Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
1986. június 19., csütörtök o Visszaállítani a régi ragyogást... Látogatóban a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Amíg Békéscsabáról Füzesgyarmatra „robogott” velem az autóbusz, gondolatban felidéztem azt a 32 esztendőt, amióta — jogelődjeivel együtt — ismerem a 13 400 hektáros Vörös Csillag Tsz-t. Megismertem és megszerettem a sziki embereket, akik a „tücsökdöglesztő”, gyengén termő földből hallatlan szorgalommal teremtették elő a kenyérnek- és takar- mánynakvalót. Sok hírt adtam arról, hogy a gépállomási traktorok éjjel-nappal szántanak a határban, a tagság pedig hajnaltól napestig kapál, arat, kukoricát tör, zokszó nélkül végzi a nehéz fizikai munkát. Elsők között vásároltak saját nagy teljesítményű gépeket, kezdeményezők voltak a talajjavításban, telepítettek több száz hektáron almáskertet, kialakították a nagyüzemi tehenészetet, sertés-, juh- és baromfitelepet, építettek hűtőházat, húsüzemet és még sorolhatnám ... Voltak gyenge, közepes éveik, de sokszor ünnepeltem velük együtt a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazda- ság cím átadását. Láttam több országos jellegű bemutatót, amikor pártunk és kormányunk neves személyiségei gratuláltak az eredményekhez. Lakossági szolgáltatásra több kereskedelmi és vendéglátóipari egységet nyitottak nemcsak Gyarmaton, de a környező községekben is. Mostanában azonban keveset hallok róluk. Nem találtam nevüket a kiváló termelőszövetkezetek listáján sem. Hová lett a régi ragyogás? — érdeklődöm dr. Bar- kóczi István elnöktől: — Sok ennek az összetevője. Ügy érzem, a termelésben ma is derekasan álljuk a sarat. 1985-ben a termelési értékünk megközelítette az egymilliárd forintot. Egyebek között 11,448 tonna húst, 47,521 hl tejet, 12,273 tonna búzát, sok gyümölcsöt és zöldséget adtunk a népgazdaságnak. Év végére azonban „kiürült” a kassza. Alaphiányunk nem volt, de a nyereségünk alig haladta meg a másfél millió forintot. Ennyi termék mellett joggal vártunk többet. Keressük, megtaláltuk és kiküszöböljük az okokat. Elmondotta az elnök, hogy 1984-ben 61 millió forint tiszta nyereséget értek el. Ez bátorítást adott arra, hogy évek óta felgyülemlett feszítő gondokat megoldjanak. Minden fillér jó helyre került, de talán egy év alatt nem kellett volna annyi mindent megvalósítani. A terven felüli kiadások ösz- szege 19 és fél millió forint. A háztáji kukoricát felemelték 20 mázsáról 25-re, ami egymaga 4,5 millió forintot emésztett fel. Felújították a gabonasilót, a vágóhíd hűtő- rendszerét, megépült a folyékony műtrágya tárolója, a szarvasmarha-kifutó karám- rendszerének burkolása, a macskási iparvágány térvilágítása. — Hivatkozhatnék a szigorú szabályozókra, a szeszélyes időjárásra, a természeti csapásokra, a kedvezőtlen felvásárlási árakra — folytatja az elnök —, legtöbbet mégis az ember tehet, a vezetők és a tagok jó együttműködése, szigorúbb fegyelem a munkában, az anyag- és energiatakarékosságban, a közös vagyon védelmében, stb. Főágazataink munkájáról szeretnék néhány mondatot ismertetni. — A növénytermesztés 55 millió 981 ezer forint nyereséget hozott, ami 641 ezer forinttal kevesebb a tervezettnél. így nem szép a „menyasszony”, de nem hallgathatom el: 150 hektár cukorrépa- és 300 hektár kukorica- földet belvízkár ért, 680 hektár kukoricát az aszály miatt le kellett silóznunk, pedig tavaly, ahol beérett a kukorica, 95 mázsás átlagot adott egyik-másik tábla. Lucernából az időjárás miatt kétszeri kaszálást nem tudtunk betakarítani. Így másképp látjuk a helyzetet. — A kertészet 1984-ben 17 millió forint veszteséggel zárt, tavaly 4,4 millió forint nyereséget hozott. A göngyölegselejtezés hárommilliót vitt el. A takarmánykeverőüzem 12 millió 436 ezer forint nyereséget hozott, fél millióval kevesebbet a tervezettnél. Veszteséges volt a kereskedelmi ágazat is, az építők viszont az ötmillió nyereségtervüket 6,2 millióra teljesítették. — És az állattenyésztés? — Sok a gondunk e téren, de nem mondunk le egy kiló húsról, egy liter tejről és egyéb állati termékről. Régen sem ismerték el jó gazdának azt a parasztembert, aki „nem vergődött” jószágneveléssel. Mi megértjük pártunk programját, minden erőnkkel azon leszünk, hogy még több húst, tejet, gyapjút és egyéb terméket adjunk, csak hatékonyabb termeléssel. — A szarvasmarha-ágazatban a tervezett költség hatmillióval növekedett, ezért a tervezett nyolcmillió 863 ezer forint nyereségből alig másfél milliót hozott. A sertéstenyésztésben nem volt költségnövekedés, annál inkább csökkent a termelés, így a tervezett 11,4 millió helyett hétmillió nyereséget produkált. A baromfitenyésztés 10 millióval növelte a termelést, ugyanennyivel viszont nőtt a költsége. A főágazat a 22 millió Ft nyereség helyett 18 millió Ft-ot hozott. — Évek óta termelőszövetkezetünkben is gondot okoz a juhászat rendkívül alacsony eredményt termelő képessége. Elfogytak a régi jó juhászok, új, korszerű szakosított telepet létesítettünk, hogy a munkaerőgondokat ezzel is csökkentsük, sajnos, a magas amortizációs költségeket a birka nem bírta el. A múlt évben is veszteséges ágazat volt, ezért nálunk is, csakúgy, mint más gazdaságoknál, folyamatosan csökken az anyalétszám. A gondunkat tovább növelte, hogy a csökkenő tenyésztési kedv miatt 150 tenyészkost nem tudtunk értékesíteni, ami tovább rontotta az ágazat eredményét. — Tagságunk múlt évi átlagjövedelme a közösből 58 ezer forint volt, háztájiból kilencezer. Ezzel nem lehetünk elégedettek, földünkben és tagságunk szorgalmában ennél több még a tartalék. — Hogyan tovább? — A kevés nyereség ellenére stabil a gazdaságunk. Idén még több terméket akarunk adni a népgazdaságnak, minden ágazatot nyereségesre terveztünk, ahhoz á feltételeket megteremtjük. Irányítási rendszerünkben bizonyos változásokat eszközöltünk. A magyarázkodás ideje lejárt, szigorúbb fegyelmet követelünk minden területen. A főkönyvelőt megkértük, úgy őrizze a pénzt, mint a. mesebeli sárkány. Bért, jutalmat csak a ledolgozott, jó minőségi munkáért fizetünk. Többlet jövedelemhez pedig csak az juthat, aki a fő munkaidőben becsülettel helytáll. Erre nagyon odafigyelünk. A szabályzókat a törvény szigorával betartjuk. Tervünk végrehajtásához elsősorban a 300 párttagra és a szocialista brigádokra számítunk — fejezte be a szövetkezet elnöke. Ary Róza Fejik a juhokal Vésztön A Vésztői Körösmenti Tsz- ben mintegy 1200 hektár legelő található. Ennek hasznosítását többek között juhokkal oldják meg a szövetkezetben. Jelenleg több mint 5 ezer 300 anyajuhot tartanak a közös gazdaságban. A tsz vezetői 1984 végén határozták el, hogy áttérnek az anyák fejésére. Megvásároltak egy 2 X 24 állásos fejőberendezést, amellyel óránként 80—100 anyát tudnak fejni. Jelenleg a Körösmenti Tsz-ben 1200 anyát fejnek, hajnal 2-től este 10- ig két műszakban dolgoznak a fejőmesterek. Naponta átlagosan mintegy 500 liter tejet adnak át a Hajdú-Bihar Megyei Tejipari Vállalatnak. A tej minősége első osztályú. Az idén eddig már 22 ezer liter tejet fejtek az anyáktól, s terveik szerint az év végére ez a szám meghaladja a 70 ezer litert. A szakemberek véleménye alapján anyánként mintegy 700 forint árbevételt jelent a juhtej, s így értMintegy 13,5 millió forint költséggel 1270 holdon épül felszín alatti, nyomócsöves öntözőberendezés az 1967— 68-as esztendőben a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- ben. A jóváhagyott beruházásnak ez évben készül el a kivitelezési terve, végrehajtásához azonban a jövő évben látnak hozzá a Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Az öntözéses gazdálkodással már eddig is intenzíven foglalkozó tsz-ben 1968-ban 870 hold szántó és 400 hold gyümölcsös válik öntözhetővé. (Békés Megyei Népújság, 1966. június 5.) Minden évben egy vagy több intézménnyel, épülettel gazdagodik Mezőkovácsháza. Jelenleg új központi orvosi rendelőintézet épül, mely már régi kívánsága volt a község lakosságának. Ezzel megoldódik a jobb egészség- ügyi ellátás.' Ezenkívül egy 12 lakásos bérház is készül. Tervezik a járási tanács új épületét, valamint az OTP két háztömb építését vette tervbe, melyben 24 lakás lesz. A község további fejlődéséhez hozzátartozik a fürdő építése is, melyet a távlati tervben irányoztak elő, s a mintegy 6—7 millió forintos építkezés többlépcsős lesz. (Békés Megyei Népújság, 1966. június 5.) A nyers cserép gyártására az jdei tavasz kedvezőbb volt, mint tavaly, bár kezdetben a fagy károkat okozott. A Békés Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat áprilisi és májusi termelési eredménye igen jónak mondható, amit jelentősen elősegített a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny, amelybe valamennyi gyár bekapcsolódott. A második negyedév két hónapjában nyers téglából 3 millió 300 ezer, égetett téglából pedig 2 millió 800 ezer volt a túlteljesítés. (Békés Megyei Népújság, 1966. június 8.) Évek óta jó eredménnyel működik Gyulán a baromfi- keltető termelőszövetkezeti társulás. A kollektív gazdaságok kiváló minőségű tojásról gondoskodnak, a keltetőben hozzáértő szakemberek dolgoznak, s a kelési arány az ország legjobbjai között szerepel. Ebben az évben már elérték gépenként a 46 ezres keltetést. Liba- és baromfitojás mellett kísérletképpen fácántojásokat is keltettek. Az eredmény várakozáson felüli volt. Egyébként a naposbaromfi-igény annyira megnőtt ebben a körzetben, hogy a csúcsidőben nem győznek eleget keltetni. Ezért úgy határoztak, hogy a társulás szakembereinek irányításával néhány termelőszövetkezetben házilagos keltetésre is berendezkednek. (Békés Megyei Népújság, 1966. június 12.) A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet több mint két héttel előbb teljesítette féléves termelési tervét. A kiemelkedő eredmény a jó munkaszervezésnek, a folyamatos anyagellátásnak, elsősorban pedig a dolgozók lelkes munkájának köszönhető. Az eredmény értékét növeli, hogy az Artex Külkereskedelmi Vállalatnak átadott áru egy alkalommal sem esett minőségi kifogás alá. (Békés Megyei Népújság, 1966. június 15.) hető, hogy tavaly a juhágazat mintegy 5 millió forint fedezeti összeget ért el, s ebből a nyereség meghaladta a 3 és fél milliót. A szövetkezetben tehát 3 terméket, gyapjút, tejet és bárányokat kapnak az anyáktól. Naponta a megetetett melléktermékeken kívül mintegy fél kilogramm intenzív báránytápot kapnak az anyajuhok. A vésztőiek példája azt bizonyítja, hogy szakszerű tenyésztéssel, nagy odafigyeléssel, a melléktermékek és a legelő hasznosításával jövedelmezővé tehető az ágazat. V. L. Előkészületek az őszi BNV-re Máris nagy az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak szakvására iránt, sorra érkeznek a jelentkezések, s várhatóan minden eddiginél gazdagabb áruválasztékot láthatnak a három hónap múlva nyíló BNV-n a látogatók. A Hungexpo vásár- szervezői mintegy negyven ország részvételére számítanak, s a korábbinál nagyobb a hazai vállalatok érdeklődése is. Számos kiállító már biztosította helyét a BNV-n. A KGST-országok közül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, az NDK és a Szovjetunió jelezte részvételét. A korábbiaknál lényegesen nagyobb területet foglaltak le a kínai kiállítók; a Kínai Népköztársaság több mint másfélszeresére növelte kollektív bemutatójának területét. A vásár szervezői a szocialista országok kérésének helyt adva, első alkalommal lehetőséget biztosítanak arra, hogy nemzeti bemutatóikon termékeiket egy helyre csoportosítva népszerűsítsék, függetlenül azok árucsoportbeli besorolásától. Az őszi BNV-n rendszeresen részt vevő tőkés országok közül eddig Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Nagy-Britannia és Svájc kiállítói jelentkeztek. Hosszú idő után először jönnék el indonéz és egyiptomi vállalatok, először vesz részt nemzeti bemutatóval Olaszország. A 14 árucsoportból a legnagyobb érdeklődés várhatóan a textilruházati termékek bemutatóját kíséri. A legtöbb hazai és külföldi vállalat itt mutatja be újdonságait. „Gombaölés” Kétezer hektáron vetettek búzát az idén a Sarkad! Lenin Tsz-ben. Nemrég gombaölő szert permeteztek erre a területre, amely megvédi a növényt a kórokozóktól Fotó: Fazekas László
