Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1986. MÁJUS 27., KEDD Ára: 1,8# forint XLI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Magyar—csehszlovák tárgyalások a gazdasági együttműködésről Hazánkba érkezett a román kormány első elnökhelyettese Hétfőn hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Gheorghe Oprea, a Román Szocialista Köztársaság kor­mányának első elnökhelyet­tese. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes fo­gadta, jelen volt Nicolae Ve­Szabó Istvánnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével magyar pártküldött­ség utazott Mongóliába. A küldöttség a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt május 28- án kezdődő XIX. kongresz- szusán. A küldöttség tagja Varga Gyula, a Szabolcs­res, Románia budapesti nagvkövete is. A nap folyamán a Parla­mentben megkezdődtek a magyar—román tárgyalások. A magyar tárgyaló küldött­séget Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se vezeti, a román delegáció élén Gheorghe Oprea áll. Szatmár megyei pártbizott­ság első titkára és Kádár László, hazánk mongóliai nagykövete, aki Ulánbátor­ban csatlakozik a küldött­séghez. ■ A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Delgerdalaj Zsam- bazsancan, a Mongol Nép- köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Svatopluk Potác, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnökhe­lyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke május 25—26- án tárgyalásokat folytattak Budapesten a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés­ről. Megállapodtak a népgaz­dasági tervek egyeztetésének folyamatosságában, annak tartalmában és szervezésé­ben. Kijelölték azokat a gaz­daságstratégiai jelentőségű együttműködési témákat, amelyek hosszabb távra meghatározhatják a gazda­sági kapcsolatok fejlődésé­nek irányát. Ezek között kü­lönös figyelmet fordítanak a személygépkocsi-, a mikro­elektronikai és a vegyiszál- gyártási együttműködésre. Jóváhagyták a folyamatos tervkoordináció során el­végzendő feladatokat és a konzultációk munkatervét. Áttekintették a két ország közötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés 2000-ig szóló hosszú tá­vú programjának tervezetét, amely alapul szolgál a gaz­dasági együttműködés távlati fejlesztéséhez. Tájékoztatták egymást az országaik gazda­ságirányítási rendszerének továbbfejlesztésével kapcso­latos időszerű kérdésekről. Megállapodtak, hogy a két ország tervezőszervei foly­tatják a konzultációkat a népgazdasági tervezés és irányítás tökéletesítésének elvi és gyakorlati problémái­ról. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese hétfőn a Parlament­ben fogadta Svatopluk Po- tácot. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos, jelen volt Ondrej Durej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete is. A csehszlovák kormány elnökhelyettese látogatást tett a Budapesti Nemzetközi Vásáron és a Híradástechni­ka Szövetkezetben. Svatopluk Potác és az ál­tala vezetett küldöttség hét­főn elutazott Budapestről. MSZMP küldöttség utazott a mongol párt kongresszusára Nemzetközi tanácskozás az élelmiszerek minőségéről Hétfőn Budapesten meg­kezdődött az Európai Minő­ségügyi Szervezet (EDQC) Élelmiszeripari Bizottságának kétnapos tanácskozása, ame­lyen 18 ország 200 élelme­zésügyi, illetve szabványügyi szakembere az élelmiszerek minőségét érintő előírásokról tárgyal. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese, az EDQC elnöke megnyitójában kiemelte: vi­lágszerte egyre növekednek az élelmiszerek minőségével szemben támasztott követel­mények, ezért a termelés egész folyamatát kell vizs­gálni, s megszüntetni a mi­nőség javítását akadályozó tényezőket. A mostani ta­nácskozás célja, hogy a részt­vevő szakemberek tapaszta­latait összegezzék, s ennek alapján szükség esetén vizs­gálják felül az élelmiszerek minőségi előírásait, nemzet­közi szabványait. A mai technika sok esetben az élel­miszerszabványok megvál­toztatását is megköveteli, hi­szen változnak például a zöldség- és gyümölcsfeldol­gozás módszerei, a különfé­le tartósító eljárások. Az élel­miszerek piacképessége, érté­ke nagymértékben függ a ter­melő vállalatok fejlesztési készségétől és az alkalmazott módszerektől, de döntő té­nyező a nyersanyag helyes megválasztása, valamint a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar jó együttműködése is. A megnyitót követően Pa- pócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes bevezető előadásá­ban hangsúlyozta: hazánk­ban az élelmiszer minősége fontos gazdaságpolitikai kér­dés. A Magyarországon elő­állított élelmiszerek minősé­géért a kormányzat, s annak szaktárcája, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium egyaránt felelősséget visel. A fogyasztó asztalán megjelenő élelmiszer minősé­gét nagyon sok tényező ala­kítja: a nyersanyagtermelés, a feldolgozási technológia, a tárolási és a szállítási körül­mények. Fontos szerepe van a minőségellenőrzésnek ab­ban — mutatott rá a mi­niszterhelyettes —, hogy csak kifogástalan minőségű termékek kerülhessenek for­galomba. A tanácskozás két napján mintegy húsz hazai és külföldi szakember tart előadást az élelmiszeripari vállalatok minőségszabályo­zási kérdéseiről. Alkotói dijak a BNV-n Hétfőn a BNV-n folytató­dott a szakmai napok ren­dezvénysorozata. Az Ipari Minisztérium szervezésében a vaskohászati vállalatok és a termékeiket feldolgozó ipar- vállalatok képviselői tartot­tak megbeszélést. Ezen a mi­nisztérium szakemberei el­mondták, hogy az ismert ko­moly nehézségek ellenére az elmúlt években megvalósí­tott és üzembe helyezett konverterek, üstmetallurgiai berendezések, hengersorok kedvezőbb feltételeket te­remtettek az ágazat gyárt­mányszerkezetének javításá­hoz, illetve a korszerűtlen termékek arányának vissza­szorításához. Ma már több magasabb feldolgozottságú gyártmányt készítenek a ko­hászatban. A VII. ötéves terv­időszakban elsősorban a ha­zai feldolgozó ipar igényei­nek megfelelően bővítik kí­nálatukat a kohászati üze­mek. Kapolyi László ipari mi­niszter a vásárvárosban a minisztériumhoz tartozó vál­lalatok kiállítóival találko­zott, s 45 szakembernek, köz­tük kutató-fejlesztő mérnö­köknek, konstruktőröknek, egyetemi oktatóknak és ku­tatóknak Alkotói díjat adott át. E díjat a minisztérium most első alkalommal ado­mányozta a vásáron nagydí­jat nyert termékek tervezői­nek. Az idei BNV-n 96 ipari szövetkezet több mint 420 újdonságát mutatja be. A szövetkezetek munkáját jel­lemzi, hogy termékeik közül kettő BNV-nagydíjat, öt pe­dig vásárdíjat kapott. Az OKISZ a szövetkezeti kiállí­tók termékei közül 33-at pla­kettel, 24-et pedig elismerő oklevéllel jutalmazott; eze­ket Rév Lajos, az OKISZ el­nöke adta át. A Mátraaljai Szénbányák rekultivációs üzemének kivitelezésében új műtrágyakeverő beren­dezést készítettek Gyöngyösvisontán. A lignittel kevert foszfor-, kálium- és nitráttartalmú műtrágya alkalmazásával a kifejtett szénmezők ismét termővé válnak. Az új berendezés üzemi próbáit a napokban megkezdik (MTi-fotó: szabó Sándor felvétele — ks) A szanazugi úttörőtörténeti emlékszoba felavatása— 40 éves az úttörőmozgalom A Magyar Úttörők Szövet­sége (MUSZ) az idén ünnepli megalakulása 40. évforduló­ját. Országszerte ezen a hé­ten emlékeznek meg az 1946. június 2-án zászlót bontott mozgalom történetéről. Megyénkben a — Békés­csabán vasárnap lezajlott — gyermeknapi műsorral vette kezdetét az úttörőhét ren­dezvénysorozata. Tegnap, május 26-án újabb — a MUSZ Békés Megyei Elnök­sége által szervezett — egész napos program várta a ven­dégeket. Délelőtt a szanazu­gi úttörőtáborban Varga Sándor, a megyei úttörőel­nökség elnöke köszöntötte a veterán és a mai megyei, te­rületi úttörőelnököket, elnök­ségi tagokat, szakbizottsági és úttörővezetőket. A meghí­vottak között volt dr. Lovász Matild, a megyei pártbizott­ság titkára, Králikné Cser Erzsébet, a MUSZ Országos Tanácsának titkára, Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, valamint Záhonyi Ede, az Országos Üttörőtörténeti Szakbizott­ság vezetője. Az úttörőelnök szavai után Záhonyi Ede avatta fel a tábor épületé­ben berendezett úttörőtörté­neti emlékszobát, melyben a megye 116 úttörőcsapatának krónikái, korabeli újságok, cikkek, plakátok, zászlók, egyenruhák, jelvények, okle­velek és fényképek vezették végig a látogatót a mozgalom történetén. A kiállítás meg­nyitója után a csoport meg­ismerkedett a tavaly június­ban átadott úttörőtáborral, majd a program délután 3 órától a Békéscsabai Jókai Színházban — az úttörőve­zetői emléküléssel folytató­dott. (Folytatás a 3. oldalon) Képviselői tanácskozás az egészségkultúráról Az egészség érték! — e fő gondolatkörben két szak­mai témával: az egészségne­velés korszerűsítésével és a körzeti orvosi gondozás fej­lesztésével foglalkozott a Parlamentben hétfőn tartott ülésén az Országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizott­sága. Két munkaanyagot kaptak kézhez a képviselők, az egyiket az Országos Egészségnevelési Intézet, a másikat a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Ál­talános Orvostani Oktatási Központja készítette. Az előterjesztésekhez kap­csolódóan hangzott el az ülésen dr. Hutás Imre egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár vitaindítója, s benne az a tény, hogy hazánk la­kosságának egészségi állapo­ta nem kielégítő. Körülbe­lül két évtizede kedvezőtle­nül alakul a halálozási sta­tisztika, s az egészségkároso­dások — részben az egész­ségtelen életmód, részben a felfokozott életritmus követ­keztében — egyre nagyobb mértékben jelentkeznek már a fiatalabb, a 30—50 éves korosztálynál, különösen a férfiaknál. Gyakorivá váltak a krónikus nem fertőző be­tegségek, növekedett az ezekre visszavezethető halá­lozás. Nemcsak egészségügyi, hanem össztársadalmi fel­adat, hogy megelőzzük a ci­vilizációs ártalmakat, a ve­lük összefüggésbe hozható betegségeket, kivédjük az életet veszélyeztető vagy a korai megrokkanást okozó szövődményeket. A krónikus nem fertőző betegségek tö­meges előfordulása egyértel­művé teszi, hogy az ilyen betegek ellátása elsősorban a körzeti alapellátásban old­ható meg. Ehhez azonban az egészségügy egész szerveze­tének támogatására és együttműködésére is szükség van. Ugyanez vonatkozik a megelőzést célzó erőfeszíté­sekre is, amikor ezeknek a betegségeknek a kockázati tényezőit kívánja az egész­ségügy társadalmi méretek­ben kedvezően befolyásolni, illetve a lehetőség szerint ki­küszöbölni. Ez a munka — mutatott rá az államtitkár — elsődlegesen az egészség­ügy feladata, egyidejűleg igényli és feltételezi azonban az egyén, a család, a sző­kébb közösség, illetve az egész társadalom közremű­ködését. Két évvel ezelőtt kormányhatározat fogalmaz­ta meg a hosszú távú népe­sedéspolitikai koncepciót, amelynek alapján most dol­goznak az egészség megőrzé­sét, erősítését, a betegségek megelőzését szolgáló társa­dalmi program tervezésén és kimunkálásában. E program formálásához adott muníciót, hozott fel­színre sok hasznosítható vé­leményt, javaslatot a parla­menti bizottság munkaülése, amelyre számos egészség- ügyi szakterület, intézmény vezetőjét, társadalmi szerve­zetek aktivistáit is meghív­ták. Több képviselő szólt a körzeti orvosok felelősség- teljes szerepéről abban, hogy nevelő szóval, jó tanáccsal olyan életvitelre késztesse­nek, amellyel sokféle beteg­ség megelőzhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom