Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

1986. június 14., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Elűzzük meg a saját szívinfarktusunkat! I. Korunk nép­betegsége a szívinfark­tus. Ez a né­hány évtizede még szinte ismeretlen szó mára már közismert lett, de nem mindenki tudja pontosan mit is je­lent tulajdonképpen. A szív- infarktus a szívizom egy ré­szének elhalása, aminek alapja legtöbbször a szív koszorúereinek elmeszese- dése következtében kialakult elzáródása. Az infarktus ki­terjedése az elzáródott ér nagyságától függ. Ha nagy ér záródik el, ez a szív mű­ködésének, megszokott rit* .musának olyan hirtelen za­varát okozhatja, hogy azon­nal halállal járhat. A szív- és érrendszeri be­tegségek a halálozási sta­tisztikákban listavezetők. Magyarországon évente kb. 25 ezerre tehető az új szív­infarktusos betegek száma. A betegség veszélyességére jellemző, hogy a megbetege­dettek fele az első évben meghal. Ugyancsak riasztó tény, hogy a rokkantnyug­díjasok közel fele szintén a szív- és érrendszeri betegsé­gek áldozata. A szívinfarktus veszélyes­sége, halálozása a betegség kezdetétől fokozatosan csök­ken: a legtöbb beteg a ko­szorúér-elzáródás fellépte­kor hal meg, és az órák, na­pok múlásával csökken a halálozás. A beteg kórházba kerülésének idejét meghatá­rozó hazai mentőszolgálat korszerűnek mondható nem­zetközi összehasonlításban is, ezen a téren nincs lényeges javítási lehetőség. A betegek kórházi ápolása az első na­pokban megyénk kórházai­ban is nemzetközileg elfoga­dott és ajánlott intenzív egységekben történik, ahon­nan belgyógyászati osztá­lyokra kerülnek. Megoldott a szívbetegek rendszeres gondozása. A gyulai megyei kórházban a közeljövőben megnyíló kardiológiai reha­bilitációs részleg a betegek aktív életbe, a munkába való visszasegítését hivatott javítani. A fentiekből az kö­vetkezik, hogy lényegesen nem lehet már tovább csök­kenteni azoknak *a halálozá­sát, akik a szívinfarktust már megkapták, azaz az or­vostudomány a mai színtan ennyit tud segíteni. Mit lehet hát tenni a ha­lálozás csökkentésére? Bele kell nyugodnunk a jelenlegi helyzetbe? Erről szó sincs. Az egészségügy már kiját­szotta ebben a kérdésben az összes ütőkártyáját, most a lakosságon a sor. Meg kell előzni a szívinfarktust! A szívinfarktus megelő­zésének választandó módja a koszorúér-betegség megelő­zése. Ennek létjogosultságát és fontosságát bizonyítja az, hogy amíg nálunk a szív- betegségek halálozása jelen­leg is emelkedőben van, ugyanez a halálozás megállt, majd csökkenni kezdett azokban az országokban, ahol már régebben elkezd­ték a megelőzést célzó prog­ramokat. Így pl. az USA- ban 1968-tól kezdődően 10 év alatt 20 százalékkal csök­kent a szívbetegségek halá­lozási aránya, de nagyon fi­gyelemre méltó eredménye­ket értek el a hozzánk kö­zelebb fekvő Finnországban is. Ehhez a lakosság igen odaadó együttműködésére volt szükség. Népmozgalom­má vált az egészséges élet­módra törekvés: jelentősen csökkent a cigarettafogyasz­tás növekedett a kocogok, a rendszeresen sportolók szá­ma, egészségesebb lett a táp­lálkozás . . . A megelőzés Magyarorszá­gon is kiemelt egészségügyi program lett. Hogyan lehet megelőzni a koszorúér-elme- szesedést? Döntően a beteg­ség kockázatát növelő té­nyezők, az úgynevezett rizi­kófaktorok csökkentésével. E rizikófaktorok a következők: magas vérnyomás, dohány­zás, cukorbetegség, mozgás- szegény életmód, elhízás, zsíros táplálkozás, magas vérzsírtartalom, túlhajszolt­ság, stressz. Dr. Márk László (Folytatjuk) AUTÓ — MOTOR Az autósok régi problé­mája a Por elleni védekezés. Nyári száraz időben, külö­nösen mellékutakon, föld- utakon gond ez, főleg a ré­gebbi kocsiknál, de néha az újaknál is. Menet közben a külső légáramlás következté­ben az utastérben nyomás­csökkenés, szívóhatás kelet­kezik. A nyomáscsökkenés értéke függ a kocsiformától, a sebességtől, az ablakok, il­letve a szellőzőberendezés megoldásától és beállításától. Az előzőekből adódik, hogy az ablakok és a szellőző be­állítása jelentősen befolyá­solja a por beáramlását. En­nek megfelelően kevésbé jön be a por a kocsi belsejébe, ha az ablakokat teljesen fel­húzzuk, és az első ajtók há­romszögletű „elefántfülabla- kait” előreforgatjuk, hogy a kocsiba minél több levegő áramoljék be. Az olyan ko­csiknál, melyeknél torlónyo- másos szellőző van, ezt nyis­suk ki. Mindkét esetben azt érjük el, hogy az utastérbe beáramló levegő megszünte­ti a nyomáscsökkenést, az­az a szívóhatást, sőt, belső túlnyomást hoz létre a ko­csiszekrényben. A túlnyomás Poros utakon következtében a tömítetlen helyeken kifelé áramlik a levegő, így azokon nem jö­het be a por. Az elmondot­tak alapján belátható: nem helyes, amit az autósok egy része tesz, hogy lehúzza az ablakot abból a meggondo­lásból. hogy akkor kimegy a por. Lényeges tehát, hogy a tömítések jók legyenk. Ahonnan porbeáramlást ész­lelünk vagy gyanítunk, vizs­gáljuk át a tömítőgumikat és a karosszéria illeszkedő részeit, különösen alul. a hátsó ajtóknál. A sérült, hiá­nyos vagy a rugalmasságu­kat elvesztett profilgumikat cseréljük ki. Amennyiben megfejelő méretet nem lehet beszerezni, habosított mű­anyagcsík fel ragasztásával is biztosíthatjuk a tömítést. A karosszérián található egyéb réseket tömítőmasszával zárjuk el. Nemcsak az utasoknak, a motornak is árt a sok por. A szennyeződés — főleg a kvarcpor — a motorba jut­va koptatja a hengert és a dugattyút. A por ellen a légszűrő védi a motort. A légszűrők megfelelő időkö­zönkénti tisztítása növeli a motor élettartamát. A lefu­tott kilométerek számától függően kell tisztítani a lég­szűrőt, kedvező körülmé­nyek között 5000 kilométer után ajánlatos ezt elvégezni. Olyan esetben viszont, ha poros úton, konvojban sokat autózunk, mindez már 2000 kilométer után ajánlatos. A szűrőtisztítást magunk is elvégezhetjük. A szűrőbe­tét rendszerint a szárnyas­anyák és a zárófedél eltávo­lítása után szabaddá válik. A nedves és olajtükrös szű­rők betétjeit mossuk ki ala­posan benzinben. Olajtükrös szűrőnél — minden második tisztításnál — cseréljünk olajat is. A szűrőbetétet tisztítás után öntsük le mo­torolajjal, mert csak ezáltal fogja fel a.port. Száraz rendszerű (papír-, filc-, műanyag betétű) szű­rőknél erős levegőárammal vagy porszívóval távolítsuk el a lerakodott porréteget. (Utána a szűrőket természe­tesen nem szabad beolajoz­ni!) Ha sokat járunk poros utakon, akár 5000 kilométer után, aktuálissá válhat a légszűrő cseréje, egyébként 10 000 kilométer után aján­lott ez a — hasznához ké­pest nem túl nagy költségű — művelet. B. I. Egy ritka medve... Külsőleg teljesen medveszerű (de a ro­konság szempontjából inkább a mosómed­vékhez áll közelebb) a Kelet-Tibet és Sze- csuán bambuszerdeinek ritkasága: a bam­buszmedve. Életmódjukról nem sokat tu­dunk. Nem éri el teljesen a barnamedve nagyságát. Ártalmatlan növényevő, majd­nem kizárólag a zsenge bambuszhajtásokat fogyasztja. Mint a fiatal bambuszhajtásokra specializálódott állatnak, naponta hosszú órákat kell eltöltenie azzal, hogy ebből a csekély tápértékű növényi anyagból minél többet fogyaszthasson. Naponta a saját sú­lyának megfelelő mennyiséget eszik a bam­busznádból. Meglepő, hogy a kifejlett álla­tok ilyen kalóriaszegény táplálék mellett is elérik a 125 kilogrammos súlyt. A múlt héten Tokióból érkezett a hír, hogy pandaanyájuk — mesterséges megter­mékenyítés után — egészséges bocsnak adott életet a helyi állatkertben. A bambuszmedvc — fürdés közben Jaj, az a mellbőség! Ahogy az már lenni szo­kott, a dúskeblűek sokall­ják, a lapos mellűek keves­lik a természettől kapotta­kat, s egyik a másikat irigyli. Mint számos más, hasonló esetben, kisebb divattrükkök segítségével itt is korrigálni lehet ezeket a panaszokat. Az ábrák felső sorában a követendő, az alsó sorokban a helytelen, elvetendő példá­kat illusztráltuk néhány megoldással. Erős mcllűeknek ja­vasolt: az aprómintás anyag, spicces, hosszú gallér; ék alakú, hegyes ki­vágás; a végig, vagy két­sorosán gombolt ruha, a füg­gőleges tűzések, és az eny­hén karcsúsító szabásvona­lak. Kerüljék a szűk, a ke­resztben csíkos pulóvereket, ruhákat, a nagy masnikat, zsabókat. A kis-, vagy lapos- mellüek nyugodtan hordhatnak nagy, fod­ros gallért; rátett zsebbel, zsebkendővel díszített ruhát; tűzéssel, smokkolással ki­hangsúlyozott, erősen húzott felsőrészt. Ezzel szemben mellőzzék az erősen kivá­gott; a függőleges varrások­kal nyújtott, magas nyakú; valamint a hosszú, hegyes gallérú ruhákat. B. K. ló tudni, hogy... Hz uborka levélbetegsége . . . mennyit vegyünk a legfon­tosabb élelmiszerekből, egy kö­zepes étvágyú felnőttre számít­va. Marhahúsból húslevesnek, pá­rolt húsnak személyenként 20, gulyáslevesnek 10 dekát. Ha sertéshúst egyben vagy szele­tekben sütünk, 20 deka kell fe­jenként, pörköltnek vagy rán­tott húsnak 15 dkg. Halból 20 deka, baromfiból 25—30 dkg elég. Kolbászból 10 dkg-ot, virs­liből egy párat, szalonnából 2-5 dkg-ot számítsunk. Szárazfözelékből főzeléknek 10 dkg, levesnek 5 dkg a meg­felelő mennyiség. Húslevesbe fejenként 15 dkg zöldség kell, a többi friss zöld­ségféléből főzeléknek 15-20 dkg, levesbe 8-10 dkg. Rizsből — kö­retnek — 5 dkg, lecsóba 3 dkg kell. Négy tányér leveshez másfél liter vizet öntünk a fazékba, hogy forrás után elpárologva a végén liternyi legyen. Ha csak pár percig főzzük — pl. a rán­tott, a tojáslevest stb. —, elég l-l liter víz is hozzá. Sűrítés­hez egy evőkanál olaj és ugyan­ennyi liszt kell. Főzelékhez — ha egyáltalán rántjuk — ennek dupláját vegyük. (Szivárvány, 414 1986. szám) KERT, HÁZTÁJI Az uborka levélbetegsége, vagy ahogyan népiesen ne­vezik ezt a kórokozót, az „uborka fenésedése” nem­csak a szabadföldi termesz­tés során veszélyezteti az uborkát, hanem a hajtatás során is. Az uborka levelein a gomba világoszöld, rendsze­rint az erek által határolt vizenyős foltokat okoz. A kórokozó elhatalmasodásával a foltok összeolvadnak, el- barnulnak és elszáradnak. Mivel ezek az elszáradt fol­tok kitöredeznek, így a le­veleken különböző nagyságú, elrongyolódott szélű lyukak keletkeznek. Ha nem véde­kezünk kellő időben, úgy a levéllemez nagy része kitö­redezhet. A száron és a termésen mutatkozó foltok először ugyancsak vizenyősek, de később besüppednek, s ha­tározott szegély övezi őket. A termés teljesen értéktelen lesz, mert a rajta keletkező foltok, akár a magvakig is behatolhatnak. Nagyságuk gyakran a 20 mm-t is meg­haladhatja. A gomba fertőzéséhez ked­vező feltételeket teremt a levegő magas páratartalma. Ezért az öntözések során ne permetezzük be a növények lombozatát! A betegség megjelenésekor 0,3 százalékos Zinebbel vagy 0.3 százalékos rézoxiklorid- dal permetezzünk. Ez utób­bi növényvédő szer biztos védelmet nyújt az uborka egy másik veszedelmes bak­tériumos betegsége (Pseu­domonas lachrymans) ellen is. E kórokozó tünetei any- nyira tipikusak, hogy a le­veleken megjelenő világos átetsző foltokat, amelyek a levélerek által körülölelve szögletessé válnak, azonnal fel lehet ismerni. A foltok helyén a levélszövetek el­halnak, kitöredeznek. Ha­sonló foltok tűnhetnek fel a levélnyeleken és a hajtáso­kon is. A termésen viszont a foltok bemélyednek, sőt, fel is repedezhetnek. A be­teg részeket el kell távolíta­ni, s a növényeket rézoxiklo- riddal kell permetezni. Dr. Széles Csaba Igénytelen növények — igényes szobadíszek Szomorú, lehangoló képet nyújt az olyan lakás, amely­ben legalább egy-két, virá­gos, vagy akárcsak cserepes zöld növény ne fogná meg a tekintetet, ne hozná be té- len-nyáron a természet lát­ványát a falak közé. Azon­ban azt is tudni kell, milyen adottságú lakásban milyen növényt tarthatunk, ottho­nunk fény- és hőviszonyait melyik viseli el megpróbál­tatás nélkül. A legegyszerűbb tartási mód a hagyományos csere­pes telepítés. Ismerjük azon­ban a tápoldatos, vagy víz- bentartásos megoldást is. Újabban mind nagyobb tért hódítanak a természetes nö­vénytartók, amikor faha­sábra, faágra telepítünk, vagy kő—növény együttest alakítunk ki. Az Aspidistra — közismert nevén kukoricalevél — szá­raz levegőjű, kevéssé világos helyen is megél, akárcsak a Clivis, jónéhány szobapáf­rány, vagy a Sanseviera. (A világos szobát, az egyenletes hőmérsékletet és a rendsze­res öntözést ezek is mutat­ják zöldebb, gazdagabb le- vélzetükkel. Azonban Tra- descantiával (pletykavirág­gal), Philodendronnal, Dief- fenbachiával ilyen helyen nem is érdemes kísérletezni, akárcsak a Hoyával, Ficusz­szai. Begóniával, amelyek­nek fényre, melegre és sok vízre van szükségük. Ha ezeket a feltételeket nem kapják meg, esetleg nem pusztulnak el, csak szemmel- láthatóan senyvednek. Ez alkalommal mégsem szobanövényeink célszerű ki­választásáról szeretnék szól­ni, hanem néhány újszerű ültetési módot javasolni, amelyek dekoratív lakásdí­szek is egyetemben. . Közéjük tartoznak az ere­deti kérgüket megtartó rön­kök, például a fehér nyírfa. Mindenesetre ezeket a fada­rabokat előzetesen meg kell tisztítani, a taplót-mohát vi­szont hagyjuk rajta. A ha­sáb felső felét vájjuk ki, ebbe kerül a földréteg. Olyan növényt válasszunk, amely eredetileg is megél az ilyen helyen, az elágazó fa­ág mélyedésében. Tehát szé­pen díszük majd a Cissus (szobaszőlő), a Chlorophytum (zöldike), a szobapáfrány és a kúszó fikusz. A fiatal nö­vény beültetése elég mély legyen, nehogy a növényke kiforduljon. A földet leg­jobb mohával borítani, job­ban tartja a nedvességet, rit­kábban kell locsolni. Ha az ilyen tartót bútorra tesszük, legyen alatta falapka, vagy más nedvszívó takaró. Mutatós, ha a beültetett hasábot, faágat erős damil- szálon a falról-mennyezetről a szoba világos sarkában aláfüggesztjük. Egy-egy futó növényszálat tekerjünk a tartó köré. Kiránduláskor gyakran ta­lálkozunk mohával lepett, rendszerint több üregű kő­vel. Ha nem túl nehéz, ha­zavisszük, ragyogó virágtartó lesz belőle. Ha szükséges, késsel tágítsuk ki egy kissé az üregeket, az aljára szór­junk jó minőségű kerti föl­det, s ebbe helyezzük el a pozsgás növénykéket. A Se- dumok (varjúháj), az Aeni- um, a Crassula, a kövirózsa különösen szépen mutat ilyen elrendezésben. A nö­vényke gyökere és az üreg fala közötti rést tömjük meg földdel. Kevesebbet locsol­juk, inkább permetezzük az együttest. Igen dekoratív és hálás szobadísz még a kaktusztál. Egy nagy cseréptál alját fúrjuk meg vízelvezetőnek, töltsük meg kétharmadáig jó földdel, amibe fiatal kak­tuszokat ültetünk, majd a közöket töltsük ki kisebb- nagyobb kődarabkákkal. A kaktusztálat ugyanúgy per­metezzük, mint az üreges követ. Komáromi Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom