Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1986. JÚNIUS 18., SZERDA Ara: 1,80 forint XU. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM A Medicorba látogatott a zimbabwei elnök Megkezdődtek a partnertárgyalások Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 18-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, vala­mint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztést. Kenan Evren hazánkba látogat Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaság­ban. Magyar—holland gazdasági együttműködés A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Canaan Sodindo Banana keddi programja a Skála Bu­dapest Nagyáruházban kez­dődött. _A zimbabwei elnök és fe­lesége ezt követően a Medi­cor Művek központjába láto­gatott. A gyár bejáratánál Bognár Sándor ipari minisz­terhelyettes fogadta a Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes társaságában érkező vendégeket. A gyár kapcsolatai az utóbbi években a Zimbab­wei Köztársasággal is jelen­tősen fejlődtek, s mint ahogy azt Sydney Sekeramayai egészségügyi miniszter is megerősítette: bizonyos te­rületeken a közeljövőben az együttműködés további lehe­tőségei aknázhatók ki. A nyolcmillió lakosú afrikai or­szágban nagy erőfeszítéseket tesznek az állami egészség- ügyi hálózat fejlesztéséért. E célok megvalósításához a gyógyító berendezések előál­lításában élenjáró országok — köztük Magyarország — segítségét kívánják igénybe venni. A zimbabwei államfő vé­gezetül a bemutatóteremben megtekintette a nagyüzem gyártmányait. A délelőtt további részé­ben a zimbabwei államfő és kísérete Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. A prog­ramra elkísérte Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, valamint Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke is. A zimbabwei elnök és kí­sérete a délutáni órákban különvonattal Debrecenbe utazott. Canaan Sodindo Banana elnök kíséretének tagjai ked­den megbeszéléseket folytat­tak magyar partnereikkel. Dr. Kapolyi László ipari miniszter és Richard Hove bányaügyi miniszter az együttműködési területek feltárása céljából szakdele­gáció kölcsönös cseréjében állapodott meg. Egyetértet­tek abban is. hogy megvizs­gálják: hazánk miként kap­csolódhat be a zimbabwei bányászati fejlesztésekbe. Az egészségügyi miniszte­rek megbeszélésén dr. Medve László s Sydney Sekeramayai kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik egészség- ügyi helyzetéről. Megállapod­tak az egészségügyi együtt­működés kialakításában, a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó területek feltárásá­ban, valamint szakemberek továbbképzésében és tapasz- talatátadásban. Gombocz Zoltán külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Morton Malianga pénzügy-, gazdaságtervezési és -fej­lesztési miniszterhelyettes át­tekintette a két ország kö­zötti gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit. A két mi­niszterhelyettes egyetértett abban, hogy a megalakuló kormányközi gazdasági ve­gyes bizottság munkája ösz­tönző hatással lesz az együttműködés bővítésére. Marjai József miniszterel­nök-helyettes a holland kor­mány meghívására június 15. és 17-e között Hollandiában tartózkodott. Tárgyalásokat folytatott Gijn van Ardenne miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel, vala­mint a gazdasági élet szá­mos vezetőjével. A minisz­tertanács elnökhelyettesét fogadta Ruud Lubbers mi­niszterelnök. A tárgyalásokon egybe­hangzóan állapították meg, hogy a két ország kapcsola­tai problémamentesen, ki­egyensúlyozottan, minden te­rületen jól fejlődnek. A két ország közötti kereskedelem értéke az elmúlt években 200 millió dollár körül moz­gott. A magyar exportban a mezőgazdasági termékek, fo­gyasztási iparcikkek és fél- késztermékek, a holland szál­lításokban a félkésztermé­kek, vegyi cikkek és mező- gazdasági termékek játsszák a fő szerepet. A gépek ré­szesedése alacsony. A tár­gyalások tapasztalatai azt mutatják, hogy holland részről adott a készség és lehetőség a gazdasági kap­csolatok erősítésére. A hol­land cégek nyitottak az együttműködésre. A jármű­iparban az eddig kialakult, üzleti kapcsolatok további széles lehetőségeket biztosí­tanak a kölcsönös beszállítói kapcsolatokra, ami megala­pozná a gépipari termékek részesedésének növelését. A továbblépéshez javítani kell a magyar termelők haté­konyságát a versenyképesség javításában, a termékek mi­nőségében, a határidők és a szerződés szerinti teljesítés vonatkozásában. Szarvason ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — június 17-én, tegnap kihelyezett ülést tartott Szarvason a Date tanácskozótermében. A testületi ülésen részt vett dr. Fo- nyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese. A napirendek a következők voltak: — jelentés a vb-határozat végrehajtásáról; — beszámoló Szarvas Város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának munkájáról, különös tekintettel a nem ta­nácsi gazdálkodó szervekkel való együttműködésre, a közigazgatás korszerűsítésére; — a júniusi megyei tanácsülés előkészítése; — tájékoztató a városkörnyéki tanácsok működéséről; — bejelentések. A Szarvasi Városi Tanács V. B, munkájáról szóló na­pirend tárgyalásán részt vett Vrbovszki György, a szarvasi városi pártbizottság első tit­kára. dr. Pataki István, a vá­rosi tanács elnöke. A beszá­moló bevezetőben megállapí­totta, hogy az elmúlt terv­időszakban folytatódott az a fejlődés, melynek eredmé­nyeként a város az alapvető ellátási mutatók terén fel­zárkózott a megye többi vá­rosához. Sikerült megterem­teni az OTP-lakások keres­let-kínálat egyensúlyát, szé­les körű társadalmi összefo­gással 12 tantermes általános iskola épült, megkezdődött a tanyás térségek egészséges ivóvízzel való ellátása, a gáz­hálózat kiépítése és a tele­fonhálózat fejlesztése. Mind­ez azonban erőn felül vállalt kötelezettségekkel járt, mely­nek következménye a nagy­mértékű eladósodás volt. Ezt a terhet cipeli ma is a vá­ros. Ami a megújulási szándé­kot illeti, egy sor intézkedés történt. Erősödött a tanács és az üzemek, intézmények közötti kapcsolat. Különböző innovációs szervezetekkel folytattak tárgyalásokat. így telepedett meg a városban a Novotrade Rt., amely az is­kolák számítógéppel való el­látását is segíti, a közeljövő­ben nyitja irodáját az Agrit, amelynek a mezőgazdasági termelés fejlesztése a célja. Közismerten jók a város ter­mészeti adottságai, ezek ki­aknázására szintén születtek elképzelések. Remélhetőleg ezek a közeljövőben a meg­valósulás stádiumába kerül­nek. Sok lehetőség van az idegenforgalom feltételeinek javításában, amelyhez úgy­szintén neves partnereket ke­resnek, s úgy tűnik, találnak is. Ami a további fejlesztése­ket illeti, ezek bizonyos fo­kig kényszerpályán mozog­nak. A már említett tartozá­sokat ugyanis törleszteni kell. Ennek ellenére természete­sen folytatódik a lakásépí­tés, az ehhez kapcsolódó köz­művesítés, további iskolai tantermek építése, a keres­kedelmi hálózat bővítése. Je­lentős lesz az ivóvízbázis nö­velése, a lakosság ugyanis er­re szavazta meg a település- fejlesztési hozzájárulást. A beszámoló és az ehhez kapcsolódó kiegészítő jelen­tések a továbbiakban a vég­rehajtó bizottságnak, a ta­nács működését, a tanácsta­gok munkáját szervező tevé­kenységét, a vb irányító-el­lenőrző munkáját taglalta. A vitában szó esett arról, hogy a korábbi évekhez képest kedvező folyamat indult meg a város életében. Oldódnak a meglevő feszültségek, egyre jobban építenek arra a szellemi potenciálra, amely- lyel kevés város dicseked­het, s mind gyümölcsözőbb a tanács, valamint a helyi gazdálkodó egységek közötti együttműködés. Sok adóssá­got örökölt a város, amely­nek rendezése — mint ezt a végrehajtó bizottság összeg­zésében is megállapította — fokozatosan történhet. Az új tanácsi vezetés jó irányba halad, keresi a fejlesztés kü­lönböző lehetőségeit, nyílt, a lakossággal érdemi párbe­széden alapuló várospolitika körvonalai bontakoztak ki. Ezt a folyamatot szükséges erősíteni a továbbiakban is. A végrehajtó bizottság a következőkben döntött a ta­nácsülés időpontjáról és na­pirendjeiről. Ennek értelmé­ben június 26-án, csütörtö­kön tartja ülését a megyei tanács. A napirendek a kö­vetkezők lesznek: tanácsha­tározatok végrehajtása; a lakásgazdálkodás hatéko­nyabbá tétele, a fiatalok és a többgyermekes családok lakásgondjainak megoldásá­ra készült programok idő­arányos teljesítése; az 1983. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűlése­ken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok in­tézésének tapasztalatai; be­jelentések. interpellációk. A végrehajtó bizottság a továbbiakban elfogadta a vá­roskörnyéki bizottságok mű­ködéséről szóló tájékoztatót, majd bejelentések következ­tek. •S. F. A saját maguk által készített alkatrészekkel javítják a pénztárgépeket Békéscsabán az ITV Békés—Szolnok Megyei Leányvállalatánál Fotó: Szőke Margit Ülésezett az Országgyűlés ipari bizottsága Kedden a Parlamentben megtartott ülésén az Ország- gyűlés ipari bizottsága ele­mezte azokat a tényeket, adatokat, amelyeket az 1985. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló — a par­lament nyári ülésszakára törvényjavaslatként beter­jesztendő — jelentés tartal­maz az ipar tavalyi teljesít­ményeiről. Az ülésen a té­mához szóbeli kiegészítést fűzött az ipari tárca részéről Horváth Ferenc államtitkár, a Pénzügyminisztérium kép­viseletében Csáki Gyula miniszterhelyettes. Ugyan­csak ők válaszoltak a vitá­ban szót kért tíz képviselő észrevételeire, s ezután a bizottság — amelynek ülését titkárként Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye) vezette — az előterjesz­tést egyhangúlag elfogadta. A két minisztérium együt­tes munkaanyagából és a miniszterhelyettesek szavai­ból kitűnt, hogy 1985-ben a népgazdaság egészében és azon belül az iparban is az eredmények mérsékeltebbek lettek a célkitűzésekben fog­laltaknál. A tavalyi népgaz­dasági terv — a VI. ötéves tervidőszak megelőző éves terveihez hasonlóan — a nemzeti jövedelem növelésé­re alapozva az egyensúlyi helyzet további javítását a nemzetközi fizetőképesség megőrzését tette fő feladat­tá. Ennek megvalósításában — alapvetően a hatékonyság javítása révén — jelentős és növekvő szerep hárult az iparra. Bruttó termelése azonban a tervezettnél ki­sebb ütemben emelkedett, nettó termelése csökkent. A termelési többlet nagyobb hányadát — a céloknak meg­felelően — exportálták. A mibelelszámolású export di­namikusan, a tervezettet meghaladóan emelkedett, a szerződéses kötelezettségek teljesítése javult, a konver­tibilis export a tervezettnél kisebb ütemben nőtt. A kül­kereskedelmi forgalom egyenlege rubelelszámolás­ban jelentősen javult, kon­vertibilis viszonylatban azonban romlott, s ezzel megtorpant az 1982-től ta­pasztalt ipari egyenlegjavító folyamat. Mindemellett az export arányának emelkedé­sével egyidejűleg jobb lett a belföldi áruellátás, csökkent a hiánycikkek köre. ü tanácsok 513 millió forintot költöttek kulturális beruházásra Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden Bognár Rezső elnökletével ülést tar­tott a Parlamentben. A tes­tület a Művelődési Miniszté­rium, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjú­sági Bizottság 1985. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló tájékoztatót vi­tatta meg. A művelődési ágazat hely­zetét taglaló tájékoztatóhoz, a művelődési tárca írásos előterjesztéséhez Drecin Jó­zsef művelődési minisztériu­mi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Örömmel álla­pította meg, hogy a minisz­térium ágazati irányítása alá tartozó oktatási és kulturális intézményhálózat fenntartá­sára és működtetésére más­fél milliárd forinttal több jutott. Ezt az összeget csak­nem teljes egészében a ta­nácsok teremtették elő, meg­találták a módját, hogy a hiányzó anyagiakat saját forrásaikból miként pótol­hatják. Természetesen a leg­nagyobb figyelmet az okta­tási körülmények fejleszté­sére fordították. A csaknem 50 milliárd forint 86 száza­léka az oktatás, 14 százalé­ka pfedig a kulturális szol­gáltatás céljait szolgálta ta­valy. A tanácsok egyébként kulturális beruházásokra 513 millió forintot költöttek. En­nek eredményeként a műve­lődési központok száma hét­tel, a művelődési házaké pe­dig kettővel gyarapodott. Megkezdődött több közmű­velődési és művészeti intéz­mény felújítása, illetve ter­vezése. A színházi területen szerkezeti változások is élet­be léptek: egyebek között tanácsi irányítás alá került a Katona József Színház. A művészeti intézmények gaz­dálkodásában az önerőből való fejlesztés, a színvonal- emelésre való törekvés, va­lamint a korszerű műtárgy- védelem feltételeinek megte­remtése adta a legfőbb ten­nivalókat. A tisztességes erő­feszítések mindenképpen el­ismerésre méltóak, ám az eredmények nem kendőzhe­tik el a meglevő feszültsége­ket — a. tantermek, a tor­natermek és a pedagógusok hiányát, a felsőfokú végzett­ségű szakemberek alacsony bérét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom