Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. május 24., szombat Részlet két hozzászólásból Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára Nekünk Békés megyében hasonlóak a gondjaink, mintáz ország más területén. Küzdünk az érdektelenséggel és a tömegesség hiányával. Egyszersmind új módszerek, formák alkalmazásával is próbálkozunk. Felismertük, hogy a mi két legnagyobb ellenségünk a kellő információ és a jó pro­pagandista hiánya. Meggyőződésünk, hogy ezen áll, vagy bukik a siker. Nézzük az előbbit! Sajnos, még mindig kevés az információ. Az a fajta, ame­lyik több a napilapokban olvashatónál. Tapasztalataink szerint nincs, vagy nem működik szövetségen belüli infor­mációs hálózat — pontosabban felfelé igen, lefelé nem. Még egyszer mondom, nem mozgalmi, hanem bel- és kül­politikai hírekre, információkra gondolok. Nem akarok pél­dát mondani, de néha — megmagyarázható, vagy meg nem magyarázható okok miatt — úgy leblokkol tájékoztatáspo­litikánk, hogy tömegével váltanak hullámsávot a rádió hallgatói. De van itt még egy kérdés: kis ország vagyunk, ahogy mondani szokás, nekifutásból át lehetne szaladni, mégis másként hatnak dolgok az ország egyik sarkában, és másként a másikban. Bennünket Békésben élőket majdnem hidegen hagy, hogy mit csinálnak az osztrák parasztok a határon, viszont mindenkinél jobban foglalkoztat, hogyan él a szomszédunkban a- magyar nemzetiség. Ezzel azt aka­rom mondani, hogy az adott kérdésben sem itt, sem ott, nem lehet átlagos informáltsággal előállni. Ezt ismertük mi fel Békésben, jó három évvel ezelőtt, amikor elindítottuk az ifjúsági fórumokat. Az ifjúsági vi­takörökkel szemben ezeknek bombasikerük van. Egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg irántuk, és egyre tömege­sebb a részvétel. Mi a titka ennek? Mindenekelőtt az, hogy rendelkezünk egy kiváló, jó felkészültségű propagandista hálózattal. Olyannal, amelyben pártmunkások, gazdasági vezetők, tehát hozzáértő szakemberek, és ami a legfonto­sabb, a KISZ régi barátai — sokan egykori KISZ-esek — vannak. Megújulás előtt áll ifjúsági szövetségünk. Üjfajta kihí­vással néz szembe az a szervezet, amelynek képviseletében tanácskozunk. A KISZ-ben felhalmozódott gondok a sze­münk előtt — gyakran a mi statisztálásunkkal — keletkez­tek. Ügy érzem, közös a felelősségünk abban, hogy a mi közel három évtizedes és nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező ifjúsági szövetségünk jobb legyen, élvezze a társadalom egészének megbecsülését. Készek vagyunk ezért tenni, készek vagyunk a határozatokat végrehajtani, ezt a történelminek nevezhető küldetést elvégezni. Szabadosné Bécsi Katalin, a KISZ Gyula Városi Bizottságának titkára Egy olyan Békés megyei városból, Gyuláról jöttem, ahol dédapáink még többnyire csónakon közlekedhettek. Kata­lin, most egyéves lányom már bizonyára nem szükségből szállna csónakba, ha felnő. Kérdés azonban, hogy lesz-e az ő vagy gyermekei életében mód arra, hogy csónakázzon Gyulán? Lesz-e lehetősége, hogy hosszú sétákat tegyen a ma még hellyel-közzel zöldellő városrészekben, külvárosok­ban, fürödhet-e a Körösök összefolyásánál tiszta vízben, a kedvelt Szanazugban, csodálhatja-e a szarvasi arborétum gyönyörű fáit. Dévaványa földtani, növénytani, kultúrtör­téneti emlékeit? A jelenlevők egy része már szülő, a másik része is sze­retne előbb-utóbb egy-két apró gyereket maga körül. Mind­annyiunk felelőssége az, hogy ők is élvezhessék az egész­séges, szép környezet örömeit, s ne tehessenek szemrehá­nyást szüleiknek, nagyszüleiknek azért, mert elpazarolták azt, amit csak megóvni kellett volna. Gyulán is csak most jut újra eszünkbe, hogy természeti környezetünk védelemre szorul, és ezért a védelemért mi, fiatalok többet is tehe­tünk. Nem azért, mérthez ma divat, hanem azért, mert fel­ismertük, hogy alapvető szükséglet természeti kincseink és adottságaink olyan megóvása. (Folytatás a 3. oldalról) szólt. Karácsony János, Veszprém megyei munkásőr, a Nitrokémia Ipartelepek KISZ-bizottságának titkára a munkásőrségben szolgálatot teljesítő fiatalok helyzetét is­mertette. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára kifejtette: a köz­életi szereplésre történő fel­készítés első lépcsője az út­törőmozgalom. Martonosi At­tila, a bajai 609. számú ipari szakmunkásképző intézet ta­nulója kiemelte, hogy a fia­talok tömegei nagy várako­zással tekintenek a Magyar Diáksport Szövetség létreho­zása elé. Oláh András fagaz­dasági mérnök (Vas megye) arról szólt, hogy azok a vál­lalatok, amelyek felismerték a szellemi munka szükséges­ségét, még nehéz gazdasági körülmények közt is el tud­ják, vagy el tudnák ismerni azt anyagilag. Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizott­ságának első titkára rámu­tatott: az ifjúsági szövetség arculata és a politizálni aka­rók közérzete múlik azon, hogy milyen a politikai ne­velőmunka hatékonysága. A KISZ-vezetők és aktivis­ták képzésével kapcsolatban szóvá tette, hogy egyre ne­hezebb beiskolázni a fiatalo­kat, mert a munkahelyi ve­zetők — gazdasági megfonto­lásból — nem szívesen en­gedik őket a KlSZ-vezető- képző táborokba. Burgman György, Pécs város KISZ-bi­zottságának első titkára hangsúlyozta: a KISZ poli­tikai jellegének erősítése ér­dekében fokozatosan változ­tatni szükséges a szövetség tevékenységének belső ará­nyain. Kálmán Zsuzsa, a Ma­gyar Rádió KlSZ-bizottságá- nak titkára a fiatal értelmi­ségiek helyzetének néhány jellegzetes problémáját ve­tette fel. Kálmán Zsuzsa felszólalá­sa után a kongresszus befe­jezte első napi munkáját. Ma, szombaton a beszámolók fe­letti vitával folytatódik a ta­nácskozás. PEDAGÖGUSKÜLDÖTTEK ÉS ÚJSÁGÍRÓK TALÁLKOZÓJA A kongresszus délutáni ülésének szünetében Hámori Csaba találkozott a tanács­kozás pedagógusküldötteivel. A beszélgetésen jelen volt Köpeczi Béla is. A KISZ KB első titkára a résztvevőket köszöntve elmondta: a szö­vetség a jövőben nagyobb fi­gyelmet kíván fordítani a középiskolás tanulóifjúság nevelésére. Ez azonban nem képzelhető el a pedagógusok közreműködése nélkül. A KISZ számít segítségükre, várja észrevételeiket, taná­csaikat. (MTI) A helyszíni tudósításokat és képeket készítették: Arpásl Zoltán, Lovász Sándor. Osztrák vendégek Békésen Az Országos Vízügyi Hi­vatal vendégeként, tíztagú, vízügyekkel foglalkozó szak­mai delegáció érkezett ha­zánkba. Azért látogattak el többek között Békésre, a vízügyi igazgatósághoz, hogy a meliorációs program kere­tében megépült vízilétesít­ményeket megnézzék, az itt folyó munkát tanulmányoz­zák. Május 21-én az esti órákban Bényei Gábor, a Körös—berettyói Vízgazdál­kodási Társulat igazgatója fogadta őket, majd május 22-én megtekintették a Bé­kési Egyetértés Tsz rosszer­dei területén épülő létesít­ményeket, az Okányi Hala­dás Tsz-ben most készülő üzemi meliorációs berende­zéseket és a Bélmegyeri Űj Barázda Tsz-ben folyó víz- rendezési munkákat, közöt­tük is a gépidigózást, s vizs­gálták a feljavított táblák terméskilátásait. A társulat szakemberei alagcsövezési munkákat mutattak be az osztrák delegáció tagjainak, akik a szakszerű munkáról elismeréssel szóltak. A ta­pasztalatcsere-program ré­szeként megtekintették a bé­kési hármas szivattyútelepet, majd a tavaszi belvizes idő­szakban készített légi-video- filmet. A felvételek jól mu­tatják a meliorált és a még nem rendezett területek kö­zötti jelentős különbséget. A delegáció programja május 23-án fejeződött be a békési vízgazdálkodási tár­sulatnál. Igazgatói tanács alakult a gyulai tsz-iidiilőben Befejező szakaszába érke­zett a Gyulán felépített ter­melőszövetkezeti üdülő mű­szaki átadása. Várható, hogy rövidesen ünnepélyes kere­tek között üzembe helyezik ezt a csodálatosan szép szö­vetkezeti létesítményt. Addig is sok feladat megoldása vár arra a társadalmi szer­vezetre, amely az alapkőle­tételtől a tegnapi napig elő­készítő bizottság néven funk­cionált. A folyamatos üze­meltetés biztosítására ugyan­is létre kell hozni a szövet­kezeti társulásokra jellemző társadalmi szervezeteket: az igazgató tanácsot, az igazga­tóságot és az ellenőrző bizott­ságot, s meg kell állapodni a napi feladatokat szervező és ellenőrző, az üzemelés költ­ségeit átmenetileg viselő gesztorszervezet létrehozata­lában. A Békés Megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége ezért tegnap, május 23- án összehívta az építkezés segítésére korábban létreho­zott előkészítő bizottságot, hogy a legilletékesebbekkel a további tennivalókról vé­leményt cseréljen. Az előké­szítő bizottság igazgató ta­náccsá alakult — egyöntetű vélemény alapján. Ezt köve­tően megválasztotta a tiszt­ségviselőiket, jóváhagyta az előterjesztett alapszabályt, megvitatta a költségvetés­előirányzatot 1986-ra, s dön­tött az igazgatóság hatáskö­rébe tartozó személyi ügyek­ben. A termelőszövetkezeti társulásban működő gyulai tsz-üdülő igazgatóságának elnökévé Sotyi Jánost, a Teszöv elnökhelyettesét, a Gyulai Munkácsy Tsz elnö­két választották. Helyettese a gesztorszövetségből dr. Drágán Iván, a Teszöv tit­kárhelyettese. Az igazgató­ságban még további öt szö­vetkezeti vezetőt választot­tak. Az ellenőrző bizottság vezetését dr. Kása Antalra, a Kecskeméti' -* Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnö­kére bízták. Az igazgató tanács a külön­böző munkaokmányok alá­írásával fejezte be első ta­nácskozását. D. K. Vállalati tanácsülés a BÓG-ban A Békéscsabai Állami Gaz­daság vállalati tanácsa teg­nap, pénteken Karsai Pál elnökletével ülést tartott, a gazdaság központjában. El­sőként dr. Bacsa Vendel igazgató tájékoztatta a tes­tületet az 1986—1990-ig szó­ló kollektív szerződésről. Többek között elmondotta, a szakszervezettel egyeztették a szerződést és jó néhány te­rületen a jelenlegi igények­nek megfelelően változtatták azt meg. Kruzsic Pál termelési igaz­gatóhelyettes számolt be ezt követően az időszerű gaz­dálkodási feladatokról. Rész­letesen elemezte az állatte­nyésztési és növénytermesz­tési főágazat első öt hónap­jának munkáját, a soron kö­vetkező időszak legfonto­sabb tennivalóit. Befejezé­sül a gépesítési főágazat te­vékenységéről számolt be. A hozzászólók megerősítették az elhangzottakat, s számos területen az eltelt időszak kedvező eredményeiről szól­tak. A gazdaság első öt hó­napjának rövid mérlege azt mutatja, hogy kedvező idő­járás esetén a meglevő erők jó kihasználásával teljesül­hetnek az éves tervben meg­fogalmazott célok. A következő napirendi pont keretében dr. Bacsa Vendel igazgató számolt be a gaz­daság VI. ötéves tervének teljesítéséről. Többek között elmondotta, az elmúlt terv­időszakban a tervezettnél 18 százalékkal magasabb nyere­séget értek el, s eredmé­nyük meghaladja a 216 mil­lió forintot. Tavaly a gazda­ság egyik legeredményesebb évét zárta, több mint 56 millió forint nyereséget ér­tek el. Jelentősen emelke­dett a dolgozók jövedelme is a VI. ötéves terv során. Dr. Csókay István, a MÉM Állami Gazdaságok Osztá­lyának helyettes vezetője el­ismerően szólt a békéscsabai gazdaság kollektívájának a szocialista versenymozga­lomban kifejtett elmúlt évi eredményes tevékenységéről, majd a minisztérium veze­tőinek megbízásából átnyúj­totta a MÉM és a Medosz elnökségének dicsérő okleve­lét dr. Bacsa Vendel igazga­tónak. A vállalati tanácsülés be­jelentésekkel ért véget. V. L. Hazai önátfró papír A Pa pír fel dolgozó Ipari Szö­vetkezet, amely főként ügyviteli nyomtatványokat készít és for­galmaz, az importáru hazaival való helyettesítésére új techno­lógiát fejlesztett ki. Ez lehető­vé teszi, hogy hazai papírból készítsenek indigó nélkül hasz­nálható, úgynevezett önátíró pa­pírt. A főként a vendéglátó­iparban, valamint az irodákban és a számítógépek sornyomtató­in alkalmazható papírt jelenleg tőkés importból szerzik be, és ezt dolgozza fel a szövetkezet. Az egyre növekvő igények kielé­gítésére kezdték meg — egyelő­re kísérletképpen — a külön­leges papír előállítását. Az új eljárás költsége lényegesen — mintegy 60—70 százalékkal — kisebb, mint az importpapír ára. Az így készült termék mi­nősége is kiváló. Az önátíró papírok gyártásá­nak felfuttatására — a techno­lógia részeként — a szövetke­zet az idén nagy teljesitm ínyű NSZK-beli gépet állít üzembe. A 40 millió forintos gépberuhá­zás rövid időn belül megtérül. A modern berendezéssel ugyan­is jövőre ezer tonna önátíró pa­pírt készítenek, később pedig évente további 500 tonnával nö­velhetik a termelést. Magyar—csehszlovák barátsági nap Dr. Jozef Gaált, a csehszlovák kulturális intézet igazgatóhe­lyettesét tegnap a HXF megyei bizottságán is fogadták Fotó: Gál Edit A HNF megyei bizottsága és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkár­sága magyar—csehszlovák barátsági napot rendezett tegnap Tótkomlóson. A két testület vezetősége nevében Bocskai Mihályné és Mok- rán János Békéscsabán fo­gadta dr. Jozef Gaál nagy­követségi első titkárt, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazga­tóhelyettesét, akinek a prog­ram megkezdéséig néhány kérdést tettünk fel. — Mikór került Magyaror­szágra? — Budapesti intézetünk igazgatóhelyettesévé 1982- ben neveztek ki. Ezt megelő­zően évtizedeken át kulturá­lis és tudományos területen, majd Szlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottságában dolgoztam Po­zsonyban. Az elmúlt évek­ben több alkalommal jártam itt, Békés megyében. — Miről tart előadást a délutáni barátsági találkozón Tótkomlóson? — A nemzeti bizottságok, vagyis a tanácsok munkájá­ról szeretném tájékoztatni a rendezvény résztvevőit. Töb­bek között szólni fogok ar­ról, hogy nálunk, Csehszlo­vákiában minden 18 éven felüli állampolgár a képvi­selők és küldöttek révén egy- egy törvényjavaslattal kap­csolatban véleményt nyilvá­níthat. Ez a rendszer, amely időközben több változáson ment át, a gyakorlatban jól bevált. A polgári bizottsá­goktól kezdve a legfőbb szer­vekig bezáróan széles kör­ben érvényesült a demokra­tizmus például a település- fejlesztés vonatkozásában. A tanácsok nemcsak gazdasá­gi, szociális, egészségügyi, valamint kulturális felada­tokkal foglalkoznak, hanem a különböző lakóterületek kisebb-nagyobb gondjaival is. Ugyanakkor lakosságunk körében igen élénk a köz­életi kezdeményezés. Ez jel­lemzi a városszépítő mozgal­makat is. Csehszlovákiában az előző ötéves tervidőszak utolsó esztendejében 4,4 milliárd korona volt a tár­sadalmi munka értéke. Sőt, 1982-ben több mint 9 mil- liárdot tett ki ez az ösz- szeg. — Milyen önöknél a lakás­helyzet? — Az elmúlt tervciklus­ban 480 ezer lakás épült, s ezek zöme szövetkezeti. De vannak családi házak is. Az úgynevezett kedvezményes lakásokba azok a dolgozók költözhetnek be, akik öt vagy tíz évre vállalják, hogy ott maradnak vállalatuknál. Ugyanis a „beugró” egy ré­szét maga a munkahely fi­zeti be. Az állami lakások elosztásánál figyelembe ve­szik a szociális körülménye­ket is. Egyébként a szövet­kezeti otthonok esetében a várakozási idő egy és öt év között van. _ G yermeknapi programok E hét végén megyénk több városában és településén gazdag programot ígérnek a gyermeknapi rendezvények. Ezzel egy időben megyeszer- te megemlékeznek a Magyar Úttörők Szövetségének 40. évfordulójáról. Gyomgendrödön ma dél­előtt 9 órakor kezdődik az Éneiben a területi úttörőel­nökség és a KISZ-bizottság által szervezett ifjúsági ta­lálkozó és gyermeknap. Dal­tanulás, táncház, irodalmi színpad, filmvetítés, rajz- és főzőverseny, sportműsorok, „úttörőbazár”, valamint a szomszédos Fűzfás-zugban horgászverseny várja a fia­talokat. Orosházán az Üj Élet Tsz szabadidő-parkjában szintén ma, szombaton kezdődik a városi gyermeknap. Hadi- technikái bemutató, játszó­ház, vidám sportversenyek, sárkányrepülő- és lovasbe­mutató szerepel a progra­mok között. Gyulán, ma 10 órakor az Erkel Művelődési Központ­ban nyitják meg a gyermek­napi rendezvényeket. Dél­előtt vetélkedőn, sportverse­nyeken, filmvetítésen, tűzol­tó-bemutatón és a Wams együttes koncertjén vehetnek részt a fiatalok, délután 2 órától pedig a csapatszemlék sikeres számaiból adnak íze­lítőt az űttörők. A program táncházzal és videodiszkóval zárul. Szarvason az Erzsébet li­geti sporttelepen ma dél­előtt kisdobos- és úttörőava­tással veszi kezdetét az idei gyermeknap. Tizennégy óra­kor kezdődik a „szarvasi vi­dám ifjúsági találkozó”, melynek keretében fellép a Tessedik néptáncegyüttes gyermekcsoportja, valamint a helybéli Csőd együttes is... Szeghalmon ma 10 órakor az ifjúsági házban megemlé­keznek az úttörőszövetség 40. évfordulójáról. A program úttörő- és kisdobosavatással, majd gyermeknapi játszó­házzal ér véget. Békéscsabán holnap — május 25-én — délelőtt 10 órakor a szabadtéri színpa­don nyitják meg a megyei gyermeknapot. A megye több városából és településéről meghívott úttörők és kisdo­bosok délelőtt Varga Miklós és együttese koncertjén ve­hetnek részt. Délután a Munkácsy Múzeumban ját­szóházat tartanak, az ifjúsá­gi házban a számítógépek gombjait nyomkodhatják az úttörők, a kisdobosok pedig a video-mesemozi műsorát élvezhetik. A megyei könyv­tárban az „Olvassatok min­dennap!” eredményhirdetése után író-olvasó találkozó lesz. Az Előre-pályán és a Széchenyi ligetben gazdag soortműsor és hőlégballon­bemutató szórakoztatja a me­gyei gyermeknap résztvevő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom