Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

1986, május 20., kedd NÉPÚJSÁG Jézus Krisztus szupersztár, Tosca, Csipkerózsika, japán revü Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója az idei nyárról Jelenet A szarvassá változott fiák tavalyi előadásából, a Dóm téri színpadon Fotó: Nagy László KÉPERNYŐ Jó-e, ha van bérgyilkos a háznál? Szerintem: nem, a tévé S2erint: igen, s hogy ez így van, nem kitalálás. Légből kapottnak is csak annyiban mond­ható, amennyiben a vevőkészüléket kétszász kilométeres levegőréteg köti össze a pesti adóval. A megállapítás nem­csak képletesen, szó szerint is tény, mert az volt a csütör­töki kanadai krimi — Kerülj ki élve! —, amelynek meg sem kellett várni a végét, hogy az igent és a nemet ki­mondjam. És biztos annyian nézték — este nyolctól fél tí­zig —, még a serdületlenebb gyerekek is —, hogy elég dióhéjban összefoglalni. A hisztéria határán is túljutott anyának nem felel meg sem a rendőrség, sem a magán- nyomozók, az apa által elszöktetett gyerek keresésére, s a hirdetésére tömegesen jelentkező kalandorok és bérgyilko­sok közül, az utóbbiak legrámenősebbjét választja. A mar­conán jóképű bérgyilkos az asszony hosszas faggatása után — kicsoda, micsoda a férj, mik a szokásai még az ágyban is —, kisüti, hogy csak bűnöző lehet. A feltételezés indoka ugyan gyenge lábon áll, de ez nem zavarja az akciót, a férjnek pusztulni kell, s jöhet a gyerek, asszony és bérgyil­kos idill je. Szót se érdemelne az egész — úgyis falra hányt borsó —, ha nem esett volna egybe, egy akkor délutáni furcsaság­gal. Valami könnyebb olvasnivalót keresni ugrottam be a könyvtárba, s a krimik és fantasztikus regények hűlt he­lyére leltem. Többszöri nekifutás után már azt hittem, kí­sértetek járták be a könyvtárat, amikor kiderült, nem a túlvilág vizitelt. Földi kezek fordították meg a tárlót, hogy a felirat ne legyen szembetűnő. Ezenkívül minden maradt úgy, ahogy volt. Az elképedés is bennem. Ez lenne a ponyva elleni harc? De hát, nem is mind az, mikor ott vannak köztük a két műfaj klasszikusai is, elég Agatha Christit vagy Chandlert említeni az egyikből, Asimovot a másikból. Ezek után jött este a bérgyilkos, mint pozitív hős és mély szánalmam az igazi irodalom hivatásos katonái iránt, akik, ha mégoly sután és bosszantón is, de ellensúlyozni szeretnék a bérgyilkosok világát. Pedig hol van attól a leg­gyengébb detektívregény is, és hol van a nyomtatott szó, a látványtól? Az ártatlan fantasztikus-irodalomról nem is beszélve. Attól aztán végképp nem kell félteni senkit. Ha már lúd, legyen kövér Ha már úgy beépült életünkbe a mindennapi krimi, hogy elvonókúrával sem lehet leszokni róla — pedig a gomb nem csak be-, ki is kapcsol —, akkor elemi kívána­lom, hogy jót szeretnénk látni. Olykor, ha teljesül az álom, még az igényes néző sem fanyalog, kifogás helyett örül. Mert az igényesség nem azt jelenti, hogy csupán a fen- költ, nehézveretű drámák és tragédiák nyújthatnak él­ményt, a könnyed szórakozás pedig nem. Ha nem nagy­képű az ember, ezt őszintén bevallja és nem esett le az aranygyűrű az ujjáról, mint annyi sok világhírű írónak, tudósnak sem, mikor megmondták, hogy nem egy este kri­mit olvasnak. A kövér lúd, a sovány kis Linda épkézláb, jól pergő története. Bemutatkozása már az előző sorozatban sikeres volt, most még inkább az, hiszen volt min okulni, tapasz­talatot szerezni a forgatókönyvíró ötös fogatnak, élén Ber- náth G. Lászlóval, s közte a veterán krimiíró Polgár And­rással. A csapatmunka a filmvilágban nem újság, szám­talan világsikerű olasz film írását többen jegyezték, oly­kor Fellini társaságában. S itt, ez esetben is a gárda tag­jai jól kiegészítik egymást. De milyen is a Linda, mint film, és milyen, mint fő­hős? A sztori egyszerű, mai és hihető, maga Linda is ilyen, még a hihetetlen karatetudását is elhisszük a gyön­ge lánynak, mert nincs híján belső erőnek, elszántság­nak. Ez utóbbi amolyan minden lében egy kanál módon érvényesül, s ez egy egész nyomozóapparátus kebelén be­lül — hozzávéve még, hogy a lány nagyon fiatal —: fe­szültségeket szül. Levezetése: féltés, vigyázás, kiiktatás a veszélyes ügyekből, ami mind a természetes humor for­rása. A humor egyébként is nagy erénye a filmnek, elég Bodrogi és Pécsi Ildikó jeleneteire gondolni. Ugyanez, mint családi háttér, kiegészülve az udvarlóval, megint csak jó húzás. A valóság fölött lebegő, könnyed stílusú — mu­zsikáló — rendőrség sem ártott meg az új sorozatnak, még az sem, hogy helyenként bugyuta. Görbe Nóra a maga szögletes, fanyar módján: bűbájos üdvöske — igazi sztár —, akire oly nagy szükség van, s akire sorozatot lehet építeni. S hogy a siker nem marad el, azt nem csak a számos külföldi üzletkötés bizonyítja, de a nézők véleménye is. Vass Márta Különdíjat kapott a Körös-Sárréti Útikalauz A Szegedi Fesztiválmaga­zin két évvel ezelőtti számá­ban írja Sz. Simon István: „Huszonöt év és több mint kétmillió néző a szabadtéri játékokon, tízezrek barátko- zása, ismerkedése minden nyáron a társművészetekkel, egy kedves, délies város mint országjárók úticélja, a fia­talság ideözönlése..., mégis csoda ez, szép varázslat.” Két évvel később, 1986-ra nyilván már több tízezerrel túlhaladta a nézőszám a két­milliót, és mit sem csorbult a harmincas években itt járt nagy olasz maestro, Mascag­ni akkori nyilatkozatának rá- ismerése: „A Dóm-tér akusz­tikája és helyzete oly pom­pás, hogy Szeged egész jövő­jét innen fogja nyerni.” A két év előtti magazin­ban csodáról és varázslatról ír Sz. Simon István, mely évről évre újra feltámad, és messze viszi Szeged hírét. Ez a csoda, ez a varázslat most is készülődik, a Tisza-parti város 1986. ünnepi heteit várja. Horváth Mihályt, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját kérdeztük: az idei évad mi újat, érdekeset tartogat? — A játékok alapvető struktúrája, a többműfajú- ság idén is változatlan. Köz­ben az újabb, korszerűnek ítélt és elfogadott műfajok irányába is nyitunk, így ke­rülhetett sor az István, a király, a János, a vitéz be­mutatására, most pedig nagy vállalkozásunk a Jézus Krisztus szupersztár lesz. Premier július 25-én, a Dóm téren. Az előadást Katona Imre és Szikora János ren­dezi, koreográfus Krámer György, karmester Makiári László és Várkonyi Mátyás, díszlettervező Csikós Attila, jelmeztervező Wieber Ma­riann. A szereplők közül né­hány ismert név: Csuha La­jos (Jézus), Orszáczky „Jac­kie” Miklós (Júdás), Vikidéi Gyula (Pilátus), Nagy Anikó (Mária), Gregor József (Ka­jafás). Az első előadás kü­lönben Csajkovszkij Csipke­rózsika című, 3 felvonásos mesebalettje lesz, az Odesz- szai Opera- és Balettszínház vendégszerepléseként. Ennek premierje július 18. Az is­mert és nagy sikerű balet­tet N. I. Rizsenko és V. V. Szmirnov-Golovanov állítot­ta színpadra. Sokak kérésére felújítjuk az elmúlt évad kiemelkedő bemutatóját, A szarvassá változott fiák cí­Izgalmas felmérést, és ez alapján dolgozatot készített a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara, Szarvas ju­bileumi kiadványába, a hu­szonötödikbe dr. Tóth Lajos. A marxista—leninista tan­szék vezetője 73 végzős hall­gató és 30 levelező hallgató körében készített a politikai kulturáltságot megszondázó felmérést. Mint a szerző megfogalmazta: a végzős évfolyamú hallgatók politi­kai tudatának állapotát, in­tenzitását; politikai kultu­ráltságának fokát kívánta felmérni, érzékelni és érté­kelni. E felmérés természe­tesen nem öncélú, hanem a további nevelő munkát segí­tő vállalkozás volt. A felmérés során a meg­kérdezetteknek ki kellett fej­teni véleményüket belpoliti­kai életünkről, ezen belül az állampolgári jogok és köte­lességek gyakorlásáról, a közrendről és közbiztonság­ról, valamint az emberek gondolkodásának szocialista tartalmasságáról, fejlődési fokáról. A külpolitika tárgy­mű 2 részes táncdrámát, a Győri Balett és a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­sének közös előadását. A táncdráma művészeti vezető­je Markó Iván és Novák Ferenc, díszleteit, jelmezeit, maszkjait Gombár Judit tervezte. Előadások: augusz­tus 9. és augusztus 10. — Az operakedvelőkre — azt hiszem — kivételes él­mény vár a Játékok idei évadjában. Puccini Tosca cí­mű operáját játsszuk, Békés András rendezésében, Ober­frank Géza vezényletével. A címszerepet Dénes Zsuzsan­na énekli, Mario Cavarados- si, a festő B. Nagy János lesz. A Puccini-opera be­mutatója: augusztus 15. Mint említettem, a játékok alap­vető struktúrája a többmű- fajúság. Ez a mostani évad­ban tovább bővül. Több ját­szási helyen jelentkezünk, többek között az újszegedi szabadtéri színpadon is, ahol az Interkoncert közreműkö­désével a Shochiku japán revü vendégjátékát fogadjuk. Ez a revü az amerikai revü- stílus és a japán folklór ele­körben némi jóslásra kellett vállalkozzon a felmérésben résztvevő. így véleményt kellett alkotnia arról: eny­hülni vagy fokozódni fog-e az elkövetkező években a nemzetközi feszültség, s hogy a Gorbacsov—Reagan csúcs- találkozónak mi a jelentősé­ge, milyenek lesznek a béke kilátásai, s hazánk külpoli­tikája. (E kérdéseknél fon­tos megjegyezni, hogy a vá­laszadás 1985. novemberében történt.) A tanulmány szerzője, dr. Tóth Lajos értékelésekor há­rom csoportba osztotta a válaszadókat; reálisan biza­kodókra és optimistákra, a második kategóriába a vá­rakozók, kételkedők, kritizá­lok kerültek, a harmadik csoportba pedig a negatívan, pesszimistán gondolkodók. Az igen terjedelmes, ala­pos dolgozatból csak néhány jellemző vonást ragadunk ki. Az állampolgári jogok és kö­telességek gyakorlását érté­kelők többsége ugyan elisme­ri e jogok és kötelességek gyakorlásának lehetőségét, de rávilágítanak a jogokkal meit vegyíti, mindenképpen eredeti és érdekes vállalko­zásnak tartjuk szegedi fellé­pésüket. Az első előadás au­gusztus 4-én lesz, utána még három alkalommal szerepel­nek. Előadásaikra minden jegy elkelt. Jelentősnek tar­tom, hogy a tanácsháza meg- kapóan szép udvarán a já­tékok időszakában színházi előadásokat is tartunk. A ta- nácsházudvar eddig zenei al­kalmairól volt ismert, ezt a sort most az odesszai művé­szek ária- és dalestjével bő­vítjük július 19-én este, au­gusztus 7-én viszont Görgey Gábor Mikszáth különös há­zassága című kétszemélyes játékának lesz itt a premier­je Tolnay Klári és Mensáros László fellépésével, Sándor János rendezésében. Ezt a kétszemélyes játékot a pre­mier után még hat alkalom­mal műsorra tűzzük. Ugyan­csak a tanácsházudvar ad otthont július 28-án és 29- én Donizetti A házitanító pácban című kétfelvonásos vígoperájának, Angyal Má­ria vendégrendezésében. Vé­gezetül az idei nyár kiemel­visszaélőkre, s a kötelessége­ket elhanyagolókra. Arra a kérdésre, hogy megfelelően fejlődik-e az emberek gon­dolkodásának szocialista tar­talmassága, a negatív állás­pontot képviselők kerültek többségbe. A levelező hallga­tók a mérsékelt fejlődést vallották jellemzőnek. A di­ákok helyesen érzékelik és indokolják a fejlődés lelas­sulásának tényét, s néhány igen fontos összefüggésre vi­lágítanak- rá az okokat ille­tően. Utalnak a gazdasági megtorpanásra, az életszínvo­nalban jelentkező gondokra, amelyek kétségtelenül befo­lyással vannak a szocialista tudat alakulására. örvendetes következtetésre jutott a dolgozat szerzője a közrend hallgatói megítélé­sében. A fiatalok többsége szinte minden tekintetben elégedett hazánk közrendjé­vel és közbiztonságával. Igen szimpatikus volt a külpolitikánkat és a nem­zetközi helyzetet értékelő egyik hallgatói vélemény: „Igen jó kül- és belpolitikát folytatunk. Nem hiába va­gyunk elismerve az egész világon.” A hallgatók több­sége ugyanakkor „várakozó állásponton” volt a nemzet­közi helyzet megítélésében. kedő zenei eseménye lesz még a nemzetközi Liszt-kó- rústalálkozó gálahangverse­nye július 24-én, a Dómban. Ezen 400 tagú összesített ve­gyes kar és a Szegedi Sza­badtéri Játékok szimfonikus zenekara szerepel, Joó Árpád vezényletével. A műfaji sokoldalúság va­lóban meglepő. Miért vállal­ják ennek számos nehézsé­gét is? — Elsősorban azért, mert — ha nem is Mascagni maestro szavainak szó sze­rinti értelmében — azt sze­retnénk, hogy Szegedre so­kan figyeljenek, hogy akik egyszer vendégeink itt, azok a következő években vissza­térjenek. Nagy dolognak tar­tom például, hogy a fél or­szág vidéki közönsége Sze­geden ismerkedett meg a balettegyüttesekkel, előadá­sokkal, hogy- itt szerette meg ezt a műfajt is. Tény, hogy különösen az olyan ideig­lenes színháznak, mint mi is vagyunk, nehéz megfelelő szakembergárdát találnia; ál­landó gondunk, hogy kevés a díszletfestő, jelmezvarró szakember. Még a Békéscsa­bai Jókai Színháztól is segít­séget kértünk az idén. Mivel a játékok igazgató­sága koordinálja a nyári programokat, adódik a befe­jező kérdés: mi lesz még Szegeden júniustól augusz­tusig? — Kiállítások nyílnak, kö­zöttük a 25. szegedi nyári tárlat július 20-án, a Hor­váth Mihály utcai kiállító- termekben. Több orgonaest várja a zene barátait a Dómban, Lehotka Gábor, Kistétényi Melinda és Ella István közreműködésével. Több tudományos programot is szerveztünk az idén, ezek közül kiemelkedik a TIT pedagógiai és művészetelmé­leti nyári egyeteme. Júliusban kapott három napot a Sze­gedi ifjúsági napok esemény- sorozata, szinte nonstop jel­leggel ; és hazai fesztivált rendeznek Szegeden a szak- szervezeti néptáncegyüttesek. A sportkedvelők tíz rangos eseményen lehetnek ott, a legizgalmasabb ezek közül a nemzetközi motorcsónak­verseny a Tiszán. Mi történt ezekben a na­pokban? — Túl vagyunk a díszlet- és jelmeztervek átvételén. A Szupersztár próbái július el­ső napjaiban kezdődnek. Sass Ervin A tanulmányról még né­hány gondolatot. Jó, helye­selhető vállalkozás. Még ak­kor is — bár aláírási kény­szer nem volt —, ha túl messzemenő következtetések levonására ez a módszer nem mindig alkalmas. Egy ilyen felmérés során a diá­kok nem mindig őszintén fogalmaznak, inkább igye­keznek politikai ismereteik, az elvárások szerint meg­nyilatkozni. Mégis, a pedagó­giai gyakorlatban jól hasz­nosítható ismeretekre lehet így szert tenni. S ha a dol­gozatban megfogalmazott ál­talános következtetéseket ez­zel az apró fenntartással együtt elfogadjuk, akkor örömmel nyugtázhatjuk: a szarvasi mezőgazdasági főis­kolán nincs gond a hallga­tók politikai felkészültségé­vel, kulturáltságával. Világo­san, jól látják és értelmezik a bel- és külpolitikai hely­zetet, reálisan értékel- a több­ség. s igen tájékozott. Ügy véljük, e dolgozatot, a benne megfogalmazott kö­vetkeztetéseket érdemes len­ne egy vitakör vagy fórum formájában az egész hallga­tóság elé tárni, hiszen a fo­gadtatásról is helyes lenne jelzést kapni. (bse) Az Országos Testnevelési és Sporthivatal idén is dön­tött az Ezüstgerely-díjak odaítéléséről. A képzőművé­szet, iparművészet, sport­fotó, sportfilm, rádióműsor, valamint sportirodalom ka­tegóriákban kiosztott díjak között egy megyei kiadvány is szerepel. E nem csekély elismerést a Goda Péter— Köteles Lajos szerkesztőpá­ros által összeállított Körös Sárréti Útikalauz érdemelte ki. A népes szerkesztőgárda munkája alapján készült ki­advány a sportirodalom ka­tegóriában különdíjat ka­pott, Lehet, meglepőnek tű­nik, hogy a Békés Megyei Természetvédelmi és Ide­genforgalmi Gazdasági Tár­sulás könyve e kategóriában is sikert aratott, de csak an­nak a számára, aki nem ol­vasta. A maga nemében és műfajában, jellegében pá­ratlan kiadvány a földrajzi ismertetésen túl a természe­ti környezetről és élővilág­ról ad tájékoztatást, vala­mint részletes térképekkel megtámogatott túraleíráso­kat tartalmaz színesen, még­is tudományosan. Ezen kívül még felsorolni is nehéz len­ne, hogy a programajánlato­kon, gyakorlati tudnivalókon túl mi mindennel teszi való­ban teljessé a Körösök és a Sárrét világával megismer­kedni kívánók ismereteit. Valószínű, ezért a tartal­mi gazdagságért, igényes ki­vitelért pályázhatott siker­rel az igen rangos sportiro­dalmi alkotások nagy verse­nyében. A Békés megyei könyvkiadás pedig ezáltal egy újabb elismeréssel, ne­mes „trófeával” gazdagodott. Megnyugtató kép, örülhetünk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom