Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
1986. május 12., hétfő o IgHiHH&M----------------------------------------------------f l szerelem nem lát hibát - Milyen az eszményi női láb? - Mérlegen az erős felindulás Válási szándék — tragikus következménnyel — Állj a tükör elé. Hogy nézel ki ezekkel a lábakkal? — pirongatta a feleségét. S azt tette, amit ilyenkor illő tenni, gyógyírt keresett bánatára. Szemet vetett a minden bizonnyal kisebb lábú szomszédasszonyra, s in* tim kapcsolatot teremtett vele. Nem tudni, mi okból, talán itt is hasonló problémái akadtak, de tény. hogy tettét hamarosan megbánta, s visszakönyörögte magát a feleségéhez, aki közben két gyermekével elköltözött. Az asszony éppen a gyerekekre való tekintettel engedékenynek mutatkozott. Visszafogadta férjét. Minden jel arra mutatott, hogy egyenesbe jöttek. Egy darabig példás volt a kapcsolatuk. Legalábbis a felszínen- Az asz- szony azonban nem tudta lenyelni a békát. Megistnerke- dett egy fogtechnikussal. Az új kapcsolattól felvillanyozó- dott. Boldogan újságolta a barátnőjének: — Végre, van aki szeret, annak ellenére, hogy nagy a lábam. Közben tovább szövődött a fogtechnikussal a szerelmi románc. A tervek is megszülettek. Az asszony úgy döntött, elválik a férjétől. Szándékát tisztességesen be fogja jelenteni. A rokonság lagzira készült. Ügy határozott, hogy ezt még végigcsinálja. Ám a dolgok valamilyen oknál fogva újabb fordulatot vettek- Éppen a nagy esemény előtt szakított a fogtechnikussal. A lépés idegileg megviselte. A barátnőjét arra kérte, szerezzen neki albérletet. A férjétől most már végleg el fog költözni, mert nem bírja elviselni az együttlétet. Ugyanakkor attól is tartott, hogy a férje valami rendkívüli dolgot követ el. Fölvágja az ereit és öngyilkos lesz. Hasonló eset ugyanis a családban már előfordult. Így érkezett el 1985. április 20-a, Sarkadi nővére fiának esküvője. Annak rendje, módja szerint elmentek a lakodalomba. Másnap hajnalban tértek haza- Sarkadi felöntött a garatra, s nyomban ágynak dűlt. A kislánya ébresztette fel, mégpedig azzal, hogy korábbi ígéretére emlékeztesse, miszerint kimennek Szanazugba és felállítják a sátrat. — Majd megkérdem az édesanyádat — válaszolta Sarkadi. Ezzel a szándékkal ment ki a konyhába, hogy beszéljen a feleségével. Az asszony idegesen tett, vett. Egy ideig szótlanul, aztán felemelje a hangját. — Én nem megyek veled sehová. — Miért? — Mert délután a gyerekekkel elköltözők. Ne félj, nem fogok tartásdíjat kérni, csak hagyjál békében. — Én pedig nem tudok a gyerekek nélkül élni. — Most már késő Elhatározásom végleges. A nyomozati anyag szerint a büntetlen előéletű Sarkadi, aki a gyulai 1. sz. postahivatalban támpontkézbesítőként dolgozott és munkáját kifogástalanul lá*ta el, egy ízben hirtelen indulattal bántalmazta munkatársát. Most is elragadta az indulat. Felkapta a konyhakést. Szúr*. Az asszony felkiáltott. — Erika! A 11 éves kislány dermed- ten állt meg az ajtóban, majd kirohant a lépcsőházba segítségért kiáltozva. Besietett a szomszédasszony. Meglátta Sarkadit és vele szemben a falnak támaszkodva a feleségét, aki lassan lefelé csúszott— Mit csinált a feleségével? — kérdezte a férfitől. Csend volt. Válasz nem jött. — Hívd a mentőket — utasította a kislányt. — Nem kell hívni senkit, mi majd elintézzük egymás közt a dolgokat — szólalt meg ekkor Sarkadi. A kislány mégis telefonál*. Édesapja közben jobb csuklóján felvágta az inakat. A mentők az ő esetében még idejében érkeztek. Felesége azonban a kórházba szállítás után rövidesen meghalt. A testén 14 szúrást találtak, és több metszett sérülést, amely a védekezés során keletkezhetett. Sarkadi a megyei bíróságon elismer*e bűnösségét- Cselekményét azzal magyarázta, hogy a felesége el akart válni tőle. Ez váltotta ki belőle az Indulatot. A megyei bíróság viszont arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésének az időpontjában nem volt az öntudatát elhomályosító, erősen feldúlt állapotban, aminek következtében belső egyensúlya olyan mértékben megbomlott volna, hogy a megfontolt, szokásos magatartásra képtelen lett volna. Az erős felindulást kiváltó okok közül a leggyakoribbak a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását idézi elő. önmagában azonban ez sem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölést. Különösen nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető maga váltotta ki az okot. Márpedig szemtelen viselkedésével, folytonos gúnyolódásával a feleségét olyan helyzetbe hozta, hogy a házasságot két gyermekére figyelemmel sem kívánta már fenntartani. A Békés Megyei Bíróság dr. Kemecsei Lajosné büntetőtanácsa Sarkadi Józsefet emberölés bűntette miatt 13 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként tí% évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy megyénkben a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodtak- Továbbá azt, hogy a vádlott felesége sérelmére két gyermekének szeme láttára, brutális módon követte el a bűntettet Enyhítő körülményként értékelte Sarkadi büntetlen előéletét, beismerő vallomását megbánó magatartását. És azt is, hogy saját magán is maradandó testi fogyatékosságot okozó sérülést követett el. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Serédi János Bányász Rezső törökországi látogatása Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke május 5—8. között hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodott. Ankarában tárgyalást folytatott a sajtó és a tájékoztatási hivatal vezérigazgatójával, Tuncer Topárral. Áttekintették a két ország tájékoztatási intézményei közötti együttműködés közvetlen és szerződéses továbbfejlesztésének lehetőségeit. Bányász Rezső találkozott NLesut Yilmaz államminiszterrel, Yalim ETalp külügyminiszter-helyettessel. Látogatást tett az Anatolia Hírügynökség, a török rádió és televízió vezérigazgatóinál, az isztambuli és az ankarai újságírószövetség vezetőinél, több napilap szerkesztőségében. D GQNZ-MDVQG BÉKÉSI GYARO, Békés, Vésztől u. 1/1., felvételre keres: főkönyvelő-helyettest felsőfokú végzettséggel; gyártástechnológust főiskolai végzettséggel. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. Az idén csaknem 300 ezer muskátlit értékesít a Szombathelyi Kertész Termelőszövetkezet hazai és külföldi piacokon egyaránt. A virágok 70—80 százaléka X szomszédos Ausztriába kerül, ezenkívül exportálnak Jugoszláviába és Svájcba is (MTI-fotó: Czlka László felvétele — KS) Csabai festők tárlata a szegedi magángalériában A Tisza-parti Paletta Galéria új kezdeményezés a hazai műkereskedelemben. Az alapító tagok között szerepel a neves autóversenyző: Tandari Attila, aki Fer- jáncz Attila mitfárere a versenyeken. A galéria deklarált célja az esztétikai minőség felvállalása elsősorban a Dél-Magyarországon létező műhelyek, illetve festők bemutatásával. így került a választás — örömünkre — két Csabán élő festőművész, Tóth Ernő és Vágréti János közös kiállítására. A tárlat bizonyítja, hogy létezik közös szellemiségű műhelymunka Békéscsabán. Ezt sugallja a következetesen rendezett tárlat. A csabai születésű Vágréti János az idősebb nemzedék képviselője. Kiállított anyaga reveláló erejű, igazi meglepetés. A képek tükrözik a következetes művészsors tudatos vállalását. Arc- sorozatának ciklusa szembenézés emlékekkel, reményekkel, álmokkal. Ezek a fejek stációk egy képzeletbeli Golgotán, ahol megjelennek a szenvedő, szelíd, tiszta arcok. A festő képein az ártatlanság, a bölcsen viselt szenvedés, kiszolgáltatottság transzformációi tűnnek elő. Ebben az eggyéolvadásban, szeretetkisugárzásban keresik egymást a figurák a szín-fénykártyák fedése alatt. Pásztori szelídséggel és hittel festi hitvallását: csak a szeretet kölcsönös együtt- valósága menthet meg, illetve segíthet rajtunk. Különösen fontos ez most, amikor korunk kihívása a hajszolt tárgybirtoklás, a bekebelező agresszivitás. Képi építkezése ösztönös, lassú érésű, fejlesztéses rendszerű. Olykor esetlegesen, színfoltokból bújik elő a forma, ahol a vonal-vonalak ritmusteremtő ereje a színtorlódások. elhatárolására szolgál, megteremtve gy sajátos kompozíciós rendet, de nem a mindenkori befejezettség igényével. Ebben az értelemben képi kísérleteket, próbálkozásokat látunk belső önfeltáró utakat keresve. Vágréti János képteremtő fantáziája — miként Ady nevezi — a valósággal pörlekedő, feleselő prófétikus gondolatokat indukál: nem egv „új isten” lesz számunkra a megváltó, hanem az önmagunkkal való szembenézés etikai ereje, a másokat is felemelő, szeretetbe segítő teremtő' humánum. Tóth Ernő a Képzőművészeti Főiskola befejezése után, 1978-ban költözött Békéscsabára. Képein vissza- visszatérően megjelenik sokféle alakban Pietro, a bohóc, aki utazásra és kalandra hív bennünket. Pietro kortalan. Miként egy valódi álombéli figura, mindenre képes. Csodákat tud tenni, ünnepélyt varázsolni különböző helyszíneken, a természetben, a színpadon, égen és földön. Joggal kérdezi az olvasó: meséről van szó? Igen! Meséről, abban az értelemben, hogy a mese sűrített vágy az igazságra, és annak kiélésére nem lehet akadály a földi világ fantáziatlansága, kiváltképp akkor, ha a mesében álmodhatunk valódi világot. Színekben gazdag világ ez, ami nem menekíteni akar a valóság elől, sőt, szembesít azzal, mert befelé figyeltet bennünket. Ironikusan, olykor groteszk alapállásból szembesít „ördögeinkkel”. Mi több, ősi vágyunk, a repülés segítségével felemel a tágabb, magasabb perspektívába, ahol nem akadály a gravitáció, ahol mi is repülhetünk. Ahol természetes közelségben élnek halak, madarak, az állat és az ember, minden teremtmény együtt, és nem külön. Tóth Ernő egy festő-varázsló. Illuzionista módon kiemel bennünket a hétköznapok szorításából. A jelképes tárgyak, a bábok, léghajók, kalitkák között különleges fejfedők és ruhák jelmezében a kiállításlátogató bebújhat egy álarc mögé. Vagy részt vehet a játékban az álmok kertjében, ahol kiki megtalálhatja saját éde- nét és saját arcát. A maszkok ugyan cserélhetők, de a sírás talán eldönti, melyik a megtalált igazi szerep. Mert a mese bizony — mondom — bennünk van. A két csabai művész alkotásaival a tárlatlátogatónak csak előítéleteit félretéve érdemes találkozni, mert egyébként kívül marad a május 15-ig kiállított művek erőtereinek vonzásán. Szilágyi András 1986. május 12—26-ig A BÉKÉSCSABAI LENCSÉSI ABC-BEN SKÁLA-VÁSÁR, ENGEDMÉNYES AKCIÓK: 20—70 százalékos engedménnyel étkészletek, élelmiszer-vegyi áruk, játékok, női-férfi-bakfis kötöttáruk. Minden 500,— Ft feletti vásárlás után sorsjegyet adunk. Értékes ajándéktárgyakat sorsolunk. Sorsjegyhúzás május 26-án 11.00 órakor az ABC-ben. JÖ VÁSÁRT! Békéscsaba és V. Áfész, Körösmenti Skála GT., Békéscsaba Telekgerendás A század eleji útleírások tanúsága szerint Kínában aiz elő. kelő családok leányai már gyermekkorukban elkezdték zsugorítani a lábukat. A mennyei birodalomban ugyanis az apró. tipegő lábak jelentették az eszményi női szépséget. Ez a különös eljárás Európában sohasem honosodott meg. így hát a lábméretnek a mai napig sincs jelentősége a női szépség megítélésében. Ügy látszik, ennek ellenére akadnak kivételek. Sarkadi József, gyulai lakos többször kifogásolta felesége lábméretét- Mindezt jóval a házasságkötés után tette. 1973-baln szerelemből vette el a nálánál tíz évvel fiatalabb M. Erzsébetet. Köztudott, hogy a szerelem nem lát hibát, fütyül a kisebb-nagyobb rendellenességekre. Jól is éltek, állították a tanúk a Békés Megyei Bíróságon. Ám, ahogy megkopott kapcsolatuk, egy-kettőre napfényre kerültek a fogyatékosságok. Sőt, alaposan fel is duzzadtak. Egyszeriben kiderült, hogy a feleségemnek 11-es lába van.
