Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
1986. május 2L, szerda o Zápor a csatornából Öntözni kell — mert az eső nem ott hull, ahol a legnagyobb szükség van rá. Befolyásolni nem lehet — de a vízhiányt pótolni igen. A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben — ahol felvételeink készültek — 150 hektár borsót öntöznek már évek óta rendszeresen Fazekas László felvételei Kahyb-tanácskozás A minőségi sertéshúsért Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap kedden, Orosházán, az állami gazdaságban. Dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük Hankó Lászlót, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét, Demeter Sándort, a városi pártbizottság titkárát és Csukás Gyulát, a Teszöv titkárhelyettesét. Kása Ferenc, a Kahyb Közös Vállalat igazgatója előadásában részletesen elemezte a sertéstenyésztés jelenlegi helyzetét és a közös vállalat továbbfejlesztési elképzeléseit. Többek között szólt a takarmányozás, az állat- egészségügy, a szaporodás- biológia legfontosabb tényezőiről. Elmondotta, jelenleg Magyarországon 230 nagyüzemben mintegy 130 ezer Kahyb-kocát tartanak. A vágás utáni minősítéseknél első helyen szerepel a húsipari vállalatoknál a Kahyb. Hazánkon kívül még 10 országban tenyésztik a jó húsformájáról és takarmányértékesítő képességéről ismert hibridet. A továbbiakA Gyulai Munkácsy Tsz tanyamúzeumánál a hét minden napján LOVAGLÄSI ÉS HINTÓZÁSI LEHETŐSÉG VAN, csoportok részére is. Gyermek- és íelnőtt- lovastanfolyamok is indulnak. Érdeklődni: a 61-221, vagy a 62-611-es teleíonszámon. ban arról beszélt az előadó, hogy Békés megye országosan is kiemelt helyet foglal el a sertéstenyésztésben. A házigazda Orosházi Állami Gazdaság jó eredményeket ért el az ágazatban az elmúlt időszakban. Az átadott sertések 96 százaléka volt I—II. osztályú az év első négy hónapjában. Az egy anyakocára számított nyereség meghaladja a 15 ezer forintot. A kedvező takarmányozási, tartási feltételek megteremtéséért sokat tesznek a gazdaságban, igénybeveszik a korszerű számítás- technika segítségét is. Kosa Ferenc ezután arról beszélt, hogy a vállalat ajánlatot tesz a Békés megyei termelőknek: ezer forinttal olcsóbban biztosít 'tenyészko- cát a nagyüzemeknek, s ugyancsak kedvező feltételek mellett ad tenyészkanokat a termelőknek. A Kahyb-vál- lalat már két megyében vezette be ezt az akciót, s a kezdeti lépések biztatóak. Várhatóan megyénkben a 4800 forintért adott tenyész- kocák hozzájárulhatnak a jobb termelési eredmények Az alábbi szövegű, címerrel ellátott KÖRBÉLYEGZÖ érvénytelen: Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, hatósági feladatokkal megbízott állatorvos, 47. sorszámú. eléréséhez. A kistermelőkkel is szeretnék megismertetni a Kahybot, részükre is adnak tenyészanyagot. A Kahyb igényesebb, mint a nagyfehér hússertések, ezt tudni kell a tenyésztőknek — mondotta befejezésül az igazgató. Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója hozzászólásában a húsipar részéről jelentkező igényekről, a továbblépés lehetőségeiről beszélt. Elmondotta: a kombinátban folyó beruházások azt a célt szolgálják, hogy néhány év múlva kiváló minőségű készítményekkel tudjanak megjelenni a külpiacokon. Felméréseik szerint megyénkben a kistermelők mintegy 25 százaléka ma is hagyományos körülmények között tartja a sertést, az ilyen helyeken szükség van a régebbi, igénytelenebb nagyfehér és más fajták tartására. Ugyanakkor a jobb környezeti feltételekkel rendelkező kistermelőknél lehetőség van a Kahyb tenyésztésére is. Ezt követően a résztvevők megtekintették a gazdaság sertéstelepét. A tanácskozás ma a Gyulai Húskombinátban folytatódik, ahol a szakemberek ismerkednek a kombinát munkájával, a minősítési rendszerrel, a vágóvonalakkal. V. L. Szarvas, Deák u. 40. sz. alatt levő telek raktár-, garázsépületekkel ELADÓ. Megtekinthető a helyszínen, ár után érdeklődni a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson, Békéscsaba, Szerdanelyi u. 2. sz. Munkában a revizorok Okosan gazdálkodni... Beszélgetés a pénzügyekről, hatékonyságról, szabályozákrél, érdekeltségről „Na, itt az istencsapása” — mondják a vállalatok, gazdaságok vezetői, amikor megjelennek az ajtóban revizorok. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Békés Megyei Igazgatósága mintegy 280 gazdálkodó egységet és több mint 1400 társaságot (vgmk, ügyvédi munkaközösségek, vadásztársaságok, sportegyesületek stb.) ellenőriz. A pénzügyi, gazdasági, szabályszel üségi revízió mellett az ellenőrök véleményt formálnak egy-egy cég munkájáról is. Az elmúlt esztendő és a közelmúlt tapasztalatairól kérdeztük dr. Orosz Tivadart, a Békés megyei igazgatóság vezetőjét. — Hazánkban úgynevezett önbevallásos adórendszer működik, utólagos ellenőrzés mellett. Jól vallanak-e a vállalatok? — Előre kell bocsátanom, hogy adóellenőreink közvetlenül nem érdekeltek abban, hogy minél nagyobb adót hajtsanak be a gazdálkodó egységektől. S most a tények: tavaly több mint 60 millió forint adóhiányt állapítottunk meg a megyében, és mintegy 30 millió forint adóbírságot szabtunk ki. A vállalati eredményeket, mérlegeket 200 millió forinttal kellett változtatni. Ugyancsak 200 millióval módosítottuk az érdekeltségi alapokat is. Egyébként évek óta 50—60 millió forint között mozog az adóhiány. Tehát sajnos — úgy tűnik — stabilizálódott a helyzet. — Milyen tapasztalatokat szereztek a kisvállalkozások munkájával kapcsolatban? — Megyénkben tavaly 1 milliárd forint árbevételt értek el. Nyereségük több mint 600 millió forint volt. Tehát árbevétel-arányos nyereségük körülbelül 60 százalékos, azaz minden 100 forint ráfordításból 60 forintot nyereségként könyvelhettek el, szemben a gazdálkodó egységek 4—10 forintos eredményeivel. Ez nem szabálytalanságból ered. Kis tőkével, szervezettel, ráfordítással dolgoznak. Egyes szélsőséges esetek kivételével jó véleménnyel vagyunk a kisvállalkozásokról. Sokszor kérik segítségünket, s mi tanácsainkkal támogatjuk is működésüket. Tavaly összesen 130 millió forint adót fizettek be az államkasszába. — Mi szerint választják ki a vizsgálandó „ügyfeleket”? — Munkánk során kapcsolatban vagyunk az ügytől függően más érintett külső szervekkel is. (Megyei tanács szakigazgatási szerveivel, a szövetkezetek érdek- védelmi szervezeteivel, a gazdasági rendőrséggel stb.) Ily módon rendszeres az információs csere. A gazdálkodó egységeknél két, a társaságoknál 3 évente kötelező az ellenőrzés. Lehetőség nyílt azonban a vállalati gazdálkodó egységek számára, hogy amennyiben meghatározott garanciákat vállalnak — rendszeres és jó belső ellenőrzéssel biztosítékot tudnak nekünk *hyújtani a szabályos pénzügyi gazdálkodásukról, akkor ez esetben nem kettő, hanem háromévenként tartunk vizsgálatot. Ezzel is igyekszünk olyan kapcsolatot kialakítani, hogy a cégek maguk ismerjék fel és biztosítsák törvényes működésüket a pénzügyek területén is. — Mi a véleményük az ellenőrzött egységek gazdálkodásáról, munkájáról? — A megye termelési eredményei, melyeket a Népújság is közölt — ismertek, — sajnos nem a legjobbak. A gond az, hogy a teljesítmények és a bérek elszakadtak egymástól. Bár Békés megyében ez a feszültség korántsem volt akkora, mint az ország más területein. Az elmúlt esztendőben 10 százalék körüli volt a bérfejlesztés Békésben. Ez az adat egyébként természetesen ágazatonként eltérő. E tendencia pontos okát nagyon nehéz meghatározni, még akkor is, ha a szabályozók nagyobb lehetőséget biztosítottak a keresetszabályozás bevezetésével. Ezt kérte szinte mindenki, és úgy tűnik, sok üzem még a nehe- zebb gazdasági körülmények között i& jobbnak látta a bérfejlesztést erőltetni. Persze van ebben egy jó adag taktikai lépés is, hiszen a választások idején igyekeztek a vezetők ezzel is megerősíteni saját helyzetüket. De vannak adózási megfontolásból végrehajtott bérfejlesztések is. Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz ma Magyarországon jó és tartós szabályozórendszert kialakítani. Olyat, ami hosszabb távon együtt halad a kormányzat törekvéseivel és a gazdasági élet érdekeivel. Szabályozó- rendszerünk a 20 évvel ezelőttihez képest nagyon sokat változott. Elősegítette az érdekeltség és az önállóság kialakulását a gazdálkodói szférában. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy eléggé gyors volt-e ez a folyamat. Nem elegendő ma már valamit jól elgondolni, s megfelelő légkört teremteni a munkához. Ez még önmagában nem feltételezi a jó irányú változást. Következetesebbeknek kell lennünk a végrehajtásban és az ellenőrzésben is. Együtt kell élni a szabályozókkal, azok változásaival, és minden esetben be kell tartani a törvényességet. Ez utóbbi nem zárja ki a gazdálkodás eredményességét, az egészséges törekvéseket. — Milyen a*z együttműködés a vállalatok között? — A közös fellépés;, kezdeményezés egyre kevesebb a gazdálkodó egységek között. Több — úgynevezett — tőketársulásra lenne szükség. Van is erre példa a megyében, de ezek mégsem funkcionálnak úgy, hogy az érdekeltség megteremtődjön. Ennek egyik oka — amit az ellenőrzéseink is kimutatnak évről évre —, hogy ezeknél a társulásoknál a pénzügyi, érdekeltségi szempontokat nem rögzítették kellőképpen a szerződésekben. A magyar- bánhegyesi Bartöv tavaly több mint 40 milliós veszteséget „produkált”. Most felszámolják.. Az érintett tagvállalatoknak — mint kiderült — kevés pénzügyi tapasztalatuk van a szélsőséges helyzetbe került Bartöv gazdasági rendezésében. A tagok • látszólag nem voltak érdekeltek a nyereségben. Megkapták az alapanyagot kedvező áron ... Nem független a társulás működésétől, hogy milyen a költséggazdálkodás! Mert miközben előnyöket biztosítottak a tagszövetkezeteknek — a társulás tönkrement. A tagok, valamikor tőkét fektettek a Bartövbe. A vagyon vélhetően szaporodott. Azt már senki sem kísérte figyelemmel, hogy ha ezt a vagyont egyszer fel kellene osztani, akkor mennyit kapna az egyik, mennyit a másik tag. Vagy netán, ha valamelyik vállalat kilép, akkor mennyi a jogos követelése. Ez az eset példa arra is, hogy a gazdálkodó egységek között erősíteni kell a pénzügyi kapcsolatokat és az elszámolások fegyelmét. Nehezebb pénzügyi helyzetben a vállalatok nem szívesen kockáztatnak, társulnak olyan ügy érdekében, aminek nem látják pontosan a kimenetelét. Persze voltak rossz tapasztalatok is: becsapták egymást az üzemek, tagok, s ezt nem könnyen felejtik el. Emiatt néhol kialakult a bizalmatlanság is. Ügy érzem, jól jönne néhány kezdeményező, kitartó vezető, aki ebben a tekintetben is innovatívabb, mert a befelé fordulás semmiképpen nem megoldás. — Éléggé hatékony-e az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek gazdasági munkája? — Sok az esetleges hiba az elszámolásokban. A lényegesebb gond pedig az, hogy kevésbé tudja elősegíteni az elszámolási rendszer a rövid és hosszú távú vezetői döntéseket. Ebből származik a legtöbb kár. Mert ha utánanézünk, hogy egy-egy vállalatvezető gazdasági döntését milyen elemzés alapozta meg, a legszembetűnőbb az, hogy túlzottan leegyszerűsített és nyomon nem követhető közgazdasági munkán alapulnak ezek. — A vállalati szervezet korszerűsítése napjainkban nem mindenütt zökkenőmentes. Jó példa talán erre a Délép leányvállalata. Milyen tanulságokkal zárták le a vizsgálatot? — A Délépnél sok milliós adóeltérést, eredménymódosítást találtunk. Ez két dologra világított rá: az egyik, hogy a leányvállalati forma nem feltétlen garancia a nyereséges gazdálkodáshoz. A másik: itt jó néhány vezető hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az önállóságot gyakprolhassa. Az anyavállalattól korábbi terheket — például garanciális javításokat — vettek át. A leányvállalatra* körülbelül 8 milliós olyan munka hárult, amelyet egyébként az anyavállalatnak kellett volna kigazdálkodni. Sokkal több önzetlen segítséget kell adni a leányvállalatnak, legalábbis működésének kezdetén. Valós érdekeltséget kell kialakítani minden új szervezetnél, s ez nemcsak a szabályozók változásától, hanem a belső tartalékok feltárásától is függ. — A Délép leányvállalat példájából az is leszűrhető, hogy a szervezetek korszerűsítése némely esetekben elkerülhetetlen, a lehetőségek viszont tág teret adnak a hatékonyabb gazdálkodáshoz. A jövőben a fő hangsúly a jó előkészítésen, a következetes végrehajtáson és a tartós gazdasági kapcsolatok együttes érvényesítésén van. Ezt a folyamatot próbáljuk mi is más ellenőrző szervezetekkel együtt segíteni — mondta végezetül dr. Orosz Tivadar. Hornok Ernő
