Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

1986. május 1., csütörtök o NÉPÚJSÁG fl Magyar Népköztársaság Kiválá Brigádja Elismert teljesítmény Az Ady Endre brigád — A munkában való igye­kezetnek először erkölcsi hasznát láttuk. Megbíztak feladatokkal, számítottak ránk társadalmi funkciók betöltésénél. Ki a KISZ-ben, a szakszervezetben, a bri­gádvezető a vállalati ta­nácsban végez társadalmi munkát — próbálja össze­gezni Pukánszki Pálné Ma­rika, miért éppen az Ady Endre brigádé a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja cím. Rendszeresen patronálják a régi nyugdíjasukat, Rajki Mihálynét, a legújabb ké­rés: Bodelan Vaszilij Kole- nyikovics a Vöröskereszt útján kutatta a háborúban elesett édesapja sirját, s itt Orosházán találta meg. Ar­ra kérte az Orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat Ady Endre szocialista brigádját, hogy gondozzák ezt az em­léket. — Most várjuk levelünk­re a választ, szeretnénk megtudni, hogyan találta meg édesapja síremlékét — informál Mészáros Sándor- né brigádvezető. A napi munkában a lel­kiismeretük diktálja: a leg­többet, a legjobban dolgoz­ni. Az 1984-es év Szakma Kiváló Brigádja kitüntetés után mégis meglepetten hal­lották, idén magasabb elis­merés vár rájuk. — Hogy miért ránk? — kérdezi már önmagától újra a brigádvezető, s míg me­ditál ezen, György Mihály- né, Piroska mondja: —Elő­fordul, hogy egy-egy dolgo­zó nem jön be, vagy a mun­ka- végezte előtt már igye­kezne haza. s az is gyakori, hogy úgy áll a munkához. hogy más is hozzáférjen — ilyeneket egy brigádtag nem tesz. A szó Pukánszkinénál: — Megtörtént, hogy rossz cím­ke került az árura. Ezt ne­künk észre kell vennünk. Ügy érzem, a szocialista bri­gádtagok őrködnek azon leg­inkább, hogy minőségi mun­ka folyjék nálunk a feldol­gozó, bontóüzemben, vagy a termelés más területein. Végre a brigádvezető is szóhoz jut: — Akkor sejtettük^ hogy valami lesz, amikor elkér­ték az 1984-es, az 1985-ös és az idei naprakész brigád­naplót, pedig az önértéke­lés alapján már nyilvánvaló volt, megvan a Kiváló Bri­gád címünk. Szóval, mi nem tűztük ki célul, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kiváló brigádja leszünk, csak nap mint nap megtettük a ma­gunkét. Ez a cím arra kö­telez, hogy a kapott elisme­résre méltók lettünk és ma­radjunk is. Mondja ezt vállalati ta­nácstagként is, mert ott is számítanak a munkájára, tapasztalataira, a vélemé- • nyére. Nyílt viták eleve­nednek fel, s az igazgató­jukról úgy tartják, minden témában vitapartner, a jobb­ra, az eredményre törekvő ember. Így aztán van mód arra, hogy a termelés leg­apróbb ügyei is jó irányba befolyásolhassák a terve­zést, a napi munkát. A bri­gád meg őrködik azon, hogy rendszeres legyen az önkép­zés, nevelik az utánpótlást, az ipari tanulókat. Ebben kellene tovább lépni — mondják —, most ugyanis úgy látják, hogy nem érde­keltek a fiatalok abban, hogy jól elsajátítsák a szak­mát. Saját példával hoza­kodnak elő. S mint tapasz­talják, nehéz a számukra természetes magatartást át­ültetni a felnövekvő generá­cióba. Ezzel együtt is úgy tartják, hogy fokozatosan vált életközösséggé a brigád. S ennek megvannak a kü­lönböző, bronz, ezüst, arany fokozattal járó elismerései. Többszörös kiváló brigád, s már két esetben lettek a szakmában a legjobbak. Sok mindent elárul munkájuk­ról az is, hogy tizennégyük- ből tizenketten kiváló dol­gozók. Sokáig csak nőkből állt ez a kis kollektíva, 1983- ban a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa pályázatot írt ki, amin az Ady Endre bri­gád is részt vett. Sikerrel. Oklevéllel ismerték el a fel­dolgozó, bontó üzemrészben dolgozó nők munkáját, a vállalt többletet, közszerep­lést. Az oklevélre festett Picasso-békegalamb így nőtt a szívükhöz. Mint most, a május else­jei vállalati ünnepségen a két rangos elismerés, az MSZMP XIII. kongresszusá­ra meghirdetett munkaver­senyben szerzett érdemekért elnyert oklevél Kádár János MSZMP-főtitkár aláírásával. A másik kitüntetés a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Brigádja cím, Lázár György és Gáspár Sándor kézjegyé­vel. A vállalat munkaver­senyben nyújtott teljesítmé­nyét pedig a MÉM minisz­teri dicsérő oklevéllel ismer­ték el a mai vállalati ün­nepségen. Számadó Julianna Legtöbbük a bontúüzcmben dolgozik Fotó: Fazekas László Az uborka szereti a magas párát, a nagy meleget, de... Fajtabemutató Méhkeréken A világhírű Sluis & Groot holland vetőmagcég­nek alighanem egyik szeme sír, a másik meg nevet... Termékeiket a gazdák, s ugyanígy a fogyasztók oly­annyira keresik, hogy — a korlátozott devizalehetősé­gek miatt — majdnem min­dig hiánycikkek. Így ma­gyarországi együttműködő partnerük, az Öcsai Vörös Október Tsz is gyakorta kénytelen egy-egy levélben, vagy személyesen jelentkező termelőnek sajnálkozó soro­kat írni. Persze azért nem egé­szen úgy áll a dolog, hogy a Sluis & Groot-féle vető­magvakkal kapcsolatban ír­ni sem érdemes, szükségte­len a propaganda, miután nem kaphatók. Az országban ugyanis sok-sok ezer kerté­szetben, fóliaházban megta­lálhatók különféle zöldség­féléik. Nos, a termesztők pe­dig igénylik, hogy megis­merhessék a zöldségter­mesztés legújabb fogásait, az éppen aktuális időszak napi tennivalóit, amelyek révén értékesebb és szebb lesz a fóliaházban hajtó, virágzó, termést hozó zöldségféle. Ezért évente több alka­lommal szakmai napokat rendeznek az ország külön­böző részein. Ezen a héten például Méhkeréken, Szege­den és Foton látták vendé­gül a termesztőket. Hétfőn a méhkeréki községi művelő­dési ház nagytermét teljesen megtöltötték a kertészek és a leendő, az uborkahajtatás iránt érdeklődést tanúsítók, miként azt az öt fóliaházat is, melyekben a termelők közvetlenül is véleményt cserélhettek, tanácsokat kap­hattak a szóban forgó témá­ban. Hogy ezekben a napokban mit tart legfontosabb ten­nivalónak az uborkahajta- tással foglalkozók számára a szakember, azt dr. Terhe István, a kertészeti egyetem zöldségtermesztési intézeté­nek adjunktusa fogalmazta meg kérésünkre: — A termelők ösztönösen védekeznek — nagyon he­lyesen — a hideg ellen, de arról megfeledkeznek, hogy a zöldségnövények, legyen az uborka, paprika, vagy para­dicsom, 35 fok körüli hő­mérséklet felett már káro­sodnak, a zöld színtestek tönkremennek. Az uborka meglehetősen szereti a ma­gas párát, a nagy meleget, de számára a 35—40, vagy a fölötti hőmérséklet káros hatású. Ezt nem nagyon ve­szik komolyan a termesztők és rosszul vagy keveset szel­lőztetnek — ez volt az egyik probléma. Ebből aztán a növényvédelmi problémák egész sora adódik: nem tud a növény párologtatni, nem tudja a tápanyagokat fel­venni. Sokszor nem is a trágyázással kellene kezdeni, hanem sokkal egyszerűbb dologgal, a szellőztetéssel. Amikor a termesztőnek el­mondja az ember, hogy vágjon a fóliára ablakot, rosszul esik neki, hogy ilyen tanácsot kap, szívesebben Sluis & Groot Quality Seeds hallana valami bonyolult ké­miai szerről, amivel trágyáz­ni, permetezni kell, s akkor megnyugodna. Erre monda­ná azt, hogy tudományos a tanács. A másik, általános ta­pasztalat, hogy a termés meglehetősen sok tápanya­got von ki a talajból, követ­kezésképpen a folyamatos fejtrágyázásra is kell gon­dolni. Sajnos, a termesztők nagyon szeretik az olyan tí­pusú műtrágyákat, amelyek jól látható hatást fejtenek ki a növényen, például a mikramidot, a karbamidot, de ezek a fólia alatt káros hatásúak is lehetnek: am­mónia száll fel, és a levele­ket leperzseli. Körülbelül minden harmadik termesztő hozott ilyen perzselt levelet, és a kollégák — akik nem is kertészek — már előre mondták, hogy ez a tünet a mikramid-, karbamidhasz- nálat következménye. Ezek­nek a műtrágyáknak a használatát fólia alatt nem tartom helyesnek, helyettük inkább a 34 százalékos am- móniumnitrátot ajánlom. Az öntözéssel kapcsolat­ban mindig felvetik a ter­mesztők, ha jobban szellőz­tetnek, lecsökken a páratar­talom. Itt, a bemutatón a holland kolléga azt is el­mondta, hogy hazájában a szellőztetés mellett állandó­an öntöznek. Természetes dolog, ha többet szellőzte­tünk, többet kell párásítani, azonban az öntözés nem víz­utánpótlást jelent, hanem a fóliasátrakban a talaj órán­kénti, kétóránkénti enyhe megöntözését. Ez nem kis gondot okoz a termesztők­nek, hiszen a legtöbbjük napközben nem otthon tar­tózkodik, hanem a munka­helyén dolgozik. — A hirtelen jött meleg teremt-e speciális helyzetet? Gondolom, a szellőztetésre vonatkozó szabályokat most különösen érdemes megtar­tani. — Igen, ezért is kezdtem a szellőztetéssel. A meglehető­sen nagy meleg elsősorban ezt követeli meg. Egy hó­nappal ezelőtt itt jártunk, akkor is nagy meleg volt, aztán jött egy erős lehűlés, most újból a hirtelen felme­legedés. Nagyon nehéz rá­jönni, hogy a jelentkező tü­neteket mi váltotta ki, de úgy gondolom, veszélyes le­hűlésre — ami egy fólia alat­ti uborkánál káros lehet — már nem kell számítani, a jövőben elsősorban a nagy meleg elleni védekezésre kell koncentrálni, öntözés­sel, szellőztetéssel. A fajtabemutatón a nagy gyakorlattal rendelkező ter­mesztőknek, így az uborkát hét éve termesztő Márk Já­nosnak is tudtak új, hasz­nos tanácsokat adni a szak­emberek : — Mi úgy termelünk, hogy a szomszédok tanácsok­kal látják el egymást, bár azok nem mindig a legjob­bak — véli Márk János. — Próbáljuk ugyan kiszűrni a- rosszat belőlük, csakhogy nem mindig sikerül. Én is találtam már a fóliám alatt perzselt leveleket, s örülök, hogy most a szakembertől hallom, milyen módszerek­kel lehet elkerülni a növény­nek ezt a betegségét. Szá­momra minden jó tanács sokat jelent, hiszen évente 60—70 mázsa uborkát ter­mesztek, és természetesen igyekszem mindig, minden időszakban a leghatásosabb termesztési eljárásokat al­kalmazni. * * * A holland vetőmagokkal kapcsolatban egy egészen friss tapasztalatunk is van. A békéscsabai, erzsébethelyi Univerzál-vetőmagboltba a napokban érkezett a fenti uborkafajták közül a Kora- vo F—1-es, amelyik kesere- désmentes, eltenni való faj­ta. A 400 tasakkal azonban, bármilyen kitűnő minőségű is, lehet, hogy mégis gond­juk lesz az üzlet eladóinak, mert mint mondják, az 5 dekás, 151 forintos uborka­mag május elején már ne­hezen fog elkelni. Ha vi­szont kisebb, például dekás csomagokban lenne, aligha­nem órák alatt elfogyna. Ajánljuk mindezt az illeté­kesek figyelmébe is. (fábián) Márk Jánosék kígyóuborkája ERRŰL IRTUNK A MUNKÁSEGYSÉG je­gyében vonulnak fel a csa­bai üzemek. „Szegények va­gyunk, nem tudjuk úgy megünnepelni május elsejét, ahogyan szeretnénk” — hal­latszik a gyárak és »üzemek felől, de a lelkesedés és a buzgalom sehonnan sem hi­ányzik ... A Columbia ha­risnyagyár már készíti gyö­nyörű üzemi zászlóját má­jus elsejére. Az egész üzem a munkásegység jegyében vonul fel. A Mercur felvo­nulása színes és mutatós lesz... ötletben gazdag és szemléltető lesz a MÉMOSZ felvonulása. A kőműveseket munka közben láthatjuk majd, amint egy társzeké­ren falat húznak... A ké­ményseprők viszont a már felépített kémény tetején ülve láthatók, amint éppen tisztítják azt. (Viharsarok, 1947. április 27.) HATALMAS ELŐKÉSZÜ­LETEK a május elsejei fel­vonulásra és népgyűlésre. Békéscsaba dolgozói lázasan készülnek a harmadik sza­bad május megünneplésére. Az utolsó simításokat végzik a felvonulás előkészítésén, és az előjelek szerint ítélve olyan színpompás, ötletes látványban lesz május else­jén részünk, mint még so­ha... A nagygyűlésen fel­merülnek a magyar demok­rácia összes aktuális kérdé­sei, a földreform befejezésé­nek, az újgazdák megsegí­tésének és a beszolgáltatás­nak kérdése éppúgy, mint az új kollektív szerződések és a hároméves terv előkészüle­teinek problémái __ ( Viharsarok, 1947. május 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom