Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
1986. májas 30., péntek Napirenden a gépi állóeszköz-gazdálkodás Békéscsabán tegnap, csü- türtökön Józsa Béla elnök vezetésével ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület elsőként megtárgyalta és megvitatta Horváth Imre előterjesztésében a gépi állóeszköz-gazdálkodás helyzetéről készített utóvizsgálat tapasztalatait. Többek között elhangzott, hogy a vizsgált nyolc gazdálkodó egységnél az elmúlt három évben tovább romlott a gépi állóeszközök állapota, jelentős a nullára leírt gépek aránya. Elhangzott az is a testületi ülésen, hogy a megvalósított beruházások egy része nem hozta meg a várt eredményt. Ez elsősorban a DTCSV esetében okozott kiesést, hiszen napjainkban is a kereslet hiánya miatt jelentős' készletekkel bír a vállalat. Szó esett a szabályozás hiányosságairól, a vélemények szerint mindez akadályozza az előrelépést. Egyértelmű volt az a megállapítás is, hogy a jövőben a piac által igényelt termékeket kell előállítani, a beruházások megvalósításánál gyorsabb elbírálásra van szükség. A vállalatoknál csökkent a saját forrásból megvalósuló beruházások aránya, nőtt a hitelek és kölcsönök összege. Így a VII. ötéves tervet a gazdálkodó egységek jelentős törlesztési kötelezettséggel kezdték, szűkült a fejlesztési lehetőség. A fenntartási tevékenység — aránytalanul magas költségekkel — jól szolgálja a gépi állóeszköz-állomány termelőképességét, mindez azonban nem pótolja a korszerű technológiai gépcseréket. A jövőben az exportbővítő hitelek és a lízing által nyújtott lehetőségeket jobban ki kell használni. A vitában tizenegyen mondták el véleményüket. Többen arról beszéltek, hogy a kereslet hiánya miatt néhány üzemben, vállalatnál visszafejlesztéssel kell számolni. így nem meglepő, hogy több vállalatnál csökkent a műszakszám. Szó esett arról is, hogy elavult az érdekeltségi rendszer, s emiatt nem javul a termelékenység és a hatékonyság. A testület ezt követően meghallgatta Józsa Béla elnöki beszámolóját. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése bejelentésekkel zárult. V. L. Döcögő Zastava-kooperáciő Ara lesz a hanyagságnak Evek óta elsősorban a kragu- jevaci mammutvállalat lapjában, a Crvena Zastavában igen gyak- rn olvashattunk az alkatrészekkel való ellátás fogyatékosságairól. Főleg a személygépkocsik gyártásában kooperánsként részt vevők számlájára hangzottak el olykor meglehetősen súlyos vádak. Ezek legnagyobb része sajnos minden alkalommal igazolt volt, hiszen miattuk nem ritkán az autók százai „vesztek” el, vagyis az alkatrészek hiánya miatt sokszor lelassult a szerelőszalag mozgása, vagy éppen teljesen le is állt. A Vugo-programot sem kímélték meg ezek az eléggé el nem ítélhető fogyatékosságok. Szerencsére ez ideig sikerült minden alkalommal határidőn belül eleget tenni az USA piacán vállalt kötelezettségnek. Az új termelési terv azonban az eddigi feltételek között aligha teljesül, hiszen ma már egyetlen kivitelre termelő munka- szervezet sem engedheti meg magának, hogy a nyers- és alapanyagokkal, vagy — esetünkben — az alkatrészekkel való ellátás néhány, olykor egy vagy két szállító kénye-kedvétöl függjön. — Van-e mod a kooperánsok felelősségének fokozására? — érdeklődtünk a Zastava Müvek beszerzési feladatokkal megbízott társultmunka-alapszerveze- tében. — Tárgyilagos lehetőség mutatkozik a helyzet gyökeres megváltozására. Eddig ugyanis szerződéses viszonyban álltunk kooperánsainkkal, nemrég azonban egy igen szigorú feltételeket szabó önigazgatási megegyezést ajánlottunk fel nekik. Aki ezt a dokumentumot aláírja, vállalnia kell, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű terméket gyárt, különben előbb-utóbb nagy árat fog fizetni — tájékoztatott Slobodan Nikolic mérnök, az alapszervezet igazgatója. — ígéretekben eddig sem volt hiány, viszont gyakran kénytelenek voltak csökkenteni a termelési ütemet az autógyárban. Hogyan akarnak véget vetni a felelőtlen viszonyulásnak? — Az önigazgatási megegyezés értelmében, csak azok az üzemek vehettek részt a Yugo- programban, amelyek saját írásbeli kötelességvállalásukhoz mellékelik az általuk alapított ügyviteli bank szavatosságát is. Ha ugyanis a kooperáns késve vagy elfogadhatatlan minőségű árut juttat el a kragujevaci gépkocsigyárhoz, jogunkban áll ennek a bankszavatosságnak a terhére, végeredményben az illető kooperáns eszközeit felhasználva máshol, akár külföldön is beszerezni a kellő meny- nyiségű és minőségű alkatrészt vagy más terméket. A megszigorítás csupán az elemi csapás okozta fennakadásokra nem vonatkozik. Ugyanezt alkalmazhatjuk abban az esetben is, ha az érintett dolgozói közösség másodszor is késik a leszállítással. — Megtörténhet tehát, hogy valamelyik munkaszervezet a saját felelőtlensége miatt esetleg csődbe jut? — Hát... megtörténhet, ha nem viszonyul kellő komolysággal a vállalt feladatokhoz. Reméljük azonban, hogy ez nem történik meg, hiszen az önigazgatási megegyezésnek csupán a jó és pontos munka „kicsikarása” a célja. — Ennek ellenében mit kap a kooperáns? — A szerződés által megszabott termékmennyiség biztos értékesítési lehetőségét, közvetve pedig a nemzetközi piacon való fellépést, és természetesen a jövedelmi viszonyok alapján a tiszta bevételből való részesedést. Végtére meg kell értenünk, hogy a* üzleti életben nincsen szentimentalizmus. Ha a jó előre megjelölt napon nincs a bari kikötőben a tervezett számú Yugo GV, akkor a szinte órára pontosan érkező különleges hajó tulajdonosa súlyos fekbért követel tőlünk — magyarázta Zi- votije Nikolic, a Tmasz beszerzési vezetője. (Magyar Szó) Az öntözés növeli a term ésbiztonságot Az elmúlt évek aszályos időjárása ismét előtérbe helyezte a mezőgazdaságban az öntözés szerepét. A télen lehullott csapadék április végéig elegendőnek bizonyult a növények számára, ám a májusi — a sokévi átlagnál eddig lényegesen kevesebb csapadék — arra ösztönzi a termelőket, hogy öntözzenek. Hogyan indult az idei öntözési idény? — erről érdeklődtünk Szabó András, megyei öntözési szakfelügyelőnél. — Bár az elmúlt évben emelkedett az öntözési kapacitás a megyénkben, sajnos, még a lehetőségeket mindig nem használják ki a gazdaságok. Tudni kell, hogy drága dolog a mesterséges csapadékellátás, de a termésbizonsághoz és a termékek minőségéhez nélkülözhetetlen. Ügy látjuk, hogy igen lassan indul be a gazdaságokban az öntözés. Az utóbbi két-három év azonban már megtanította őket arra, hogy időben lépni kell. Sajnos, ma még a gyakorlatban az úgynevezett „életmentő” öntözést helyezik előtérbe, s mindez szakmai szempontból csak öntözge- tésnek számít. Igazán jó eredményt csak akkor várhatunk a mesterséges vízkijuttatástól, ha a növénytermesztési technológia szerves részének tekintjük ezt a fontos agrotechnikai elemet. — Melyek azok a növényi kultúrák, amelyek különösen meghálálják és igénylik is az öntözést? — A szakember feladata eldönteni, hogy mely növényféleségeket kívánja ellátni öntözővízzel. Nem kell mindent öntözni, de Békés megyében különösen a zöldségnövényeket, a termesztésben nagy figyelmet és körültekintést igénylő vetőmagféleségeket, illetve a cukorrépát lehet öntözni jövedelmezően. Itt jegyzem meg, hogy 1984-ben az országnak jelentős devizáért kellett hibridkukorica-vetőmagot behozni tengerentúlról, s mindezt itthon öntözéses körülmények között elő lehetett volna állítani, lényegesen kisebb költséggel. Ez különösen érintette Békés megyét, hiszen köztudomású, hogy térségünkben jelentős a hibridkukorica-vetőmag- előállítás. — A termelő üzemek szakemberei gyakran panaszolják, hogy igen nagy az aránya a nullára leírt öntöző- berendezéseknek. Mindez tovább nehezíti a helyzetet. Mi lehet a megoldás? — Sajnos, magas a nullára leírt gépek, berendezések aránya, s kedvezőtlen az is, hogy a berendezések nagy része kézi áttelepítésű. Mindez tovább növeli a költséget. Lassú a korszerű, önjáró berendezések elterjedése. Ezeknek igen magas az ára, amelyet a nagyüzemek nem képesek kifizetni. Véle- Tnényem szerint az öntözés nemcsak üzemi, hanem össztársadalmi érdek. Amennyiben a népgazdaságnak szüksége van a többlettermékre, akkor ennek megfelelően járuljon is hozzá a ráfordításokhoz. Az árrendszerben meg kellene találni a helyét annak, hogy az öntözéssel előállított plusztermékekért magasabb árat fizessenek, mint a szabadföldi árukért. A mezőgazdasági kormányzat 1984-től több intézkedést hozott, az öntözés fejlesztésére. Pályázat útján 40—70 százalékos állami támogatást nyerhetnek el az üzemek. Megyénkben a Ka- muti Béke és a Hunyai Hunyadi Tsz nyújtotta be pályázatát, s kapta meg a támogatást az öntözőtelep létesítésére. Az államközi árucsereforgalmi kapcsolatok keretében az osztrák BAUER cég több mint 2 ezer hektár öntözésbővítést hajtott végre az elmúlt évben és az idén. Mindez nem azt jelenti elsősorban, hogy a kapacitás emelkedett, hanem egy minőségi változás következett be. A MÉM intézkedései sorába tartozik, hogy az idén is vízdíjkedvezményben részesülnek a gazdaságok. — Az NK—14 öntözőfürt kialakítása milyen eredményeket hozott, s melyek a további elképzelések a kihasználás javítására? — A IV. ötéves terv időszakában született meg az elhatározás, mely szerint bővíteni kell a löszháti területek mesterséges vízellátását. A következő tervidőszakban valósult meg az NK—14-es öntözőfürt, amely Békés, Mezőberény, Murony, Kamut, Kondoros és Hunya térségében, mintegy 5 ezer hektáron biztosítja á vizet. A nagyüzemek folyamatosan alakítják ki öntözőtelepeiket, így Kondoroson már üzemel a 400 hektáros öntözőtelep. Közvetlen vízkivételi lehetőséggel több gazdaság táplálja rhesterségesen a növényeket. Mint már korábban említettem, épül a kamuti és a hunyai öntözőtelep. Távlati tervünk, hogy 1988-ra a megye legaszályosabb térségébe, Kardosra is eljuttatnánk a vizet, összességében elmondhatom, az NK—14-es csatorna kihasználtsági foka ma még messze van a lehetőségektől. — Az öntözés egyik speciális területe a rizstelepek vízellátása. Békés megyében lehetőség van mintegy 5 ezer hektár rizs termesztésére. Ennek ellenére tavaly csak 4 ezer hektár körül termesztettek rizst az üzemek. Mi várható ezen a területen? — Az állam nagyobb segítséget nyújt a rizstermesztés támogatására, mint korábban. Arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy felújításokat, új telepépítéseket folytassanak. A rizságazat pályázat útján 50—70 százalékos állami támogatásban részesül. Az idén megyénkben több mint 800 hektáron végeznek rekonstrukciót és 200 hektár körüli új telepítést valósítanak meg a gazdaságok. Megyénk termelőüzemei már benyújtották pályázataikat, amelyeket elfogadtak. Elmondhatom, hogy a rizságazat megfelelő támogatásban részesül, kialakult a technológia és géprendszer, s kellő hozzáértéssel irányítják az ágazatot a szakemberek. — Befejezésül még egy kérdés: a termelő üzemekben dolgozók szemlélete, szaktudása, hogyan változott az utóbbi időben? Mit tesznek a jobbítás érdekében? — Megyénkben annak ellenére, hogy itt található az öntözési kutató intézet, valamint a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara, kevés a speciális tudással bíró szakember. Nem alakult még ki a vízgazdálkodási szemlélet körükben. Ez a szemlélet megkívánná, hogy a meliorációt és az öntözést szerves egységként kezeljék a gazdaságokban. A lehetőségekhez képest ma még kisebb területen folyik csak öntözés a megyében. Jó lenne ezen változtatni, különösen az ilyen száraz, sok tanulsággal járó évek után. Az öntözés jelentős költségtényező, azonban kellő szakértelemmel, megfelelő berendezésekkel és a vizet megháláló növények termesztésével mindenképpen kedvező hatása van. Verasztó Lajos r L GYULAI VÁRSZÍNHÁZ 1986 II Gyulai Várszínház értesíti a kedves közönséget, hogy a kővetkező programra kezdte meg a jegyek árusítását Június 20. és 21-én: Vészi Endre: DON QUIJOTE UTOLSÖ KALANDJA Tragikomédia. Előbemutató. Rendező: Kerényi Imre. A székesfehérvári Vörösmarty Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója. Helyszín: várszínpad. Június 26. és 27-én: Gyurkovics Tibor: BOMBATÖLCSÉR Előbemutató. Rendező: Léner Péter. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója. • Helyszín: várszínpad. Július 4., 5., 6., 7., 11., 12., 13. és 14-én: Háy Gyula: ATTILA ÉJSZAKÁI Történelmi dráma. Rendező: Sík Ferenc. Helyszín: várszínpad. Július 19., 20. és 21-én: Bartók: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Veress Sándor: A CSODAFURULYA Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Mihály András. Rendező: Sík Ferenc. Július 26-án, reggel 8 órától éjjel 2 óráig: GÁLA A VÁRFÜRDÖBEN 8 műsor: kabaré, operett, magyar nóta, rock- koncert, vidám vetélkedők, diszkó stb. Szerkesztő-rendező: Verebes István. Július 28., 29., 30., 31., augusztus 1., 2., 3. és 4-én: Gyárfás Miklós: CSÁSZÁRI FUTAM Szatirikus játék. Ősbemutató. Rendező: Tordy Géza. Helyszín: várszínpad. Az előadások a várszínpadon este féi 9 órakor kezdődnek. A gála a várfürdőben reggel 8 órától éjjel 2 óráig tart. Helyárak: 100, 90 és 80 Ft. A zenés program (Bartók) felemelt helyárai: 120, 110, 100 Ft. A gála belépőjegyei, egész napra: 160 Ft, este 7 órától: 120 Ft. Július 26-án a várfürdőben csak a várszínház által kiadott jegyek érvényesek. Jegyek válthatók: Békéscsabán: az IBUSZ Utazási Irodában (István király tér 5.). Tel.: 28-428. Telex: 83-323. A Jókai Színház szervező irodájában (Tanácsköztársaság útja 1. Tel.: 26-189). Gyulán: a Gyula Tourist irodájában (Eszperantó téri. Tel.: (66) 61-192. Telex: 83-619). A várszínház jegypénztárában. A jegypénztár a vár előtti téren található. Nyitva tartás rendje: naponta de. 9—11 óráig, du. 17—20 óráig, illetve az előadási napokon az előadások kezdetéig.
