Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. május 24., szombat {2222223 CSALAD - OTTHON Mesét a gyermeknapra! Mind az egyének és a családok, mind a tágabb körű közösségek számára öröm­forrást képvisel a gyermekek ünnepe: a gyermeknap. A gyermekek napját nemcsak nálunk, hanem világszerte is megünneplik. Az ENSZ gyermekekkel foglalkozó szervezete, az UNICEF, e napon elsősorban az éhező, a sanyarú körülmények között élő, bizony­talan jövőjű gyermekek jogai érdekében emeli fel szavát, az ünnepnek tehát szo­ciálpolitikai jelentősége is van. Nálunk, ahol megszűnt már a gyermekek kizsák­mányolása, nincsenek éhező gyermekek, az ünnep figyelemfelkeltő szerepe is más. Újra és újra a gyermekek boldogságának biztosítására, egyéniségük szabad kibonta­koztatására irányítja a figyelmet. A gyermeknap ünnepiességét már a megelőző időszak készülődései, a megle­petések várásával járó izgalom, s a neve­lési intézmények, az óvodák, iskolák és az úttörőmozgalom versenyeire, rendezvé­nyeire való felkészülés is biztosítja. Eme­li az ünnep hangulatát a család egységé­nek, az iskolával való együvé tartozásá­nak kifejezésre juttatása, a szülőknek és gyermeküknek együttes részvétele leg­alább egyes programokon. Az együttesség élményét biztosítja, ha együtt megy az egész család egy-egy rendezvényre, együtt izgulnak gyermekeikkel a szülők, ha azok vetélkedőkön szerepelnek, versenyeken in­dulnak. Pusztán tárgyi ajándékokkal te­hát nem intézhetik el ezt az ünnepet sem az apák, sem az anyák, bár e napon is szokássá vált nálunk a gyermekek meg­ajándékozása. A gyermek elsősorban sze­retetre, megértésre vágyik, éppen ezért le­het sokszor még az ünnepeken is magá­nyos és szomorú, ha nem egészen kapja meg a szeretetet, a megértést, a szemé­lyének szóló törődést. Az idei gyermeknap legnagyobb ajándé­kául mesemondást kérünk a szülőktől! — Anya, mesélj! — unszolja még egy darabig a gyermek engedékenyebbnek megismert édesanyját, ha apjánál már is­mételten kudarcot vallott e kérésével. Hány éves korig tart vajon, amíg le­szoknak a gyerekek a mesemondás kése­léséről? Mi szülők, mindegyre többen és több­ször mondunk le a mesemondó szerepéről. E szerepet kapta meg helyettünk elsősor­ban a tévé, nagynéha a mesemozi. A be­tűk ismerete, az olvasás készségének el­sajátítása után a könyv is a helyünkbe lép, hiszen azt a gyermek előbb önállóan is forgathatja, lapozgatja, nézegetheti, majd böngészheti. Ha a kisgyermekkor­ban már a kezébe adják, ha megszerette­tik vele, ha felhívják a figyelmét rá! S ha van otthon bővében meséskönyv ... Gyermeknapon tehát jusson mindegyik gyermeknek egy rendkívüli számba menő, lehetőleg élőszóba öntött mese. Ennél na­gyobb ajándékot aligha kaphatna a sok­sok mesére szomjas gyerek! Luftballonok, fagylaltok, tortaszeletek mellett úgy vél­jük, nagy keletje lenne a mesének. Üljenek le kedves édesapák, kislányuk, kisfiúk mellé, hívják-vonják mindnyáju­kat a közelükbe, és lehetőleg fejből kezd­jenek nekik mesét mondani. Dr. M. M. Egy délután elkészül 1. Nagyon egyszerű elkészíte­ni ezt a sikkes nyári ruhát, amely tulajdonképpen négy da­rab egyforma méretű, három­szögletű darabból szabott. Nem Igényel semmiféle szabászat! szakértelmet, valóban megvarr­ható egy délután, és ami ugyan­csak lényeges: kevés kiadást Jelent. Első próbálkozásként ol­csóbb anyagot, kartont, zefírt vagy vásznat vegyünk, ezt már 30 forintért is megkaphatjuk. Mivel 90 centiméter anyagból 3 méter szükséges hozzá (az egész még 100 forintba sem kerül). 2. Az anyagot pontosan elfe­lezzük, Így lesz két 150 X 90 cen­tis darabunk. Ezeket szépen egymásra helyezzük (színével befelé), és gombostűvel rögzít­jük, hogy ne csússzanak szét. Hosszú vonalzó segítségével át­lót rajzolunk szabókrétával a kelmére. Az átló vonalára fönt­ről lefelé, illetve alulról felfelé 45-45 centit mérünk, és jelöljük rá krétával az anyagra. Az átló vonalától balra széttűzzük az anyagot, és a pontokkal meg­jelölt helyeken a kimaradt rész lesz a ruha eleje, illetve a háta kivágása. Ezután pontosan az átló vonalán szétvágjuk a kelmét cikk-cakk ollóval. Előt­tünk van tehát a teljesen azo­nos eleje és háta. 3. Összeillesztjük az oldalait, és legépeljük úgy, hogy föntről lefelé ismét 45 centit szabadon hagyunk a karkivágásnak. A hegyes, keskeny csücsköket a vállon vagy csincsan csomóra kötjük, vagy színes műanyag karikákba fogjuk. Ezt követően a széleit mindenhol eltisztáz­zuk, a ruha alját elkerekftjük, és gondosan felvarrjuk a hosz- szát. Tetszés szerint a széleket elütő színű ferde pánttal kes- kenyre paszpolozhatjuk, vagy színes farkasfoggal díszíthetjük. Keskeny vagy széles övét, sod­rott zsinórt is tehetünk rá. Az itt leírtak szerint — persze több anyagból — hálóinget is varrhatunk a szabásminta alap­Fáy ündrás A Magyar Posta május 29-én az Évfordulók, események *86 sorozat keretében, „Fáy András születésének 200. évfordulója” el­nevezéssel 4 Ft névértékű bé­lyeget bocsát forgalomba. A bélyeg Lengyel György grafikusművész terjve és metsze­te alapján 475 300 fogazott és 3700 fogazatlan példányban, 25 szelvényes bélyeget tartalmazó íveken, acélmetszettel és ofszet­nyomással a Pénzjegynyomdá­ban készült. FILÜTÉLIII Erkélyre, balkonra... Sok városban élő ember számára nincs más közvet­len kapcsolat a természettel, mint a lakáshoz tartozó er­kély, ablak vagy loggia. A kerteken, parkokon kívül igen értékes díszt adnak az épületeknek és az utcának a jól elhelyezett virágok, vi­rágládák. Növeli a díszítő hatást, ha egy ház, tömbház vagy utca szervezetten egy­séges kialakítást kap. Igen gondosan kell meg­válogatnunk az ültetésre ke­rülő növényanyagot is. A növényeknek sem mindegy az, hogy milyen fekvésű az ablakuk; más növényt kell telepíteni az északi fekvésű helyekre — ahová a nap egyáltalán nem süt —. s mást a déli fekvésű, tűző napnak kitett felületekre. A növényeknek a legmeg­felelőbb a délkeleti fekvés; itt a délelőtti napsütés még nem nagyon érvényesül, vi­szont védve vannak a déli, kora délutáni tűző sugárzás­tól. Az ablakok és erkélyek díszí­tésére elsősorban egynyári virá­gokat, illetve kisebb mennyiség­ben kétnyári virágokat, talajta­karókat és kúszó, fásszárú nö­vényeket használjunk. Napos oldalra ültethető növények: An­tirrhinum május (tátika), Per- gonium zonale (muskátli), Be­gonia semperflorens (begónia), Phlox drummondii (lángvirág), Tagetes patula (büdöske). Bellis perennis (százszorszép). Árnyas oldalra valók: Fuchsia speciosa, Begonia tuberhybra (gumós be­gónia), Hedera helix (borostyán), Tropeolum május (saTkantyúka). Futó- és ámpolna-növények: Ipomea purpurea (hajnalka), Lathyrus adoratus (illatos bük­köny), Pelargonium peltatum (futó muskátli). Petunia hybrida (petúnia). Végül néhány fás szárú kúszónövény alkalmazása is számításba jöhet- Ezek a nö­vények több évig egy helyen maradhatnak, gyökérzetük is nagy. ezért tárolásukhoz, ne­velésükhöz kisebb faláda vagy fadézsa szükséges- amelynek minimális mérete 30X30X30 cm. A kúszónö­vények egy része tapadóko­rongokkal rendelkezik, így ezekhez támasztóberendezés nem szükséges, a falra fut­tathatók. Ilyen növények például néhány vadszőlőfaj­ta (Parthenocissus tricuspi- data var., Veitchi). Támasz­tóberendezést vagy pergolát igényelnek: Clematis-fajok (iszalag), Hedera helix (bo­rostyán), Lonicena-fajok. (—gy—a) n dohányzásról II. A közvéleményben el kell fogadtatnunk azt a szemlé­letet, hogy a gyermekek, ter­hesek és betegek jelenlété­ben dohányozni nagyfokú fe­lelőtlenség, a nem dohány­zók jelenlétében pedig ta­pintatlanság. Ez az udvarias megfogal­mazás a nem dohányzók szemszögéből nézve sokkal mélyebb értelmű és többet takar, mint amit a dohányo­sok feltételeznek. Ugyanis a nem dohányzók többsége társaságban arra a kérdésre, hogy „rágyújthatok?”, csak kényszerűségből válaszol „igen”-nel. A jelenlegi szem­lélet miatt úgy érzik, nem illik e kérdésre „nem”-mel válaszolni, mert ezzel eset­leg rontanák a társaság han­gulatát, vagy a ma még uralkodó szemlélet miatt ők tűnnének udvariatlannak, s így a dohányzás számukra kellemetlen hatásait kényte­lenek elviselni. Köztudomá­sú, hogy a nem dohányzó szervezetét is hasonló káros hatások érik, mint amit a dohányosok esetében tapasz­talunk : hosszú lappangás után bekövetkezhetnek emésztőrendszeri zavarok, nehezen gyógyuló hörghurut, rosszindulatú daganat stb. ... Ha figyelembe vesszük azt, hogy sokan vannak, akik szervezetük biológiai adott­ságainál fogva fokozottan érzékenyek a dohányfüstre, és azt, hogy a társaság nő tagjai között esetleg terhes anya is lehet, akkor ezt a kérdést kritikusabban szem­lélnénk. A dohányzás elleni küzde­lemben a fiatalságot arra kell nevelni, hogy azt el se kezdje; mert ez könnyebb, mint egy kialakult „élvezet­ről” leszokni. Nekünk, fel­nőtteknek olyan magatartás- mintát kell kialakítanunk, amely jó irányba ösztönzi az ifjúságot. Keressünk olyan lehetőségeket a fiataloknak, ahol kulturált körülmények között tölthetik el szabad idejüket, kirándulhatnak, sportolhatnak, barkácsolhat­nak ... Végül álljanak előttünk el­rettentő példaként az aláb­bi statisztikai adatok: „Ma minden 5,'táppénzes beteg dohányzás következté­ben kialakult betegség miatt van betegállományban. Min­den 5. kórházi ágyat do­hányzás következtében meg­betegedett egyén foglal el.” Mórocz Lászlóné gyógyszerész (Vége) ____________________________L Mire vigyázzunk: R^káCSOláS KÖZDei! Rohamléptekkel hódít az egész világon a barkácsolás, nálunk is egyre több alkotó ke<jvű ember szánja ró a szabad idejét. E jó és hasz­nos szórakozás azonban nem kis és nem kevés veszélyt rejt magában, ezért nem árt, sőt szükséges az óvatos­ság. A barkácsgépek három nagy csoportra oszlanak. 1. A hazai kereskedelem­ben kaphatók, melyekhez mellékelik a magyar nyelvű használati utasítást, s ha azt megtartjuk, többé-kevés­bé megfelelnek a biztonság- technikai igényeknek. 2. A turizmusból származó gépek. Ezek többségéhez még a bizományi bolt sem tud magyar nyelvű használati utasítást adni. Akár itthon, akár külföldön veszünk ilyen kisebb teljesítményű gépet, előbb nézzük meg, hogy a dupla téglalap — vagyis a kettős szigetelés — jelzése rajta van-e? Nagyobb gépet mielőtt használnánk, nézessük meg villanyszerelő­vel, s hallgassuk meg az Az aranyhal ivarérettségét öt szakaszra osztjuk. 1. A születéstől 18—20 hó­napig tart a nemi ivarérett állapot. A testüreg hátsó felső részén még nem ész­lelhető az ikrás szerkezet. 2. Az ikrák szabad szem­mel még alig, de már lát­hatóak. 3. Jól láthatók az ikrasze­mek. 4. Szaporodásra érettek az ikrák, de hiányzik a kulcsinger. 5. Az ikraszemek elkülö­nülnek, a petefészek-folya­dék már csak enyhén tartja össze, kis nyomásra elhagy­ják a hasüreget. A hímeknél az ivarérettség biztos jele a „nászruha” megjelenése. A kopoltyúfe­dők szélén és a mellúszójuk kemény sugarán apró fehér, úgynevezett „nászkiütések” jelennek meg, búzadara nagyságúak, amit nem sza­bad összetéveszteni a „da­rakor” nevű betegség tüne­tével. Megfelelő táplálkozás mel­lett a jól fejlett nőstényálla­toktól 1000—2000 ikrát vár­hatunk (az első íváskor ke­vesebb, később akár 10 000 is lehet!). Az ívás: a halak mozgása teljesen idegenszerű, a ko­rábbitól ejtérő. A hím orrá­val a tojónyílást bökdösve remegő mozgással készteti a nőstényt az ikrázásra. Az­után, hogy megjelenik a to­jónyílásnál néhány ikra, a hím ondót lövell az ikrák közé. A megtermékenyítés a vízben megy végbe. Ehhez az ikrán néhány tized mik­ron átmérőjű nyílás (mikro- pile) keletkezik, és ezen ke­resztül jut be az ondó. A megtermékenyítésnek 1-2 perc alatt meg kell történ­nie. üzemelésre vonatkozó taná­csát. 3. Saját barkácsolású bar­kácsgépek. Ezek közül külö­nösen veszélyesek a nagy fordulatúak, amiket igen ne­héz házilag minden igénynek megfelelően elkészíteni, és nem is tanácsos. Ilyenek: a faipari gépek, mint a szalag- fűrész, körfűrész, gyalugép, stb. — továbbá a villamos hegesztő, s a transzformátor. Elterjedt a használaton kí­vüli mosógép motorjával ké­szített húsvágó gép is. Sok ember ujját vitte már le. Ezt elkerülendő — ha még­is valaki ilyet fabrikál —: az indító-kapcsoló olyan . legyen, hogyha a gombról leveszi az em­ber a kezét, azonnal álljon meg a gép. Ugyancsak fon­tos a forgó részek burkolása, és az, hogy a daráláshoz a régi stoppolóhoz hasonló tö­mőfát használjunk. A házi készítésű gépek vil­lamos berendezését mindig villanyszerelő készítse, és hasznos, ha a munkahelyen szakembertől mi is munka- védelmi tanácsot kérünk. Az ikra 4-5 nap alatt érik meg, és kel ki a lárva. Ez még a medence falán, vagy a növényen függeszkedik, és a szikzacskóból táplálkozik. 2—4 napon át függeszkedve él. Ilyenkor óvakodni kell a sok fénytől és mozgatásuktól, a lehűléstől: ezek mind ká­rosító tényezők. A lárvaélet végét jelzik, amikor vízszinte úszásra tö­rekedve megkezdik feltölteni úszóhólyagjukat. Ehhez a felszínre kell hogy jussanak, és nagyot „szippantsanak” a levegőből. Ha ez sikerül, már nem lesznek hasonúszók. Ez­után kell megkezdeni az ete- tést és az intenzív szűrést." Az első eleségük apró kere­kesféreg (rotatoria). Vigyáz­„SÜNI” GYERMEKTÁBOROK A népszerű természettu­dományos gyermekmagazin, a Süni a nyár íolyamán több tábort is szervez a termé­szet, az állatok iránt ér­deklődő gyermekeknek; el­sősorban a felső tagozatos általános iskolásoknak. Augusztus 1. és 10. között a havilag kiadásában ‘is közreműködő Göncöl Tár­sasággal közösen a Zirc melletti Pénzesgyőr mellett rendezik meg a nomádtábort. Ide olyan gyerekeket várnak, akik maguk hozzák sátru­kat és — persze, felnőtt se­gítséggel — tiz napon át igazi romantikus környezet­ben képesek magukról gon­doskodni . . . Ezt követően, augusztus 10. és 16. között Veszprémben lesz a következő táborozás, amelyre nemcsak a lányokat és fiúkat várják, hanem ku­tyáikat is. szakemberek se­gítségével a kutya tartásáról, idomításáról. tenyésztéséről is szó lesz, de marad idő ba­latoni kirándulásra is. Mindkét táborba a Süni szerkesztőségében lehet je­lentkezni: 1363 Budapest, Pf.: 48. Sok baj származott már a kölcsön adott gyári vagy sa­ját készítésű gépekből, me­lyekről jól tudni: a tulajdo­nos felel értük. Nem egyszer jobb, ha inkább mi magunk csináljuk meg gépünkkel a munkát, mintsem kölcsön­adjuk, mert baleset után ez már nem szívességnek szá­mít, hanem egy másik élet veszélyeztetésének. A villamos ívhegesztés különösen veszélyes munka, az erős fény, a magas hő­mérséklet és a káros sugár­zás miatt. Nagyon óvatosan végezzük és soha ne félmez­telenül. Mindig használjunk védőpajzsot, bőr-, esetleg ponyvakötényt és bőrkesz­tyűt. A barkácsoláshoz sorolhat­juk a festést-mázolást és a parkettafényezést is. A vegyi­anyagok tűz- és robbanás- veszélyesek, nyitott ablaknál dolgozzunk velük és közben ne dohányozzunk. A szárí­tást ne siettessük porszívó­val vagy hajszárítóval, mert egy szikra robbanást okoz­ható A nyitott ablakon be­áramló szabad levegő szárít­son. V. M. ni kell a túletetés elkerülé­sére. Az első ikrázást és az iva­dékok megjelenését igen nagy öröm kísérte csalá­dunkban. Fokozatosan emel­tem a kicsinyek kosztjának mennyiségét, napi 4-5 alka­lommal kaptak enni. 4-5 nap után a televényféregből (ene- hytraeus) álló élelmet darált májjal és tubifex-szel váltot­tuk fel. Ha már ezt is elfo­gyasztották, biztosak lehet­tünk abban, hogy a szaporí­tás sikeres volt, életképesek az ivadékok! Mint már mondtam, igen nagy öröm volt, hogy sza­porodtak a medencémben a halak. Megbizonyosodtam, hogy az olvasottakat helye­sen alkalmaztam a gyakor­latban. Igen nagy öröm, hogy apró kis életek „termettek” a medencémben. Ebben a ro­hanó, egyre jobban urbani- zálódó világunkban a ter­mészet egy darabját telepí­tettem a lakásunkba. Juhász Gertrúd, gimnáziumi tanuló (Vége) Felhasznált irodalom: Wiesinger M.: A díszhalkul­tusz bölcsőjénél (I960., Búvár, V. évi.); Pénzes B.—Tőig I.: Az ezeréves aranyhal újjászüle­tése (1968., Élet és Tudomány, XXIII. évi.); Matsui, Y.: Gold­fish (Hoikusha Publ. Ltd., Ja­pán, 1967.); Lányi Gy.—Wie­singer M.: Akvarisztika (Bp„ 1955., Művelt Nép Kiadó); Ká- szoni Z.: Akvarisztika (Buka­rest, 1972., Tudományos Könyv­kiadó) ; Frey, H.: Akvarista lexikon (Bp„ 1970); Wiesinger M.: Akvarisztika (Bp„ 1975.); Székely P.: A halak élete (Bp., 1967.); Behyna M.: Az akvá­rium (Bp., 1938.); Üj Magyar Lexikon (Bp., 1962.); Biológiai Lexikon (Bp., 1977.); Lányi Gy.: Korszerű akvarisztika ' (Bp„ 1966.). A napokban jelent meg Pén­zes Bethen és Tőig István Az aranyhal és a díszponty című munkája a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában. Megfigyeléseim az akváriumról 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom