Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 1 MEGYEI PARTBIZOnSÚG ES II MEGYEI TBNÖCS LÓRID 1986. MÁJUS 19., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint 301. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Lázár György ma Prágába utazik Lázár .György, a Minisztertanács elnöke Lubomir Strougal- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnö­kének meghívására május 19-én, ma baráti munkalátoga- tásra Csehszlovákiába utazik. Munkásörparancsnokok III. országos tanácskozása Per esperanto por la pácol Eszperantő-béketalálkoző Békéscsabán „Per esperanto por la paco!” — azaz, Eszperantóval a békéért! — hirdette a 18. regionális eszperantó-béketa- lálkozóra szóló „Invitilo”, vagyis meghívó. A találkozót május 18-án Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban rendezte meg az Országos Béketanács, valamint a HNF és a Magyar Eszperantó Szövetség Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyei bizottsága. A rendezvényen Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára üdvözölte Csongrád, Bács-Kiskun és Békés me­gye küldötteit, s külön kö­szöntötte és bemutatta a résztvevőknek az elnökség­ben helyet foglaló dr. Pethes Imrét, a Békevilágtanács, az Országos Béketanács tagját, a Világbéke Eszperantó Mozgalom elnökét, Várai Mihálynét, a Békés Megyei Pártbizottság osztályvezető­jét és dr. Gally Mihályt, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. titkárát. Megnyitójá­ban Szikszai Ferenc ezután méltatta az eszperantómoz­galmat, melynek tiszteletre méltó múltja, mély gyökerei vannak a Viharsarokban. Ünnepi beszédet dr. Pethes Imre mondott a találkozón. Szólt arról, hogy 1986 — a béke nemzetközi éve, s ez a tény további tettekre kész­tet minden békeszerető em­bert, s készteti az eszperan­Dr. Pethes Imre tómozgalmat, amely minden eszközzel aktívan tevékeny­kedik a békéért. A genfi csúcstalálkozóról szólva hangsúlyozta: „A genfi kéz­fogás bizakodást kelt az emberek millióiban.” A fegy­verkezési hajszát látva egyetlen békeszerető ember sem maradhat tétlen szem­lélődő — s hogy mind töb­ben vallják ezt, bizonyítja, hogy számításon kívül nem hagyható politikai tényezővé vált a békemozgalom. Az természetesen kinek-kinek felfogása szerint szíve joga, hogyan fejezi ki békeakara­tát. Mert hiszen a béke nem pusztán annyit jelent, hogy éppen nincs háború, hanem ennél sokkal többet. Így a békéért való cselekvésbe is beletartozik a szülőföld sze- retete az érte való munkál­kodás éppúgy, mint a poli­tikai tevékenység. Beszédé­ben foglalkozott az eszpe- rantista-békemozgalommal, amely mind nagyobb tekin­télynek örvend. Az ünnepi beszédet műsor követte. Délután a békemoz­galmi felelősök találkoztak dr. Pethes Imrével. * * * A találkozón rövid beszél­getésre kértük dr. Pethes Imrét, az eszperantómozga­lom tekintélyes személyisé­gét. — Miért éppen Béké/me- gyére esett a választás, ami­kor a béketalálkozó hely­színéről döntöttek? — Ezeket a találkozókat külön szoktuk megrendezni az ország dunántúli és a Dunától keletre eső terüle­tén. Ez utóbbinak a köz­pontja Bács, Békés és Csongrád megye, vagyis itt a legeredményesebb az esz­perantómozgalom. Békés­ben egyébként már többször megfordultam, a gyulai esz­perantó nyári egyetemen már az első találkozókon is részt vettem. — Ezek szerint tehát ré­gi eszperantista? — Igen, az 1950-es évek óta veszek részt a békemoz­galomban, és -ekkortól az eszperantómozgalomban is. — Ez a tény egyben a két mozgalom szoros kap­csolatát is jelzi. — Igen, az eszperantó nyelv megalkotójának célja a béke szolgálata volt. Azért, hogy az eszperantó nyelven beszélők mozgalma szerve­zetté váljon, s a békéért egységesen léphessen fel, jött létre 1953-ban a nem­zetközi szervezet. Ennek ma már 30 országban van szek­ciója, így természetesen ha­zánkban is, hiszen Magyar- ország az elsők között csat­lakozott a szervezethez. A Világbéke Eszperantó Moz­galom tagszervezete a Béke­világtanácsnak, számos kö­zös akciót bonyolítunk le. Hivatalos nyelvünk termé­szetesen az eszperantó, s a mozgalom székhelye mindig annak az országnak a fővá­rosa, ahonnan az elnök való. — ön mióta tölti be ezt a tisztet? — 1978 óta. — Mi a célja e mai talál­kozónak? — Célunk az, hogy az esz- perantisták demonstrálják békeakaratukat, bemutassák tevékenységüket a békéért, hogy egyértelmű legyen az eszperantó-békemozgalom és az egész társadalom kapcso­lata. T. I. A béketalálkozón fellépett többek között a gyomaendrődi Körösmenti szövetkezeti táncegyüttes. Műsorukról készült felvételünk Fotó: Fazekas László Válasz az importkorlátozó intézkedésekre A Közös Piac nemrég be­jelentett importkorlátozó in­tézkedéseiről, ezek kihatásai­ról és a magyar válaszlépé­sekről nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorá­nak Antalpéter Tibor, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac miniszte­ri tanácsa megerősíti az im­porttilalmat a szocialista or­szágokkal szemben? — Jellemző a Közös Pia­con belül kialakult helyzetre, hogy a miniszterek tanácsa és a különböző egyéb bizott­ságok közel egy hétig vitat­ták az elkészített javaslatot- A vita során tulajdonképpen két kérdésre koncentráltak az import tekintetében. Az egyik, hogy milyen orszá­gokra terjesszék ki a tilal­mat. A másik pedig az, hogy milyen termékkör legyen be­vonva. Végül is úgy döntöt­tek, hogy Jugoszláviát be­vonják az érintett országok körébe, a termékek tekinte­tében pedig egy annyira bi­zonytalan határozat született, hogy például az még ma sem teljesen világos: a zöld­ség- és gyümölcsfélék közül, melyeket érintenek ezek az intézkedések. Ügy értsem ezt, hogy nem érkezett meg egy élelmiszer­jegyzék, mondjuk hazánkba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pedig ez a jegyzék nem egyértelmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kialakí­tott rendelkezés megjelenik a Közös Piac hivatalos lapjá­ban, és ahhoz mellékelnek egy árulistát. De pénteken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a tilal­mat friss zöldségre és friss, gyümölcsre alkalmazzák csak, míg más országok pél­dául a tartósított zöldségre és gyümölcsre is kiterjesztik. Mit ért azon, hogy „úgy tapasztaltuk”? Próbáltunk el­adni? Indultak útnak szállít­mányok? — Egyrészt voltak szállít­mányok a határon, másrészt pedig beszéltünk az egyes országok illetékes képviselői­vel. Dániában például közöl­ték velünk, hogy mélyhűtött zöldségre és mélyhűtött gyü­mölcsre nem alkalmazzák a tilalmat. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a ter­mékek tavalyi termésből ké­szültek. Más országokban kö­zölték, hogy a teljes zöld­ség- és gyümölcskategóriára kiterjesztik — bár, a szöve­ges részekben mindig csak friss zöldségről és friss gyü­mölcsről beszélnek. Ezek szerint ez az intézke­dés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen is át­értelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen- De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét, és a Közös Piac bizottságánál interveniáltunk emiatt. A Közös Piacon belül mi­lyenek a belső erőviszonyok? Lehet-e tudni azt, hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Ké­sőbb, a külügyminiszteri ér­tekezlet hosszú vitáját látva, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcio­nizmus, a mezőgazdasági ér­dekek ezekben az országok­ban a legerősebbek. Olaszor­szág exportjában a zöldség­féleségek értéke megközelíti a személygépkocsik export­jának az értékét. Dánia — ugyancsak köztudottan — egy nagy hústermelő és hús­exportőr. A francia mező- gazdasági érdekekről pedig — azt hiszem — nem is ér­demes külön beszélni. Tény az is, hogy a közös piaci termelők közül elég sokan szenvedtek el veszte­ségeket. (Folytatás a 2. oldalon) A Munkásőrség Országos Parancsnokságán szombaton megkezdődött a munkásőr- parancsnokok III. országos tanácskozása. A kétnapos értekezleten részt vevő mint­egy félezer hivatásos és tár­sadalmi állományú parancs­nok, illetve a közéletben ki­emelkedő tevékenységet vég­ző munkásőr értékeli a tes­tület tevékenységének ta­pasztalatait, és megvitatja az elkövetkező időszak főbb feladatait. A tanácskozás el­nökségében foglalt helyet Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, valamint Laka­tos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője. Jelen vol­tak a megyei pártbizottságok képviselői is. Borbély Sándor, a mun­kásőrség országos parancs­noka vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrség az elmúlt időszak alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának cselekvő, elkötelezett része­seként eredményesen ellátta feladatait. Tovább javult a munkásőrállomány kiképzé­sének, felkészítésének szín­vonala, korszerűbbé vált a munkásőregységek szerveze­ti felépítése, s intézkedése­ket hoztak a kiképzésre for­dított idő hatékonyabb fel- használására. A hatékonyabb kiképzés egyik legfontosabb eleme­ként a munkásőrség megho­nosította az úgynevezett ösz- szevont kiképzési formát, amely a termelés, a szolgá­lat és a magánélet jobb ösz- szehangolásával lehetővé te­szi, hogy a munkásőrök egy időben, a felkészítés szétfor- gácsolása nélkül sajátítsák el a szolgálatuk ellátásához szükséges ismereteket. A fegyveres szolgálat mel­lett a testület tagjai helyt­állásukról tettek tanúbi­zonyságot munkahelyeiken, és aktívan részt vállaltak a társadalmi munkában is: hogy tavaly a kongresszusi és a felszabadulási munka­versenyben 857 ezer óra ön­ként vállalt munkát teljesí­tettek. A testület összetétele jól tükrözi társadalmunk szer­kezetét. A személyi állomány 73 százaléka ipari, illetve mezőgazdasági dolgozó, s (Folytatás a 3, oldalon) Gyula nyerte a Három a város vetélkedör Amikor szombaton kora este Vámos László zsűriel­nök, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezető­je Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központ szín­háztermében kihirdette a Három a város URH-s ve­télkedő végeredményét, a je­lenlevők vastapssal köszön­tötték a gyulaiakat, a győz­tes város csapatának tagjait. De menjünk sorjában, mert addig, amíg reggel 10 órától idáig eljutottak a csapatok, sok víz lefolyt a Gyulát, Békéscsabát és Békést ösz- szekötő Élővíz-csatornán. A csapatok saját városuk­ban versenyeztek, URH-s adó-vevő készülékek segítsé­gével. Szente Béla játékve­zető néha ki volt szolgáltat­va a technika ördögének, de összességében zavartalan volt az összeköttetés. A fel­adatok — szám szerint 23 — valóban nehéz helyzet elé állították a városok 41 tagú csapatait. A megoldásukhoz „mindössze” felkészültség, szellemesség, ötlet, kisportolt izmok, kombinációskészség, rafinéria és jól összehangolt csapatmunka kellett. A ko­moly és kevésbé komoly kérdések váltogatták egy­mást. Kiderült, hogy a fia­talok jól ismerik a KISZ tör­ténetét, a városok építészeti jellegzetességeit és értenek a csigafuttatáshoz is. (Ezt Békés nyerte.) A „beszélő­kepróbán” három percig megszakítás nélkül kellett a macska farkáról, a béka fe­nekéről és a kutya füléről beszélni (egyedül Gyulának sikerült). A partizánjáték- ban egy biciklist kellett azo­nosítani, akinek felemás zok­nija volt és tudta a választ az Én vagyok a Jeromos jelszóra. De meg kellett bir­kózni a Jókai Színház mű­sortervének elkészítésével, illetve egy külföldi állam­polgár megvendégelésével is. Délután 3 órakor a csapatok Gyulán a művelődési köz­pontban személyesen is ta­lálkoztak egymással. Divat- bemutatót és kulturális mű­sort mutattak be, majd kö­vetkezett az eredményhirde­tés. A győztes gyulaiak 20 ezer forintot nyertek, amit ifjúsági célokra használhat­nak fel. Tóth Károly, a KISZ Békés Megyei Bizott­ságának megbízott titkára pedig arra kérte a második Békéscsaba és a harmadik Békés csapatának tagjait, hogy társadalmi munkával segítsék a megyei KISZ-bi- zottságtól kapott pénz mind eredményesebb felhasználá­sát. A csapatvezetők ígére­tet is tettek erre, de kifejez­ték reményüket, hogy jövő­re egy hasonló rendezvényen revansot vehetnek. L. S. A vetélkedő technikai hátterét a Kövizig biztosította. Ké­pünkön a békéscsabai csapat veszi az egyik feladatot Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom