Békés Megyei Népújság, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

1986. május 15., csütörtök o Egy eladó — kél vevő Az irattár évtizedes dokumentumokat őriz Fotó: Fazekai László Ősi hivatal — mai feladatok Magyarország egyik legré­gibb hivatala — jogelődjeit tekintve — a földhivatal. Évszázadokkal ezelőtt a ne­mesi vármegyékben, az or­szágban a nagybirtokos fő­urak, főpapok tartották ke­zükben a hatalmat. Olykor a királyokkal is szembekerülő nagybirtokos arisztokrácia hatalmának ellensúlyozására már a XIII. század végétől kezdve a királyok egyes megerősödött településeket kivettek a földesúri jogható­ság alól, közvetlen maguk alá rendelték e szabad kirá­lyi városokat. E városokban a szabad polgárok áruterme­lést folytattak, kereskedtek, szabadon rendelkeztek tulaj­donukkal. Ekkor vetődött fel a tulajdoni viszonyok vala­miféle nyilvántartása is. Ebben az időben találko­zunk először a telekkönyv első nyomaival. A soproni levéltár több olyan okiratot' őriz, amelyből a telekkönyv létezésére lehet következtet­ni. Az egyik ilyen íráson 1361-es keltezés szerepel, mely igazolja, hogy az egyik polgárnak Sopron városában háza, szőleje és földje van. * * * Az évszázadok során a te- lekkönyvezés rendje, rend­szere, módja változott, ám mindig megállapítható: ha­zánkban az ingatlanokra vo­natkozó nyilvántartások a mai telekkönyv előzményei­nek tekinthetők. — A telekkönyvezés tör­ténelmi múltját tekintve az 1800-as évek legelejétől vált hazánkban általánossá — zárja le a régmúlt történel­mi áttekintését Simon Ernő, a Békéscsabai Földhivatal vezetője, s máris a jelenle­gi, az 1973-tól élő szerveze­tüket vázolja. Több átszervezést ért meg a földhivatal: 1967-ben az Állami Földmérést és Tér­képészeti Hivatalt vonták össze a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályához tar­tozó földrendezési csopor­tokkal, majd hat év múltán ezeket egyesítették, a járás- bíróságoknál működő telek­könyvi hatóságokkal. A föld­hivatal napjainkban egy­aránt szolgáltató és hatóság. Feladatát tekintve széles kö­rű. Egyik tevékenységük az ingatlanok tulajdonjogának és nagyságának nyilvántar­tása, a művelési ágak, a föld minőségi osztályának nyomon követése. Most van kialakulóban az új földmi­nőségi nyilvántartás, vagyis a termőhelyi értékszám nyil­vántartásba vétele, ami tar­talmazza a talajok fizikai minőségi jellemzőit, a köz- gazdasági tényezőket. * * * A Békéscsabai Földhivatal ódon épülete szerényen hú­zódik meg a Hunyadi téren. Naponta 40—50 ügyfél fordul meg itt. Az elmúlt esztendő­ben mintegy 20 ezer ügy­irattal foglalkoztak, melyből 14 ezer 904 volt a beadvány. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyében levő földhivata­lok ügyfélforgalmából 26 százalékban részesült. A parányi szobában csak egyesével férnek el az ügy­felek. Türelmesen várnak, olykor egy órát is. A helyi­ség berendezésének egy ré­sze a századfordulót idézi, de megtalálható korunk technikája is. A bejárattól balra a megyeszékhely és a 12 városkörnyéki településé­nek az ingatlannal rendelke­zők névjegyzéke pihen. Szem­ben a fémszekrényekben pe­dig a települések ingatlanait nyilvántartó tulajdonosi la­pok aktái sorakoznak. A munkát egy másológép gyor­sítja. Bottá Mihály előadó sohasem unatkozik. — Amíg a forgalom kicsit alább hagy, a szomszédos irattárban bóklászom. Itt az 1931-től keltezett okmányo­kat tárolják, szinte napjain­kig. A korábbi papírok már a levéltárba kerültek. A régi okmányok megsár­gultak, szélük beszakado­zott, valamennyit vastag por borítja. Némelyiket 25—30 éve ki sem nyitották, nem háborgatták. Találomra eme­lek fel egy-egy iratköteget, bele-belelapozgatva. Az ak­tákból a változások is nyo­mon követhetők. Csak érde­kességként egy 1931-es kel­tezésű beadvány megszólítá­sából: „Tekintetes Királyi Járásbíróság!” 1945-ben a következőképpen változott: „Tisztelt Járásbíróság!” Két évtizede: „Tisztelt Városi Bíróság, mint Telekkönyvi Hatóság!” Napjainkban: „Tisztelt Földhivatal!” * * * Szusszanásnyi szünethez jut Bottá Mihály, aki ides­tova négy esztendeje az in­gatlan-nyilvántartás ügyinté­zője. — Egy-egy helyszínrajzi számból már tudom, hogy a városrész melyik szögletéről van szó. Gyakran előfordul az is, hogy csak a címet mondják be, s katalógus nél­kül tudom, hol keressem a kérdéses nyilvántartási la­pot. Szóval, az ember itt amolyan két lábon járó „te­lefonkönyv” — neveti el ma­gát. A mondatot jóformán be se fejezi, máris kopogtat­nak. Középkorú férfi, Kon­dorosról érkezett: szülei ta­nyáját négyen örökölték a hozzá tartozó földdel, amit most a helyi tsz-szel el akarnak cserélni. Az ügyin­tézéshez kellenek a tulajdo­nosi lapok másolatai. Az érkező fiatalasszony bé­késcsabai lakásának minő­ségi cseréjéhez a szükséges okmányokat gyűjti össze. Egy idős férfi a megyeszék­hely központjában garázs után érdeklődik. A tervezők is gyakori vendégek a hiva­talnál: térképmásolatokért, tulajdonosi lapokért jönnek, éppen úgy, mint az ügyvé­dek, akik tulajdonvitákkal kapcsolatos peres anyagok­hoz gyűjtenek dokumentu­mokat. Mások adás-vételek kapcsán érdeklődnek. A Kö- vizig ügyintézője anyaggö­dör céljára művelésből való időleges kivonással kapcso­latos teendőit intézi. * * * A mindennapos ügyek mellett érdekességek is elő­fordulnak. Ilyen az egyik tsz esete, amit maga az el­nök intéz. Történt ugyanis, hogy 1960-ban üres, vízállá­sos területre építettek egy darálót, amit megvásárol­tak. A közös gazdaság ak­kori vezetői viszont nem ad­ták be az okiratokat telek- könyvezésre. Időközben az eladó meghalt, s most az örökösök jelentkeztek, igényt tartanak a területre. De a hivatalos papírnak egyelőre nincs nyoma .. . Ha az írás előkerül, akkor elbirtoklás­sal, ha viszont nem, akkor pénzbeni megváltással, vagy kisajátítással kerül a tsz birtokába. — Gyakori a szabálytalan adás-vételi szerződés is, ami hasonló gondok forrása. Sa­ját maga részére mindenki készíthet szerződést, de azok többségében hiányosak. Igaz, ez így költségkímélő, de ha okiratszerű kiegészítésre visszaadjuk, akkor már töb­be kerül, mintha ügyvéd ké­szítette volna a szerződést — magyarázza a hivatal ve­zetője. * * * Beszélgetésünk során ki­derül: tulajdonjog csak ak­kor keletkezik, amikor az ingatlant telekkönyvezték, vagyis amikor a vásárlónak nevére írják, s nem pedig akkor, amikor kifizette a vé­telárat. Voltak is ebből bo­nyodalmak. Űjabb érdekes­ségként mesélték el: a kö­zelmúltban egy ingatlant két személynek adtak el. Végül is azé lett, aki másodikként vásárolta meg, de ő jegyez­tette be először. Persze, van más furcsa esetük is. Az il­lető nern adta el az ingatla­nát, azért pénzt sem vett fel. Valaki a nevét az adás­vételi szerződésre hamisítot­ta. A benyújtott szerződés alapján telekkönyvezték az ingatlant. Az ilyen és ha­sonló esetekben bíróság dönt arról, hogy az adás-vétel semmis vagy valós. A lakossági földmérés is a földhivatal hatáskörébe tartozik. Ide tartoznak a térképek vezetése, a telek- megosztás, épületek feltün­tetése, erdő és gyümölcsös telepítése. Hogy mennyire pontosak ezek a térképek? A korábban említett, 1931- beb készült köröstarcsai tér­kép még ölben készült, az tized, vagyis megközelítőleg 20 centiméter pontosságú. A napjainkban készült és a városokban kötelező 1:1000 méretarányú térkép adatai és a valóság között az elté­résnek 10 centiméteren be­lül kell lennie. Szekeres András Értesítjük fogyasztóinkat, hogy Orosháza területén karbantartási munkák miatt 1986. május 25-ig nyomascsökkenés, az emeleti lakásokban esetenként VÍZHIÁNY VÄRHATÖ. Szíves megértésüket kérjük. Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Orosházi üzemmérnöksége ÜiíílOi " hum,,, PARASZTMÜVELÖDÉSI TELEPET LÉTESÍT END- RÖDÖN A 48-AS BIZOTT­SÁG. Endrőd a múltban is mindenkor igyekezett saját parasztjai közül a lehetősé­gek szerint minél több ve­zetőt kitermelni, és a pa­rasztságot, ha nem is a föl­desúr, de legalább a tudat­lanság járma alól felszaba­dítani. A község régebben 20 hold földet adományozott in­gyen egy népfőiskola minta­kertészete részére. A népfő­iskola építkezése annak ide­jén meg is indult, de mielőtt befejeződhetett volna, kitört a háború. A félig kész épü­let sejtetni engedi a tágas, nagy termeket, ahol majd paraszt ifjak tanulják a mo­dern gazdálkodás ezerféle csínját-bínját. (Viharsarok, 1947. május 15., csütörtök.) A VASÚT FELKÉSZÜLT A NYÁRI SZÁLLÍTÁSOK­RA. Az országos áruszállítá­si terv a MÁV számára 115 millió tonna áru elszállítását írja elő. Ebből a hatalmas programból — körülbelül egyheted arányban — a sze­gedi MÁV igazgatósága fel­ügyelete alá tartozó vonalak és állomások dolgozói is ki­veszik részüket. 1966 első ne­gyedévében az átlagos uta­zási sebesség 6,3 százalékkal nőtt, míg — országosan — kevéssé sikerült teljesíteni a kocsiforduló idők csökkenté­sét. Az igazgatóság területén a feladott árukat — mintegy 13 százalékban — irányvo­natokkal továbbítják. A bé­késcsabai állomáson feladott tégla- és cserépküldemé­nyeknek például mintegy 15 —20 százalékát fuvarozzák irány vonatokkal. (Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.) MEGKEZDŐDÖTT A ZÖLDBORSÓ- ÉS FÖLDI- EPERSZÜRET MEGYÉNK­BEN. Megkezdődött me­gyénkben a zöldborsó- és földieperszüret. Emberemlé­kezet óta nem volt példa ar­ra, hogy május közepén zöldborsót, illatos földiep­ret szüreteljenek ezen a tá­jon. Az Üjkígyósi Aranyka­lász Tsz-ben érett be első­nek a gyümölcs. (Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.) KATTOGÓ GÉPEK — EXPORTKELMÉK. Megyénk ipari üzemei közül a Békés­csabai Kötöttárugyár egyike azoknak, ahol az exportter­melés jelentős tevékenység­gé vált. Ezt igazolja az is, hogy 5-6 évvel ezelőtt a gyár összes termeléséből az exportra kerülő mennyiség alig érte el a 10 százalékot, ugyanakkor ebben az évben a gyár már termékeinek egy- harmadát exportálja. Tavaly 278 tonnányi terméket szál­lított külföldre a kötöttáru- gyár. Ezt az eredményt eb­ben az évben 12 százalékkal túlteljesítik. A gyár világ- színvonalon is versenyképes termékei eljutnak Nyugat- Európába, Kelet-Ázsiába, Afrikába és Dél-Amerikába is. (Békés Megyei Népújság, 1966. május 15., vasárnap.) Békési siker Feri, a kis növényvédös Május 12-én, hétfőn az érettségi első napján a déli harangszó után néhány perc­cel megkönnyebbülten lép ki az ajtón Molnár Ferenc, a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző negyedikes di­ákja. — Hát, ezen is túl vagyok — kezdi a beszélgetést, majd így folytatja: — három té­mából lehetett választani. Én úgy döntöttem, hogy egy regényelemzést készítek. Ügy érzem, jól sikerült a feladat megoldása. Molnár Ferenc a közel­múltban kapott értesítést ar­ról, hogy az országos szak­mai tanulmányi versenyen első helyezést ért el növény- védelemből. — Az iskolai fordulóban — amelyen tízen indultunk — a paradicsom károsítóiról kel­lett elkészíteni a dolgozatot. Emellett még egy téma, a kertészeti kultúrák növény- védelmi előrejelzésének el­készítése szerepelt a felada­tok között. Tanáraim érté­kelték az elkészített munkát és úgy ítélték meg, hogy két társaméval együtt felküldik a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumba. A dolgozatom alapján meghí­vást kaptam az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjére, amelyet március 28-án Tatán rendeztek meg. Tizenhat társammal együtt gyűrkőztünk neki a feladat­nak. Bár mezőgazdasági szakközépiskolába járok, is­mét kertészeti téma került terítékre. Még szerencse, hogy Sass tanárnő igen ma­gas követelményeket tá­maszt e tárgyból. így aztán számomra viszonylag köny- nyű volt a szőlő károsítóiról és az ellenük való integrált védekezésről írni. Feri számára ezt követően izgalommal telt hetek követ­keztek, várta a döntést. Má­jus 4-én értesült arról a szakközépiskola vezetése, hogy diákjuk az első helyet szerezte meg a versenyben. Mindez azt jelenti, hogy az érvényes előírások értelmé­ben szakirányú felsőfokú tanintézetben felvételi nélkül folytathatja tanulmányait, s a szakmai tárgyból nem kell érettségit tennie. — Kitől ragadt rád a nö­vények szeretete, mivel fog­lalkoznak a szüleid? — Kevermesi vagyok, s a helyi általános iskolában so­kat segítettek tanáraim. A nagymamámmal mindig szí­vesen töltöttem el az időt a kiskertben. így tőle kaptam az első indíttatást. Sok örö­met jelent, ha szép érett ter­méseket tudok betakarítani a kertből, a munkám eredmé­nyeképpen. Édesapám a he­lyi termelőszövetkezetben dolgozik állattenyésztőként, míg édesanyám a Mezőko- vácsháza és Vidéke Áfész felvásárlója. Az általános is­kola elvégzése után jelent­keztem a Békési Mezőgazda­sági Szakközépiskolába, aho­va elsőre felvettek. — A szakközépiskolában kik voltak azok, akik leg­inkább megszerettették ve­led a szakmát, kitől tanultál a legtöbbet? — A növénytermeszt és cí­mű tantárgyat elsőben Nagy Györgyné tanárnő tanította, aki nagy tapasztalatával vég­leg beoltott a szakma szerete- tével. A következő három évben Hégely László tanár úr oktatta ezt a tantárgyat. Tőle — mivel korábban hosszabb időt töltött el a gyakorlatban — az üzemek­ben jelentkező gyakorlati ta­pasztalatokról kaptunk hasz­nos információt. Érdekes előadásai, számos kis törté­nete még közelebb vitt a té­mához. Molnár Ferenc nemcsak a növénytermesztésben és nö­vényvédelemben emelkedett ki társai közül, hanem vala­mennyi tantárgyat magas színvonalon sajátította el. Mindezt bizonyítja, hogy „csak” harmadikos korában lett jeles, míg a többi esz­tendőben kitűnő eredmény­nyel zárta a tanévet. Jelent­kezett a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazda­ság-tudományi Karára, ahova 60 pontot visz és az országos verseny első helyéért szin­tén • a maximális pontot kapja. — A szakmára szánt idő mellett mivel töltőd szívesen szabad idődet? — Nagyon kedvelem az izgalmas bűnügyi regénye­ket. A változatos történetek kellemes kikapcsolódást je­lentenek. Feri még azt is elmondta, hogy a békési szakközépis­kola alapozta meg a szakma iránti elhivatottságát, sokat segítettek a pedagógusok, kü­lönösen osztályfőnöke, Besz- terczey Andrásáé. A távo­labbi jövőjéről szólva el­mondotta, a gyakorlatban kíván dolgozni, lehetőleg a lakóhelyéhez közel. A Békési Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző harmadik éve érettségiztet, s máris szép sikert mondhat a magáénak. Az ősztől pedig megkezdődik az ötéves tech­nikusképzés, amely további előrelépésre ad lehetőséget az intézménynek, az itt tanu­lóknak. Verasztó Lajos Fotó: Szőke Margit Madárijesztő Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom