Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

i:nuut-7ira­1986. május 5., hétfő Húskombináti stratégia Többet ér a jobb áru Már az elmúlt év májusá­ban kíváncsiak voltak a MÉM és az Édosz vezetői: saját stratégiájukra építve milyen évet terveznek a vállalatok? A Kiváló címre az előzetes pályázatot 1985. május 31-ig kellett benyúj­tani. Év végén a tényszá- mokkal kiegészítve bírálta el a teljesítményeket a szak­mai szakszervezet elnöksége, majd a miniszteri értekez­let. A Gyulai Húskombinát vezetői bizalmat szavaztak a kollektívának, s az előzetes pályázat után a mérleg ada­tait is értékelésre szánták. Csökkenő exportár Az 1984-es esztendő 27 többletmunkanapja — szom­bat, vasárnapok — a 720 ezer sertés vágása, feldol­gozása után 1985-ben alább kellett adni, de még így is feszített tervet készítettek. Ügy számoltak, hogy 1 mil­lió 75 ezer sertést vesznek meg, 660 ezer darabot bo­csátanak a vonalakra, a töb­bit más megyék vállalatai­nak adják át. A felvásárlási árak, az objektív minősítés és a minőségi alapanyag­igények miatt kialakult, a termelők számára kedvezőt­len helyzet visszaesést oko­zott. A tervvel szemben 963 ezer jószágot vásároltak, 539 ezret dolgoztak fel kü­lönösebb megrázkódtatás és többletmunkanapok nélkül. A jó teljesítmény nem ilyen egyértelmű, ha az ex­port kerül szóba. A 8 éve csaknem állandó évi ezer tonna szárazáru-kivitel mel­lett az utolsó 5 évben igen ingadozó volt a bontott, da­rabolt húsrészek kivitele. Viszonylag dinamikusan nö­vekedett a szocialista or­szágokba szállított áru, ez­zel szemben ingadozó volt a tőkés kiyitel (dollárpiaci ér­tékesítés). A húsár folyama­tosan csökkent. Ez nehéz helyzetbe hozta az ágazatot, hiszen egyik évről a másik­ra 10 ezer tonnával több áruért 10 millió dollárral ke­vesebb bevételt kasszírozott a gyulai exportüzem. A nyo­mott árak, a piaci telített­ség, az országgal szembeni kereskedelmi intézkedések magyarázzák a felvásárlási árak elmúlt évi rendezetlen­ségét. S ezenközben mégis a ter­melés, a műszaki fejlesztés követhető nyomon a Gyulai Húskombinátban. Teljesítményarányos bérezés — Ennek két oka van. Az eltelt esztendők alatt — 1979-től idáig — 4,2 millió sertést fogadtunk a vágóvo­nalon, a további munkához szükségszerű volt a berende­zések cseréje. A másik oka, hogy az országok, ahol a ter­mékeinket megvásárolják, rendszeresen ellátogatnak a termelőcsarnokokba, előírá­saik szerint rendszeressé vált a műszaki fejlesztés, s követelménnyé a magasabb higiéniai színvonal megte­remtése — érvel Zám And■ rés, a vállalat vezérigazga­tója. Míg a dolgozók bosszan­kodnak az évenkénti műsza­ki leállások miatt, azt is tudják: szükség van rá. S amikor arra vagyunk kí­váncsiak, miért lett 1982, 1983 után 1985-ben ismét kiváló a vállalat, Bordás Ti­bor méhkeréki szakmunkás is amellett teszi le a vok- sát: — Azért javulhat évről évre a minőség, mert itt na­gyon sok gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, s ezzel arra is, hogy könnyebb legyen a munkánk. Az élelmiszer-higiéniai szolgálat orvosa, dr. Bér­ezik József szintén a siker részesének érzi magát: — A tőkés országbeli ve­vők az üzemi bejáráson elé­A vezérigazgató gedettek voltak a látott munkával, a berendezések­kel, a higiéniával. Ehhez mi is hozzájárultunk ... Pap Sándor a feldolgozó­ban műszakvezető, és na­ponta szigorúan ítéli meg a végzett munkát: — A teljesítmény a cím­re jogosító egyik tényező, a piaccentrikusság a másik. A szakemberekkel a napi munkáról beszélgetve, azt is megtudjuk, nem elégedettek a gyulai szakmunkások a kapott bérrel, itt az átlag- kereset elmarad a kimagas­lónak ítélt vállalati teljesít­ménytől, s az iparági átlag- kereseteknél havonta keve­sebbet visznek haza a borí­tékban. Ugyanakkor itt is megtalálható az az ellent­mondás: a szabályozó te­remtette bérkorlát nem teszi lehetővé, hogy a jól dolgo­zókat jól megfizessék. Az egyórai teljesítmény 120 szá­zalékos végeredménye a ha­vi 5 ezer forint átlagkere­set. A vgmk-ban rövidebb idő alatt ugyanennyit keres­nek, ám ott nagyobb telje­sítményt nyújt a dolgozó. S nemcsak vállalati érdek, hogy a főmunkaidőben nyújtsa a tőle telhető leg­jobbat. — Az elmúlt év végén ki­adott irányelv lehetővé te­szi hogy jobban belelás­sunk a vgmk-k teljesítésébe — magyarázza Bezdán János szb-titkár —, s lassacskán arra is megérhetnek a felté­telek, hogy a többletteljesít­ményt a főmunkaidőben fi­zessük meg. Folytatódik a fejlesztés — Az elmúlt esztendőben kialakult helyzet ellenére Békés megyében ma is jó az alapanyagháttér. A műsza­ki feltételek is eredménye­sen szolgálhatják a magas színvonalú termelést. A Gyulai Húskombinátban a szakember-ellátottságra sem panaszkodhatnak. — Igyekszem, hogy a ve­zetés minden szintjén a leg­rátermettebb emberek dol­gozzanak. Megkeresésükre nem sajnálom sem az időt, sem a fáradságot. Meglevő vezetőinket pedig arra ösz­tönözzük, hogy rendszeresen tanuljanak, képezzék magu­kat. Egységes vezetésre tö­rekszem, arra, hogy a vál­lalati, a népgazdasági érde­kek vezéreljenek a napi munkában. Az anyagi for­rásokat figyelembe véve igyekszünk a dolgozóknak az anyagi, az erkölcsi, a szo­ciális feltételeket megterem­teni, s a mai — tudom — még nem elégséges ... — Az elkövetkezendő esz­tendőkben folytatni kíván­ják a műszaki fejlesztést. Ugyanakkor a tőkés export csökkenő tendenciájú. Ho­gyan összegezhető tehát a következő 5 év termelési programja? — Ebben az esztendőben 2 ezer tonnával több árut szállítunk a főváros ellátá­sára, s 520 ezer sertést vá­gunk le. Már a tervezés ide­jén 880 ezer sertés felvá­sárlását terveztük, az idei első negyedévi számlálás szerint pedig 950 ezres a me­gyei állomány. Ami pedig a tőkés exportot illeti, a mű­szaki fejlesztés éppen en­nek érdekében valósul meg. A VII. ötéves terv végére a jelenlegi 2 ezer 500 tonna nemes hús és darabolt ter­méknek a dupláját szeret­nénk előállítani, külföldre eladni. Az elkövetkező évek alatt ennek a műszaki felté­teleit teremtjük meg a már elvégzett vágóvonal-rekonst­rukcióval, a bontó-daraboló üzem építésével, a hűtőtá­roló kialakításával. Kép, szöveg: Számadó Julianna júliustól Caslrol olajat is árul az Afor Hazai autósaink igazán nem panaszkodhatnak, ami a gépjárművek „étrendjét” il­leti- Motorbenzineink, a kis­sé még mindig magas ólom- tartalomtól eltekintve, nem­zetközi színvonalúak, kenő­anyagaink is széles üzemel­tetési területen használha­tók, s a választékot több külföldi márka is színesíti. Júliustól a sor egy újabbal, az „olaj-rangsorban" talán legelőkelőbbel bővül tovább. A hazai kőolajipar most kö­tött szerződést a Castrol GTX olaj gyártására és for­galmazására­A közel százesztendős an­gol Castrol olajcég a mo­torolaj gyártáson kívül a ke­néstechnika sok más terü­letén is otthon van. A törzs­gyáron kívül — már 60 or­szágban készülnek Castrol termékek, és a világ 130 országában árusítják ezeket. A statisztikák szerint a Castrol GTX motorolaj — a leginkább elterjedt kenő­anyag. Rövidesen, pontosan júli­ustól Magyarországon az Afor kijelölt kútjainál, igya békéscsabaiaknál is megje­lenik ez a termék. Az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a közelmúltban álla­podott meg az angol cég­gel. hogy a gyári recept alapján, az eredeti speciális adalékok felhasználásával itthon is megkezdik a Cas*-- rol GTX több fokozatú, te­hát télen és nyáron egy­aránt használható motor­olajának a gyártását. Az OKGT Feldolgozási Igazgatóságán tartott tájé­koztatón elmondták: a GTX motorolajat a cég be­vezetése óta folyamatosan korszerűsítik, így az ponto­san követi az autógyárak motorfejlesztéseit. A jelenleg gyártásban levő például már megfelel a csúcsteljesítmé­nyű turbó motorokhoz is. Egyébként a Castrol leg­megbízhatóbb referenciájá­nak azt tartja, hogy szinte a világ összes autógyára mi­nősítette a GTX motorolajat és javasolta is típusaihoz. Bár a Forma—1 színpadán már nem folytatnak látvá­nyos reklámot, az itt futó versenykocsik jelentős része változatlanul Castrol olajat használ- A cég marketing stratégiái ezekben az évek­ben újra a rallisportot cé­lozták meg; az itt kifejtett propaganda ugyanis közvet­lenebbül hat az egyszerű au­tósokra, mint a Forma—1 már-már steril világában. Egyébként a hamarosan be­induló magyarországi gyár­tás minőségi garanciáit meg­nyugtatónak tartja a Cast­rol. Elmondták azt is, hogy többéves jó tapasztalatuk van speciális ipari olajok közös előállításában, a ná­lunk gyártott termékek ki­fogástalan minőségűek- A GTX-program kibővítésénél ezért is esett a választás Magyarországra. Az Afor indulásként 26 nagy forgalmú benzinkútjá- nál kezdi meg a Castrol GTX árusítását, később pedig negyvenre növeli az angol olajat eladó állomások számát. Fontos szakmai információ, hogy a Castrol motorolaj is keverhető bármelyik nálunk árusított motorkenő anyag­gal. —SZ— CSÖKKEN A VILÁG KA­KAÓFELESLEGE. Csökken a világ kakaófeleslege az új mezőgazdasági Idényben. A nemzetközi kakaószervezet (ICO) most közzétett prog­nózisa szerint a világ kakaó­termése 24 ezer tonnával fogja meghaladni a fogyasz­tást az 1985—86-os mezőgaz­dasági idényben. Egy koráb­bi becslése még 62 ezer ton­nás felesleget jósolt az 1984 —85-ös szezon 72 ezer ton­nás kakaótöbbletét követően. Az ICO-becslések szerint az idei mezőgazdasági idény­ben — 1985 októbere és 1986 szeptembere között — 1 milliárd 874 millió tonna kakaóbabot takarítanak be a világ országaiban, valami­vel kevesebbet, mint a meg­előző szezonban. * * * GAZZAL HAJTOTT TE­HERAUTÓ. Csehszlovákiá­ban eredményesen folytató­dik a munka földgázzal haj­tott nagy teljesítményű te­herkocsi kifejlesztésén. Egye­lőre a Tátra 815-ösből átala­kítandó változat új motorjá­nak és alvázának fejleszté­sén dolgoznak, de a tervek szerint a prototípus első da­rabjai még az idén elkészül­nek. Az új motor maximális teljesítménynél 80:20. arány­ban fogyaszt majd földgázt és gázolajat, tehát vegyes üzemelésű lesz. A biztonság kedvéért benne hagyják az eredeti dízelmotort is, hogy szükség esetén tisztán gáz­olajjal is tudjon futni. A te­herautóra két, egyenként százötven literes földgáztar­tályt szerelnek fel, amelynek tartalmával és a hozzá ada­golt csekélyebb mennyiségű gázolajjal az autók — mint számítják — 150—200 kilo­métert tudnak megtenni. Az átalakítás következtében a Tátra önsúlya kevesebb mint egy tonnával nő. A földgázhajtású teherau­tókat az észak-csehországi és Sokolov környéki külszíni bányák számára építik, ahol a meglehetősen nehéz tere­pen a jelenlegi típusok 100 liter gázolajat is elfogyasz­tanak száz kilométerre. A prototípus 50 ezer kilomé­ternyi próbafutása után a sorozatgyártást előrelátható­an 1989-ben kezdik meg. * * * GÉPKOCSIREKORD. A végleges adatok szerint min­den eddiginél több, összesen 12 millió 416 ezer új gépjár­mű került ki a japán autó­gyárakból 1985-ben. A tava­lyi mennyiség 7,1 százalék­kal múlja felül az 1984-ben elért termelést, amely egyéb­ként szintén rekordnak szá­mított. Természetesen tavaly is a személyautók száma volt a legmagasabb: ezekből csaknem 7,8 millió gördült le a futószalagokról, de gyár­tottak ezenkívül 4,5 millió teherautót és 68 ezer buszt is. A japán gépkocsik közül 6,85 millió talált gazdára külföldön, 12 százalékkal több, mint az előző évben. A tavalyi exportteljesítmény ugyancsak rekordot döntött; az előző kiviteli csúcsot 1980-ban regisztrálták, ak­kor 6,1 millió japán autó kelt el a határokon túl. Építőipar és minőség H a az építési folyamat minden résztvevője (anyaggyár­tók, kivitelezők, műszaki ellenőrök) a helyzet magas­latán állna, kifogynának örökzöld témáikból a vicc­lapok. A kissé túlzó fogalmazás alapja az a jogos társadal­mi igény, hogy az árak emelkedésével azonosan növekedjék az építmények minőségi színvonala is. A közvélemény rend­kívül érzékeny minden hibára, főleg ha az a szeme előtt történik. Az építőipar pedig ilyen ágazat­igazságtalanság volna azonban, ha általában az építőipart emlegetnénk, hiszen rajtuk kívül még számtalan résztvevője van egy-egy építménynek. Együttműködésük minden eset­ben látványos: új utak, kórházak, színházak, ipari üzemek magasodnak a városokban, és ezek kivitelezésével, minő­ségi színvonalával általában elégedettek is az emberek. Ügy tűnik, mintha létezne egy, kizárólag közintézmények példás kivitelezésére specializálódott szervezet, meg egy másik, a lakásépítők felelőtlen társasága- Mert a legtöbb kritika már évek óta ezeket a szervezete­ket éri, s valljuk be, nem alaptalanul. És nem csak az ál" lami építőipart, hanem a szövetkezeteket, a kisvállalkozó­kat, akik egy-egy rossz munkával, felelőtlenséggel nem­csak a beköltözők közérzetét teszik rosszá, hanem rontják társaik jó hírnevét is. Egy jól sikerült ház sokak munkáját dicséri — a rosszul kivitelezetten is sokan hagyják rajta kezük nyomát. Végig­tekintve az építési folyamat láncolatát, a tervezők felelős­ségét kell először hangsúlyozni. Természetesen nem statisz­tikai, szakmai kérdésekben kell konzultálniuk a megrende­lőkkel, hanem a lakás funkcionális kialakításáról, esztétikai megjelenéséről kell kikérniük a véleményüket, úgy, hogy közben tudásuk legjavát, szakmájuk értékét is közvetíteni tudják. Ezen túl ismerniük kell az érvényes jogszabályokat, rendeleteket, mert ha ezek ellenére épül a ház, a leendő tu­lajdonost bünteti meg a tanács. A kivitelezők is gyakran megsértik a technológiai fegyel­met. Vagy azért, mert nem ismerik, vagy pedig gyorsítani akarják a munkát- E kettőnek a következménye az az el­gondolkoztató adat, hogy a magánlakás-építkezések 30 szá­zalékánál súlyos állékonysági problémákat találtak a mű­szaki ellenőrök. A műszaki ellenőrzés rendkívül fontos az építkezés teljes folyamatában. Nemcsak a végén, amikor azt kell megálla­pítani, hogy mitől rossz a ház, hahem az egyes munkafá­zisoknál is. A műszaki ellenőrzést mostantól még komolyab­ban kell venni, mert a közelmúltban napvilágot látott épí­tésügyi rendeletek jelentősen megnövelték szerepét- A ható­sági jogkört kapott Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet kitilthatja az építésből a hibás anyagot, szerkezetet, leállít­tathatja a szabálytalan munkavégzést, s tetejébe még meg­bírságolhatja a hibát elkövetőket: állami vállalatokat és magánosokat egyaránt. A tervezési jogosultság korszerűsítése pedig azt a célt szolgálja^ hogy az építészek szakmai képzettségüknek megfelelő feladatot vállaljanak, $ ne csak terveket készítsenek, hanem a kivitelezéskor is őrködjenek a mű­szaki, minőségi előírásokon. Ez a két rendelkezés arra hi­vatott, hogy lehetőleg már az építkezés megkezdése előtt kiszűrje az esetleges hibaforrásokat, és intézményes módon védje az építtetők érdekeit. Szikorac Katalin Hz WJV — a Forma—1 kivitelezője Európa egyik legrégibb útépítő cége Az Aszfaltútépítő Vállalat több mint 122 évre tekint­het vissza. A Magyar As­phalt Rt. 1864-ben a Wiener Bankverein által kibocsátott részvényekkel indult. Az Osztrák—Magyar Monar­chiában egyedül a vállalat épített világszínvonalú uta­kat. Az Európában is egye­dülálló minőséget a párizsi világkiállításon 1878-ban el­nyert „Arany Diploma” is bizonyította. A Magyar Asphalt a ter­mészetes aszfaltbányászat­ban is megelőzte Európa többi hasonló vállalatát. Az egyetlen európai lelőhelyen, a romániai Dernán bányá­szott jó minőségű aszfaltból készültek a munkái. A Ma­gyar Asphalt Rt. az 1920-as években már hat különböző típusú burkolatot ajánlott megrendelőinek. Az elvég­zett munkákért egy-hat év garánciát vállalt. Nemzetközi tapasztalatok­kal rendelkező mérnökei és szakemberei építették az el­ső magyar autóverseny be- tonútját is. Közreműködtek az 1934-ben elkészült Bécs— Budapest—Belgrád közút építésénél is, melynek győri szakaszán lévő öt kilométe­res és vízszintes vonal azású betonpályája volt Európá­ban az egyetlen, amely az autóversenypályán előírt fel­tételeknek teljes mértékben megfelelt. A második világháború után az egyik legnagyobb vállalat volt, amelyik részt vállalt a hazai utak korsze­rűsítésében, és új utak épí­tésében. Régebbi munkái közül ma is működik a Ferihegyi köz­forgalmú repülőtér 1942-ben elkészített indító- és felszál­lópályája. Az AUV a ma­gyar autópálya-építési prog­ram egyik legnagyobb kivi­telezője. Részt vett az M—1, M—7, M—3, M—5 autópá­lyák út- és hídépítési prog­ramjában is. Az AUV szakemberei vi­lágszerte elismertek. Jelen­leg körülbelül kétmillió dol­lár értékű útépítési munkát végeznek Mauritiusban. Kül­földi munkáik közül kiemel­kedik a tunéziai útépítési te­vékenysége, amelyet a Vi­lágbank fedez. Az útépítés fejlődésének figyelemmel kísérése érde­kében az AUV tagja az IRF- nek (Nemzetközi Útügyi Szervezet) és az Európai Aszfaltgyártók Egyesületé­nek. Szoros és hasznos kapcso­latokat tart fenn finn, oszt­rák, NSZK és más cégekkel is. 1985-ben 1,5 milliárd fo­rint termelési értéket állí­tott elő. Az AUV az M—5 autópá­lya-építés generálkivitelező­je. Az AUV tervezői már a hetvenes években foglalkoz­tak egy magyar Forma—1 autóverseny-pálya tervezésé­nek, illetve építésének a le­hetőségével. A Hungaroring Forma—1 építésével a Ma­gyar Autóklub 1985-ben bízta meg az AUV-t. A tervek még 1985-ben el­készültek, amit a FOCA és a FISA megfelelőnek talált. Az építés is megkezdődött 1985-ben. Tucatnyi helyszín közül esett a választás a bu­dapesti városhatártól két ki­lométerre lévő, az M—3-as autópálya mellett meghúzó­dó ideális területre. A Mo­gyoród területén lévő ..há­rom forrás völgye” ad ott­hont a Hungaroringnek. — sz —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom