Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
o 1986, május 22., csütörtök Csak a jó vállalatok lesznek versenyképesek Beszélgetés dr. Kádár Józseffel, az ÉVM államtitkárával Az utóbbi néhány évben gyökeresen megváltozott gazdasági környezetünk. Az építőipar előtt nem kisebb feladat áll, mint hogy szerkezetében megújulva feleljen meg a piac szigorúbb követelményeinek. Ennek részleteiről, útjáról és módjáról beszélgettünk dr. Kádár Józseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkárával. — Közismert, hogy a hatodik ötéves terv éveiben kevesebb pénz jutott beruházásokra, mint a korábbi esztendőkben. Hogyan hatott ki ez az építőiparra? — Az építési igények erőteljesen, 25 százalékkal mérséklődtek. Az előnyös, koncentrált munkaszervezésű nagyberuházások száma 20- ról 8-ra csökkent, viszont a vállalati beruházások aránya az 1980. évi 54 százalékról 1985-re 57,6 százalékra növekedett. Az ipar, a mezőgazdaság is kisebb munkára adott megbízást. Ezzel egy időben 16 százalékkal növekedtek a felújítási feladatok. Jelentősen módosult a lakásépítés struktúrája: a fizetőképes keresletnek megfelelően csökkent az állami erőforrásból épült lakások aránya, a magánerős lakásépítés pedig emelkedett. — Milyen változásokra vezetett mindez az építőipari vállalatoknál, hiszen ez az ágazat is dinamikus növekedésben bizakodva tervezte saját teljesítményét. — Az építőipar teljesítménye az elmúlt öt évben a fizetőképes kereslethez igazodva évről évre csökkent — egy-egy évben jó esetben stagnált —, és strukturálisan is jelentősen átrendeződött. Az országos építés-szerelés volumene 1985-ben az 1980. évinél 12 százalékkal volt alacsonyabb. A kivitelező építőipar teljesítménye öt év alatt 22 százalékkal csökkent, a nem építőipari szervezetek házilagos tevékenysége 3—4 százalékkal, a magánépítésé pedig 4—5-tel emelkedett. A termelés szerkezetén belül a beruházási építés aránya 78 százalékra mérséklődött, a fenntartási építésé 22 százalékra emelkedett. Eközben öt év alatt a tervezett 20 ezerrel szemben több mint 50 ezerrel csökkent az ágazatban dolgozók létszáma. Felerősödött a nem építői házilagos szervezetek, a kisszervezetek és a mezőgazdasági építőszervezetek elszívó hatása. — A gazdálkodás szabályainak szigorodásával egy időben tehát az ágazaton belül is jelentős átrendeződés történt. Magukra maradtak-e a vállalatok ebben a helyzetben? Mit tehet értük, illetve a beruházások pontos megvalósításáért a minisztérium? — Fejlesztési stratégiánk lényege, hogy széles körű vállalati önállóságon nyugvó, a kereslethez igazodó, a versenyhelyzet által motivált vállalkozó építőipart kell létrehozni. Ennek természetesen voltak feltételei, mindenekelőtt az építési piac viszonylagos egyensúlya. A prognózisok szerint ez — elsősorban az igények csökkenése miatt — létrejön. Tisztában voltunk azzal is, hogy az építőipari szervezetek csak akkor tudnak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, ha csökkentjük gazdálkodásuk kötöttségeit, növeljük vállalkozókészségüket. Ezért jelentősen tágítottuk a vállalati önállóságot, a vállalkozási szabadságot, oldottuk a jogszabályi kötöttségeket: megszüntettük például a szervezetek működésének területi korlátáit, a vállalatok gyakorlatilag szabadon alakíthatják tevékenységi körüket. Átalakítottuk a minisztérium szervezetét, és kerültük a közvetlen beavatkozást a vállalati életbe. A gazdasági szabályozás átalakítására törekedtünk, és megkezdtük olyan ármechanizmus kialakítását, hogy a vállalkozási árakat a kereslet-kínálat szabja meg. Nagy jelentőségűnek tartom a bérszabályozás kötöttségeinek oldását. Amint ismeretes, kezdetben a bérszínvonalkorlát nélküli bértömeg-szabályozással folytak kísérletek, majd megkezdődött annak a vállalatgazdálkodási modellnek a kialakítása, amely megalapozta az 1985-ös népgazdasági szabályozórendszer módosítását. A modell megszüntette a jövedelem-szabályozástól elkülönült bérszabályozást, kiküszöbölte a bázisérdekeltséget, növelte a vállalati önállóságot, annak érdekében, hogy a minimális szintre csökkentsék az összráfordítást. — Hogyan reagált a megváltozott környezetre az építőipari szervezet? — Jelentős változások következtek be az építőipar szervezeti rendszerében: 1980—85 között mérséklődött a koncentráció. Ezt jelentős részben a vállalatok által létrehozott új szervezetek, illetve a létszámcsökkentés, valamint a házilagos építőipar és a magánszektor bázisán létrehozott új szervezetek eredményezték. Az ágazati szervezetek száma 70 százalékkal emelkedett, a kivitelezőknél 77 százalékkal. A négyezer feletti dolgozót foglalkoztató „mam- mutvállalatok” száma tizenötről hatra csökkent, a náluk foglalkoztatott létszám 57 százalékkal visszaesett. A kis- és közepes méretű szervezetek számának jelentős gyarapodása főleg az ÉVM és a tanácsi vállalatokra jellemző. A szövetkezeti kivitelezők száma a kisszövetkezeti forma térhódítása révén közel megduplázódott. — Mi jelentette a legnagyobb fordulatot a beruházási rendszerben? — A népgazdaságban elsőként bevezettük a verseny- tárgyalásos vállalkozást, ennek eredeményeként jelentősen javult az építési piac egyensúlya. A versenytárgyalások útján kötött szerződésállomány aránya az összesen belül 16 százalék fölé emelkedett. A korábbi gyakorlattól eltérően a legalkalmasabb vállalkozók kiválasztásánál a legalacsonyabb árajánlat mellett egyre többször veszik figyelembe az építtetők a határidőt, a fizetési feltételeket és a garanciát, a vállalkozó alkalmasságát és megbízhatóságát. Másfelől még mindig indokolatlanul sok a zártkörű versenyeztetés, a kötelezettség alóli kibúvás. Egyik kiemelt feladatunk a versenytárgyalásos vállalkozási rendszer folyamatos figyelemmel kísérése, a tapasztalatok értékelése, a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatása. — Mit várnak a felsorolt intézkedésektől? — Azt, hogy az építőipar megtalálja új helyét a magyar gazdaságban. Célunk, hogy az ország minden építési feladatára legyen vállalkozó, amelynek az a piactól vezérelt érdeke, hogy a határidőket betartva, jó minőségű munkát végezzen. A valóságos verseny azt jelenti, hogy csak a jól működő, gazdaságosan és jó minőségben teljesítő vállalatok lesznek versenyképesek. Tovább keressük azokat az eszközöket, amelyek segítik a vállalati alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. Elképzeléseinket az országgyűlés tavaszi időszaka is megerősítette — mondotta befejezésül dr. Kádár József, az ÉVM államtitkára. Szikora Katalin Cirok-sorok Cirok (Sorgum). A pázsitfüvek egyik jelentős nemzetsége. Egynyári, melegigényes, lágy szárú növények, melyeket lisztes magjukért vagy édeskés, zöld leveles szárukért takarmánynak, vagy ipari növényként termesztenek. (Mezőgazdasági Lexikon) rokszakáll nem lehet penészes. . Lányaink, asszonyaink ezután hét osztályba sorolják a cirokszakállt. A szabvány meghatározza többek között a szakáll hosszát, a. szálak átmérőjét, azok fehér-vörös tartalmát. Dolgozóink nagy gyakorlattal, kézzel szelektálják a cirokszakállt, majd egy présgép segítségével öt- venkilós bálákba kötegelik. — Mi történik ezután a cirokszakállal? A 47-es úton Békéscsabáról Orosháza felé haladva, mielőtt még elérnénk a Csorvás helységnévjelző táblát, jobb oldalon aprócska üzemet láthatunk. A kerítésen belül két hatalmas szín áll, melyek tövében lapos, szürke épület húzódik meg. Az udvaron óriási kazlak. Közelebbről szemügyre véve, kiderül, a kazlak ci- rokszakállból vannak. Ez nem meglepő, hiszen a Mezőkovácsházi Citév, azaz Seprűciroktermelő Szövetkezeti Közös Vállalat csorvási telepén járunk. Itt történik a cirokszakáll átvétele, osztályozása, majd bálázása. — Minden vidéknek megvan a saját növénytermesztési hagyománya. Ebben a térségben, melybe beletartozik Kondoros, Orosháza, Nagyszénás, Gerendás, a ciroktermesztésnek van múltja. Csaknem két évtizede termelnek már rendszeresen cirkot környékünkön — mondja Szabó László telepvezető. — A húszfős csorvási kisüzem tehát ennek a haszon- növénynek az átvételéről gondoskodik? — Nemcsak az átvételről, hanem termeltetéséről is. Szerződéseket kötünk ugyanis a termelővel a seprűcirok- szakáll átvételére. Ehhez fémzárolt minőségi vetőmagot biztosítunk. Betakarítás után — kívánságra — megtisztítjuk magjától a cirokszakállt. A szállításban jó partnerünk a helyi termelő- szövetkezet. — A ciroktermesztéshez ebben az évben is biztosított a terület? — kérdeztük Hajdú Jánost. a Csorvási Lenin Tsz háztájiágazat-ve- zetőjét. — A termelőszövetkezet most már minden évben 200—250 hektáron vet cirkot. Ez az idén is így lesz. Úgy látjuk, tagjaink megkedvelték ennek a növénynek a termesztését. — Mikor van a cirok vetési ideje, és mennyire munkaigényes növény? — Általában május közepéig vethető. Legjobb, amikor a talaj 12 Celsius-fok hőmérsékletű. Jól előkészített talajba, korszerű technológiával vetve, alig igényel kézi kapálást, ritkítást. A cirok elsősorban a betakarítás időszakában ad munkát a termelőnek. — A „cirokszüretet’' nem sikerült még gépesíteni? — Egyelőre még nem, bár folynak már tárgyalások egy olasz céggel, hogy kísérletképpen a tsz kapna egy seprűcirok-betakarító gépet. Térjünk vissza azonban a Citév csorvási területére, ahol a már betakarított cirokszakállt szorgos asszonyok válogatják. Hogyan is történik a feldolgozás — kérdeztük ismét Szabó Lászlót? ■ B l k L,V I' k , * I r I | C MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE. Pár napja fejeződött be Ózdon a Magyar Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének országos vidéki titkári értekezlete, amelyen a szakszervezet békéscsabai csoportja is részt vett. A műszaki értelmiség: 5 ezer mérnök és technikus negyvenhat vidéki szakszervezet-csoportjának titkárai vettek részt a találkozón. Céljuk: kiépíteni az egész országban a legszorosabb baráti kapcsolatot a fizikai és — A cirok betakarítási ideje szeptemberben—októberben van. A beszállított mennyiséget kis kollektívánk képtelen lenne feldolgozni, ezért a cirokszakállt kazlakban tároljuk. A beérkezéskor mintavétel alapján minősítjük az anyagot. A minőség a felvásárlási árat is meghatározza. Két kategóriába lehet csoportosítani a cirokszakállt. A magvasat 400—900 fo- rint/mázsa, a húzottat 1850 —2700 forint mázsa áron vesszük át. Osztályon alulit pedig a termelővel történő megegyezés alapján fizetjük ki. Alapfeltétel, hogy a ci— Tároljuk, majd to- vábbfeldolgozásra szállítjuk hazánk seprű-, illetve kefegyáraiba, de exportra is küldünk belőle. Előzetes megrendelés esetén ellátjuk a megyénkben működő seprűkészítő kisiparosokat is. Dolgozóinknak egész évben tudunk munkát biztosítani, akik közül sokan a háztájiban szintén termesztenek cirkot. Egyikük, László Pál- né így nyilatkozott: — Tavaly jól jövedelmezett a cirok, reméljük, az idén sem járunk rosszul. De kérdezze meg a többieket is! Megkérdeztem: ők is bíznak a cirokban. Bacsa András A cirokszakáll válogatása Üzemel a présgép értelmiségi műszaki dolgozók között. Visszautasítanak minden olyan akciót, amely a hároméves terv ezen harcosait egymással és a demokráciával szembe akarja állítani. (Viharsarok, 1948. május 27., kedd) ÜNNEPSÉG KONDOROSON. A 6600 holdas közös gazdaság sok sikert elért szorgalmas tagjai ünneplőbe öltöztek május 21-én, hogy átvegyék múlt évi nagyszerű munkájukért a Minisztertanács Vándorzászlaját, Kiváló Termelőszövetkezet címet és az ezzel járó 50 ezer forint pénzjutalmat. (Békés megyei Népújság, 1966. május 22., vasárnap) MUNKAALKALOM A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEKNEK. A Békés megyei Szolgáltató Ktsz sok csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat, létszámuk különösen az utóbbi hónapokban megnőtt. Tavaly decemberben született ugyanis az az elhatározás, hogy intézményekben törődjenek azokkal a dolgozókkal, a1<iket súlyos betegség ért, s bár meggyógyultak. mégsem tudnak korábbi helyükön teljes értékű munkát végezni. A szövetkezet te zi a műanyagüzem fejlesztését, így mintegy 100—1 dolgozót tudnak alkalma? (Békés megyei ‘pújság, 1971. május 23., vasárnap) A mező őre Fotó: Fazekas László
