nács — más megbízatásra való tekintettel — felmen­tette tisztségéből Jakov Rja- bov miniszterelnök-helyet­test. Howe—Sevardnadze találkozó lesz v Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminisSfcr július 14-én érkezik Londonba két­napos hivatalos látogatásra — jelentette be Sir Geoff­rey Howe brit külügymi­niszter szerdán este az alsó­házban. Nagy-Britannia kész szerepet vállalni a fegyver­korlátozási tárgyalások és a legmagasabb szintű szovjet— átnerikai párbeszéd előmoz­dításában — hangsúlyozta. A brit külügyminiszter ki­jelentette, hogy várakozás­sal tekint szovjet kollégájá­nak „fontos látogatása” elé, amelynek során a kétoldalú kapcsolatok és a fegyverkor­látozás témakörén kívül megvitatnak majd regionális problémákat is. Howe „fi­gyelmet és beható tanulmá­nyozást érdemlőnek” nevez­te a szovjet fegyverkorláto­zási javaslatok bizonyos ele­meit, beleértve azokat is, amelyeket Mihail Gorbacsov legutóbbi indítványai tartal­maznak. A NATO-munkacsoport kiadványa A NATO munkacsoportja megkezdte a Varsói Szerző­dés hagyományos fegyverek­re vonatkor leszerelési ja­vaslatainak tanulmányozá­sát és értékelését — jelen­tette a Nouvelles Atlanti- ques, az Észak-atlanti Szö­vetség tevékenységével fog­lalkozó brüsszeli kiadvány. A NATO magas szintű mun­kacsoportját a múlt havi halifaxi külügyminiszteri ta­nácskozáson állították fel ki­fejezetten a hagyományos fegyverzet korlátozásával összefüggő kérdések tanul­mányozására. A testület a Nouvelles Atlantiques érte­sülései szerint októberre ideiglenes jelentést készít, az „ambiciózusnak” minősített ellenjavaslatok terveit tar­talmazó végleges jelentését pedig decemberben terjeszti elő. A kiadvány szerint a NA- TO-ban csalódást okozott, hogy a Varsói Szerződés bu­dapesti felhívásában foglalt javaslatokat a szocialista or­szágok nem terjesztették elő konkrétabb formában a bé­csi közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások múlt heti teljes ülésén. Más­részt a NATO brüsszeli köz­pontjában kifogásolták, hogy a Varsói Szerződés azonos csökkentést javasol mindkét szövetség haderőiben. A NA­TO ugyanis azt állítja, hogy a Varsói Szerződés Európá­ban fölényben van a hagyo­mányos erők terén. Importkacaj Először csak hitetlenkedtek. Aztán néhányon még megpró­bálták visszafojtani a kirobbanni akaró kacagást, de pár pillanattal később már az egész mozi szinte düledezett a ne­vetéstől. A japán nézők még sohasem szórakoztak ennyire jól, s ráadásul olyan filmen, amelynek nem is ez volt a cél­ja. Legalábbis a kormány ezt mondja. A rövidke film ugyanis eredetileg arra volt hivatott, hogy a japán lakosságot importcikkek Vásárlására csábítsa. A gép­kocsik,, az elektronikai cikkek „sztárnemzetének” szülötteit az első képek arról győzködték, hogy nem élhetnek már to­vább külföldi macskaajtó nélkül, hogy borzasztóan nagy szükségük van gumi ugróasztalra és naphosszat pironkod­hatnak, ha háztartásukba nem vesznek kézirépareszelőt. Mindezek után felmerül a kérdés: a kormány kereskedel­mi tisztségviselői vajon komolyan gondolták-e, hogy a fenti cikkeket szétkapkodja a lakosság és így számottevően csök­kenhet az éves szinten immár 70 milliárd dolláros kereske­delmi többlet? A kabinet a külföld felé nem győzi bizony­gatni, hogy mindent megpróbál. Az importcikkek vásárlását ösztönző kampányoknak immár több mint fél évtizedes ha­gyományai vannak. Hagyományai igen, de eredményei.. . A külföldi luxuscikkek — francia konyak, olasz divatru­hák — még csak fogyogatnak, mert sznobok Japánban is vannak. De az igazán nagy kereskedelmi tételeket jelentő tömegcikkek nem kelnek el, mert a hazaiak minősége — és forgalmazása — általában sokkal jobb. Negyven évvel ez­előtt a nyugati országok fanyalogva fogadták az akkor vi­szonylag silány japán portékákat, Mostanra visszájára for­dult a helyzet, s a felkelő nap országa bizalmatlan a nyu­gati minőség iránt. A japán vevők között még olyanok is akadnak, akik azt hiszik: Amerika és Európa 200 évet visz- szacsúszott a fejlődés emelkedőjén. Egy háziasszony azért ajándékozott brit vendégének — természetesen Sony — vi­deokamerát, hogy végre Londonban is láthassaruik ilyen csodát. Mikkeli útijegyzet Pirjo Rusanen asszonnyal reggel fél 7-re beszéltük meg a találkozót. Én azonban egy órával korábban keltem, hogy legyen időm megismer­kedni Mikkeli reggeli hangu­latával. A belváros még al­szik. Kerékpárok, gépkocsik néma mozdulatlanságban. Sehol egyetlen lélek. Híd ível át a tavon. Arra veszem az irányt. Arrafelé vannak a lakótelepek. Tiszta a levegő, az égen néhány felhő. A fák közül előtűnnek a házak. Csend és csend mindenfelé. Csak egy számomra ismeret­len fekete szárnyú madár ri- koltozik. Mindhiába, az em­berek még alszanak. Az er­dő viszont már felébredt. Visszafelé fordulok. Hat óra már elmúlt. A vasútállomá­son se látok senkit. Na igen, a vasutasok sztrájkolnak, meg a postások is. Az autó­sztráda felől felzúg egy autó, elsuhan mellettem, az­tán megint csend. Végül fel­tűnik egy ember A belváros felől jön. Elöl egy nagy, hosszú szőrű kutya. Pórázon tartja, mégpedig erősen. Ész­revesz és integet. Visszainte­getek. Ahogy közelebb érek, akkor ismerem fel Uki Vou- tilainent, a megye kormány­zóját, aki a napokban foga­dott minket. Még Kekkonen elnök nevezte ki erre a ma­gas posztra. Hát mégis van alapja annak a szóbeszédnek, hogy aki korán kel a Saimaa parti varosban, találkozhat Mikkeli megye első emberé­vel. Képviselőnő tréningruhában Még mindig nem ébredt fel a város. Vajon felkelt-e Pirjo asszony, vagy talán azt gondolja, ellustálkodom az időt? Emeleti lakásán, ahon­nan szép kilátás nyílik a sziklauszodára, csend honol. Netán késtem volna? — Let’s go! — terem hir­telen mellettem. Kék tréningruha van rajta és japán homlokkötő. Nekirugaszkodunk az emel­kedőnek. Lassan eltünedez­nek a házak. Erdő követke­zik, majd ligetes tisztás sír­kövekkel. Furcsa egy temető. Itt csak a keresztnevet írják fel, meg az évszámot. Elne­veti magát. Hiszen ez kutya­temető. Lenn a völgyben pa­tak kanyarog. Fahíd vezet a túloldalra. Pirjo Rusanen asszony jól bírja a futást. Izmos, kispor­tolt testalkatú. Emelkedőben hajrázik. Ha csak teheti, reg­gelenként fut. A sport fel­frissíti és növeli a munka­bírását. Arra pedig nagy szüksége van, állítja. Ö Mik­keli tanácselnöke és a finn parlament országgyűlési kép­viselője. Meteorként robbant bele a politikába. 1972-ben lépett be a konzervatív párt­ba. Ahogy mondja, ekkor ad­ta oda a kisujját. Tíz év múlva már Mikkeli tanács­elnöke volt. Rá egy évre pe­dig parlamenti képviselő. Ma a politika l»etölti az egész életét. Egy hétgyermekes családban látta meg a nap­világot. Szüleinek üzlete volt. — Mit akar a konzervatív párt? — kérdem. — A konzervatív párt a vállalkozói kedvet és az egyéniség kibontakozását hangsúlyozza. Lakóházak a tó partján, nyírfákkal és fenyőkkel övezett kül­városi területen Pirjo Rusanen asszony, a vá­rosi tanács elnöke 1984-ben lett a finn parlament or­szággyűlési képviselője — A vállalkozás a férfiak dolga, nemdebár? — A nők háttérbe szorítá­sának történelmi okai van­nak. A világ viszont válto­zik. A finn törvények dek­larálják az egyenjogúságot, ám a gyakorlat azt igazolja, hogy a nőknek többet kell bizonyítaniuk, hogy megfe­lelő társadalmi elismerést kapjanak. A feladatokat azonban komolyan veszik. A konzervatív párt és a nők — Mennyire vonzó a kon­zervatív párt a nők számá­ra? — Mint említettem, a párt a személyiség fejlesztését hangsúlyozza, s ezzel teret ad a nőknek is, hogy képessé­geiket kibontakoztathassák. Legyen verseny, de egyenlő feltételekkel. — Milyen súlya van a konzervatív pártnak a poli­tikában?

Next

/
Oldalképek
Tartalom