Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-23 / 120. szám
1986. május 23,, péntek NÉPÚJSÁG Oz Élet és Tudomány nyertese Lybra, TTI, Bikini, Edda Rock-majális ’86 A nemrég lezárult közművelődési versenyben a többirányú feladatlapos megol- ' dás dominált. A Békéscsabai Ruházati és Textilipari Szövetkezetnél is, ahol 15 szocialista brigád 151 taggal vett részt az 1985 86-os mozgalmi szakaszban, hogy irodalom, film, színház, politika stb. terén gyarapítsa ismereteit. A nyolcféle feladatlap egyikének a kitöltése az Élet és Tudomány olvasásán alapult, s ennek eredményét a lap szerkesztősége brigádok és egyének között külön jutalmazta. Ez utóbbinak lett a nyertese Huszár Jánosné normatechnológus, a kötőhurkoló részleg öt éve alakult Egyetértés brigádjának a tagja. — A brigádok közül a szövetkezetben az Egyetértés vállalta a legtöbb, azaz mind a nyolc feladatlap kitöltését. De ez csak az egyik oldal, a másik, hogy mennyire sikerült? Az ÉT ezt folyamatosan értékelte. Minden „ágazat" hasonlóképp cselekedett? — Nem mind. A megyei könyvtár, a mozi, a Népújság és még többen visszajeleztek, a színház például nem. Pedig jó lett volna. A kedvünket azért ez nem vette el, mindent folytattunk a vállalás szerint. — Ügy tudom, egymaga négy területet tartott kézben. — Igen. Az Élet és Tudományon kívül vállaltam a szocialista demokrácia, a külpolitika kérdéseit és a Családi Lapét is. — Akkor nem kevés olvasnivalója akadt, annál több csupa jó minősítésű feladat lapja. Az Élet és Tudományé pedig mind kitűnő. — Tényleg sok időt töltöttem olvasással, főleg a Lencsési . úti könyvtárban, mert az esik közel a lakásunkhoz. Ott tudtam legjobban belemélyedni a töbybi anyagba is — Népszabadság, Népújság, Magyarország —, mert otthon a család és háztartás mellett már nehéz időt szakítani. Ez valahogy kikapcsolódás is volt. — Nehezek voltak a feladványok? — Nehezek. Mindjárt az Élet és Tudomány. Gazdaságpolitika, orvostudomány, csillagászat, biológia, népesedés, oktatás és ki győzné most felsorolni mind, mire voltak kíváncsiak. És havonta jöttek a kérdések. A válasz ugyan rövid volt, egy- két-három szóból állott, de ahhoz a lényeget kellett megérteni és kiszűrni egy-egy cikkből. Tehát nem volt elég csak úgy szórakozó-tájéko- zódó olvasás hozzá, nagy figyelemre volt szükség. — Példaként mondana néhány kérdést? — Mi a világpiaci ár kialakulásának egyik fontos összetevője? A nemzeti identitás — azonosságtudat — fontos ismérve? Hány gyermeket foglalkoztatnak nemzetiségi nyelven a magyar- országi óvodák? Milyen mozzanatok szabályozzák a sportpályák nézőinek viselkedését? Mennyit akar csillagháborús terveire költeni az USA? — hogy csak úgy kapásból idézzek, egyedül az Élet és Tudomány több mint száz kérdéséből. — Meg se próbálom összeszámolni, hány kérdésre vá- la zolt a négyféle témakörben, inkább azt kérdezem, miért csinálta? — Nehéz ezt megfogalmazni ... Talán, mert mindig szerettem tanulni, s minden érdekel. — A munkát a varrógépnél kezdte a Békötben, ott volt ipari tanuló, s egészen addig, míg tíz éve ide jött, ott dólgozott. Amikor a gyerekek kicsik voltak — munka mellett — leérettségizett, megszerezte a normatechno- lógusi képesítést, s elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet. S közben nőttek a gyerekek. Mind az öt... Mi ennek a titka? — Nincs ebben semmi titok, vagy ha mégis: a jó házasság és családi élet, s a munka, amit szeret az ember. Persze a férjem, s később a gyerekek rengeteget segítettek, munkával, megértéssel. Hogy nekem sem volt könnyű, az biztos, de most már túl vagyunk a nehezén. A legidősebb — a fiú — kirepült a házból, megnősült, a legkisebb hatodik osztályos. — Anyagilag sem lehetett könnyű... — Nem is szeretek rágondolni, amikor négy járt egyszerre iskolába, hogy azok a szeptemberek milyenek voltak! Mennyi pénzbe kerültek, s már abban a pillanatban el kellett kezdeni a kirándulási alap gyűjtését is. Nemcsak a gyerekeknek, de magamnak is, mert a szülői munkaközösség részéről szinte minden évben kísérő voltam, mint most is. — Most már könnyebb? — éizonyos tekintetben igen, hiszen az otthoni munka megszervezése, elosztása nem gond. Az élet lett egyre nehezebb: egy ekkora család eltartása. Nem akarom sorolni, hogy a legegyszerűbb körülmények közt is mi mindenre van szükség, ezért is géemkázom, áldozom föl sok estémet és a hétvégeket. — Hallottam, hogy sok társadalmi megbízatása van, többek közt tagja a szövetkezeti bizottságnak is, s egy fél éve lett közművelődési felelős. Az eddig beszéltekre gondolva nyilván szívesen vállalta? — Csak így van értelme, de ez még nem jelenti, hogy úgy is megy a munka, ahogy kellene vagy szeretném. Sokféle érdeklődés van az emberekben, van »például nálunk a háromfajta filmbérlet, de a színházba járás visszaesett. Hosszú lenne elemezni sorban mindent, tennivaló sok van, sokféle, de belemélyedni nincs idő, inkább csak a szervezésre, hiszen minden percet ki kell használnunk a munkára. S hogy ez meg is történik, azt bizonyítja, hogy most kaptuk meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Vass Márta Fotó: Gál Edit Amikor úgy tíz évvel ezelőtt az első hazai kemény- pockot játszó zenekarok a színpadra léptek, a műfaj rajongóit reggelente még mamájuk vitte a bölcsibe, az oviba. Az „öregebbje” persze már iskolába járt, elsőbe, másodikba ... De hát azóta megváltozott sok-sok minden. Néhányan a zenészek közül, akik az akkori stílus mellett megmaradtak, mára már zömében új formációban lépnek a ma közönsége elé. Leginkább az tűnik szembe, hogy maga a , zene is más. A híres „nehézfémkeménységet” lágyság, már-már líraiság váltotta föl; a néhány évvel ezelőtti vadságból legfeljebb az ütem kicsivel karakteresebb lüktetése maradt meg. Selyempapírba csomagolták, díszes masnival kötötték át a mára már kihúnyt „parazsat”. A szórakoztatóipar naponta változni kénytelen sodra új divatot diktál . .. Ez is eszükbe juthatott azoknak az „öregeknek”, akiknek nem csak lexikonadat a Beatles, a Tflzkerék, a Kex; vagy helyben maradva: akik még „őrjöngtünk” $ Pandora’s csabai koncertjein. Mert hétfőn este a békéscsabai szabadtérin Rock-majális címmel érdekes és izgalmasnak ígérkező, négy órásnak hirdetett koncertre várták a műfaj barátait, szerelmeseit, a „szimpatizánsokat”. Mit tagadjuk, igen lazán ülhetett le a helyek valamelyikére az, aki megváltotta a bizony nem olcsó belépőt. S várhatott is egy jó fél órát, mire az úgynevezett előzenekar, itt és most a békéscsabai Lybra, belekezdett rövid, de nívós műsorába. A jó értelemben vett igazi amatőr zenekar tagjai kicsit megilletődötten bár, de tehetségüket most is megmutatva játszottak. Újabb szünet, ismét nem rövid. Majd a TTT, azaz a Tátrai-Török Tandem nevet viselő duó következett; mára főműsor trilógiájának első felvonásaként. Néha bizony .zavart, hogy a fuvola és gitár kettősét elnyomta az aláfestő gépzenekíséret... Aztán a Bikini! Nem, nem a régi; ez már az új felállású, az LP-tulajdonos zenekar. A csápolók gyülekeztek a betonárokban, de valahogy csak nem akart összejönni az a nélkülözhetetlen hangulat... Aztán jött, késve. A „koronávál”, az Eddával. Akik már szinte haza járnak Békésbe, hiszen egy év alatt harmadszor találkozhatott velük csabai közönségük is-. Minden jó, ha a vége jó; kicsit azért sajnálhatják azok, akik nem váltottak jegyet, és nem jöttek el erre a rockmajálisra ... (N. d Nagyszabású gyermek- majálist rendezett a békéscsabai Lencsési úti lakótelep két iskolájában a lakótelepi közművelődés és a Megyei Művelődési Központ a Süni című gyermekmagazin szerkesztőségének közreműködésével. Az egész napos programban volt állatszépségverseny, Süni-vetélkedő, „számoló” kutya- és hüllő-, kétéltű-bemutatók, filmek vetítése, játszóbáz, irodalmi műsor, bűvészbemutató, táncház. S mindezeken a programokon sok száz általános iskolás, akik — mint képösszeáilításunk is bizonyítja — kitűnően érezték magukat! Fotó: Gál Edit ........................................
