Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
X986. június 18., szerda Mérlegen a gazdálkodás Biztató kilátások a Békéscsabai Ú. G.-üan Az idei esztendő a VII. ötéves terv első éve, s így a vállalatoknak, szövetkezeteknek egy új, magasabb szintű követelménynek kell megfelelniük, hiszen csak így teljesíthetők a népgazdasági terv célkitűzései. Sajnos, az év első felében nem valami biztató eredményekről számolhattak be eddig az illetékesek. így aztán egyértelmű a feladat: az esztendő hátralevő részében kell behozni a lemaradást. Egy tonna teherbírású, kézi mozgatású, hidraulikus emelőkocsi gyártását kezdi meg a Jáki Szövker Vállalat. A Budapesti Vegvterv konstrukciója alapján készülő konténeremelő olyan tűz- és robbanásveszélyes raktárakban is használható, ahol gazdaságossági okból elektromos targoncával nem dolgozhatnak. A prototípus elkészítéséhez a napokban fogtak hozzá; az új gyártmány a jövő évben kerül forgalomba. Évi 25 millió forint értékben úgynevezett acél kis- konténereket is gyárt, melyekből exportra is szállítanak. ♦ Az angolnák tavaszi vándorlása rekordfogást hozott a Fertő tó osztrák és magyar oldalán is. A magyar halász- brigádok zsákmánya 120 mázsa kígyótestű hal volt, s ebből 90 mázsát NSZK-beli kereskedőknek adtak el. A határvizén az idén is közösen telepítenek halat: a magyar halászok már kihelyeztek 70 ezer előnevelt csukát. A tó enyhén sós, tiszta vizében jól fejlődnek a halak, a befektetés tehát évről évre szépen kamatozik. + A korrózió elleni védelem helyzetéről és a védekezés korszerű módszereiről tanácskoztak ipari szakemberek a közelmúltban, Salgótarjánban. Mint elhangzott: 1982-es felmérés szerint a korrózió által okozott közvetett kár hazánkban eléri a nemzeti jövedelem két és fél százalékát. Az elmúlt években javultak a korrózió elleni védelem személyi és anyagi feltételei; a VII. ötéves tervidőszakban 30 százalékkal többet fordítanak erre a célra, mint a megelőző években. Évről évre fejlődnek a világ számos országába exportáló Rába gyár szovjet kapcsolatai: a győri nagyvállalat az idén már 260 millió forint értékben szállítja gyártmányait a baráti országba. A kivitel nagy hányadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergépkocsikhoz való első és hátsó futóművek teszik ki; szovjet megrendelésre kifejlesztenek földmunka- és építőipari gépekbe építhető futóműveket is. A korábbinál többet exportálnak a Rába-motorok- ból, s közöttük olyan típusokat, amelyek vegyes üze- melésűek, vagyis gázolajjal és földgázzal egyaránt működnek. * A textilüzemi rekonstrukciót követően jó ütemben haladnak a fonoda és a kikészítő üzem felújításával a pápai textilgyárban, így a tervek szerint 1987-re teljes egészében befejezik a termelés korszerűsítését. A tarkán szőtt kelmék legnagyobb hazai gyártója jövőre már 21 millió négyzetméternyi anyag előállítására lesz képes. A munka jövedelmezőségét a minőség javításával, a választék bővítésével kívánják növelni. Gyártmányskálájukban nő majd a különleges, főleg a szabadidő-ruházathoz készülő termékek aránya. Az össztermelés 40 százalékát már ma a divatos flanelanyagok adják, és megkezdték a bemutatkozáskor nívódíjat nyert, Dover elnevezésű, dupla szövésű pamutkelme gyártását is. Az új termékek minőségi elismerését jelzi, hogy a Wrangler cég elfogadta a különleges flanelokat, és az abból készített ingek a márkajelzésével kerülnek forgalomba. Hogyan is állnak az 1986. évi terv teljesítésével a Békéscsabai Állami Gazdaságban. A közelmúltban többek között erről is tárgyalt a nagyüzem vállalati tanácsa. Összességében megállapítható, a több akadályozó tényező ellenére biztató eredményeket értek el az év első öt hónapjában. Javuló eredmények az állattenyésztésben Az állattenyésztési főágazaton belül a szarvasmarhatenyésztésben a tervek szerint halad a munka. A borjúszaporulat ugyan nem érte el az előirányzottat, de a borjúelhullásnál kedvező a változás. Eredményes volt a technológiai változtatás, s a Steimann-ketreces tartásmód hozzájárul az állatok ellenállóképességének fokozásához. Megfelelően alakul a borjúknál a súlygyarapodás. A tejtermelésben a tervezettnek megfelelő szintet érték el az első öt hónapban, az értékesítési átlagár magasabb a vártnál. Gondot okoz. hogy a takarmányköltség nagyobb az előirányzottnál, ezért ezen a téren további intézkedésekre van szükség. A gazdaság sertésállománya nem jelentős, a malacelhullásban a körültekintő munkának köszönhetően eddig jó eredményekről adhatnak számot. Megfelelő a hízóállomány takarmányfelhasználása. A libafenyésztés- ben romlott az elhullás! mutató. Ennek több oka is van: állategészségügyi problémák, valamint a fűtési technológia megváltoztatása okozta a visszaesést. Ebben az ágazatban felülvizsgálják a munkarendet, mivel esetenként munkaerőhiány, máskor pedig munkaerőtöbblet jelentkezik. A tolllermelés- ben az első lépésnél az előirányzottnál magasabb eredményt értek el, libánként mintegy 9 és fél dekagramm tollat nyertek. A takarmányozásban mérlegelni kell a lehetőségeket, s az olcsóbb tömegtakarmányok felhasználására törekszenek a szarvasmarháknál és a juhoknak A közgazda- sági elemzések azt mutatják, hogy a főágazat év végére a tervezettnél nagyobb nyereséget érhet el. A tejtermelésben mutatkozó fejlődés, a juhágazat közgazdasági pozíciójának javulása az új szabályozók révén mindmind hozzájárulhatnak a nagyobb jövedelem eléréséhez. Javult a dolgozók munkafegyelme a főágazatban, s mindez további tartalékot jelent a jövőt illetően Előreléptek a növénytermesztésben A növénytermesztésben a múlt év őszén kihasználták az időjárás kínálta lehetőségeket, így tavasszal kevesebb talaj-előkészítésre volt szükség. A május végéig lehullott csapadék mennyisége nem érte el az előző év hasonló időszakát. A hideg tél miatt csak később kezdték meg a tavaszi munkákat. Jelentős hörcsögkártétel volt a növénytermesztésben, időben megkezdték a szükséges védekezést a kártevő ellen. A cukorrépánál a barkó kártétele miatt mintegy 20 hektár kiesés keletkezett. A zöldborsó és az őszi kalászosok állapota rosszabb, mint 1985- ben volt. Ennek ellenére az utóbbi napok csapadékos időjárása még növelheti a hozamot. Hibrid kukoricát a tervezettnél 108 hektárral többet vetettek. Eddig jól fejlődött a lencse, s megfelelő képet mutatnak a szója- és lóbabtáblák. A jelentkező piaci gondok miatt mustárból a tervezettnél kisebb területet vetettek. A májusi csapadékhiány miatt nem hatottak kellőképpen a gyomirtó szerek. Ezért szójánál, cukorrépánál, zöldborsónál felülkezelésre volt szükség. A lucernánál az első kaszálást megfelelően elvégezték, most folyik a második kaszálás, s bíznak abban, hogy az aratás előtt be tudják fejezni ezt a feladatot. A növénytermesztésben szükség van a munkák minőségének javítására, a betakarítási veszteségek csökkentésére. A Békéscsabai Állami Gazdaság műszaki színvonala, ellátottsága jónak ítélhető országosan is. A nagyüzem rendelkezik a korszerű, nagy teljesítményű erő- és munkagépekkel. Az idén mintegy 10 millió forint értékű gép- beruházást valósítanak meg, mindez hozzájárulhat a még gyorsabb, szervezettebb munkavégzéshez. A gépesítésben arra törekszenek, hogy minél kisebb legyen a javítási költség, ezért a megelőzés és a gépek műszaki állapotának ellenőrzése kerül előtérbe. A gazdaság vezetői úgy ítélik meg, hogy szükség van a traktorosállomány tudásának, felkészültségének javítására. Előtérben a takarékos gazdálkodás Az év első szakában takarékosan gazdálkodtak. Mindezt mutatja, hogy a tervezettnél 7 millióval kevesebbet fordítottak az egyes munkafolyamatok teljesítésére. Az év elején jobb pozícióból indultak, mint korábban, mivel tavaly igen magas volt a nyereségük, így kevesebb hitelfelvételre volt szükség a tevékenységek zavartalan folytatásához. Gondot jelent, hogy a gépesítésben a tervezettnél nagyobb arányban nőtt a fenntartási költség. A melléktevékenységek adják a Békéscsabai A. G. jövedelmének mintegy egynegyedét. A textilüzem eddig a vártnál csaknem 2 millió forinttal magasabb eredményt hozott, de előreléptek a Skála kereskedelmi tevékenységben is. Az idegenforgalmi ágazat kedvezőbb pozícióban van, mint tavaly ilyenkor. Az állami gazdaság környezetvédelmi szolgálata jó eredményeket ért el. Fejlődött kiskereskedelmi tevékenységük, s az eddigi kilátások ezen a területen meghaladják az előirányzottat. Ésszerűen csökkentették az utóbbi években a létszámot. A VI. ötéves terv során 14 új ágazatot hoztak létre, legújabb tevékenységük a Mavaddal közösen létrehozott vadászatszervező iroda. Ügy számolnak, hogy a 16 dolgozót foglalkoztató ágazat már az idén nyereséget hoz. A térség 52 vadásztársaságából 48 vette fel a kapcsolatot a vadászatszervező irodával. ♦ A Békéscsabai Állami Gazdaságban az elmúlt év magas színvonalú gazdálkodósát tovább fokozták az idén. Igyekeztek megkeresni azokat a tartalékokat, amelyek tovább javíthatják az állami gazdaság pozícióját. Jól tudják, nem lehetnek még elégedettek, hiszen minden ágazatban további tartalékok vannak. Ezek megtalálása, a dolgozók munkafegyelmének erősödése, a korszerű technika jobb kihasználása mindmind hozzájárulhat az elért eredmények növeléséhez. Ha mindez így lesz, akkor gyarapodik a vállalat és a népgazdaság, de nem panaszkodhatnak a dolgozók sem. Verasztó Lajos nevet a műhely. Mert úgy hangzik a szava, mintha azt. mondaná, hogy addig erőlködünk a gépekkel, amíg be nem csinálunk a nadrágba. Erre újra felfortyant a lakatos, hogy említsen Kánya Imre csak egy közösségei, akár kicsit, akár nagyot, ahol sosincs összekoccanás! Mert bizony, nincsen tányér csörgés nélkül. És így van ez ősidők óta. Kánya Imre makacsul rázta meg a fejét, és azt mondta a lakatosnak, hogy közmondással nem üti el a dolgot, mert saját szavát úgysem másíthatja meg. A lakatos ekkor már végképp úgy érezte, hogy Kánya Imre nem a műhely munkájáról akart vele beszélni, ahogy üzente neki, amikor magához hivatta, hanem Mezei Sándort akarja vele befeketíteni. S ösztönösen vette le a dohányzóasztalról olajos, nagy tenyerét, és ezzel vége szakadt kettőjük közt a kontaktus, melyet ő meghittnek vélt a beszélgetés kezdetén, miközben az járt a fejében, hogy belőle ugyan nem csinál spiclit Kánya Imre! Lakatosra szükség van a Dózsában is. De nem szólt égy szót sem. csak a haját simítgatta hátrafelé. Kánya Imre pedig a szótlanságot úgy vette, hogy mégis sikerült megfognia Rostás Bálintot, s odaszólt neki, hogy Mezei Sándor viselkedésével, kiszólásaival a gépesítést becsmérli. És most a mundér becsületét tegye félre Rostás Bálint, mert az egész téesz, az Aranykalász becsülete forog kockán! De hát a lakatos ekkor már gondolatban a Dózsa gépműhelyében járt, s bizonyos volt benne, hogy ő is megállja ott a helyét! Boros Gábor, a téesz elnöke meg nem törődik hiábavaló dolgokkal. Inkább, miközben biztatta a gépműhely munkásait, hogy tartsák a lelket az elviselt gépekben, osztott- szorzott, míg ki nem okoskodott a Dózsának három új géprevalót. Kánya Imre meg, mint Sziszifusz a hegyre a sziklát, konokul hengerítené Mezei Sándorra bűnül a műhelyben felizzott szót. Pedig a gépműhely nem apácagyülekezet ! Kánya Imre közben már tűkön ült, mert nem bírta kivárni, hogy a lakatos megszólaljon, s hirtelen odaszólt neki: „Most beszélhetsz Bálint, bátran, Mezei Sándor nem tud veled kibabrálni. Mert ha úgy kívánja az ügy, megfékezi a fegyelmi bizottság.” A lakatos erre felpattant a dohányzóasztal mellől, és indulatosan szólt, hogy ő azt nem várja meg! Oda megy dolgozni, ahol hiábavaló dolgokkal nem kell emésztenie . magát. Kánya Imrének erre meg- ■* üvegeseöett mélyen ülő, apró szeme, és úgy állt fel ültéből, mintha egy cövek nőtt volna ki hirtelen az asztal mellett, s a szája sarkában meredten húzódtak meg savanyú ábrázatának ráncocs- kái. Hihetetlennek tartotta, hogy Rostás Bálint inkább ott hagyja az Aranykalászt, semhogy tanúskodjon Mezei Sándor ügyében! Pedig az ő praxisában még nem fordult elő, hogy meg ne zabolázza, akit akart! De ha már ilyen fordulatot vett az ügy, ak^ kor küld ö majd olyan minősítést utána, amikor megtudja. hova megy, hogy nem teszi ki az ablakába. De nem ám! És bárhol akar elhelyezkedni, aligha veszik fel, mivel telefon is van a világon, s ő az élő szót sem sajnálja majd. A lakatos most már nem törődött Kánya Imrével, hogy szól-e neki valamit, az irodaajtóhoz lépett, és nagy tenyerét rátette a kilincsre, s elköszönt. Csakhogy Kánya Imre ekkor már újra elemében volt, és odaszólt neki, hogy gondolja jól meg, amit tesz, mert pórul járhat. És se 'kinn, se benn nem lesz aztán! A lakatos hirtelen visszanézett ugyan, de egy szót sem szólt. És miután kilépett az irodából, becsapta maga mögött az ajtót. * * * Mezei Sándor bele-belege- reblyézett fekete hajába, miután megtudta, mi miatt hagyta ott Rostás Bálint az Aranykalászt, mert még gondolni se merte volna, hogy Kánya Imrének ilyen fura dolgokon jár az esze. És lehet, hogy ő kismiska az ilyen dolgokban, de annyi szent, vele nem fog packázni Kánya Imre! S aztán, hogy ő is a Dózsa gépműhelyébe került át, Kánya Imre felhívta telefonon Boros Gábort, és azt mondta neki: „Hallom, hogy fölvettétek a két jómadarat! Pedig megírtam a minősítésben, amit elküldtem nekéd, hogy a két jómadár kicsúfolja a gépesítést. Márpedig, aki a gépesítést pocskondiázza, a nagyüzemi gazdálkodást becsmérli.” Boros Gábornak hirtelen megfeszült vastag nyaka, és egy pillanatra elvette a fülétől a telefonkagylót, mert hihetetlennek tartotta Kánya Imre szavait. De aztán nevetve szólt bele a kagylóba: „Ugyan már, Imre! Mi ugyan keservesen vettünk három új gépet, de ha a többit rozogának nevezik, s az öreg emberekhez hasonlítják, akkor igencsak közel járnak az igazsághoz. De én inkább ki- vénhedt gebéknek nevezem őket.” Kánya Imre erre megdöbbent, s hirtelen szóhoz sem jutott. De aztán, összeszedte magát, s visszaszólt a Dózsa elnökének: „A pesszimizmus nem jó tanácsadó. Gábor!” — De nem ám! — dörgött bele a kagylóba a Dózsa elnöke. — Mert a három új géppel nem váltjuk meg a világot. És Mezei Sándorék még sok ideig hegeszthetik a kehes gépeket, és erősítik csavarjaikat, amíg az utolsó kivénhedt gebétől is megszabadulunk. És én, Imre, ahhoz a mondáshoz tartom magam. hogy nyugtával dicsérd a napot. Kánya Imre értetlenül tette le a kagylót. De aztán még sok ideig a telefonkészülék mellett könyökölt, miközben a jegyzettömbök, füzetek kavarogtak a fejében... I Pályázatot hirdetünk megüresedett boltvezetői munkakör betöltésére a Bizományi Áruház Vállalat békéscsabai áruházába. Az áruház: — profilja: vegyesiparcikk, lakbér. — alapterülete: 656 mJ — forgalma: 45 millió Ft — kategóriája: „B” — létszáma: 22 fő Várható jövedelem: a kollektív szerződés szerint, a gyakorlati időtől és képesítéstől függően. Pályázati feltétel: kereskedelmi szakközépiskolai érettségi vagy boltvezetői képesítés, megfelelő gyakorlat. A pályázók a részletes szakmai önéletrajzot az alábbi címre 1986. július 15-ig küldjék meg: Bizományi Áruház Vállalat 4-es sz. boltcsoport, 6000 Kecskemét, Bem u. 13. Telefon: (76) 25-318.
