Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 13., kedd B „kígyósiak” VII. ötéves terve Békéscsaba, Lencsési ABC Ismét a Fogyasztók Kiváló Boltja Nagyon komoly feltételnek kell megfelelnie annak a bolti kollektívának, amely ki akarja érdemelni a Fo­gyasztók Kiváló Boltja címet. Békéscsabán, a József Attila lakótelep központjában levő Lencsési ABC áruház dolgozóinak ez már két alkalommal sikerült. Először az 1984. évi munkájuk elismeréseként vehették át e meg­tisztelő cím elnyerését tanúsító oklevelet és a díszes vá­zát. S hogy senki számára ne tűnjék véletlennek az ak­kori elismerés kiérdemlésének jogossága, múlt évi ma­gatartásukkal ismét rászolgáltak erre a rangos címre. Ha valahol az utcán „ki* gyósiakat” emlegetnek, nem derül ki belőle, Szabadkí­gyósról vagy Újkígyósról van szó. Maguk az ottaniak sem ragaszkodnak túlságosan a megkülönböztetéshez. Egy­más felé épülő, mégis külön­álló települések, de a lakói valahogyan összetartozónak érzik magukat. Nyilván ezt a körülményt is figyelembe vették, amikor a 8 és fél- ezres együttes lélekszámú községet 1977 áprilisában kö­zös igazgatás alá vonták. A tanácsi hivatal Újkígyóson van, ennek egy kirendeltsége működik Szabadkígyóson. Az igen eredményes, sok­szorosan kitüntetett termelő- szövetkezetben és a község üzemeiben az aktív lakos­ságnak csak egy része dol­gozik. Körülbelül 1300-an járnak Békéscsabára dolgoz­ni- Mégsem számítanak egé­szen „alvó” községeknek, vagyis csak az aludni haza­járókénak. Számottevő fog­lalkoztatást biztosít az Aranykalász Tsz és préselő­üzeme, a Kemikál szigetelő­lemez-gyára és a Békéscsaba és Vidéke Egyesített Áfész élelmiszer-feldolgozó üzeme is. A nagyközség közös taná­csának elnöke, Süli János véleménye szerint fejlődő község a két Kígyós. Nőala­kosság létszáma is. Ennek Újkígyóson a bevándorlás, Szabadkígyóson a születések számának pozitív mérlege a fő tényezője. A háztáji jöve­delmekkel megelőzötten él­nek falubeliek, lakóhelyük­kel igényesek. Sokan tanít­tatják gyermekéiket felső­iskolákban. A tsz jó ered­A papíripari rekonstrukció keretében új japán automa­ta gépsor kezdte meg a pró­baüzemet a Csepeli Papír­gyárban. A Mitsubishi cégtől vásá­rolt hullámlemezgyártó gép­sorral jelentősen — 13 ezer tonnával (mintegy 20 száza­lékkal) — megnő az egyik legkorszerűbb csomagoló­anyag évente gyártható mennyisége- A gép nemcsak meggyorsítja a gyártási fo­lyamatot — dupla sebesség­gel üzemel, mint korábbi társai —, de a kész hullám­papír minősége is jóval ma­gasabb. mint a Magyarorszá­ményei tükrözik annak a je­lentőségét, hogy 41 felsőfo­kú végzettséggel rendelkező szakemberük van. A VII. ötéves tervidőszak tervkoncepcióját múlt év szeptemberében tárgyalta meg a nagyközség közös ta­nácsa. Az ennek alapján ké­szült tervjavaslatot lakossá­gi falugyűlésen ismertették- A megyei tanács elfogadta és kiválónak minősítette azt, a tervjavaslatok megyei ér­tékelésében. Alapvető célki­tűzés a lakosság legszélesebb körét érintő feladatokra való összpontosítás. A középtávú pénzügyi tervjavaslat előirányzata az előző 5 éves tervéhez képest 48 százalékkal emelkedett. A bevételi források között a földadó és a vállalati köz­ségfejlesztési hozzájárulások aránya nő. és szabadabban érvényesül az érdekeltségi rendszer. A községi bevéte­lek értéke 14 milliós nagy­ságrendű lesz. A lakosság megszavazta a teho-t. Az évi ezer forintban megszabott hozzájárulást, közös meg­egyezés alapján járdaépítés­re és iskolabővítésre fordít­ják. A tervezett kiadások csak­nem háromnegyed részét költségvetési feladatokra for­dítják. Ezek sorában legna­gyobb az oktatási, közműve­lődési célokra szánt összeg aránya. Jelentősebb kerete­ket ütemeztek még egészség- ügyi, szociális, mezőgazdasá­gi, kereskedelmi és vízgaz­dálkodási célokra- Fejlesztési célú kiadásokra több mint 48 millió forint jut 1990-ig. En­nek legnagyobb hányadát gon eddig gyártottaké. A leg­szélsőségesebb időjárási vi­szontagságoknak is ellenáll, igen rugalmas, és nehezen összeroppantható. Előnye aT- is, hogy még dobozzá hajto­gatás előtt, vagyis lemez for­májában nyomtatható, míg a hagyományos módszer sze­rint a kész dobozokra ra­gasztják rá, jóval nagyobb munkával, a színes nyomta­tott papírt. Ezenkívül, átázás ellen is impregnálható, ha erre szükség van. Ugyan­olyan mennyiségű hullámle­mez előállításához kevesebb papírra és energiára van oktatási beruházásra fordít­ják. Jelenleg Szabadkígyóson megoldatlan az óvodai ellá­tás; a jelentkezőknek csak 65 százalékát tudják felven­ni, és még így is 135 száza­lékos a kihasználtság. A már megkezdett óvodaépítkezés­hez a megyei tanács 2 mil­lió forinttal járul hozzá. Az általános iskolák tanterem­ellátottsága sem kielégítő. A VII. ötéves terv második fe­lében jelentős iskolaépítést terveznek mindkét települé­sen. Négy-négy tanteremmel bővítik mindkét településen az iskolákat. A 30 milliós beruházáshoz céltámogatás­ként körülbelül 12 millió fo­rintot biztosít a megyei ta­nács. A helyi közlekedés céljai­ra 4 millió forintot szánnak, ebből járda-, kerékpárút- és útépítést valósítanak meg, társadalmi munkában. Betéti társulás alakult a Szabadkí­gyóst Békéscsabával összekö­tő tervezett út megépítésére- Újkígyós nagyközség társbe­ruházóként hozzájárul a ko­ordinált ivóvízminőség-javító programhoz is. Az intéz­ményi gázellátásra felvett hi­tel visszafizetésére is a VII. ötéves terv során kerül sor. A földgázprogram eddigi eredménye, hogy már körül­belül 200 lakásban van gáz Újkígyóson. Az idén 25—30 kilométer gerincvezeték le­fektetését tervezik. Szabad- kígyós is megkapta az enge­délyt, jövőre náluk is elkez­dik a gázvezetést. Az idén társulások alakulnak, és fo­lyik tervezés. P. A. szükség, mint korábban, s az üzemeltetéshez is kisebb létszám elegendő. Az új gép üzembe állításával a terme­lési költségek tetemesen csökkennek. Korábban, a speciális igénybevételnek ki­tett — például a trópusi ex­portszállításokhoz szükséges — hullámlemez-dobozokat külföldről kellett importálni. Az új gépsorral —, amely egyébként számítógépes ve­zérléssel működik —, már ki lehet elégíteni az igénye­ket. A tervek szerint az új gépsor még ebben az évben megkezdi az üzemszerű ter­melést. Most mégsem arra voltam kíváncsi, hogy mivel indo­kolták az erre illetékesek a Fogyasztók Kiváló Boltja cím odaítélését e kollektívá­nak. Ehelyett arról kérdez­tem Szabó Gergelyt, a Len­csési ABC áruház igazgató­ját, hogy milyen feladat vár arra a 35 szakképzett dolgo­zóra, akik minden nyitva tartási napon átlagosan 3000 —3500 vásárló kiszolgálására hivatottak. — Mielőtt erre válaszol­nék — mondta —, meg kell jegyeznem, hogy a Békés­csaba és Vidéke Áfész ezt az ABC-áruházat öt és fél évvel ezelőtt nyitotta meg. Jó érzés, hogy e rövid idő alatt kiérdemeltük a lakóte­lepen élő mintegy 14—15 ezer ember bizalmát. Még­hozzá olyan közegben, ahol az állami kereskedelem mel­lett a magánkereskedők is mind nagyobb számban van­nak jelen. Mi erre vagyunk a legbüszkébbek. És minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy ezt a bizalmat meg is tartsuk. Különösen őrködik erre az áruház törzs­gárdája. Mert a 35 szakkép­zett dolgozóból 27-en az ABC megnyitásakor, vagy nem sokkal ezután kerültek ide. Tíz hektár új telepítéssel gyarapodott az elmúlt na- pokbán a hortobágyi ohati őstölgyes, ahol tlomoki Nagy István, a „Kékvércsék erde­je” című filmjét forgatta. A nemzeti park igazgatósága teljes felújítási programot dolgozott ki a kipusztulás­Ezután felváltva egy na­gyobb és egy kisebb füzetben lapozgat, melyben nevek, il­letve havonkénti forgalmazá­si adatok sorakoznak. — Pedig itt minden nyitva tartási napon bizonyítaniuk kell dolgozóinknak — foly­tatta az igazgató. — Mégpe­dig úgy, hogy mindkét mű­szakban elegendő áru legyen a gondolákon, a polcokon, a hűtőládákban, a hűtővitri­nekben. Ehhez viszont na­ponként 150—200 mázsa árut kell megmozgatni, vagy­is nyitástól zárásig az áru­ház eladóterébe folyamato­san kirakni. Itt szeretném megjegyezni, hogy munka­társaim jó része nődolgozó. Szorgalmuk, akaraterejük azonban minden elismerést kiérdemel. Méltó partnereik a férfiaknak. Egyébként meggyőződésem, hogy áruhá­zunkban az öt és fél év alatt jó kollektíva alakult ki. Munkatársaim érdeme az is, hogy áruházunkban ismeret­len a leltárhiány. Ezután a két utóbbi év forgalmának alakulását elemzi Szabó Gergely. Mint mondja, 1984-ben megközelí­tően 80 és fél millió forintos forgalmat ért el az ABC kollektívája. Ezzel szemben a múlt évben csaknem 85 ban levő őstölgyes megmen­tésére. A munka három esz­tendővel ezelőtt kezdődött és még több évig tart. Először a legveszélyeztetettebb ré­szek kerülnek arra, hogy megmentsék a mintegy 270 hektárnyi pusztai erdőt. A munkát ebben az esz­tendőben is belvízrendezés­millió forintra tehető forga­lomról adhattak számot. És ezt a dinamikus növekedést a gazdaságosság javulása közepette érték el. — Ilyen forgalom teljesí­téséhez tetemes mennyisé­gű árura volt szükség — hangsúlyozza az igazgató. — Ehhez viszont megbízható partnerek kellettek. Úgy vé­lem nekünk sikerült már évekkel ezelőtt kialakítani azt az árubeszerző-rendszert, mely biztonságot jelent. Már jó ideje, de jelenleg is mint­egy 45 szállítóval van kap­csolatunk. Legtöbbjük kor­rekt partnerünk. A vásárlók igénye azonban gyorsan vál­tozik. Ez viszont feltételezi, hogy még így is sokat kell új áruk beszerzése miatt az ország különböző részébe utazgatnunk. Nekünk külö­nösen a Skála Áruházi Vál­lalattal és a Békés—SZÖV- KER-rel kialakult kapcsolat jelent sokat. Mindkét válla­lattól olyan választékbővítő, sőt kurrens cikkeket kapunk, melyek miatt még a város központjából is sokan kijön­nek a Lencsési ABC áruház­ba. Kedveltek velőink köré­ben az árengedményes vá­sárok, sikeresnek tartjuk a kóstolókkal egybekötött ter­mékbemutatókat. Szezon­időszakban jól bevált zöld- ség-gyümölcsosztályunk ut­cára kitelepülése is. Azt már beszélgetésünk végéhez közeledve tudtam meg az igazgatótól, hogy az áruház dolgozói ugyanezzel a létszámmal 110—120 millió forintos éves forgalom telje­sítésére is képesek. Adva van ehhez a megfelelő esz­közrendszer éppúgy, mint az itt dolgozók szakmai felké­szültsége és bizonyítani aka­rása. Jó ösztönzést adott eh­hez a Fogyasztók Kiváló Boltja cím legutóbbi elnye­rése is. Balkus Imre sei kezdték. Vízelvezető ár­kokat ástak, s ezzel meg­szüntették az úgynevezett pangó vizeket, gyorsan el tudják vezetni a belvizeket, de ha szükséges, a nagy szá­razság idején zárógátakkal vissza is tudják tartani a csapadékot az erdőkben. Japán hullámpapírgyártó gépek Rekonstrukció a kékvércsék erdejében A hatalmas üzletben ele­gáns toalett, szappannal, lég­frissítővel, dezodorral felsze­relve, s a plafonig tornyo­zott gondolasorok között jár­va nem kísértek figyelő sze­mek. A bolt felüdülést, ké­nyelmet nyújt büféjével, székeivel a mellesleg elké­pesztő áruválaszték mellett. A pénztárnál pedig többfé­le valutával is lehet fizetni. Látszik, itt a vevő szent. Persze, ha van pénze. Mert az árak alapján aligha ne­vezhető a Ghazale a szegény arabok bevásárlóközpontjá­nak. Egv kis történelem Nincs sok időnk a pihe­nésre, menni kell. Számo­lok; eddig volt 11 szír ellen­őrzőpont, majd a Kelet- és Nyugat-Bejrút felé induló útelágazásnál a libanoni re­guláris erők következtek, az­tán egy hegyi ösvényen még egy utolsó szír állás, s végül Kelet-Bej rút kapujában a falangisita milícia katonái zárták a sort. Nincs mese, ki kellett nyitni a csomagtartót. Nem is berzenkedtünk ellene, hi­szen bombát, robbanószert kerestek. Az ellenőrzőpont homokzsákjaihoz támasztva egy Szűz Mária-kép állt, kö­rülfonva apró pipacsokkal és vadciklámenekkel. A ka­tona. amolyan civilest-farme- ros szerelésben, lehet vagy 17 éves. Kedvesen bekönyö­költ egy kis udvarlásra a kocsi ablakán, amitől a nő­vérem úgy megdermedt, mintha kobrát látna. Rémü­letének oka: az égszínkék szemű ifjú géppisztolyának csöve majdnem a homlokát súrolta... A hegyoldalban a romok és az épülő, új házak vala­mi furcsa, és számunkra fel­foghatatlan kettősséget al­kotnak. A táj viszont gyö­nyörű. Csupasz törzsű, ma­gas fenyők borítják a Liba- non-hegységet, koronájuk, mint egy gömb alakú lám- paernypő. És egy kanyarból kijutva, megpillantottuk végre a Földközi-tengert... A ten­gert, amely miatt az ország mindig is hódítások közép­pontja volt, de amely mégis a megélhetést jelentette az itt élő népek számára. A föníciaiak után az idő­számítás előtt 600-ban az egyiptomi seregek foglalták el az országot, majd az asz- szír, perzsa, görög, római és bizánci seregek. Végül 626- tól arab fennhatóság követ­kezett. Ma is sok vita fo­lyik, mikortól gyökerezett meg a kereszténység ebben a térségben, a többség állítá­sa szerint már a VII. szá­zadban. s az 1516-ban kéz-, dődő török fennhatóság alatt is a maronita keresztények keményen ellenálltak az erős muzulmán hatásnak. Az első világháború után Libanon Szíriával együtt francia mandátumterület lett. S csak mikor a vichy kormány kapitulált, kiált­hatták ki Libanonban a köz­társaságot 1941-ben. S hogy mennyit szenvedett az itt élő nép, azt az 1975-ben kirob­banó, 19 hónapig tartó fegy­veres harc is bizonyítja, amelyben több mint 60 ezer ember vesztette életét. E há­ború 1976-ban, a Rijadban kötött tűzszüneti megállapo­dással ért volna véget. A fegyverszünet, úgy látszik, törékenynek bizonyult, hi­szen e kicsinyke országban április óta. 11 éve szólnak a fegyverek... , B mutatvány Nyugat-Bejrút. Egykori eleganciája, hibátlan szépsé­ge megkopott, de most is egyszerre idézi az ezeregyéj­szaka meséit, a hipermodern metropolist, az üdülőparadi­csomot, a kaszinók világát, és Svájcot, az egymást kö­vető nemzetközi bankjaival. Természetesen az utóbbiak közül soknál csak a felirat emlékeztet a régi dicsőségre. Egykor Nyugat-Bejrútban, a vékony tengerparti sáv mellett lüktetett az egymil­liós főváros szíve. Átjutva a zöld vonalon, a lovardánál, csak sietősen nézhettünk szét a háborús sebeket, súlyos bombázások nyomait viselő sétányokon, s a Hamrában, a belváros szívében, ahol luxus kivitelű boltokban árulják a legújabb párizsi divatcikkeket, a legmoder­nebb amerikai és japán fényképezőgépeket, órákat, elektromos cikkeket. Nem szeretek vásárolni, de élveztem az utcai árusok kedves, szemtelen hivogatá- sát, előzékenységét, rábeszé­lőképességét. S élveztem, hogy ujjamat felmutatva oly­kor 5-10 libanoni fontot is tudtam spórolni egy-egy ap­róság megvásárlásakor. Ked­vem csak akkor lohadt le, mikor megláttam ugyanazt az árut olcsóbban egy sarok­kal arrább. A kereskedelem ősidők óta szent ebben az országban. Hiszen ebből éltek többnyi­re és a szolgáltatásokból. Az államnak itt nem nagyon fi­zetnek adót, az útvámot és egyebeket az adott területet ellenőrző katonai erőknek kell megfizetni. Egy apró mozzanat a kereskedelem sizentségéről. A zöld vonal előtt, Nyugat-Bejrútban be­kanyarodott a sarkon egy tank. A katona integetett a zöldségféléit kézikocsiról áruló embernek, menjen ar­rébb, mert nem fér el. A kereskedő méltatlan arccal mutatta: mit képzelsz, pajtikám, nem látod, hogy vevőm van? A mutatvány hatott, s a tank, megkerülve az alkalmi' árust, megértőén elhajtott. B. Sajti Emese (Következik; Tankkal be­hajtani tilos) A csernobili atomerőműnél történt baleset óta rendszeresen mérik a radioaktív sugárzást az MTA debreceni Atommag- kutató Intézetében is. Az itteni eredmények lényegében meg­egyeznek a budapesti adatokkal, vagyis a korábban mért ér­tékek egytizedére csökkentek- Ez megfelel az atomcsend- egyezmény megkötése előtti években mért átlagos értéknek. Az eltelt időszakban mintegy ötven mintán végeztek méré­seket a szakemberek, s még jelenleg is napi egy mintát ele­meznek. A debreceni eredmények is azt mutatják, hogy az egyre gyengülő sugárzás a maximum idején sem érte el az egészséget károsító szintet. A képen: a környezetellenőrző automatikus rendszer is segíti a kutatók mérési feladatait (MTl-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom