Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-04 / 103. szám
NÉPÚJSÁG 1986. május 4-, vasárnap Békéscsabai siker Szövetkezeti színjátszó fesztivál Hajdúböszörményben Irigylésre méltóan elegáns épületben, a hajdúböszörményi Sillye Gábor Városi Művelődési Központban rendezték meg a közelmúltban a szövetkezeti színjátszók 15. országos fesztiválját. Azelőtt Debrecen volt a találkozó hagyományos színhelye, most első ízben próbálták ki a böszörményi kultúrpalotát. Együtt volt itt minden, ami egy nagyobb rendezvény sikerének feltétele: jó elrendezésű, technikailag korszerűen felszerelt épület, pontosan, értelmesen működő szervező-rendező apparátus. A szállás és az étkezés körül már nem volt ilyen egyértelműen eszményi a helyzet, ám a színjátszók sose voltak túl kényesek vagy kényelmesek, ez tehát nem jelentett gondot. Az OKISZ Művelődési önálló Osztálya, az Ipari Szövetkezetek Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége és a házigazda művelődési központ által rendezett háromnapos seregszemlén tizenegy megye tizenhat szövetkezeti együttese mutatkozott be. A produkciók a legtöbbször egyidejűleg két helyszínen, külön zsűrik előtt folytak. Emiatt a találkozó teljes áttekintése szinte lehetetlen volt. Esetenként a jobb nevű csoportok elszippantották a közönséget a kevésbé ismertektől. A mai színjátszás nyitott; gyakran intim játszó—néző közelséget, kontaktust igényel, ezért a nézők hiánya komoly hátrány lehet- Ugyanakkor, az egész találkozót a kölcsönös érdeklődés és a közös vonzódás jellemezte. Ez a legszebben az eredményhirdetésnél mutatkozott meg, egymás sikerének hangos, önfeledt ünneplésében. A zsűri elnöke, Máté Lajos, az Országos Közművelődési Központ módszertani intézetének munkatársa az összefoglaló értékelésében is azt emelte ki, hogy a mostani már nem az „elitek” fesztiválja volt. Erősebb a játszók igénye a közlésre és a megmutatkozásra, mint a különcködésre, a feltűnősködésre. A felvonuló színes választék a műfajoknak, stílusoknak és a választott témáknak szinte európai gazdaság- ságát nyújtotta. A vásári komédiától a legmélyebb filo- zófiájú színpadi mágiáig, volt itt mindenféle látványosság. Nagyjából hasonló arányban választanak az együttesek régi és mai témákat, de a megfogalmazás legtöbbször korszerű, mai. Általánosan erősödik a színpadi mozgás hangsúlya és kultúrája a játékban. A legfontosabbnak pedig az látszik, hogy az amatőr színjátszómozgalom túljutott azon a korszakán, amikor bizonyos műfajok, stílusok vagy ízlések uralták a szakmai megítélését. így a színpadi megújulásnak, az eredeti elképzeléseknek is több a lehetőségük. Hajdúböszörményben is megmutatkozott az eredményekben az újfajta színházi gondolkodás elismeréseöt produkciót tüntettek ki arany minősítéssel. Közülük négyre — a debreceni és a gödöllői színjátszó stúdió, a békéscsabai József Attila színpad és a szegedi Minerva színpad előadásaira — egyaránt jellemző a „saját hang”, az újszerű kifejezés- mód. Az önmagukban való értékükön túl, körülöttük pezsdülnek fel a legizgalmasabb szakmai viták. Most a legkevesebben a szegediek Jagó című Shakespeare-in- terpretációja és a debreceniek Kísérlet című Franz Kafka-emlékjátéka körül csaptak össze a nézetek és a szenvedélyek. Ezek a viták rendkívül frissítőek és gazdagítóak lehetnek, különösen egy országos találkozón. Sajnos ezúttal, a „kimerítő” programbőség miatt ezek nem tudtak igazából kibontakozni, de mindenki vihetett magával belőlük haza gondolatot, vagy termékenyítő ötleteket. Jellemző például, hogy a fesztivál békéscsabai részvevői, miután a színpad szerelését kirakodták, fáradtságukat feledve, még vagy két órát beszélgettek — egyetlen előadás kapcsán. Pedig az eredményeiken is merenghettek volna éppen... Munkájuk sikeres, felszálló szakaszát jegyezhetik a Békés Megyei KISZÖV Gyopár Klubjának színjátszói- A legutóbbi, megyei siker után most, talán a megyei színjátszás történetében is egyedülálló eredményekkel, valóságos „trófeagyűjteménnyel” térhettek haza Hajdúböszörményből. Két produkcióval neveztek, és mindkettő díjat hozott, a produkciók országos minősítése és egyéni elismerések szerint is. A kollektív rendezéssel készült Kihallgatás című darab országos ezüst minősítést kapott, a szereplők közül pedig Balogh Tamás színészi alakításáért az OKISZ kü- löndíját nyerte el. Schwajda György a Csoda című darabja Steinwender József rendezésében országos arany minősítést kapott, pozitív szakmai véleménnyel és szép közönségsikerrel. A Bíborka szerepében nyújtott pazar alakításáért Petényi Borbála szintén OKISZ-különdíjjal tért haza. Méltán szólt tehát nekik is az a kétszeri vastaps, amelyet a zsűri elnöke a záró- ünnepség elején kezdeményezett. Először a színjátszóknak, akik hitüket, szabadidejüket, gyakran a legutolsó energiájukat adják a szép és tartalmas közös munkához — önként és fizetség nélkül. Másodszor pedig az ani- mátoroknak, a rendezőknek, akik többnyire sokszoros áldozattal. másokért is felelősséget vállalva tartják kezükben az amatőr színjátszás ügyét. — Ez egy olyan „élőlény”, amelyik nem hal ki. Akkor is ugyanolyan aktív, ha kedveznek a körülmények, akkor is, ha nem — mondta a zsűri egy másik tagja, dr. Sződy Szilárd, művelődési minisztériumi munkatárs, a színházi mozgalom távlatairól beszélgetve- A színjátszást a megszállottjai tartják életben, és mivel van még belőlük szép számmal (láttuk ezúttal is), így szó sincs arról, hogy az amatőr színjátszás nagyobb válságban lenne mint korábban, vagy mint bármikor. Békéscsabán biztosan nem — tesszük hozzá a magunk véleményét. (pleskonics) Melyik az igazi? Eszter asszony titka Eszter asszony a délutáni műszakból igyekezett haza. Már messziről látta, hogy kertes házuk minden helyiségében ég a villany. Futásnak eredt, s azon töprengett; „Mi lehet a baj, hiszen az övéi máskor este 11-kor már alszanak.” A kutya a kerítést átugorva a szokásos barátsággal fogadta. „Nem vonyít, nagy baj nem lehet” — szusszant egyet, mielőtt belépett volna az előszobába. Gyermekei egyszerre ugrottak a nyakába: — Isten éltessen születésed napján, édesanyám! — mondták kórusban. — A férj barátságosan invitálta a nagy szobába, ahol rengeteg virág, ünnepi asztal és kedvenc étele; tejfeles csirkepaprikás és túrós rétes várta. A meglepetéstől szóhoz sem tudott jutni, ő teljesen megfeledkezett a születésnapjáról. Lám, mégiscsak szeretik, ha ennyire számon tartják az évfordulót. Lerogyott a legközelebbi fotelbe, szemét elfutották az örömkönnyek. — Ne sírj, édesanyám — kérlelte a legnagyobb. — Inkább ígérd meg, hogy leveted végre a fekete ruhát, és olyan vidáman élünk, annyit kacagunk, mint azelőtt. Rég meghalt már Zsófi mama. Mi is nagyon szerettük, de nem gyászolhatunk örökké... i Az asszony összerezzent. Hosszan, némán nézett gyermeke ártatlan szép szemébe. Nagyon sokára alig hallhatóan megszólalt: — Jó! Gyertek, és én mesélek nektek, talán megértitek, miért e nagy fájdalom a szívemben. A két nagyobb a fotel karjaira ült, a kicsi a lábához kuporodott, két karjával átölelte anyja térdét, félre- hajtótta fejét, és úgy várta a „MESÉT!”. — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pici lány, akit a szülőanyja benn „felejtett” a kórházban. Men- helyre került, onnan gonosz nevelőszülőkhöz. A felügyelőnőnek nagyon fájt érte a szíve. Felkereste Zsófi mamát — akinek soha nem volt édes gyermeke, és már jóval túl járt az 50. évén —, fogadná be pár napra ezt az árvát. Egy kislány már volt nála, azt nagyon szépen nevelte, innen a bizalom. A kicsi lány_ fényképét az újságba akarták tenni, hirdetéssel. hogy „örökbe fogadható”. De Zsófi mama és a férje olyannyira megszerették néhány nap alatt, hogy nem adták senkinek. Ügy döntöttek: ahol egy gyermeknek jut ennivaló, jut a másiknak is. Nos, ez a kislány én voltam!... Döbbent csend. Az anya megpróbált uralkodni érzelmein, befelé nyelte a köny- nyeket, s kisvártatva folytatta : — Gyermek voltam még, amikor megmondták nekem az igazat. A „testvéremmel” jól megvoltunk egymással. Zsófi mamát idős kora miatt nem tudtam anyámnak szólítani, de ma is úgy érzem: ő volt az én igazi édesanyám. Valamikor uraságnál volt szakácsnő, szobalány, kiválóan tudott sütni, főzni, a kertben tavasztól hóhullásig sok volt a nyíló virág, és rengeteg zöldség, gyümölcs termett. A tata és a mama nekünk mindent előteremtett, amire egy gyermeknek szüksége lehet. „Kislányom, öregek vagyunk, nem tudunk tovább taníttatni. El kell menned dolgozni.” — A nővérem már férjhez ment, teljes szobabútort és atafírungot kapott, mintha édes lányuk lett volna. Én elmentem betanított munkásnak, igyekeztem helyt állni, ahogyan tőlük tanultam. Tizenöt éves lehettem, amikor megkértem a mamát: mondaná meg, ki is az én szülőanyám. Egyszer szeretnék vele találkozni. Erre is megadta a lehetőséget. — Amikor szemtől szem- • be találkoztam vér szerinti anyámmal, nem éreztem iránta sem szeretetek sem gyűlöletet. Akkor már tudtam, hogy nem ő, hanem a háború volt a bűnös. Áldott állapotban volt velem, amikor édesapámat kivitték a frontra — nem is jött haza soha —, s már volt öt élő testvérem. Félt, hogy nem bír ennyi éhes szájnak kenyeret adni, s talán egy kisbabát magához vesz egy módos, gyermektelen pár. Nem tehetek róla, a szívem mégsem bírja őt befogadni. Amikor Zsófi mama meghalt, űrt éreztem a szívem tájékán, és ez az érzés sehogyan sem akar elmúlni. Emlékeztek, közel volt a 90. évéhez, amikor meghalt. Az utolsó napig tett-vett a ház körül, segített benneteket felnevelni. Amikor özvegyen maradt, bennünk volt minden reménysége. Az ünnepi ebédeket mindig együtt főztük. Hogy tudott örülni, ha jól sikerült egy töltött csirke, torta, vagy egyéb ennivaló. Sokszor leülök arra a kis sámlira a konyhában, amelyen ő olyan jókat pihent. Elgondolkodom, mi lett volna velem nélküle. — Tulajdonképpen ma sem tudom, hogy melyik az igazi édesanyám. Néha há- borog a lelkem, úgy érzem, ha nekem egy tucat gyermekem lenne, mind vállalnám, egyet sem hagynék a kórházban. Máskor engedékenyebb vagyok szülőanyámmal szemben, de soha nem kívánkoztam többé, hogy meglátogassam. A két öreg jut eszembe, akik saját gyereknek nem örvendhettek, de kettőt is felneveltek mások helyett. Pedig nekik sem volt könnyű. A tatát is nagyon szerettem, áldott jó ember volt, és mindig rengeteget dolgozott. Sok jószágot tartott. Amikor nagy lány lettem, leültetett az ünnepi asztalhoz és azt mondta: „Kislányom, fáradt, öreg ember vagyok. Jó lenne, ha segítség kerülne a házhoz.” — Apátok akkor már udvarolt nekem, az öregeknek tetszett jó magaviseleté miatt, és isten áldását adták ránk. Ez a ház, a porta, a bútor és minden szál fű, fa, virág rájuk emlékeztet. Az utolsó mondatot: „ugye, megértitek”, már nem is kellett kimondani... Ary Róza Ilyen még nem volt! Egyet fizet, kettőt kap, HA VIDEOTON SZUPER COLOR TS 5326 TF 67 cm teletexes színes tv-t vásárol, Junoszt tv-t kap ajándékba. 1986. május 3-tól — amíg a készlet tart. Most vásároljon színes tv-t, 7 típusból választhat. EGYES TÍPUSOK OTP-RE IS. Nézze a VB-t színesben. Modernizálja háztartását! Robotgépek, grillsütők, hűtőszekrények, porszívók nagy választékban. 200—300 1 hűtőláda OTP-re is. Kerékpárok, varrógépek, motorkerékpárok. Kempingsátrak 2—5 személyesig, 13 típusban. Kempingszék, kempingágy, kempingasztal nagy választékban OTP-re is. VARJUK KEDVES VASARLÖINKAT! ÁFÉSZ, CSILLAG ÁRUHÁZ, OROSHÁZA Nem fenyegeti a rádiiaktiv kisugárzás a lakosságot A hazai sugárszint mérések legfrissebb adatairól Berki Mihály vezérőrnnagy, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka pénteken tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Elmondotta, hogy az ellenőrző állomások péntek délelőtt hazánk néhány vidékén a környezet természetes háttérsugárzási szintjénél magasabb sugárzást mértek, de a légtérben jelenlévő rádióaktív szennyeződés mértéke mindenütt messze elmarad az élő szervezetre káros szinttől. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága a legnagyobb biztonságra törekedve azt javasolja a lakosságnak, hogy a frissen szedett nagy levelű zöldségféléket, a parajt, a salátát, a sóskát és minden más ehhez hasonló főzeléknövényt csak alapos, bő vízbeni többszöri lemosás után fogyaszsza, és csak a tejipar által forgalomba hozott, ellenőrzött tejet használja fel. Ezzel ugyanis kiküszöbölik annak lehetőségét, hogy a felhőből hulló, s a nagy felületeken megtelepedő rádióaktív anyagokból akár a legcsekélyebb mennyiségű is bekerülhessen az emberi szervezetbe. A hazai műszaki ellenőrző szolgálat továbbra is fokozottan és folyamatosan végzi a levegő, a víz, a talaj, a növényzet, valamint a tej és más élelmiszerek kiterjedt vizsgálatát. Az ország csaknem 300 pontján naponta többször is mintát vesznek a bennünket körülvevő anyagokból, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből. E mérések adatait mintegy <!0 mérő állomás és 25 laboratóriumban folyamatosan értékelik, s nyomban beszállítják az országos központba. Ezt az egyébként mindig is végzett ellenőrző tevékenységet most a korábbiaknak mintegy négyszeresére bővítették, s mozgó laboratóriumok is segítik a munkát, hogy a vizsgálatokat végző szakemberek mindenhová eljussanak. Fokozott figyelmet fordítanak a kereskedelmi forgalomba kerülő tej és az ivóvíz ellenőrzésére, mert az esetleges rádióaktív szennyeződések ezek közvetítésével juthatnának be a leggyorsabban az élő szervezetbe. A szakemberek minden egyes tejszállítmányt megvizsgálnak, s folyamatosan ellenőrzik valamennyi felszíni vízmüvet. A hazai ellenőrző szolgálat mérései szerint fokozatosan csökken a hazánk légkörében lévő rádióaktív anyagok utánpótlása — mondotta befejezésül Berki Mihály. Szövetkezeti export és árucsere A tervek szerint az Idén a tavalyinál kétszer több terményt vásárol fel és fokozza az exportot is a Dél-pesti Afész vezetésével működő Coopexport Gazdasági Társaság. A soroksári fogyasztási szövetkezet, valamint a budapesti Horizont és a gyöngyösi Gyöngyszöv Afész úgynevezett párhuzamos exportjoggal rendelkező gazdasági társasághoz rövidesen csatlakozik a dunaújvárosi és az egri Afész is. Az áfészek önmagukban nem tudnák gazdaságosan lebonyolítani az exportot és a kishatár- menti árucserét sem. Az összefogással ezt a tevékenységet teszik hatékonyabbá. Az idén több nagyobb szállítóra is számít a gazdasági társaság: a Makói Lenin Tsz-ből, a Füzesabonyi A. G.-tól, a Békés Megyei Zöldért Vállalattól és a Derecskéi Afésztól vásárol fel jelentős mennyiségű terményt. ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, hogy Békéscsaba, Szabolcs u. 9—11—13—15., Szerdahelyi út 6—8., Millennium u. 6—8—10—12., Rábai u. 2—4—6—8. számozású épületek erőátviteli és térvilágítási földkábeleit 1986. május 5-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A feszültség alá helyezett hálózaton bárminemű beavatkozás TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES. DÉLÉP BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI LEÁNYVÁLLALAT A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme FELVÉTELRE KERES; kőműves, bádogos, asztalos szakmunkásokat, gépipari érettségi és építőanyag-ipari Ismerettel rendelkező anyagellenőrt, valamint anyag- és forgalmi könyvelőt (lehetőleg gépi adatfeldolgozásban jártas). Jelentkezés az üzem központjában: Békéscsaba, Kétegyházi u. 1.
