Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

NÉPÚJSÁG 1986. május 16., péntek Pesti legény falun! Hajnalpirkadáskor érkez­tem egy községi vasútállo­másra a hármas ünnep első reggelén. Nagyokat szippan­tottam a friss levegőből, el­gyönyörködtem a szépen gondozott park tarka virág­szőnyegében, néztem az uta­sokat, amint sorra érkeztek nagy batyukkal, vitték ások finomságot városi rokonok­nak, a távolban szolgáló kis- katonának. Feltűnt egy ele­gánsan öltözött, szép fiatal pár. A nagyobbik gyermeket édesanyja vezette kézen fogva, a picit apja hozta ölelő karjaiban, féltő szere­tettel őrizvén a szellőtől, a reggeli nap sugaraitól. — Nagyon vigyázz rájuk — ismételgette a fiatalasz- szony. — Hosszú az út, sok bajod lesz velük. El ne fe­ledd, melyiknek mikor, mit kell enni, inni adni. Talán el sem kellett volna indul­notok ... — Ne félj, te kis „csacsi” — mosolyog a férj. — Hi­szen én ugyanúgy fürdetem, mint te. Miért hát az aggo­dalom? Hadd lássa őket a pesti nagymama is!... „EGET RENGETŐ SZERELEM” Az utasok készséggel segí­tettek a felszállásban, az el­helyezkedésben, a kisfiút az ablakhoz tessékelték, hadd integessen a vonat mellett álldogáló édesanyjának. Az alkalmi „kiságyban” a picike hamar álomra szende- rült, a nagyot ölébe ültette az apa, együtt nézték a ro­bogó vonatból a legelésző ál­latokat, a repülő madarakat. Az apa türelmesen válaszol- gatott a soha nem szűnő kérdésekre. Az apa—gyermek idillt nem lehetett megható- dottság nélkül nézni. A szemben ülő öregasszony nem is bírta sokáig, kíván­csian megkérdezte: — Mondja csak kedves, miért nem utazik magukkal tisztába teszem, etetem őket, a felesége? — Egyszerű a válasz — mondja készséggel a fiatal­ember. — Egyikünknek ott­hon kell maradni, vigyázni a tanyára, etetni az állatokat, öntözni a zöldséget, a virá­got. — Értem — feleli a ma­móka és szeretettel nézi a kis családot. A magas termetű, jóképű fiatalember sötét öltönyt vi­sel, a fehér ingéhez nyak­kendőt kötött. Megpróbálom kitalálni, hogyan került vi­dékre, agrár szakember, ál­latorvos, vagy éppen a sze­relem csábította az alföldi községbe? — Mit csinál egy pesti le­gény falun — kérdezem ta­pintatosan? — Erősítem a munkás-pa­raszt szövetséget — mondja tréfálkozva, majd komolyra fordítja a szót: — A főváros­ban születtem, ott él édes­anyám, minden testvérem, gyermekkori jó pajtásom. Gáz- és vízvezeték-szerelő a szakmám, amit 10 évig egy munkahelyen gyakoroltam. Segítettem a testvérem csa­ládi házát felépíteni, aztán hozzákezdtem a magaméhoz. Tető alá került, de mire a bepucolásra, a berendezésre került volna sor, közbejött az eget rengető nagy szere­lem. „MEGTALÁLTAM A SZÁMÍTÁSOMAT” Még udvaroltam a fele­ségemnek, amikor többször leutaztam hozzájuk. Szülei mindig nagy szeretettel fo­gadtak, de soha még cél­zást sem tettek lányuk férjhezmeneteléről. Nem erőltették. Nyíltszívű, őszin­te, nagyon dolgos és nagyon becsületes embereket ismer­tem meg. Egyre több család­hoz hívtak vendégségbe, szé­les körű a rokonság. Egyszó­val megszerettem a falusi embereket. A főváros zaja után jólesett a csend, a haj­nali kakaskukorékolást, a madárfüttyöt megszoktam. Erdő szélén fekszik a köz­ség, jó a levegő, de minden portán sok a nyíló virág, szeretik a rendet, a tisztasá­got. Egyszer csak arra éb­redtem: milyen jó is lenne Újítások a Vetőmagnál Igen magas színvonalú újítói tevékenység folyik már évek óta a Vetőmagter­meltető és -értékesítő Válla­lat 'orosházi területi köz­pontjában. Mint Gubacsi László igazgató elmondotta, különösen a szarvasi üzem­ben készítettek az utóbbi időben több figyelemre mél­tó újítást. Például a raktá­ruk egyik részét silószerűvé alakították át, ezáltal hat rekeszre osztották a meglé­vő teret, s így hatféle nö­vény magját tudják elkülö­nítve tárolni. Az újítás révén az eddigi 40 vagon helyett, 100 vagon vetőmag fér be egyszerre. A vállalat szakemberei a felvonót úgy alakították át, hogy a forgatható gégecső segítségével felülről bizton­ságosan tudják betárolni a vagonokba és kamionokba a magvakat. Ezért az újításért tavaly 10 ezer forint újítási díjat kaptak a dolgozók. A közelmúltban több területi központ érdeklődött e talál­mányok iránt, s elismerően nyilatkozott munkájukról. Tavaly hét újítást nyújtot­tak be a területi központba, Megfiatalodik a Kakas Mozgalmas hónapok előtt áll Békéscsabán a Kakas étterem és presszó. Egy évtizede adták át a két vendéglátó egységet, s azóta bizony a festéseken kívül más felújítás nemigen volt. A közelmúltban — teljes üzemelés mellett — megkezdődött a belső átalakításuk, mondhatnók azt is: fiatalítják a Kakast. Tegyük hozzá: szükség Is van rá, hiszen naponta átlagosan 750 előfizeté­ses és Z50 a la carte menüt főznek, havi forgalmuk egymil­lió forint körül alakul. Mindez egyben azt Is jelzi, hogy a bé­késcsabai áfésznek a Kakas ét­terem és presszó egyik legna­gyobb vendéglátó egysége. Hogy milyen változások lesz­nek? A presszó alaprajza meg­változik: hosszabb és praktiku­sabb elrendezésű lesz, Íves ki­szolgáló- és bárpultot építenek be, mellettük sárgaréz bárszé­kekkel. Ugyancsak sárgaréz bo­rítást kapnak a pultok, s üveg italhűtőket helyeznek üzembe. A presszó berendezését is kicse­rélik, a belsőépítészeti tervek szerint az oldalfalakat természe­tes anyagokkal újraburkolják, az álmennyezetet a világítással együtt átalakítják. Az önkiszolgáló étterem eszté­tikai és közegészségügyi szem­pontból egyaránt változtatásra szorul. Az oldalfalakról eltávo­Kedvezményes szönyegvásár a BAV-nál! 1986. május 12-től június 14-1» 20 százalékos árengedménnyel ajánlunk kézi csomózású dagesztáni és azerbajdzsáni szőnyegeket Békéscsabán, a Kazinczy úti bútorboltban­Mezőhegyes válaszúton I. Rekordok és ráfizetések nekem itt békében, boldog­ságban, gyönyörű környe­zetben élni és felnevelni a csemetéimet. — Hogy fogadták a beje­lentést odahaza? — Édesanyám — talán mert az anyai szív megsúg­ta. hogy jó helye lesz a fiá­nak — nem tiltakozott. A munkahelyemről nehezen engedtek el, kitüntetett mun­kás voltam, de nem tehettek semmit. Megnősültem, lejöt­tem. Vásároltunk egy ta­nyát, béreltünk lucernaföl­det. Ekkor ismertem meg igazán a falusi emberek ön­zetlenségét, EMBERSÉGÉT. Apósomék ányagiakkal is beszálltak, de a falu felnőtt lakossága szinte egymással versenyezve segített, hogy megtanuljak kaszálni, szé­naboglyát rakni, kapálni, ku­koricát betakarítani, fóliáz­ni, a jószágot gondozni. Ser­tés- és bikahizlalásra ren­dezkedtünk be, tartunk áp- rójószágot és egy tehenet, hogy friss tej legyen min­dennap a kicsinyeknek. Anyagilag is megtaláltam a számításomat. „VÉRBELI KERTÉSZ LESZEK” — Bújom a szakirodalmát, de legtöbbet a falusi embe­rektől és a feleségemtől ta­nulok, akik ebben nőttek fel. A szakmámban én is segít­hetek a falusi embereknek. Ha fürdőszobát rendeznek be, vagy valahol elromlik a vízcsap, szalasztják a gyere­ket: hívd azt a pesti bá­csit, kisfiam. És én jó szív­vel megyek. Édesanyámnak nehéz munkásasszonysors ju­tott osztályrészül, idős és beteges, nehezen szánja rá magát a hosszú útra. Így aztán időnként mi megyünk, hadd lássa, milyen szépen fejlődnek vidéki unokái. — Meddig szándékszik a tanyán élni? — Ameddig a két gyerme­künk felső tagozatos nem lesz. Addig bepucoljuk és szépen berendezzük pesti házunkat, veszünk egy autót, egy kertet, hiszen addigra „vérbeli” kertész leszek. So­kat fogunk utazni a nagy­világban, mert erre most nincs idő. Ary Róza s ezek közül hatot fogadtak el. Az egyik legújabb eljá­rásuk lényege, hogy az au­tomata mérleg mérőrészét tartályládaszerűen meghosz- szabbították, s így a 60 kg feletti mennyiségeket is biz­tonságosan tudják mérni. A korábbi években többször tartottak ötletnapot a válla­latnál, amelyek mindig szép sikerrel zárultak. A területi központ vezetői az idén sze­retnék feleleveníteni ezt a régi hagyományt, s bíznak abban, hogy szakembereik ismét több újdonsággal, öt­lettel állnak elő, hozzájárul­va ezzel a még eredménye­sebb gazdálkodáshoz. V. L. lttják > műanyag burkolatot, helyébe pácolt fenyőből, textil­betétekkel készült burkolatot helyeznek fel. Ugyancsak fvea kialakításban készül Itt Is az italpult, amit vörösrézzel borí­tanak. A padlószőnyeg barnás árnyalatú lesz. Az elmúlt hónapban a re­konstrukció részeként elkészült és üzembe helyezték az étterem hűtőkamráját. Az átalakítás az üzemelés mellett folyamatosan zajlik, csupán a belső szerelé­sek időszakára, egy-két hétre állnak majd le a nyári hóna­pokban, akkor, amikor a forga­lom a legkisebb. A felújítás költségei az előze­tes kalkulációk szerint megha­ladják az 1,6 millió forintot, s várhatóan ősztől megszépülve várja vendégeit a csabai Kakas étterem és presszó. — sz — Zavarók az olyan közhely- szerű összehasonlítások, me­lyekkel — főleg idegenfor­galmi szakírók — egy-egy te­lepülésnek próbálnak rangot adni. Gyula az Alföld Sop­ronja, Fertőd a magyar Ver­sailles — ki ne ismerné eze­ket a hovatovább idegesítő sztereotípiákat. Zavaró az összehasonlítás — jeleztük bevezetőként — mert örök időkre tudomásul vesz alá- fölérendeltségi viszonyokat. Mi több, valamiféle provin­ciális alázatosságot is sugall- Mert miért kell elfogadnunk, miért kell tudomásul venni, hogy — a példánál maradva — Gyula vagy Fertőd az alá­valóbb? Talán lehet olyan jövőt vagy funkciót szabni településnek, épületegyüttes­nek, hogy a hasonlat szem­betűnően hamissá váljon. Vagyis Sopron legyen a Kis­alföld Gyulája és Versailles a francia Fertőd — még ha ma oly komikusán is hang­zik az utóbbi. Vannak tele­pülések, ahol — közhelyek és sztereotípiák nélkül — boldogan elfogadnák az ösz- szehasonlítást. Ilyennek érez­zük Mezőhegyest, ahol kom­binátjáról szólva, ma még sokan vállalnák: Mezőhegyes az Alföld Bábolnája. Csak­hogy a tényék alapján ennek nem sok realitása van, a for­dítottjának meg — legalább­is Bábolna védelmébén(l) — végképp semmi. Egymilliárdos adósság A több mint 200 éves kom­binát — vagy ahogy Mező­hegyesen még ma is sokan emlegetik: a birtok — tör­ténelmének vagy inkább a közelmúlt' történelmének legnehezebb esztendeit éli. A nagygazdaság 2,7 milliárd fo­rint termelési értékkel a 125 állami gazdaság között a har­madik legnagyobb. Ám az 1000 forint termelési értékre vetített nyereség alapján mindössze a hetvenedik. A rangsorban többen vannak előtte, mint mögötte. Haté­konysági mutatói az elmúlt öt esztendőben folyamatosan romlottak- A már említett ezer forint termelési értékre jutó vállalati eredmény majdnem felére, az egy főre jutó eredmény pedig közel 80 százalékra esett vissza, miközben a keresetek mint­egy 40 százalékkal növeked­tek. S még egy elképesztő adat: a kombinát hiteltarto­zása megközelíti az egymil- liárd forintot. Volt tehát miről tárgyal­nia a megyei párt végrehaj­tó bizottságának március 5- én, amikor a kombinát mun­kájáról és célkitűzéseiről szóló jelentést vitatta meg. Nem először foglalkozott a testület a mezőhegyes! nagy­Műanyagból készült ter­málvízvezetékek gyártását kezdték meg a Budaplast Fővárosi Műanyagipari Vál­lalatnál. Termálvizeink hasz­nosítására mind több elkép­zelés lát napvilágot, sí az üdülés, a gyógyturizmus fej­lesztésén túl a meleg vizű üzem ügyeivel: 1983 márciu­sában hasonló tartalmú elő­terjesztés szerepelt a napi­rendjén, tavaly nyáron pe­dig — hatásköri okolj: jrnfátt — a vezérigazgató-választás előtti személyi javaslát ke­rült a pártfórum elé. A három évvel ezelőtti je­lentés valamivel optimistább volt, mint a mostani. Leg­alábbis hangvételében. Két évvel a kombinát megszer­vezése után, jó egy évvel a 200. évfordulós ünnepségek előtt imponálónak tűnt a je­lentés megállapítása: „Lét­rejött egy olyan mezőgazda- sági nagyüzem, amely terme­lési eredményeivel, a kör­nyezetre gyakorolt hatásával, méreteivel tekintélyt szer­zett magának a megye hatá­rain túl is... Olyan terme­lési' Sikerek és tapasztalatok teremtődtek meg, amelyek nemcsak a község politikai, társadalmi arculatát változ­tatták meg, hanem a kör­nyék településeire is hatás­sal vannak." Csendes jubileum A mennyiségi sikerek — az ország legnagyobbb átlag­termése kukoricából, a ki­magasló búzatermés, a jó­nak mondható tejtermelés — mögött háttérben marad­tak a gondok. Alig esett szó arról, hogy a hatékonyság csak mérsékelten javult, egyes ágazatok ráfizetésesek, az érdekeltségi rendszer ki­dolgozatlan, a kombinát szervezeti felépítése elavult és. á hitelek ugrásszerűen nőttek. A beruházási pénzek egy részét a súlyos örökség felszámolására fordították: erőteljesen folytatták az el­avult cselédlakások meg­szüntetését és a műemléki épületegyüttes rekonstruk­cióját. Eközben mintegy 130 új lakás építését támogatták, hozzákezdtek szállodaépítés­hez, és jelentősen javították a dolgozók munka- és kultu­rális körülményeit. A látvá­nyos szociálpolitikai prog­ram a mezőhegyesinéi na­gyobb tartalékokkal rendel­kező gazdaságoknak is be­csületére vált volna. Mert tartalék Mezőhegye­sen is volt (s ugorjunk előre az időben: van ma is). Az 1983-as ülésen a párt-végre­hajtóbizottság ezeknek a mozgósítására, a hatékony­ság és a gazdaságosság nö­velésére hívta fel a figyel­met. ,.Ahogy utolérhetetle­nek a gabonatermelésben, le­gyenek utolérhetetlenek a költségráfordítások csökken­tésében ” — olvashatjuk az ülés jegyzőkönyvében. A tes­tület szükségesnek tartotta továbbá a fejlesztési törek­vések és a lehetőségek össz­hangjának megteremtését, a forrásokkal, mint új fűtési lehetőséggel is számolnak a szakemberek. A termálvizek, s különösen a gyógyvizek el­vezetése a forrásoktól azon­ban sok gonddal jár, mert a bennük lévő ásványi anya­gok előbb-utóbb még a sav­álló acélt is kikezdik. A sa­piac értékítéletének megfe­lelő gazdálkodás kialakítá­sát. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy hiába volt az in­telem, a kombinát mutatói inkább romlottak, mint ja­vultak. A bicentenáriumi ünnepségek ehhez mért visz- szafogottsággal zajlottak le. Szőnyeg alá söpörve A következő fontos — ma is emlegetett — állomás a tavalyi vezérigazgató-válasz­tás volt. A nyugdíjba vonuló Supala Pál helyére pályáza­tot írtak ki. A pályázóknak javaslatot kellett tenniük a nagyüzem jövőbeni fejlesz­tésére. A minisztérium, az állami gazdaságok országos központja és az előkészítő bizottság dr. Papp Tibor pá­lyázatát tartotta a legjobb­nak. Indításával — hatás­köri illetékességből — a me-'* gyei párt-végrehajtóbizott­ság is egyetértett és első he­lyen javasolta megválasztani — mint a legalkalmasabbat — vezérigazgatónak. A vál­lalati tanács azonban más­ként döntött, nem szavazott bizalmat a jelöltnek. A tes­tület döntése jócskán felka­varta a közvéleményt. Egye­sek aknamunkáról, szervezett akcióról beszéltek, mi több, megfélemlítésekről és más tisztességesnek aligha ne­vezhető módszerekről is le­hetett hallani. A teljes igaz­ság kiderítése ma már hosz- szadalmas lenne, minden esetre tény, hogy a kombi­nát pártvezetése nem állt ki a megyei párt-végrehajtóbi­zottság jelöltje mellett, s az is tény, hogy a szavazás kö­rül tisztázatlan ügyek vol­tak: ültetési rend a terem­ben, számozott szavazócédu­lák. Akármi is történt a ve­zérigazgató-választás első fordulójának hátterében, az mindenki előtt nyilvánvaló­vá vált, hogy a személyes in­dulatok maguk alá gyűrték a kombinát gazdasági érde­keit. Sajnos, a helyi pártbi­zottság nem tett semmit a helyzet tisztázására. A he­lyenként még ma is feltörő, a rágalmazás határát is sú­roló, személyes ellenszenven alapuló indulatokat a „sző­nyeg alá söpörte”. Csak a megyei vezetésnek köszön­hető, hogy a legkritikusabb időszakban — a legnagyobb mezőgazdasági munkák ide­jén — viszonylag hamar ki­utat találtak a vezérigazga­tó-válságból. A megyei párt­végrehajtóbizottság egyet­értésével 1985. szeptember 20-án Andó Ferencet vezér- igazgatóvá választották. Arpási Zoltán (Folytatjuk) vaknak, lúgoknak és ásvá­nyi sóknak ellenálló mű­anyag alkalmazásával elejét lehet venni annak, hogy az agresszív anyagokat is tar­talmazó termálvizek kikezd­jék a vezetékeket, és ezzel sízéles lehetőség nyílik e természeti kincsünk kiakná­zására. Az új műanyag csö­veket a Fővárosi Fürdőigaz­gatóság más sikeresen ki­próbálta. Műanyag termálvízvezetékek Családi ház építők, FIGYELEM! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy Orosháza területén Békéscsabán a Sziklai Sándor utcától nyugatra, karbantartási munkák miatt a nyugati kertvárosban közművesített 1986. május 25-ig építési telkek nyomascsökkenés, TARTÓS HASZNÁLATBA VEHETŐK. az emeleti lakásokban esetenként VÍZHIÁNY VÄRHATÖ. Szíves megértésüket kérjük. Érdeklődni: Békés Megyei Víz- és Csatornamű OTP, körzeti fiók, Vállalat Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 29—33. Orosházi Üzemmérnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom